Erzsi kocka

süti vs. Andrej Hermlin and his Swing Dance Orchestra

Húsvét óta nem posztoltam receptet, sőt a Kutyafül apukájának a szülinapjára, ill. a húsvétra sütött tortáról (blogbejegyzés híján) is mindössze egy-egy, házi használatú fotó készült. Nem is hiányzik annyira az édesség, ha meg igen, bekapok pár kocka étcsokit, és azzal elvagyok. Nemrégiben azonban megláttam a fb-on Marcsi barátnőm Erzsi kockáját, és úgy éreztem, nekem ez most kell. :D A most végül 2 hetet késett. A sütisütés reggelén még nagy volt bennem az elán, ami az aznap különösen hisztikrisztina Lysse cicánk közbenjárására aztán jócskán alábbhagyott – azt ui. nem a pórázos kerti sétára tartogattam. Mire végre lerendeztem a kisasszonyt, az arcomon morc ábrázat vert tanyát, és ezzel a fejjel nyújtottam és sütöttem ki a tésztalapokat, ill. kevertem be a krémet. A folytatás aztán az extra sétáltatás miatt újfent tolódott, így a sütemény betöltése is késett. Gyakorlatilag tokkal-vonóval együtt másfél napba telt elkészíteni az Erzsi kockát. :D
Látva a krémet, bevallom, nem sok bizalmat szavaztam annak, hogy jó lesz. Marcsinak még egy „shortot” is küldtem a krém állagáról, ahogyan az épp lefolyik a villáról, miközben lemondóan érdeklődöm, hogy „ennek ilyen hígnak kell lennie?” – Ott ögye mög a fene! – gondoltam magamban Tóth papa után szabadon, de végül a Limara -féle Kata szelet receptjében javasolt babapiskóta megmentette a napot: felszívta a fölösleges nedvességet. A betöltéskor ez azonban mégsem nyugtatott meg, így a csokibevonatba is beleleheltem egy adag pesszimizmust – bánatában le is folyt egy része. A totál káosz nap estéjét végül nem a sütievészet koronázta meg, hanem Andrej Hermlin fergeteges szving koncertje. Épp ez kellett a lelkemnek és az idegeimnek! :)
A süti másnapi felszeletelésekor ugyan kiderült, hogy az Erzsi kocka mégis kifejezetten jól sikerült, ennek ellenére be kell valljam, hogy bár finom, nem lettem a rajongója. A 25 éves (félig kenyai, Lengyel Tomi hasonmás) totál dilinyó David Hermliné annál inkább! :D

Hozzávalók:

a tésztához:
50 dkg finomliszt
15 dkg porcukor
1 cs. sütőpor
egy csipet só
15 dkg vaj
3 tojássárgája
kb. 15 dkg tejföl (20% zsírtartalmú, nem folyós)

a töltelékhez:
egy tésztalap, összetördelve
1-1,5 dl forró tej
1 cs. vaníliás cukor
1 dl rum
kb. 7 dkg sárgabaracklekvár
10 dkg vaj
13 dkg porcukor
3 dkg holland kakaópor
néhány babapiskóta (nálam 3 db; elhagyható)

a csokoládébevonathoz:
6 dkg cukor
1,5 dkg holland kakaópor
4 ek. víz
5 dkg vaj
1 tk. napraforgóolaj

elkészítés:

1. A tésztához a porcukorral, sóval, sütőporral vegyített lisztet összemorzsoljuk a hideg vajjal, hozzáadjuk a tojások sárgáját, és annyi tejfölt gyúrunk bele, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk. A tésztából 3 téglatestet formázunk, és letakarva negyedórát pihentetjük.
2. Egy tésztadarabot kb. 26×30 cm-esre kinyújtunk, a sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük, és előmelegített sütőben megsütjük. A kisült lapot a sütőpapír segítségével áthúzzuk egy tortarácsra, kihúzzuk alóla a papírt, és így hagyjuk kihűlni. Így járunk el a többi tésztával is.
3. A töltelékhez az egyik tésztalapot összetördeljük. A vaníliás cukrot elkeverjük a felhevített tejben, a tésztamorzsára öntjük, majd hozzáadjuk a rumot, a baracklekvárt. Félretesszük hűlni.
4. A vajat a porcukorral kihabosítjuk, és előbb alaposan elkeverjük benne a kakaóport, majd beleforgatjuk a tejes-rumos tésztát és a babapiskótát.
5. Az egyik tésztalapon egyenletesen elosztjuk a tölteléket, majd befedjük a másik tésztalappal, és kissé lenyomkodjuk. Nejlonzacskóba húzva szobahőmérsékleten hagyjuk, amíg a bevonatot elkészítjük.
6. Ehhez a kakaóporral vegyített cukrot a vízzel gőz fölött addig melegítjük, amíg a cukor teljesen fel nem olvad. Elzárjuk alatta a lángot, beletesszük a puha vajat, az olajat, és alaposan elkeverjük benne. Addig hagyjuk hűlni, hogy egy kicsit meghúzzon, ezután bevonjuk vele a sütemény tetejét, és dermedésig hűtőben pihentetjük. Négyzet alakú szeletekre vágva kínáljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül (középső sín)
sütési idő: kb. 12 perc/lap

Megjegyzés, tipp:

Én a Marcsinál javasolthoz képest egy picit kisebbre nyújtottam a tésztalapokat (28 helyett 26×30 cm-esre), és a csokibevonat mennyiségét is csökkentettem.
A forró tej helyett csak lekvárt is tehetünk a tésztába (a rum mellett, persze). Ez esetben a lekvárt ugyanúgy forrósítsuk fel, mint a tejet.

Gyors vaníliakrémes desszert

...hajfestés helyett

 

 

Minden önkritikámat latba vetve, ki merem jelenteni, hogy szerintem ideális vendég vagyok, még sincs szerencsém a fodrászokkal. Az egyik korábbihoz, akit amúgy "mission impossible" volt elérni (nem csak nekem, másoknak is), bő 10 évig voltam hűséges, míg nem derült égből lepattintott úgy, hogy aznapra időpontom volt hozzá. Az utódjához már csak mindössze egy évig jártam, és bár imádtam a szárítási technikáját, és (hitem szerint) jól végezte a munkáját, a megbízhatóság neki sem volt az erőssége. Ezen csalódásaim miatt talán nem is csoda, hogy mostanra kialakult bennem egy csöppnyi szkepticizmus. A fodrászváltásra mégis elsősorban a költözésünk szolgáltatott nyomós okot. Akit ajánlottak, már elsőre lemondta az időpontomat, de rávettem magam, hogy elhiggyem az általa említett okot. Pedig már a keresztnevének is gyanúsnak kellett volna lennie, mert pont úgy hívják, mint két korábbi fodrászomat is. :D Nomen est omen, ugyebár… persze reméltem, hogy ő csak azért is rácáfol erre. (Lejjebb olvasható a végkifejlet.)
A hajfestés elmaradásának folyományaként legalább lett egy vagon időm aznap olyasmibe fogni, amit már lassan 2 hónapja halogattam. Ám gyorsan dugába dőlt a nagy felbuzdulás, mert szerintem házon belül is léteznek fekete lyukak vagy rosszindulatú manók, akik galádul eltüntetik azt, amire épp rohadtul szükségem lenne. (Ugyanígy vált köddé ezer éve egy BRAVO-ból kiszedett autogramkártya is, amit pont előtte 1 nappal kaptam az unokatesómtól egy cikkért cserébe. Hogy pár évvel későbbről az egyik legtutibb poszteremet ne is említsem!) Szóval szerintem engem ezek a feka likak és/vagy a manók követnek. Most pölö a vonalzó szívódott fel. Yo! Akkor kalandra fel! Átverekedtem magam a szinte üres házunk nappaliját csúfító papírdoboz-tornyokon – bár szerintem azok még így is szebben mutatnak, mint a támasztékul szolgáló, egyébként szinte még új cserépkályha, melynek formája egy középkori várra hajaz, imigyen hirdetve az előző tulaj történelem iránti érdeklődését, vagy inkább az ízlését (?) –, és „a vonalzó bármelyik dobozban lehet” tippjének megfogalmazása után lázas kutatásba kezdtem. Miközben átvillant az agyamon, hogy bár sok szempontból klassz dolog volt a korábbi otthonunkkal együtt az összes beépített bútorunkat is eladni, viszont az ebből adódó hiányunk miatt most ismét tervezhetek. Szép feladat, tombolhat megint az alkotási kedv meg a kreativitás, de ezek most csak szunnyadoznak. Gondoltam, majd a vonalzó látványától megtáltosodva, elementáris erővel törnek föl belőlem, mint 8 évvel ezelőtt. De az a fránya lénia csak nem akart előkerülni! Viszont legalább a doboztorony átrendeződhetett arra az esetre, ha megunnám a korábbi sorrendiséget! :D Az eredménytelen keresés után halovány mosollyal a szám szélén fedeztem fel kreativitásom apró morzsáját: egy levágott laminált padlólapot neveztem ki vonalzónak, hogy 2 perc szolgálat után hirtelen félredobjam, mert rájöttem, hogy nincs itthon édesség. Márpedig az kell, pláne ilyen hülye nap után, amit lenőtt hajtővel, vonalzó nélkül voltam kénytelen tölteni! :D Ezek után már csak erre a hipp-hopp elkészíthető desszertre futotta, amit a kedvenc boltunkban kapható olasz tiramisum ihletett, amiért sajna most már jó sokat kéne gyalogolni, mert errefelé olyan üzlet nincs. Viszont ez a félig sk. édesség is megütötte a mércét, annak ellenére, hogy bolti krémporból készült. De legalább a babapiskótát én sütöttem hozzá! :)
Apropó mérce! Az új fodrászomra megérte várni, mert azon túl, hogy rögtön megtaláltuk egymással a közös hangot, olyan haj(tő)színt rittyentett nekem, amit már évek óta hiába magyaráztam a korábbiaknak. Úgy láttam, hogy ő igazi elhivatottsággal dolgozik – olyan fodrász, aki szenvedéllyel űzi a szakmáját. Neki tényleg fontos, hogy a vendég elégedett legyen, és ez manapság még a mesterfodrász(nak mondott) kollégái esetében is ritkaság számba megy. Biztos vagyok benne, hogy rendbe fogja hozni az elődei által elrontott hajamat. :) Szerencsés vagyok, mert egy kedves ismerősömnek hála, úgy jutottam be hozzá, hogy már nem is fogad új vendégeket. :)
Úgyhogy ezt a desszertet Neked ajánlom, Edó, még ha ez most nem is gluténmentes (de dolgozom rajta!). ;) ♥

 Hozzávalók 6 szelethez:

a babapiskótás rétegekhez:
12 db házi babapiskóta
5 dkg étcsokoládé
1 tk. instant kávé
1 ek. cukor
1 tk. vaj
4-5 ek. víz
1 ek. kávé- vagy csokoládélikőr, esetleg rum

a krémhez:
2,5 dl habtejszín
5 dkg tejföl
½ cs. Aranka vaníliás krémpor
2 cs. Bourbon vaníliás cukor

a díszítéshez:
étcsokoládé forgács
cukorgyöngyök

elkészítés:

1. A csokoládét nagyon apróra vagy forgácsosra vágjuk, és a likőr kivételével a többi hozzávalóval együtt egy kis fémtálkába tesszük. Vízgőz fölött összeolvasztjuk, majd hozzákeverjük a likőrt.
2. Alaposan megmártóztatjuk benne a babapiskótákat, és sütőpapírral bélelt tálcára 2 sorban lerakunk 6-6 darabot úgy, hogy a piskóták hosszabbik oldala szorosan egymáshoz érjen. Hűtőbe tesszük dermedni.
3. A tejszínt magas falú edénybe öntjük, és a tejföllel, a krémporral, vaníliás cukorral robotgéppel magas fokozaton felverjük. Csillagcsővel ellátott habzsákba kanalazzuk, és 1 órára hűtőbe tesszük.
4. Az egyik sor piskótát palacsintafordító lapát segítségével átemeljük egy szép tálcára/tányérra, és a krémből 4 sávot nyomunk rá.
5. Ráhelyezzük a másik sor piskótát, feldíszítjük a többi krémmel, és a tetejét csokoládé forgáccsal, cukorgyöngyökkel díszítjük (vagy kakaóporral is meghinthetjük). Fogyasztásig hűtőbe tesszük.

 

Babapiskóta házilag

 

 

Ismét egy olyan süti, aminek az elkészítését már ezer éve terveztem. Bár van egy jól bejáratott, bolti babapiskótám, de mivel az elfogyott, és sürgős szükségem volt rá, így kénytelen voltam megsütni magam. És milyen jó, hogy így történt, mert én bizony nem veszek többet boltit! Legalábbis nem mostanában. Házilag ui. szinte pont olyan lett, mint az a fajta babapiskóta, amit még gyerekként ettem – igaz, azt is iparilag állították elő, de legalább finom. :) Úgyhogy inkább megsütök egyszerre többet, és gondosan bedobozolva tárolom, hogy csak beszaladni kelljen érte a kamrába, ha nincs kedvem/időm sütkérezni. :)
Nagyon ajánlom, mert azon túl, hogy pofonegyszerű elkészíteni, hamarabb megpuhul, mint a bolti változat, és igazán ízletes. Érdemes betárazni belőle, mert hipp-hopp beköszönt a kánikula, amikor szívesebben nyúlunk a gyorsan összedobható desszertek után. ;)

 

Hozzávalók 15-17 darabhoz:

2 tojás
5 dkg kristálycukor
6 dkg finomliszt
1 dkg étkezési kukoricakeményítő
1 kis csipet só (elhagyható)
porcukor a szóráshoz

elkészítés:

1. A tojásfehérjét a fele mennyiségű kristálycukorral kemény habbá verjük.
2. A sárgájákat a többi cukorral krémesre keverjük, és a fehérjehabhoz csorgatjuk.
3. A keményítőt (és a sót) a liszthez vegyítjük, a negyedét a sárgájás fehérjehabra szitáljuk, és óvatosan összeforgatjuk. Így járunk el a többi liszttel is.
4. A tésztamasszát cső nélküli habzsákba töltjük, kb. 10 cm hosszú csíkokat nyomunk a sütőpapírral bélelt tepsire, egymástól kicsit távolabb, és mindegyiket megszórjuk porcukorral.
   
5. Előmelegített sütőben halványsárgára sütjük, és 1 perc elteltével tortarácsra szedjük. Így hagyjuk teljesen kihűlni, majd fedeles dobozba rendezzük.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-fölül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 18 perc

Az elkészítés lépései:

Q 1 Suprematistic-torta

 

 

 

Ennek a tortának az ikertesóját egy elbaltázott kuglófból készítettem, az abból kimaradt tésztából kreált desszerttel pedig egy kedves rokonomnak akartam örömet szerezni. Egyrészt ui. már nagyon vágyott a Sünis kanál-féle finomságra, másrészt komoly okom volt rá, hogy meglepjem vele. Az előző édességhez nagyon hasonlót szerettem volna, de most étcsokoládéból és „rendes” habtejszínből. Mazsola, kávé, ill. rum is került bele, és kicsit férfiasabb kivitelű lett. A díszítést egyébként a Q 1 Suprematistic c. alkotás ihlette, nem véletlenül. A tortát ui. egy sokáig tartó közös munka eredményének, nevezetesen egy művészeti kiadvány megjelenésének szűk körű megünneplésére szántam. A hiánypótló tanulmányt az unokatestvérem írta Moholy-Nagy László avantgárd festőművész szegedi éveiről, én pedig olvasószerkesztőként (és bizonyos értelemben tanácsadóként) vettem részt a munkában. Megtiszteltetésnek érzem, hogy részese lehettem ennek a komoly projektnek, és általa nem csak a nemzetközi avantgárd egyik kiemelkedő alakját ismerhettem meg, hanem a rendkívül tehetséges restaurátorművészhez és tanárhoz, a harmad-unokatestvéremhez is közel kerültem. Úgy érzem, mi ketten kifejezetten jól tudunk együtt dolgozni. :) Különösen szórakoztat a tény, hogy egyformán maximalisták és szigorúak vagyunk mind a képi, mind a nyelvi megjelenítés terén – a munka során a tanulmányon dolgozók egyike pikírten ki is nyilatkoztatta rólunk, hogy „zsák a foltját”, amit én inkább dicséretnek vettem, mint negatív kritikának. :D
Bár a könyv kereskedelmi forgalomban nem kapható, de biztosan lesznek majd néhányan, akik a kezükbe vehetik, és örömmel olvasnak a művész kezdeti magyarországi munkásságáról – a szegedi alkotó tevékenységéről, korai műveiről.
A kiadvány megjelenése azért is fontos, mert fellebbenti a fátylat arról a tényről, hogy Moholy Szegeden érezte és nevezte magát először festőművésznek.

Kedves Rokonom, köszönöm, hogy engem kértél fel a munkára.
Öröm volt veled dolgozni!

 

Csokoládémousse-os rakott torta:

Hozzávalók 18 cm-es tortához:

a rétegezéshez:
35-40 dkg kakaós kuglóftészta vagy egyéb, kimaradt tészta (utóbbi súlyban eltérhet a kuglófétól)
5 db babapiskóta
60 ml frissen főzött presszókávé
2 ek. barna rum
5 dkg mazsola

a csokoládé mousse-hoz és a díszítéshez:
5 dl habtejszín
12 dkg étcsokoládé
5 dkg porcukor
holland kakaópor
étcsokoládé-reszelék

elkészítés:

1. A kuglóftésztát ujjnyi vastag szeletekre vagy kisebb kockákra vágjuk. A mazsolát a rumos kávéban megduzzasztjuk, majd leszűrjük, és a kávét felfogjuk.
2. A habtejszínből 1 dl-t felhevítünk, a feldarabolt csokoládéra öntjük, és 1 perc után alaposan összekeverjük. Kihűtjük.
3. A jól behűtött többi tejszínt a porcukorral kemény habbá verjük, majd rácsorgatjuk és óvatosan hozzáforgatjuk a tejszínes csokoládét.
4. A tortagyűrűt karton tortaalátétre állítjuk. A tészta felét lerakjuk a tortagyűrű aljába, rászórjuk a fele mennyiségű mazsolát, és rásimítjuk a hab harmadát.
5. A babapiskótákat félbevágjuk, megmártjuk a rumos kávéban, és csillag alakban, hézagosan elrendezzük a csokoládés habon. A hézagokba szórjuk a többi mazsolát.
6. Rásimítjuk a 2. adag habot, elosztjuk rajta a többi kakaós tésztát, majd befedjük a megmaradt habbal. Néhány órára hűtőbe tesszük, majd lehúzzuk róla a karimát.
7. A díszítéshez papírból csíkokat vágunk, átlósan a tortára helyezzük, és annak mentén meghintjük kakaóporral. Óvatosan leemeljük róla a papírcsíkokat, és tálaljuk a tortát.

Megjegyzés:

A tortához használt kuglóftésztához az itt leírt mennyiségnek kb. a felét használtam fel.
Helyette természetesen kerek piskótalapot is süthetünk.

 

 

12 év...

 Tejfölhabos Zuppa Inglese-torta

 

 

Az utóbbi hetekben nem nagyon jutott idő a sütisütésre – ami a blogon talán nem igazán vehető észre. :D Szerencsére március 4. előtt egy nappal – épp a hét közepén – lehetőség nyílt a komolyabb édességen való agyalásra és hál' Istennek, az elkészítésére is.
A fent említett dátumot azért emeltem ki, mert az én életemben ez háromszorosan is nevezetes. Az elsőt inkább fedje jótékony homály, mert annak már nincs jelentősége, de a 2. és a 3. mind a mai napig kiemelt fontossággal bír: a Kutyafüllel ui. 12 évvel ezelőtt ezen a napon költöztünk össze (el sem hiszem…!), ill. 4 éve szintén március 4-ét írtunk, amikor a 2 hónapos Trygi cicánkat hazahoztuk. Mindkettő jó döntésnek bizonyult. ;)
Mi egyébként nem nagyon tartjuk számon ezt a nevezetes dátumot, pontosabban maximum szóba hozzuk és elcsodálkozunk rajta, hogy már megint eltelt egy év. Csak a nagyon kerek évfordulókat ünnepeljük meg egy éttermi ebéddel vagy vacsival. Most ugyebár ez nem játszik, úgyhogy maradt a "rendelős" étel és az sk. készített torta. Bevallom, a Zuppa Inglesémet akartam újrafotózni, de a 14 tojás láttán elment tőle kedvem, és inkább kiötlöttem valami hasonlót, de ezúttal tortának képzeltem el. Végül egészen más kerekedett ki belőle, de legalább annyira ízlett nekünk. Átmenetet képez a fent említett édesség és a tiramisu között, ráadásul pofonegyszerű. ;)
A poén az, hogy március 3-án, amikor a piskóta és a krém a konyhapulton izgatottan várták, hogy befejezzük az ebédet, és azután végre egybekeljenek, nem én, hanem – a kisült piskótát meglátva, egy ártatlan kérdéssel – épp a Kutyafül mutatott rá a tényre, hogy másnap van az évfordulónk: Juhú, sütiii! Ezt az évfordulónkra sütötted? Én meg: Juj, az holnap van?! Ööö, akkor igen! Ebből is látható, mennyi romantika övezi nálunk ezt az amúgy jeles napot. Előtte 1 héttel szokott eszünkbe jutni, de a napján szinte soha – addigra elfelejtjük, és aztán később megjegyezzük, hogy megint jól kihullott a fejünkből. :D A mai nap éppen ezért rendhagyónak számít, mert miközben én a tortát mit sem sejtve fotóztam, a Kutyinyek alattomosan becsempészte a romantikát a lakásba egy gyönyörűséges rózsacsokor formájában. Volt ám hüppögés meg hápogás, hiszen én még sosem kaptam ilyen szépséget, és bizony elmorzsoltam egy-két könnycseppet is. Azt hiszem, kölcsönösen boldoggá tettük egymást. A nagy örömködés után betoltuk a fejünkbe a megrendelt ebédet, egyik nagy kedvencünket, utána pedig jóízűen eszegettük az igen finomra sikerült tortát. :)

 

Hozzávalók 18 cm-es tortaformához:

Tésztához:
2 tojásfehérje
4 dkg porcukor
4 dkg finomliszt
½ mk. sütőpor

Krémhez:
1 egész tojás
2 tojássárgája
7 dkg porcukor
2,5 dkg finomliszt
2,5 dkg puha vaj
2,5 dl tej + tejszín fele-fele arányban
1 vaníliarúd kikapart magjai

Továbbá:
kb. 7 babapiskóta
2 adag frissen főzött presszókávé
1 ek. Portorico rum
12 dkg házi mascarpone
1,25 dl habtejszín
5 dkg porcukor és Bourbon vaníliás porcukor fele-fele arányban
tört pisztácia és mandula

elkészítés:

1. A mascarponét előző nap 18-20 dkg 20% zsírtartalmú tejfölből eszerint a leírás szerint elkészítjük.
2. A fehér piskótához a tojásfehérjéket a porcukorral fényes, kemény habbá verjük, majd óvatosan beleforgatjuk a sütőporral vegyített lisztet. A tésztamasszát a sütőpapírral bélelt tortaformába simítjuk, és előmelegített sütőben megsütjük.
3. A tésztát pár perc elteltével kivesszük a formából, lehúzzuk róla a sütőpapírt, és tortarácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni.
4. A krémhez mindhárom tojássárgáját a cukrokkal lábasba tesszük, robotgéppel habosra kavarjuk, majd simára dolgozzuk a puha vajjal és végül a liszttel.
5. Felengedjük a vaníliamagokkal ízesített tejjel, és kis lángon, állandó keverés mellett krémmé főzzük. Akkor jó, ha egyet buggyan, majd elzárjuk alatta a lángot.
6. A kemény habbá vert tojásfehérjét óvatosan a forró krémhez fogatjuk. Többször átkeverve kihűtjük.
7. A piskótát visszatesszük az elmosott tortaformába, rákapcsoljuk a karimát, és a tésztalapot megkenjük rumos kávéval, valamint 2 evőkanál krémmel.
8. A babapiskótákat félbevágjuk, megmártjuk a rumos kávéban, és körben kirakjuk velük a piskótát. A hézagokat kitöltjük kisebb darabokra vágott babapiskótával, rásimítjuk a krémet, és folpackkal befedve, 2-3 órára vagy egy éjszakára hűtőbe tesszük.
9. A torta széléről lekapcsoljuk a karimát, és tortatálra helyezzük.
10. A házi mascarponét simára keverjük a porcukrokkal, hozzáforgatjuk a kemény habbá tejszínt, és sima csöves habzsákba töltjük. Gömböcskéket nyomunk a torta tetejére, és megszórjuk tört pisztáciával, valamint pirított mandulával.

sütési hőfok: 160°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

 

♡

„Ne higgyük, hogy elegendő, ha mi magunk átérezzük és elgondoljuk mindazokat a szép és gyöngéd dolgokat, amely társunk iránt eltölt bennünket. Feltétlenül tudtára kell adunk valamilyen formába neki is, különben nyugtalanná, bizonytalanná válik, érzelmileg fázni kezd mellettünk.”

Szepes Mária

Narancsos tiramisu

 

 

Ezt a desszertet 2019. december 31-én készítettem – ezzel búcsúztunk volna az óévtől, de az amúgy is nyugger szilveszterünk olyan furán végződött jóval éjfél előtt, hogy végül az édesség megkezdetlenül ott ragadt a hűtőben. Az ünneplés furára sikeredésének oka konkrétan KAP volt, aki aljas szándékból elkövetett nevetőizom-izgatás következtében galádul megfájdította a fejemet, minekutána én kidőltem, és pezsgő helyett Algopyrinnel felvértezve léptem át 2020-ba. Mit léptem?! Fetrengve kúsztam, de akkor már nem a röhögéstől, hanem a szem- és fejfájástól. Az édesség pedig sértetlenül megúszta az átlépést. Utóbb úgy éreztem, nem is baj ez, mert így legalább fotózással kezdhettem az újévet, és máris megvolt az első recept 2020 karácsonyára/szilveszterére. :D Igaz, csak egy röpke évet kellett várni a posztolásával. :D Sebaj, hipp-hopp eltelik, és tuti még gyorsabban, mint a 2019-es esztendő – gondoltam én akkor, amúgy nagyon helyesen, mert valóban csak úgy elrepült.
Az ép tiramisu kapóra jött az Anyáékkal való ünnepléshez, és az újév pazar desszertjévé válhatott. Mert, hogy egyébként a 2019-es év szerintem legfinomabb édességét sikerült összehoznom, pedig eredendően nem terveztem, hogy még szilveszter napján is ilyesmit készítek. Tulajdonképpen elég későn ötlöttem ki a receptet, azt is kutyafuttában, sőt még a készítés közben is alakítottam rajta. A megmaradt 2 doboz mascarpone adta hozzá az ötletet, na meg a nyers tojástól való félelem, ha netalán tán harmadnapra is maradna a desszertből.
A hangsúlyosan narancsos, selymes krém és a csokoládés babapiskóta egyszerű házasságából ünnepi finomság született. :) Sőt elmondhatom, hogy – a Kutyafül enyhe nyomására – a tradicionális ünnepi édességek mellé felsorakozott ez is, csak hogy új hagyományt teremhessek az elkövetkezendő ünnepekre vonatkozólag. :) És valóban így alakult, mert idén is ez lett a majdnem szilveszteri desszert, amit az év utolsó előtti napján a barátainkhoz vittünk.
Az idei szilveszteri bulit pedig velük töltjük: Duma Aktuál szilveszteri különkiadás – meglepetéssel!

 

 

Hozzávalók:

kb. 20 babapiskóta
2 tojás
18-20 dkg porcukor
6 dkg finomliszt
1 nagy bio narancs héja és leve
1,5 dl + 4 ek. tej
30 dkg mascarpone
2 ek. narancslikőr (Cointreu) esetleg barna rum
1 ek. vaníliapaszta
30 ml frissen főzött presszókávé
15 dkg vaj
3 dkg holland kakaópor + a tálaláshoz

elkészítés:

1. A krémhez a tojások sárgáját 4 dkg porcukorral lábasba tesszük, habosra kavarjuk.
2. Belereszeljük a narancs héját, csomómentesre dolgozzuk a liszttel, valamint a tejjel és 1 dl narancslével. Kis lángon, kevergetve felfőzzük.
3. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, és a forró pudinghoz forgatjuk. Kihűtjük.
4. A mascarponét kikeverjük 4-6 dkg porcukorral, a vaníliapasztával, a likőrrel, és hozzádolgozzuk a narancspudingot. A krémet kétfelé vesszük, és az egyik adagot habzsákba töltjük.
5. A csokoládéöntethez a puha vajat, a többi porcukrot, a kakaóport 4 evőkanál tejjel együtt fém tálba tesszük, és vízgőz fölött összemelegítjük. Hozzákeverjük a kávét, és hagyjuk langyosra hűlni.
6. Az üveg- vagy sütőtál alján elosztunk néhány evőkanál csokoládéöntetet, kirakjuk egy réteg babapiskótával, alaposan meglocsoljuk a csokival, elsimítjuk rajta a krém felét, majd erre rétegezzük a kávés csokoládéöntetben megmártott többi babapiskótát, és befedjük a habzsákba töltött narancskrémmel.
7. A desszertet néhány órára hűtőbe tesszük, majd tálalás előtt meghintjük kakaóporral.

 

 

Gesztenyés pohárkrém aszalt szilvával

Tádám, ez a 2019-es esztendő utolsó receptje! Mert az óév nem múlhat el desszert nélkül! ;)
Az ünnepi édességek készítése során kimaradt egy kis gesztenyemassza, de olyan kevés, hogy max. minitorta vagy keksz lehetett volna belőle. Mivel a karácsony elmúltával pláne semmi kedvem nem volt sok időt tölteni a konyhában, így az imént felsoroltak helyett ez az egyszerű, ám ízletes pohárkrém lett belőle. Kimondottan jólesett ez a desszert, nem beszélve arról, hogy ilyen módon az idén kétszer ehettem gesztenyés édességet, utóbbi ui. nálam a karácsony és/vagy a szilveszter elmaradhatatlan kelléke. :)

Hozzávalók 2-4 személyre:

Gesztenyekrémhez:
10 dkg cukrozott gesztenyemassza (magas gesztenyetartalmú, pl. Maroni)
15 dkg mascarpone
1,5 dl tejszín
3 dkg porcukor
1 ek. vaníliapaszta
2 ek. barna rum (pl. Portorico, 60%-os)
5 dkg babapiskóta
5 dkg aszalt szilva (lehetőleg puha szemek legyenek)

Csokoládéöntethez:
8 dkg étcsokoládé
1 dkg holland kakaópor
1 ek. porcukor
1 dkg vaj
2 ek. barna rum
5 ek. víz

Tálaláshoz:
holland kakaópor
cukorgyöngyök

elkészítés:

1. A mascarponét kikeverjük 2 dkg porcukorral, a vaníliapasztával, a rummal, és az áttört gesztenyemasszához dolgozzuk.
2. A tejszínt a többi porcukorral kemény habbá verjük, és a gesztenyekrémhez forgatunk.
3. A csokoládéöntethez a hozzávalókat tálba tesszük, és vízgőz fölött folyékonyra melegítjük.
4. A kekszet és az aszalt szilvát feldaraboljuk. Előkészítünk 2 nagyobb vagy 4 kisebb üvegpoharat.
5. Egy adag babapiskótát lerakunk a poharakba, rácsorgatunk egy keveset a csokiöntetből, rászórunk egy adag aszalt szilvát, és elosztunk rajta egy réteg gesztenyekrémet. A rétegezést ugyanígy folytatjuk, majd csigavonalban befedjük a megmaradt krémmel.
6. Néhány órára hűtőbe tesszük, hogy a babapiskóta megpuhuljon, majd tálalás előtt a desszertek tetejét meghintjük kakaóporral, és cukorgyöngyökkel díszítjük.

Birsalmás-mogyorós rétestorta

Amióta a barátainkkal egy kicsit közelebb lakunk egymáshoz, sűrűbben találkozunk, és mostanában az is előferdül, hogy hétköznap látogatunk el hozzájuk. Ennek egyik oka, hogy a Kutyafülnek néha arrafelé van dolga, amerre ők laknak, és ha már így van, összehangolhatjuk a hasznosat a kellemessel. Egy kis egyeztetés, és működik a dolog. :)
Csak úgy repül az idő, ha velük vagyunk. :) Nyár vége óta ez a második alkalom, hogy meglátogattuk őket, pontosabban a harmadik, mert az első esetben még meglepi volt a találkozó helyszíne. Ez pedig nem más, mint egy újonnan vásárolt, gyönyörű ház, amit nekünk mutattak meg elsőként. :) A kertje maga a béke szigete, úgyhogy nem meglepő, hogy mi is annyira szorgalmazzuk az összejöveteleket. :D Persze jó társaság nélkül mit sem érne a kellemes környezet.
A 2. találkozáskor mi is ki akartuk fejezni – nem csak szavakban –, mennyire osztozunk az örömükben, ezért akkor én készítettem az ebédet, amit magunkkal vittünk hozzájuk. Jót elrötyögtek azon, hogy bár ők a vendéglátók, mégis mi vittük a kaját. :D De szerintünk ez éppen így volt helyénvaló, hiszen nem sokkal előtte meg ők láttak vendégül az ebéddel is. Már pedig ott volt ám terülj-terülj asztalkám, a mi kedvünkért akkor húsos fogás is! Ők egyébként vegetáriánusok, ami azért is jó, mert így olyan ételeket is megkóstolhatunk, amiket eddig nem ismertünk. Cseppet sem szokott hiányozni a hús, és hogy, hogy nem, mindig jóllakunk a zöldségekből vagy egyéb, húsmentes alapanyagokból készült finomságokkal. :) A harmadik esetben már felesben oldottuk meg a dolgot – ők produkálták a főételt, mi pedig egy saját készítésű sütit – nevezetesen ezt a rétestortát vittük. Hipp-hopp bepusziltuk az egészet, ami már csak azért sem meglepő, mert ez egy elég kicsi torta. Nekem annyira ízlett, hogy most ez is kedvenc rétesnek lépett elő. :)
Bízom benne, hogy hamarosan mi is megrendezhetjük a „visszavágót”, ha végre kész lesz a nappalink. ;)

Hozzávalók 16-22 cm-es kapcsos tortaformához vagy sütőtálhoz:

1 cs. leveles tészta (Tante Fanny, 24x40 cm)
23 dkg reszelt birsalma
1 citrom leve
7 dkg őrölt mogyoró
5 dkg darált babapiskóta
8 dkg cukor
1 mk. őrölt fahéj
2 dkg mazsola
2 tojás
1 dkg vaj
vaníliás porcukor a tálaláshoz

elkészítés:

1. A tojások sárgáját 3 dkg cukorral kihabosítjuk, és hozzákeverjük a babapiskótával vegyített mogyorót, valamint a kemény habbá vert tojásfehérjét.
2. A nagy lyukú reszelőn lereszelt birsalmát meglocsoljuk a citromlével, hozzáadjuk a fahéjjal kevert többi cukrot, a mazsolát, és a tojásos masszához forgatjuk.
3. A leveles tésztát kitekerjük, kivágunk belőle egy akkora körlapot, hogy a kapcsos tortaformát kibélelve vele, kb. 3 cm-es pereme legyen, és a formába illesztjük.
4. A tölteléket elosztjuk az olvasztott vajjal vékonyan megkent tésztakosárban, és befedjük a megmaradt tésztával. A túllógó széleket levágjuk. A torta tetejét lekenjük a megmaradt vajjal.
5. A rétestortát előmelegített sütőben megsütjük, majd lekapcsoljuk róla a karimát, és tortarácson hagyjuk teljesen kihűlni.
6. Tálalás előtt meghintjük vaníliás porcukorral, és felszeleteljük.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 40 kb. perc

Tipp:
Ha a rétestortát 16 cm-es formában sütjük, akkor elég sok tésztaszéle kimarad. Ebből sós süteményt is készíthetünk: gyúrjuk be, majd nyújtsuk ki, szórjuk meg kevés sóval, reszelt sajttal, tekerjük fel és vágjuk ujjnyi vastag szeletekre. Kissé ellapítva tegyük tepsibe, kenjük le olvasztott vajjal, és süssük pirosra. Uzsonnára 1 személynek pont elég. :)

Megjegyzés:
Én 2. alkalommal 22 cm-es sütőtálban sütöttem, és birs helyett normál almát, mogyoró helyett pedig diót használtam. Így nem maradt ki tészta. Miután a kivágott körlapot a formába illesztettem, a lehulló tésztadarabokkal kitapétáztam a tölteléket. A sütési idő kicsit lecsökkent, mert a nagyobb sütőformában alacsonyabb lett a süti.