2013. december 12., csütörtök

Narancsos tallér





A 20. SAD témáját most Ági barátnőm hirdette ki, aki a ...konyhán innen – kerten túl... háziasszonya.
Mivel eddig még sosem játszottam gasztro témában, ill. mert ő olyan kedvesen invitált, úgy éreztem, itt az idő, hogy én is csatlakozzam a sütni, alkotni és díszíteni szeretők népes táborához. A feladat nagyon tetszett, hiszen a karácsony mindig is a kedvenc ünnepem volt, és ezzel kapcsolatban szívesen ügyködöm, legyen az a lakás díszítése, az ajándékok becsomagolása vagy más kedves tevékenység.
Mára sajnos az ünnep a legtöbb családban elveszítette a lényegét, és sok esetben nyűggé vált mind az ajándékozás, mind a karácsonyra való egyéb készülődés kapcsán. Nagyon nehéz eldönteni, kit mivel lepjünk meg, és sajnos legtöbbünknek már a pénztárcája is igencsak lesoványodott.
Senki sem szeret azonban üres kézzel menni rokonlátogatóba, ugyanakkor nagyobb ajándékokkal sem lepünk meg olyan családtagokat, akiket csak ritkán látunk. Ilyenkor jól jön valami olyan kedvesség, ami ugyan nem kerül sokba, de benne van a szívünk. Ilyen meglepetés lehet a gasztroajándék. Jó lenne, ha egyre több családban éreznék úgy, hogy ezzel is meg lehet lepni egymást, és bátran állnának neki valamilyen finomság elkészítésének. Az ajándékot rejtő dobozka vagy üveg díszítésébe pedig a gyerekek is bekapcsolódhatnak, és így az egész család részt vehet az ajándékkészítésben. A közös „munka” során az ünnepi hangulat is könnyebben kialakul, már pedig a ráhangolódás a karácsonyra nagyon fontos.
Én (nem túl ötletgazdagon) kekszet sütöttem a SAD!-ra, ui. ez egyrészt sokáig eláll, nem kell vele karácsony előtt az utolsó napokban bíbelődni, másrészt pedig szinte mindenki szereti. Sőt, még az is kedvet kaphat hozzá, aki addig nem volt egy nagy kekszes. Itt vagyok pl. én, aki szinte sosem készítek ilyen típusú édességet. Pedig a kekszek családjában van egy pár olyan példány, amelyik kifejezetten finom. Erre én is nemrég jöttem rá.
Ez a narancsos változat eredetileg nem az én fantáziám szüleménye, a neten találtam rá, és annyira megtetszett ez a levágott narancskarikákat idéző süti, hogy mindenképp ki akartam próbálni. Úgy éreztem, hogy egy kis alakítással mindenképp helye lehet a játékban. Mivel gyerekkoromban nagy kedvenc volt az üveg formájú, pici flakonban árult „pezsgőpor”, ezért én ebbe hempergettem meg az extra ropogós kekszikéket, és belecsempésztem még egy kis likőrt és kandírozott narancsot is.







Hozzávalók kb. 40 darabhoz:

Tésztához:
15 dkg finomliszt
15 dkg hántolt, őrölt mandula
4,5 dkg étkezési keményítő
1 kis görög narancs héja
1 ek. frissen facsart narancslé
1 ek. narancslikőr
18 dkg puha vaj
12 dkg cukor
1 csapott mk. só
6 dkg kandírozott narancshéj

Forgatáshoz:
3 ek. citrom. vagy narancsízű italpor (Limo) vagy kristálycukor
1 tk. őrölt fahéj

elkészítés:

  1. A vajat a cukorral, a sóval robotgéppel krémesre keverjük, hozzáadjuk a narancshéjat, a narancslevet, a likőrt, és beleforgatjuk a darált mandulával, aprított kandírozott narancshéjjal vegyített lisztet.
  2. A lágy tésztát hűtőbe tesszük jó negyedórára, majd két egyenlő részre vágjuk, és egyenként kb. 15 cm hosszú, kb. 5 cm átmérőjű rudakká sodorjuk.
  3. A fahéjjal kevert italport/cukrot lapostányérba vagy sütőpapírra öntjük, megforgatjuk benne a tésztarudakat, kicsit rányomkodjuk, majd folpackba csomagolva, 1 órára hűtőbe tesszük.
  4. A tésztarudakat kb. 0,5 cm vastag tallérokra vágjuk, sütőpapírral bélelt tepsikre rendezzük, és előmelegített sütőben megsütjük.
  5. A kekszek közepét - még melegen – a habzsák sima végű (kb. 7 mm átmérőjű) mintázójával óvatosan átlyukasztjuk (ennek híján pl. filctoll kupakjával is lehet, és utána tágíthatjuk fakanál végével), pár percig a tepsiben hagyjuk, majd tortarácsra szedjük, hogy teljesen kihűljenek.
  6. A tallérokat megforgathatjuk a maradék fahéjas-italporos cukorban, és fogyasztásig sütőpapírral bélelt, fém dobozba tesszük. (3-4 hétig is eláll.)
sütési hőfok: 150°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 15 perc


Tipp:
Ez a keksz alkalmas sütipecsétek használatára, ui. a tészta megtartja a formáját, és így a pecsét mintája jól látható marad. Természetesen ebben az esetben nem kell kilyukasztani a kekszet.
Sütipecsétet a Kézműves Kerámiától választhattok.