2014. január 30.

Croissant (Michel Roux receptje alapján)





Sok víz lefolyt a Tiszán (bizonyára a Szajnán is :D), mire eljutottam odáig, hogy megpróbálkozzam a croissant sütéssel. Már nagyon régóta terveztem, de ez idáig csak halogattam, halogattam. Egyrészt azért, mert elég munkás, pontosabban inkább csak sok időbe telik, mire elkészül, másrészt ott volt az a kis félelem, hogy de mi van, ha annyi vesződség után mégse lesz pont olyan, mint amilyennek lennie kell, vagy ami még rosszabb, egyáltalán nem lesz jó. Láttam én, hogy egyre-másra jelennek meg a különböző gasztroblogokon a szebbnél-szebb francia kiflik, de én csak pihentettem a témát. Míg nem a minap hosszú idő után újra kezembe vettem Michel Roux Tészta Varázs c. könyvét és az pont a croissant-nál nyílt ki. Mi ez, ha nem egy üzenet odafentről?! :D Oké, vettem az adást és másnap hozzá is láttam. Meg kell mondjam, különösen nagy kedvet is éreztem hozzá, hogy elkészítsem, így aztán boldogság volt számomra minden egyes mozzanat, amit végig kellett csinálnom.
Őszintén szólva, sosem szerettem az olyan hangzatos kifejezéseket, hogy „az igazi” vagy „az eredeti”, éppen ezért Michel Roux croissant-ját sem azért választottam, mert azt hiszem róla, hogy ennél eredetibbet nem is pécézhettem volna ki. Nem, csupán arról van szó, hogy mivel ő nagymestere a különböző tésztáknak, ezért úgy éreztem, ha az ő receptjét választom, akkor esélyesebb, hogy nem rontom el. :) Nem csalódtam. Ez a croissant valami csodás! Irtó büszke is vagyok magamra, hogy már elsőre ilyen jól sikerült. Azt hiszem, ebben nagy szerepet játszott az is, hogy olyan nagy kedvvel fogtam neki, és beletettem az összes pozitív energiát, ami aznap bennem elfért. A másik, ennél sokkal fontosabb ok nyilvánvalóan a jó recept.
Ha valaki egyelőre még ódzkodik a croissant készítésétől, az hallgasson rám, és ne halogassa tovább, félre minden félelemmel (annak úgy sincs sok értelme), mert azon kívül, hogy órákba telik, mire megvan vele az ember (én reggel 9-től este ½ 8-ig bíbelődtem vele a pihentetési idők miatt), egyáltalán nem nehéz elkészíteni.
Ha az esti órákra időzítjük a munkálatok nagy részét, akkor akár másnap reggelire is falatozhatjuk a ropogós, de belül pihe-puha, habkönnyű és foszlós francia péksütiket.
Ja, és még egy fontos infó: miután megettük, a tányéron ott maradt jó néhány, a croissant-ra annyira jellemző „repülős” morzsa. Úgy örültem neki, mint egy kisgyerek. :D



Hozzávalók kb. 24 kis croissant-hoz:

50 dkg finomliszt
27,5 dkg vaj
5 dkg cukor
1,2 dkg só
2,5 dkg friss élesztő
kb. 2,7 dl zsíros tej (ennek híján sovány tej + tejszín)
1 tojássárgája + 1 ek. tej a kenéshez
sablon: 9 cm alapú, 18 cm magasságú kartonpapírból kivágott háromszög


elkészítés:

  1. Az élesztőt elkeverjük fele mennyiségű langyos, cukros tejben, és letakarva felfuttatjuk.
  2. A felfutott élesztőt és a többi tejet a sóval, cukorral vegyített liszthez adjuk, és addig dagasztjuk, amíg a tészta el nem válik a tál falától. Kelesztőtálba tesszük, és folpackkal + konyharuhával betakarva, meleg helyen kb. 1 óra alatt a kétszeresére kelesztjük.
  3. A megkelt tésztából kiütögetjük a levegő egy részét, majd letakarjuk, és 4-8 órára hűtőbe tesszük.
  4. A tésztából ismét kiütögetjük a levegőt, majd enyhén lisztezett munkalapon gömbölyűre formázzuk, és 3 cm mély keresztet vágunk a közepébe. A vágások mentén ún. füleket nyújtunk a tésztába.
  5. A hideg, de nem túl kemény vajat sütőpapír alatt lapos téglalap alakúra nyújtjuk-ütögetjük, majd a bevágott tészta közepére helyezzük. A kinyújtott tésztafüleket minden irányból ráhajtjuk a vajra úgy, hogy azok mindenhol befedjék azt.
  6. A becsomagolt tésztát enyhén lisztezett munkalapon 60x30 cm-es téglalapra nyújtjuk, és a rövidebbik oldalánál fogva, jobbról és balról is behajtjuk úgy, hogy a tészta szélei fedjék egymást. Folpackba csomagoljuk, tálcára tesszük, és fél órára hűtőbe tesszük.
  7. A tésztát ezután az előbbihez képest az óramutató járásával megegyezően 90°-kal elforgatjuk, és ismét 60x30-esre nyújtjuk. A fent leírt módon meghajtogatjuk, és becsomagolva hűtőbe tesszük.
  8. A tésztát most az előbbihez képest az óramutató járásával ellentétesen forgatjuk el 90°-kal, majd kinyújtjuk, és megint háromba hajtjuk. Becsomagoljuk, és újabb fél órát hűtjük.
  9. A tésztát ezúttal 65x40 cm-es téglalapra nyújtjuk, majd felemeljük a munkalapról, hogy feszültségmentesítsük. A széleket körben egyenesre szabjuk, és hosszában kettévágjuk.
  10. Az így kapott 2 egyforma tésztasávot a sablon segítségével háromszögekre vágjuk, majd az alapjuk közepén 1 cm-es bevágást ejtünk.
  11. A bevágás mellett jobbról és balról a két tésztacsücsöknél fogva, kissé széthúzzuk az alapot, majd a háromszög csúcsa felé haladva feltekerjük, és kifli formára meghajlítjuk. Így járunk el a többi tésztaháromszöggel is.
  12. Az megformázott croissant-okat sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, vékonyan lekenjük a tojásmázzal, középről kifelé haladva úgy, hogy a tésztarétegek ne ragadjanak össze. A kifliket 25-30°C-os, kissé párás helyen 2 óra alatt a duplájára kelesztjük.
  13. Ismét lekenjük a tojásmázzal, majd előmelegített sütőben ropogósra sütjük. Rácsra szedve hagyjuk langyosra hűlni.
sütési hőfok: 170-180°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 20 perc


Megjegyzés, tipp:
A megformázott, nyers croissant-okat egymástól távolabb tepsibe tehetjük, zacskóba húzzuk, és lefagyaszthatjuk. Másnap szobahőmérsékleten hagyjuk kiengedni, ezután megkelesztjük és mehetnek a sütőbe.
Én a 2. adagot ennek megfelelően sütöttem, ráadásul 170 helyett 180°C-on, sőt előtte 30°C-os sütőben, fóliával és konyharuhával letakarva kelesztettem meg. Így még nagyobbak lettek.
Roux úrhoz hasonlóan én is kis méretű kifliket csináltam, de aki nagyobbra szeretné, az készítsen hozzá nagyobb sablont.
A kifliket császárszalonnával is megtölthetjük, miután háromszögekre vágtuk. Ezt úgy kivitelezzük, hogy a tésztaháromszög közepére helyezünk 1 szalonnacsíkot, és így tekerjük fel.






2014. január 29.

Játék - "Ismerjük meg egymást újra!"


Évekkel ezelőtt, amikor a gasztroblogolás még újdonságnak számított, Szera úgy érezte, hogy érdekes lenne egy kicsit jobban megismerni egymást, hogy megtudjuk, kik lapulnak kedvelt netes naplóink mögött. Ez a kedves ötlet aztán útjára indult, majd feledésbe merült, most azonban újjáéledt. 
Én Csigabigétől, a Csigabige kuckója háziasszonyától és Helgától, a Fincsa Nindzsa blog írójától kaptam a játékmeghívást, amit nagyon szépen köszönök nekik. :)

A játékszabályok a következők:
  1. Linkeld be azt az embert a blogodba, aki kipécézett.
  2. Ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi.
  3. Pécézz ki 7 embert, nevezd meg és linkeld be őket a blogodba.
  4. Egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukon, hogy meghívtad őket a játékra.
7 dolog rólam:
  1. Macska, macska, minden macskaféle... :D
  2. Imádom a természetet, annak minden növényi és állati formáját; szeretem figyelni az állatok viselkedését, percekig bámulni arcocskájuk vonásait és elérzékenyülni önzetlen kedvességüktől; szeretek rácsodálkozni a növények sokféleségére, és szeretek gyönyörködni a csodás tájakban.
  3. Örülök minden jónak, ami megadatik... és néha a rossznak is, mert az megtanít sok mindenre.
  4. Németország, Ausztria! ♥
  5. Jó film, finom vacsora, jó társaság – számomra ilyen egy jó este.
  6. Csak a jóindulatú, őszintén kedves, vidám, nagylelkű és józan gondolkodású emberek érdekelnek.
  7. 11 éven át gyerekeknek játszottam és énekeltem egy kétszemélyes, interaktív „vándortársulat” egyik tagjaként.

Akiket szeretettel meghívok erre a játékra, hogy kicsit jobban megismerjem őket:
Gionetta
Nea

Hankka

Piroska

Brigitta

Papikné Veress Andrea

Adél (Afraa)


2014. január 27.

Cicás málnahab-roló





Végre sort kerítettem rá, hogy a 21. SAD!-ra én is megsüssem a magam édes „macskásságát”, hiszen az mégse járja, hogy én vagyok a játék háziasszonya, és pont én ne készítsek cicás sütit. Illett tehát nekem is kiötölnöm valamit. Most saját magam is megtapasztalhattam, milyen nehéz témát találtam ki, ui. eltartott pár napig, mire kialakult, hogy milyen süti legyen, hogy nézzen ki, hogyan tudom én azt megvalósítani, stb. Persze épp ez volt benne a jó – én magam is kihívásnak éreztem. Aztán egyszer csak hopp, megszületett a nagy ötlet! :D
Csak a macskafarok és a macskabajusz hiányzik egy kicsit, de mire eszembe jutott, hogy az is kellene, addigra már késő volt. Utólag kitaláltam, hogy a farkincát marcipánból is ki lehet alakítani – bár szerintem az nem illik annyira ehhez a sütihez –, ill. a bajuszkákat csokiból is meg lehet rajzolni és utóbb rábiggyeszteni a cicapofikákra. Sebaj, ez most ilyen lett! :)
Mivel Anyáék minden sütimből kapnak, erről se maradtak le. Amikor Anya meglátta a nyúlánk cicusokat, széles mosollyal kísérve dicsérte őket, én meg nagyon vigyorogtam a kedves szavak hallatán. Szerencsére az ízeket is sikerült eltalálni, úgyhogy anyukám kétszeresen is örült a sütinek.







Hozzávalók 6 darabhoz:

Rolókhoz:
4 lap mirelit leveles tészta (kisméretű téglalap alakú fajta)
1 tojás + kevés víz a kenéshez
½ mk. őrölt fahéj + 5 dkg kristálycukor a forgatáshoz
12 cukorgyöngy (a szemekhez)
cukormáz (az orrokhoz és ragasztóanyagnak)
3-4 kocka étcsokoládé (a pofikhoz vagy a bajuszhoz)

Málnahabhoz:
6 dkg mirelit málna
2 ek. porcukor
2,5 dl tejszín
1 cs. habfixáló

elkészítés:

  1. A mirelit leveles tésztát szobahőmérsékleten kiolvasztjuk, majd egymás után nem túl vékonyra kinyújtjuk, és 1,5-2 cm széles sávokat vágunk belőlük.
  2. A tésztasávokat feltekerjük a habroló formákra (a túlnyúló részeket levágjuk), megkenjük vízzel hígított, felvert tojással, és körben megforgatjuk a fahéjas cukorban.
  3. A habrolókat egymástól távolabb a sütőpapírral bélelt tepsibe állítjuk, és 180°C-ra előmelegített, hőlégkeveréses sütőben kb. 12 perc alatt aranybarnára sütjük. Hűlni hagyjuk, majd óvatosan, enyhén csavaró mozdulattal lehúzzuk a formáról a kész rolókat.
  4. A cicafejekhez a megmaradt tésztából sablon segítségével késsel kivágjuk a fejeket, és amikor a rolók már megsültek, ezeket is betesszük a sütőbe, és kb. 6 perc alatt megsütjük. Hűlni hagyjuk.
  5. A cicafejeken a szemek helyére kevés cukormázból pöttyöket nyomunk és ráültetjük a cukorgyöngyöket.
  6. Az orrocskákat és a pofikákat is megrajzolhatjuk cukormázból, de olvasztott csokoládét is használhatunk. Hagyjuk, hogy megdermedjenek. (Én a pofijukat olvasztott csokiból rajzoltam meg. Ha macskabajuszt is szeretnénk, akkor alufóliára megrajzolhatjuk azt csokiból, és ha már megdermedt, a cicák orra alá ragaszthatjuk egy pötty cukormázra ültetve.)
  7. A málnahabhoz a málnát lábasba téve, 1 evőkanál porcukorral sűrűre főzzük, majd hűlni hagyjuk.
  8. A tejszínt félig felverjük, hozzáadjuk a többi porcukorral elkevert habfixálót, és kemény habbá verjük. Óvatosan hozzáforgatjuk a kihűlt málnalekvárt, habzsákba kanalazzuk és betöltjük vele a habrolókat.
  9. A rolók felső, szűkebb végére is nyomunk egy keveset a málnahabból, és erre ültetjük a cicafejeket.
  10. A cicafejek alá, nyakkendő gyanánt nyomunk 1-1 kis habrózsát, és tálaljuk az édességet.






2014. január 25.

Almás-sajtos besameles káposztatorta





Ez volt az első káposztás étel, amit gimis koromtól kezdve meg bírtam enni, ráadásul jóízűen. Anya egy időben elég gyakran készítette Lajos Mari és Hemző Károly „99 zöldségtál 33 színes ételfotóval” című receptkönyvéből. Aztán valahogy egy idő után ez sem került többet az asztalra. Pár napja eszembe jutott, hogy a nemrég vásárolt káposztából most én is elkészíthetném ezt a finom, krémes köretet. Kicsit tartottam tőle, hogy egyedül fogom megenni az egészet, mert a Kutyafül nem ápol túl jó kapcsolatot az almával. Bevallom, én sem rajongok ezért a gyümölcsért főtt formában, ezért úgy gondoltam, én is csinálhatnám alma nélkül, ahogy korábban Anya készítette. De aztán fejembe vettem, hogy én bizony megszerettetem a Kutyánszkival úgy is, ha benne van az alma. Nagyot is néztem, amikor örömmel repetázott belőle, mondván, hogy nem is érzi rajta az almát, az csupán kellemes, édeskés ízt ad az ételnek. Az ebéd végén pedig közölte, hogy ilyet máskor is csinálhatok. Jupppííí, eggyel több ennivaló, amit szívesen megeszik. :)
Fűszeres, sült húst készítettem mellé, ami tökéletes párost alkotott a káposztatortával.


 

Hozzávalók 24 cm átmérőjű tortaformához vagy sütőtálhoz:

1 kg savanyú káposzta
2 alma (pl. Jonatán)
2 ek. citromlé
1 tk. őrölt kömény
őrölt fekete bors
1 nagy babérlevél
kb. 1 l húsalaplé (vagy víz+leveskocka)

Sajtos besamelhez:
5 dkg vaj
5 dkg finomliszt
5 dl tej

őrölt szerecsendió
5 dkg reszelt trappista vagy eidami sajt

Tetejére:
5 dkg reszelt trappista vagy eidami sajt
1 alma
2,5 dkg olvasztott vaj
zöld fűszernövény (pl. petrezselyem)

elkészítés:

  1. A meghámozott, magházuktól megfosztott almákat 8-8 cikkre vágjuk, a cikkeket még vékonyabbra szeljük és meglocsoljuk a citromlével.
  2. A káposztát átöblítjük, lecsepegtetjük, majd az almával együtt lábasba tesszük és megfűszerezzük. Felöntjük annyi alaplével, amennyi éppen ellepi.
  3. Fedő alatt félpuhára főzzük, majd fedő nélkül teljesen elforraljuk a levét. Kivesszük belőle a babérlevelet.
  4. A besamelhez a felhevített vajat elkeverjük a liszttel, folytonos keverés mellett hozzáöntjük a tejet, megfűszerezzük és sűrűre főzzük.
  5. Belekeverjük a reszelt sajtot, majd a mártást hűlni hagyjuk. Az almás káposztát hozzáforgatjuk a sajtos besamelhez.
  6. A díszítéshez a megmosott almát héjastól 8 cikkre vágjuk, magházát kivesszük, és a cikkeket még vékonyabbra szeleteljük.
  7. Egy kapcsos tortaformát vagy bármilyen sütőtálat kivajazunk, belesimítjuk a káposztát, villával kócosra lazítjuk, megszórjuk a reszelt sajttal, és kirakjuk az almaszeletekkel. Meglocsoljuk az olvasztott vajjal, és előmelegített sütőben pirosra sütjük.
  8. 10 percig a formában pihentetjük, majd lekapcsoljuk róla a sütőforma peremét (amennyiben formában sütöttük), tálra csúsztatjuk és aprított petrezselyemlevelekkel vagy egyéb zöld fűszernövénnyel díszítjük. Tálaljuk.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc


Megjegyzés:
Bár az étel nevében a "torta" szó szerepel, késsel mégsem lehet szeletelni. Mivel elég lágy, csak kanállal lehet szedni belőle.






2014. január 23.

Duplán gesztenyés muffin csokidarabokkal





Egyszer már sütöttem gesztenyés muffint, de egyáltalán nem ízlett, pedig imádom a vele készült édességeket. Karácsonykor elmaradt a gesztenyekrémes torta, elég volt nekünk a diós is, ezért a gesztenye, mint alapanyag az ünnepek utánra maradt, mondván, hogy azért az mégse lehet, hogy ne együnk. Ezúttal mégse tortát, hanem valami mást szerettem volna. Eszembe jutott, hogy újra megpróbálkozhatnék a gesztenyés muffinnal, de ezúttal olyat kellene készítenem, aminek a tésztájában is van gesztenye, de közben krémes is. Így hoztam össze ezt a rengeteg gesztenyével készült sütit. :D Egy darab bőven elég belőle, pedig nem túl édes, mégis igen kiadós. A tésztája a tejfölnek köszönhetően finom puha.
A tészta 16 muffinhoz is elég, ha a sütőforma mélyedéseit csak ¾-ig töltjük meg, de én magas kalapokat akartam, ezért csurig töltöttem a masszával. Picit megijedtem, hogy helyenként kicsit repedezettek lettek, de aztán pont ettől lett olyan jópofán rusztikus, ami szerintem még illik is a gesztenyéhez. Biztosan feltűnik, milyen sok gesztenyét használtam fel hozzá, de a töltés éppen így lett olyan, amilyet eredetileg szerettem volna. Aki kevesebb krémmel is megelégszik, az felére csökkentheti a tölteléket.
A habzsák+csillagcsővel készült mintázást még tanulni kell, de mentségemre szóljon, hogy még csak most tanulom a fortélyát. Ehhez a muffinhoz szerencsére jól megy a „darabosabb” vonalvezetés. :D




Hozzávalók 12 darabhoz:

Tésztához:
25 dkg finomliszt
1 cs. sütőpor
1 tojás
0,8 dl napraforgóolaj
10 dkg cukor
1,5 dl tej
1,5 dl tejföl
25 dkg cukrozott gesztenyemassza
10 dkg étcsokoládé

vaj a tepsihez

Krémhez:
50 dkg cukrozott gesztenyemassza
12 dkg puha vaj
2-3 ek. Portorico rum
1 ek. porcukor (elhagyható)
2 dl tejszínhab
porcukor a tálaláshoz

elkészítés:

  1. A tojást a cukorral kihabosítjuk, hozzáadjuk a tejfölt, a tejet, az olajat, a reszelt csokoládét, és alaposan elkeverjük benne a gesztenyemasszát.
  2. Beleszitáljuk és hozzáforgatjuk a sütőporos lisztet, és a tésztamasszát  a muffintepsi kivajazott mélyedéseibe kanalazzuk.
  3. Előmelegített sütőben megsütjük, majd a muffinokat pár perc után kivesszük a tepsiből, és rácson hagyjuk kihűlni. A muffinok kalapját levágjuk.
  4. A krémhez a gesztenyemasszát áttörjük, kikeverjük a vajjal, a likőrrel, és habzsákba töltjük. (Ha a krémet túl tömörnek találjuk, adhatunk hozzá felvert tejszínhabot, ill. ha nem elég édes, tehetünk bele ízlés szerint porcukrot.)
  5. A muffinok alsó részén elosztjuk a krémet, ferdén rájuk ültetjük a kalapokat, és porcukorral hintve tálaljuk.
sütési hőfok: 175°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 20 perc







2014. január 21.

Sárgarépás palacsinta túróval töltve – variációk egy témára





Jó régóta ott lakott a hűtőben 2 sárgarépa. Majd' minden nap nézegettem őket, de hetekig nem nyúltam hozzájuk. Általában köretnek szoktam elkészíteni, most viszont valami mást akartam kihozni belőlük. Közben megkívántam a palacsintát is. Össze kellene őket házasítani – gondoltam. Ha a krumpli és a cukkini jó kapcsolatot ápol a palacsintatésztával, akkor tuti, hogy a répa se veszik össze vele: palacsintatészta előkészít, reszelő előkap, reszelt sárgarépa és palacsintatészta egymásnak örök hűséget fogad, és már meg is volt az ebéd. Persze nem ettem meg az összeset, maradt másnapra is. Mivel azonban a palacsintát kicsit szenvedős melegíteni (mikroellenes vagyok), kitaláltam, hogy szaftossá alakítom és sütőben sütöm meg. Az biztos, hogy nem utoljára készült. :)






Hozzávalók 9 palacsintához:

Palacsintatésztához:
15 dkg sárgarépa
10 dkg vöröshagyma
25 dkg finomliszt

1 tojás
5 dl 1,5%-os tej
2 dl víz
1 tk. só
½ mk. cukor
1 ek. olívaolaj

Töltelékhez:
30 dkg túró
4 ek. tejföl
1 ek. aprított metélőhagyma (szárított is lehet)
1 csapott tk. só
őrölt fehér bors

elkészítés:

  1. A tojást felverjük, kisebb adagokban, felváltva simára keverjük benne a lisztet és a vízzel hígított tejet, majd hozzáadjuk az olajat. A palacsintatésztát fél órát pihentetjük.
  2. A megtisztított sárgarépát nagy lyukú reszelőn lereszeljük. A hagymát finomra vágjuk, összekeverjük a reszelt répával, és a pihentetett palacsintatésztához keverjük.
  3. A palacsintasütő serpenyőben kevés olajat hevítünk, merőkanállal elosztunk benne egy adag tésztamasszát (a merőkanál hátával széjjelebb húzzuk a répát a még nyers tésztán, hogy mindenhova egyenletesen jusson), és egymás után kisütjük a palacsintákat.
  4. A töltelékhez a hozzávalókat alaposan elkeverjük, és minden palacsintát megkenünk 1 púpozott evőkanálnyi töltelékkel. A palacsintát feltekerjük és tálaljuk.
Tipp:
Úgy is készíthetjük, hogy a feltekert palacsintákat megfelezzük, és hőálló edénybe rendezzük. 4 evőkanál tejfölt simára keverünk 1 tojássárgájával, 1 dl tejjel, sóval, borssal ízesítjük, és ezzel az öntettel meglocsoljuk a palacsintákat. 200°C-ra előmelegített sütőben pirulásig sütjük. Tálaljuk.








2014. január 18.

Mandula-labdacsok





Itt volt az ideje, hogy fánkot készítsek, s bár ez nem az általam annyira szeretett élesztős fánk, hanem égetett tésztájú, mégis legalább olyan jól tud esni. A Kutyánkszki azonban fura mód nem rajong az élesztős változatért (pedig kelt tészta rajongó), ezért ezzel a könnyű mandulás fánkkal próbálkoztam, hátha az majd jobban csúszik. Jól gondoltam, és nem csak én, hanem ő is örömmel eszegette ezeket a kis labdácskákat.




Hozzávalók 30 darabhoz:

2,5 dl víz
6 dkg vaj
egy csipet só
10 csepp mandulaaroma
15 dkg finomliszt
3 tojás
3 ek. őrölt mandula (nem túl finomra darálva)
1 ek. porcukor + a tálaláshoz
1,5 l napraforgóolaj a sütéshez

elkészítés:

  1. A  vajat, a sót, a mandulaaromát lábasba tesszük, felöntjük a vízzel, és felforraljuk,
  2. Hozzáadjuk a lisztet, és addig kavarjuk, amíg a tészta elválik az edény falától, és gombóccá áll össze.
  3. A tésztát tálba tesszük, kicsit hűlni hagyjuk, majd egyenként hozzákeverjük a tojásokat, a cukrot és a mandulát. Kihűtjük.
  4. A tésztából két, olajba mártogatott teáskanál segítségével kis labdacsokat formázunk, és óvatosan a bő, forró olajba pottyantjuk. (A lángot közben mérsékeljük.)
  5. A fánkokat adagonként 3-4 perc alatt aranybarnára sütjük, miközben egyszer fordítunk rajtuk.
  6. A kisült fánkokat szűrőkanállal papírtörlőre szedjük és meghintjük porcukorral. Langyosra hűlve tálaljuk.





2014. január 13.

Narancsos rizsfelfújt-torta vaníliás narancsszósszal







Gyerekkorom kedvence a "rizskók". Emlékszem, évekkel később mennyire elcsodálkoztam, amikor megláttam, hogy igazából így írják helyesen: rizskoch. :D De bárhogyan kell is írni, ez az édesség bizony nagy kedvenc volt. Anya elég sűrűn készítette, aztán valahogy ez is feledésbe merült, mint sok más étel, amit gyerekkoromban ettünk. Most eszembe jutott, és annyira megkívántam ezt az egyszerű, de nagyszerű süteményt, hogy másnap neki is álltam elkészíteni, annál is inkább, mert még sosem sütöttem. Az ízesítés ötletét a maradék narancs adta. Az állaga tökéletes lett. :)
Ennek ellenére a mostani újrafotózáshoz mégis alakítottam rajta egy kicsit, hogy még inkább érezhető legyen a narancs savanykásan édes és kissé fanyar íze. Ennek érdekében még több kandírozott narancshéj került bele, és hogy különlegesebb legyen, narancsszószt készítettem hozzá. A Kutyafüllel mindketten telitalálatnak éreztük ezt a kis változtatást, és megállapítottuk, hogy a rizskoch nálunk mit sem veszített a népszerűségéből. :)






Hozzávalók 22 cm-es sütőformához:

Rizsfelfújthoz:
30 dkg rizs (kerek szemű, pl. Alnatura Milchreis)
4,5 dl tej
4 dl víz
egy csipet só
4 tojás
15 dkg porcukor
2 dkg vaníliás porcukor
8 dkg vaj + a sütéshez
5 dkg kandírozott narancshéj
zsemlemorzsa
porcukor a tálaláshoz

Narancsszószhoz:
6 görög narancs
1 vaníliarúd
1 púpozott ek. cukor
10 g vaníliaízű pudingpor

elkészítés:

  1. A rizst alaposan átmossuk, lecsepegtetjük, majd lábasba téve felöntjük a vízzel. Felforraljuk, és fedő alatt, kis lángon félpuhára főzzük.
  2. Hozzáöntjük a tejet, és készre főzzük. A késes aprítóval ledarált kandírozott narancshéjat a még forró tejberizshez forgatjuk. Hűlni hagyjuk.
  3. A tojások sárgáját a porcukorral kihabosítjuk, majd beledolgozzuk a puha vajat. A tojásmasszát a tejberizshez keverjük, majd óvatosan beleforgatjuk a kemény habbá vert tojásfehérjét.
  4. A rizsmasszát a kivajazott, zsemlemorzsával behintett sütőtálba vagy tortaformába simítjuk, és előmelegített sütőben megsütjük. Tortarácsra téve hagyjuk langyosra hűlni.
  5. A narancsszószhoz 5 narancsot meghámozunk úgy, hogy a gyümölcsök belső, fehér héját is teljesen eltávolítjuk. A gyümölcsöket kifilézzük, és a hártyák közül kinyomjuk a narancs levét.
  6. 4 narancsból nyert filét a levével együtt lábasba teszünk, hozzáadjuk a cukrot, a vaníliarúd kikapart magjait, és felforraljuk. Botmixerrel összeturmixoljuk.
  7. A megmaradt narancsfilét elkeverjük a pudingporral, és a forrásban lévő rostos narancsléhez vegyítve, kissé besűrítjük. A szószt teljesen kihűtjük.
  8. A rizsfelfújtat 8 szeletre vágjuk, a tetejét meghintjük porcukorral, és narancsszószt kínálunk hozzá.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)
sütési idő: kb. 60 perc











2014. január 9.

Túrós-pepperoni paprikás kenyér lila hagymával

 

 

 
Mostanában újból kedvet érzek ahhoz, hogy minden alkalommal másféle kenyeret vagy péksütit süssek. Ez azért jó, mert így mindig más ízek kerülnek az asztalra, és izgalommal tölt el a kóstolás.
Most egy olyan kenyeret választottam, amit egy kölcsön kapott és eddig még vissza nem kért könyvből, a Szakácskönyv kenyérsütő gépekhez című kiadványból néztem ki. Ebben a könyvben minden kelt tészta receptjében szárított élesztőt vagy kovászt használnak. Én azonban a szárítottnál jobban kedvelem a friss élesztőt (a kovászos pedig már tervben van), ezért most is át kellett konvertálnom a receptet, amiben egyébként lila hagyma helyett zöld hagymát írnak, valamint a pepperoni paprika egy része is nagyobb darabokban kerül a kenyérbe. Nekem egyik sem volt itthon, csak a durvára darált változat, ill. lila hagyma, de szerintem így is nagyszerűen működik.
A formáját pedig egy másik receptből mentettem át, így házasítva össze két kenyeret. :) Az eredmény mind ízében, mind formájában jó választásnak bizonyult, de már nyersen is szemet gyönyörködtető látványt nyújtott. Mi nagyon szeretjük az ehhez hasonló fűszeres kenyereket, és most ez az egyik nagy kedvencünk. :)


Hozzávalók 1 kenyérhez:

37,5 dkg fehér kenyérliszt
10 dkg tehéntúró
1 fej (kb. 5 dkg) lila hagyma (tisztított mennyiség)
1 púpozott tk. szárított pepperoni paprika
1 tk. oregánó
1 tk. só
1 púpozott ek. cukor
1 ek. extra szűz olívaolaj
1 ek. olívaolaj
2,5 dkg friss élesztő
kb. 2 dl langyos víz

elkészítés:
  1. A hagymát félbevágjuk, vékonyra szeljük, és a felforrósított olívaolajon enyhén megpirítjuk. Hűlni hagyjuk.
  2. Kevés langyos, cukros vízben egy kis liszttel elkeverjük az élesztőt, és egy kis liszttel betakarva felfuttatjuk.
  3. A sóval, oregánóval, pirított hagymával, pepperonival vegyített többi lisztet elmorzsoljuk a túróval, hozzáadjuk a felfutott élesztőt, az extra szűz olívaolajat, és robotgéppel megdagasztjuk. A tésztát olívaolajjal vékonyan kikent tálban, meleg helyen, letakarva a kétszeresére kelesztjük.
  4. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon finoman átgyúrjuk, és 2 db kb. 40 cm hosszú rúddá sodrunk. A rudakat kereszt alakban egymásra tesszük, és középről indulva, mindkét irányban összecsavarjuk. A tésztavégeket összedolgozzuk, aláhajtjuk.
  5. A kenyeret sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, és olajjal megkent folpackkal+konyharuhával letakarva 20-30 percet pihenni hagyjuk.
  6. A kenyér tetejét meghintjük liszttel, és előmelegített sütőben megsütjük. Rácsra téve hagyjuk kihűlni.
sütési hőfok 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 35 perc


 


2014. január 7.

Gombás pöfeteg





A karácsonyi menüből kimaradt egy kis gombamártás, de hirtelen nem tudtam, hogyan használhatnám fel. Persze lehetett volna belőle melegszendvicskrém is, de most valamiért nem szívesen adtam volna a Kutyánszkinak kenyeret ebédre. Aztán beugrott, hogy mi legyen belőle – valamilyen húspótló, fasírt jellegű étel. Nem is kellett hozzá egyéb, csak egy kis tojás meg liszt, és már kész is volt az aznapi ebéd. :)
A pöfetegekhez kínálhatunk valamilyen mártogatót, vagy akár főzelékhez is adhatjuk feltétnek.




Hozzávalók 10 darabhoz:

1 fej vöröshagyma
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 ek. mangalicazsír
15 dkg konzerv csiperkegomba (szeletelt)
1,5 dl húsalaplé (leveskockából is lehet)
½ mk. rozmaring
½ mk. kakukkfű
½ mk. bazsalikom
őrölt fekete bors

1 csapott ek. finomliszt
1 dl tejszín
1 kis tojás
kb. 10 dkg finomliszt
zsemlemorzsa a forgatáshoz
napraforgóolaj a sütéshez

elkészítés:

  1. A felaprított hagymát a felhevített zsíron megdinszteljük, majd a tűzről levéve hozzákeverjük a zúzott fokhagymát.
  2. A szeletelt gombát apróra vágjuk, rátesszük a hagymára, pár percig pároljuk, majd hozzáadjuk a fűszereket, felöntjük az alaplével, és így főzzük tovább, amíg majdnem teljesen elforrja a levét.
  3. Ekkor rászórjuk a lisztet, összekeverjük, felöltjük a tejszínnel, és besűrítjük. Hűlni hagyjuk. (Kb. 20 dekányi tejszínes gombamártásunk lesz.)
  4. A felvert tojást a gombamártáshoz keverjük, majd kisebb adagokban hozzádolgozzuk a lisztet.
  5. Egy evőkanállal kis adagokat veszünk ki a masszából, nedves kézzel golyókat formázunk belőle, megforgatjuk a zsemlemorzsában, miközben formásabbra alakítjuk.
  6. Serpenyőben bő olajat hevítünk, kisütjük benne a pöfetegeket, majd papírtörlőre szedjük és tálaljuk.





2014. január 5.

Krémsajtos-pizzás csiga





Az áfonyás csigakeksz készítéséből kimaradt egy kis krémsajtom, és ezt elhasználandó, úgy gondoltam, ha valamivel összekeverem, akkor kihozhatok belőle valami finomat. Pizzát nem sütök olyan sűrűn, éppen ezért most megint megkívántuk, és adódott az ötlet, hogy a maradék krémsajtot a pizza mártásával házasítom össze, és ezúttal a sajton kívül semmi mást nem teszek a feltétbe. Közben eszembe jutott, hogy még sosem sütöttem pizzás csigát, pedig azt is mennyire szeretem.
Így aztán nekiálltam és ezúttal csigaformában készítettem el. Ez a kis huncut bármilyen alakú is, mi imádjuk! :) Nem is volt szükség egyéb töltelékre, pusztán a krémsajtos mártás egy kis plusz reszelt sajttal is bőven kielégítette az igényeinket.




Hozzávalók 12 darabhoz:

Tésztához:
25 dkg finomliszt
1 tk. só
1 tk. oregánó
1
½ ek. olívaolaj
2 dkg friss élesztő
1 dl tej
0,5 dl langyos víz
1 tk. cukor
olívaolaj a kenéshez

Töltelékhez:
1 kis vöröshagyma
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 ek. olívaolaj
3 ek. sűrített paradicsom
1 ek. ketchup
1 tk. csípős Piros Arany
1 tk. oregánó
1 tk. bazsalikom
1 babérlevél

cukor (ízlés szerint)
2 ek. Philadelphia krémsajt
15 dkg reszelt trappista vagy eidami sajt

elkészítés:

  1. A tálba mért liszt közepébe morzsoljuk az élesztőt, rászórjuk a cukrot, hozzáöntjük a vízzel kevert langyos tejet, és egy kevés liszttel simára keverjük. Letakarva felfuttatjuk.
  2. Hozzáadjuk a sót, az oregánót, az olívaolajat, és tésztává dagasztjuk. Letakarva, meleg helyen a kétszeresére kelesztjük.
  3. A mártáshoz a megtisztított hagymát lereszeljük, a fokhagymát áttörjük, és a felforrósított olívaolajon megdinszteljük.
  4. Hozzáadjuk a sűrített paradicsomot, a ketchupot, a Piros Aranyat, a fűszereket, majd felöntjük a vízzel, és kis lángon mártás állagúra főzzük. Langyosra hűtjük, majd hozzákeverjük a krémsajtot.
  5. A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk, 30x40 cm-es téglalapra nyújtjuk és megkenjük a mártással úgy, hogy a tőlünk távolabb eső, hosszabbik oldalánál szabadon hagyunk egy kb. 2 cm széles sávot.
  6. Rászórjuk a reszelt sajtot, és a tésztát a hozzánk közelebbi, hosszabbik oldalától kiindulva feltekerjük.
  7. A tésztarudat kb. 3 cm vastag szeletekre vágjuk, és egymástól kicsit távolabb, hőálló edénybe sorakoztatjuk.
  8. A csigák oldalát körben, ill. a tetejüket lekenjük olívaolajjal, és folpackkal + konyharuhával letakarva, további kb. 20 percig kelesztjük.
  9. Előmelegített sütőben készre sütjük, majd kicsit hűlni hagyjuk és tálaljuk.
sütési hőfok: 200°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 25 perc







2014. január 2.

Vajas-tejfölös pogácsa






Még sosem sütöttem pogácsát. Pontosabban egyszer megpróbálkoztam vele sütőtudományom hajnalán, de az eredmény hatására jobbnak láttam, ha kicsit még pihentetem a témát. :D Jó sokáig tartott, mert időközben eltelt kb. 3 év. Egy ideje azonban kacérkodtam a gondolattal, hogy megint nekifogjak.
Gyerekkoromban szerencsém volt a nagyon finom pogácsákhoz, ami vagy az egyik nagymamám keze alól került ki, vagy más rokon kínált meg vele a vendégeskedések alkalmával. Én ezeket a pogikat „bástyapogácsának” neveztem, mert magasak voltak, és a tetejükön lévő, ropogósra sült bevágások bástyákra emlékeztettek. Először ezeket eszegettem le a pogácsáról, majd utána akkurátus módon majszoltam tovább a hajtogatott részeket. Hatalmas mennyiséget képes lettem volna elpusztítani belőle, annyira szerettem, és mivel elég ritkán jutottam hozzá, rögtön tripla adagot kellett feltankolni belőle. :D
Biztos vagyok benne, hogy az a régről ismert pogácsa vajas tésztájú volt, ezért most én is a vajas változattal próbálkoztam. Úgy gondoltam, tökéletes választás szilveszter napjára. Anya és a Kutyafül szerint „nagyon-nagyon finom” lett, gyorsan el is kapkodták a nagyját, csak ezt a kis mennyiséget sikerült megmentenem a fotózáshoz. Én azonban nem vagyok vele teljes mértékben elégedett, mert bár valóban igen ízletesre sikeredett, ez mégsem pontosan az a fajta, amit gyerekkoromban annyira nagyra tartottam. Mivel azonban ez az első ilyen jól sikerült, egyértelmű, hogy nem utoljára készült. Az ez után következők előtt viszont alapos kutatómunkát fogok végezni, hogy prezentálni tudjam azt, amiről feljebb írtam. :)




Hozzávalók kb. 100 darab pogácsához:

60 dkg liszt
1 ek. só
1 tojás
25 dkg hideg vaj
5 dkg olvasztott vaj
30 dkg tejföl
3 dkg friss élesztő
1 tk. cukor
1 kis tojás a kenéshez

elkészítés:

  1. A langyos, cukros tejfölben elkeverjük az élesztőt, és letakarva felfuttatjuk.
  2. A sóval vegyített lisztet elmorzsoljuk a hideg vajjal, a közepébe ütjük a tojást, felverjük és hozzáöntjük az élesztős tejfölt. Közepesen kemény tésztává dagasztjuk (ha ragad, még egy kis lisztet adunk hozzá), majd letakarva, 1 óra alatt megkelesztjük.
  3. A megkelt tésztát enyhén lisztezett felületen 1 cm vastag téglalapra nyújtjuk és megkenjük a langyosra hűlt olvasztott vaj harmadával.
  4. A tésztát a hosszabbik oldalánál fogva a tészta közepéig behajtjuk, majd ismét megkenjük vajjal, és félbehajtjuk.
  5. Ismét megvajazzuk, és balról jobbra is hajtunk rajta egyet. A hajtogatott tésztát betakarjuk a kelesztőtállal, és min. 2 órát kelesztjük.
  6. Ujjnyi vastagságúra nyújtjuk, a tetejét berácsozzuk, és 3 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. (A lehulló tésztaszéleket ismét összegyúrjuk, kicsit pihentetjük, majd nyújtjuk, szaggatjuk.)
  7. A pogácsákat sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk, és miután a duplájára megkeltek, a tetejüket lekenjük felvert tojással. Előmelegített sütőben aranysárgára sütjük.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 20-25 perc