2013. április 29., hétfő

Best Blog-díjat kaptam!




Ma nagy meglepetés ért: Piroska, a Süssünk-főzzünk együtt!-blog szerzője továbbadta a stafétát – díjat kaptam, Best Blog-díjat!!! :-) Ezúton is köszönöm neki ezt a megtisztelő elismerést, hiszen mindig nagy öröm, ha mások is úgy látják, hogy szép és jó, amit csinálok.
Most azonban rajtam a sor, hogy megnevezzek 4 olyan gasztrobloggert, akit érdemesnek tartok arra, hogy továbbvigyék ezt a címet.
Aki Best Blog-díjat tudhat magáénak, a továbbiakban 3 fontos kötelességének kell eleget tennie:


  1. Meg kell neveznie azt a személyt, akitől a díjat „átvette” - ez ugye nálunk már meg is történt.
  2. Találnia kell 4 olyan gasztrobloggert, akinél a blog tagjainak száma nem éri el a 200 főt.
  3. A kiválasztottakat a blogjukon kommentben értesíteni kell arról, hogy díjat kaptak.


Bizony nem könnyű megtalálni azokat a blogokat, amelyek több feltételnek is megfelelnek. Nevezetesen annak, hogy a receptjeikkel valamilyen szempontból felkeltik az érdeklődésünket, ugyanakkor az ételeket gusztusosan is tálalják, ráadásul még nincs 200 tagjuk. (Azt nem tudjuk, hogy aki már kapott díjat, az kaphat-e még másikat.)
Hatalamas az a szám, ami a gasztroblogok mennyiségét jelenti, nincs lehetőség mindet átnézni, és kicsit mélyebben megismerkedni az adott receptes napló írójával, ezért mi olyanokat választottunk, akiken az utóbbi időben megakadt a szemünk. Ők a következők:


  1. Fekete-Szép Ágnes, a …konyhán innen – kerten túl... szerzője, mert ételeit szeretettel süti-főzi, receptjei pontosak és jók, csodaszép és lényegre törő fotókat készít, és a blogján könnyű eligazodni.
  2. Hajas Hedvig, az Ízharmonikus blog írója, mert fiatal kora ellenére nagyon ügyes, ízlésesen tálal, és mert minden fiatal blognak kell egy új löket, amit jelenthet akár egy díj formájában megfogalmazott apró elismerés is.
  3. Selectfood Alíz, a Selectfood blog tulajdonosa, mert szívügye a természetes alapanyagok, és az is örülhet egy díjnak, aki nagyon otthon van a főzésben.
  4. BéVének, a Narancslekvár blog szerzőjének, mert 2 gyerek mellett nem könnyű helytállni. … és azok a fotók...!

Fogadjátok szeretettel, és kérlek benneteket, adjátok tovább!



Gyökérkenyér lenmaggal





Nagyon régóta szemezek a gyökérkenyérrel, mert tetszik ez a rusztikus forma. Nem tudom az okát, hogy eddig miért nem sütöttem, de amikor a napokban a ...konyhán innen – kerten túl... blogon nézelődtem, megint megakadt a szemem Ági barátnőm Svájci gyökérkenyér fotóján. Aznapra már úgy is alig volt kenyerünk, így aztán hamar eldőlt, hogy az ő receptje szerinti gyökérkenyeret fogom elkészíteni. Dagasztani egyáltalán nem kell, ezért pláne minden mellette szólt. Előre tudtam, hogy az 5 órás kelesztést nem lesz időm kivárni, ezért Ági javaslata szerint növeltem az élesztőadagot, így a kelesztési idő 2,5 órára csökkent. Kíváncsian figyeltem a megkelt tészta állagát, mert ilyen lágy kenyértésztával még sosem dolgoztam. Sütés után pedig várakozással telve szegtem meg, és rácsodálkoztam, hogy milyen szép lyukacsos, ruganyos, puha és ropogós. Minden megvan benne, ami fontos egy kenyérben. Akkor el is határoztam, hogy ha elfogy, azonnal nekiállok egy másiknak, csak egy picit alakítok rajta, mert szeretek játszani a lisztekkel. Ezúttal kevesebb élesztőt használtam, és kivártam az 5 órás kelesztési időt. Érdemes volt, mert még könnyebb lett a tészta. Ágicának köszönet az alapreceptért!







Ági szerint, ha egy kis tálka vizet teszünk a sütőbe, azaz, ha gőzben sül a kenyér, akkor ropogósabb lesz. Sokáig én is így sütöttem a kenyeret, akkurátusan beleírtam minden receptembe, de észrevettem, hogy a mi sütőnkben ez az elmélet nem állja meg a helyét, sőt ha nem teszek be vizet, épp akkor lesz ropogós a kenyér héja. Érdemes mindenkinek kitapasztalnia, hogy a saját sütője hogy viselkedik.







Hozzávalók 2 kenyérhez:

20 dkg fehér kenyérliszt
20 dkg tönkölyliszt
10 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
2 ek lenmag
1 ek só
1 tk cukor
1 ek olívaolaj
2 dkg élesztő
2 dl tejfölsavó (ami a házi mascarpone készítéséből visszamaradt)
kb. 2 dl langyos víz

elkészítés:


  1. A liszteket elvegyítjük a sóval, a cukorral és a lenmaggal.
  2. Belemorzsoljuk az élesztőt, hozzáöntjük az olajat, a vizet és a savót, és egy fakanállal alaposan összekeverjük. (Galuskatészta állaga lesz.)
  3. Letakarjuk és 5 órán át meleg helyen kelesztjük.
  4. Ha a kenyértészta megkelt, alaposan belisztezett felületre borítjuk, kicsit átforgatjuk, hogy ne ragadjon, majd kétfelé vesszük.
  5. A kapott tésztákat ellapogatjuk, kezünkkel 15x30 cm-es téglalapokká kihúzzuk, hosszabbik oldaluknál fogva feltekerjük és megcsavarjuk.
  6. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük és letakarva még 15 percig pihentetjük.
  7. Megspricceljük langyos vízzel és aranybarnára sütjük. Rácson hagyjuk kihűlni.


sütési hőfok: 190ºC
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc