Számunkra a grillezés eddig szeretett egykori telkünket jelentette, ami egyébként pár km-re volt az otthonunktól. Öreg-Kishomokon nomád körülmények között tök jókat sütkéreztünk a saját gyártású, samottlapos grillezőnknek hála. Még egy keserédes emlékű búcsúebédet is megejtettünk ott, és miután ősz végére a telek odalett, a mi kis szerkezetünk is jött velünk az új lakhelyünkre. Mostanáig mégsem került sor a szabadban való sütögetésre, pedig az ember azt gondolná, hogy a családi házba költözésnek ez is nagy előnye, amit rögtön ki kell használni. Igaz, tavaly ősszel volt azért egy dugába dőlt próbálkozás, aminek a meghiúsulását nagyon bántuk (az ui. szintén egy búcsúebéd lett volna, nevezetesen a német szomszédunktól, aki visszaköltözött a hazájába), mert a heves eső eloltotta az épp jóra leégett parazsat, és bekergetett bennünket a konyhába, hogy végül a serpenyő melege mentse meg a helyzetet.
Az igazi grillezés azonban már nem várathatott tovább magára! A régi grillezőt a Kutyinyek most nyugdíjba küldte, a helyét átvette egy szintén általa tervezett és kivitelezett, jóval komolyabb új szerkentyű. A grillvizsga napjának május 2. vasárnapját jelöltük ki, amire mindketten izgatottan készültünk. A Kutyafül csilivilire csutakolta a platformot, asztalt és székeket pakolt ki a diófa alá, én pedig előkészítettem a sütésre váró étkeket.
Naná, hogy az édesség sem maradhatott el, már csak azért sem, mert 1 hónapja nem sütöttem semmit, úgyhogy igencsak ki voltunk éhezve a desszertre, nem csak a grillezett husikára és zöldségekre. Viszont sem kedvem, sem időm nem volt sokat vacakolni a sütivel, ezért ezt a gyorsan bekeverhető, ám nagyon finom tortát hoztam össze. Jó kakaós, ennek ellenére a banán aromája abszolút kiérezhető. Dugig ettük magunkat az ebéddel, a kávé mellé mégis jólesett egy szelet ebből a szaftos állagú tortából.
A lakoma végén elégedetten dőltünk hátra, és boldogok voltunk attól, hogy az otthoni grillezős élmény is végre megadatott. :)
Az igazi grillezés azonban már nem várathatott tovább magára! A régi grillezőt a Kutyinyek most nyugdíjba küldte, a helyét átvette egy szintén általa tervezett és kivitelezett, jóval komolyabb új szerkentyű. A grillvizsga napjának május 2. vasárnapját jelöltük ki, amire mindketten izgatottan készültünk. A Kutyafül csilivilire csutakolta a platformot, asztalt és székeket pakolt ki a diófa alá, én pedig előkészítettem a sütésre váró étkeket.
Naná, hogy az édesség sem maradhatott el, már csak azért sem, mert 1 hónapja nem sütöttem semmit, úgyhogy igencsak ki voltunk éhezve a desszertre, nem csak a grillezett husikára és zöldségekre. Viszont sem kedvem, sem időm nem volt sokat vacakolni a sütivel, ezért ezt a gyorsan bekeverhető, ám nagyon finom tortát hoztam össze. Jó kakaós, ennek ellenére a banán aromája abszolút kiérezhető. Dugig ettük magunkat az ebéddel, a kávé mellé mégis jólesett egy szelet ebből a szaftos állagú tortából.
A lakoma végén elégedetten dőltünk hátra, és boldogok voltunk attól, hogy az otthoni grillezős élmény is végre megadatott. :)
Hozzávalók 16 cm-es tortaformához:
20-25 dkg érett banán (2-3 db)
2 tojás
nádcukor vagy kókuszvirágcukor, darálva (a banán édességétől függően; én 3 dkg nádcukrot tettem bele)
3 dkg holland kakaópor
1 tk. (4 g) sütőpor
10 dkg őrölt mandula vagy mandulaliszt
10 dkg aprított ét- és/vagy tejcsokoládé
elkészítés:
- A kapcsos tortaformát alját kibéleljük sütőpapírral, a belső oldalát pedig kikenjük kókuszolajjal.
- A felkarikázott banánokat botmixerrel pürésítjük, ízlés szerinti mennyiségű porcukorral ízesítjük, majd belekeverjük a tojásokat, és rászitáljuk a sütőporral vegyített kakaóport. Alaposan összekeverjük, majd beleforgatjuk az őrölt mandulát és a fele mennyiségű aprított csokoládét.
- A tésztamasszát a tortaformába öntjük, és rászórjuk a többi csokoládét. Előmelegített sütőben megsütjük, majd tortarácsra téve hagyjuk kihűlni.
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 45 perc
Megjegyzés/tipp:
Én dupla mennyiségű tésztát kevertem be, és a massza másik feléből 12 darab muffint sütöttem, ahogyan azt a képek is mutatják. Szerintem tortaformában (vagy tepsiben) sütve jobban érvényesül a tészta zamata, mint muffinként.