Spenótos zöldborsókrémleves sült koktélparadicsommal (vegán)

avagy sok fecsegés egy egyszerű leveshez

 

 

Jaj annak, aki művészkedés közben szólni mer hozzám! Ha pedig az illető teszem azt futár, aki épp becsengetett hozzánk, ne csodálkozzon, ha zord ábrázattal tépem fel a kiskaput (legalábbis ezt a kisfilmet játszom le magamban, amúgy kedves mosollyal az arcomon :D). És ha a tetejébe még változóan felhős is az ég, akkor aztán pláne villámokat szórok. Aki nem fotózik, annak ui. sejtése sincs arról, milyen az, amikor szinte másodpercenként jönnek-mennek a felhők, amik között folyton kikukucskál a nap, és ezzel olyan eltérő színeket produkál a fotóalany (az étel), hogy ember legyen a talpán, aki a kiválasztott képek összes színeltérését, mindenféle machinációt latba vetve, egymáshoz pászítja. Nya! Hát így jártam ezzel a levessel is, amit vagy elvakított a napsütés – egyébként tényleg szép –, sárgás pirosra módosítva a paradicsomot, vagy ugyanannak a paradicsomnak hideg piros árnyalatot kölcsönzött a szürke felhőtömeg, hogy aztán a várva-várt fehér felhő pont tökéletessé tegye a fényviszonyokat levesestül, paradicsomostul. Én meg eközben hosszú perceken át ültem a kislétra fogantyújának tetején, kezemben a géppel, az eget lesve, a gépbeállításokat ide-oda tekergetve, miközben ülőgumómba egyre élesebben vágott bele a létra vasa. Imáimban annyit kértem, hogy azt a blogra szánt 4 rohadt képet annyi idő (mindössze 1 perc) alatt tudjam összehozni, amíg esély van rá, hogy a felhők nekem kedvezve kitakarják a napot. Mert az hétszentség, hogy csak azért nem fogom leredukálni a fotók számát, mert épp hülyéskedik velem az idő! :D Mellesleg jelen helyzetben még a kevesebb képet igénylő bloggereknek sem lett volna könnyű dolga. Azok persze, akik fittyet hányva az időjárásra, mindenféle derítőernyőkkel rendelkeznek, vagy minden szempontból jobbak a körülményeik (pl. jó helyen van az ablak, az ablak mellett sok a hely, vagy épp nem kell nekik ablak se, mert van mivel deríteni), esetleg nem maximalisták, nyilván kevesebb ideget esznek meg a fotózási művelet során.
Egyébként tényleg tiszta vicc, hogy mit el nem idétlenkedtem ezzel a tányér levessel, ami azért nem egy bonyolult étel, így másvalakinek talán nem is okozott volna gondot, ha leves ugyan van, de ugrik a fotózás. Én azonban mindent elkövettem, hogy megörökítsem az utókornak, mert tudtam, hogy bébispenótot nem mostanában fogok venni újra (ez volt az első alkalom!!!). Szóval nagy volt a tét: ha a galád idő miatt el kellett volna napolni a spenótfelhasználást – így a fotózást is –, akkor a már így is pár napos zöldség a következő alkalomig megpunnyadhat, és szégyenszemre a kukában landolna. Márpedig ez semmiképp sem lenne helyénvaló, tekintve hogy nem is olyan olcsó alapanyagról van szó.
Egyébként azt nem állíthatom, hogy 2023-mal újult és megzabolázhatatlan erővel tört elő belőlem a főzhetnék, de ha már összevásároltunk mindenféle vegán és számunkra újdonságnak számító cuccot, akkor illik naponta kimennem a konyhába olyan ételeket kotyvasztani, amikhez a megvett alapanyagok kellenek. Nehogy már főzési kedv híján ott ögye mög a fene űket minden nap csak a jól megszokott egyszerű és villámgyorsan elkészíthető ételeket együk! Szóval a fentebb felvázolt fotózás fontossága így már talán érthetőbb.
Bár ez a leves nem annyira számít újnak nekünk, hiszen nem egyszer került már az asztalra borsókrémleves vagy akár sült paradicsom, még vegán módra is, de spenóttal még sosem próbálkoztam. Már csak azért sem, mert kedvenc nagynéném anno belém tömte. Szerencsére, nem bukott el ezen a kapcsolatunk. :D A spenóttal viszont csak nemrég kezdtem újra barátkozni a kedvenc – azóta sajnos átalakult – éttermünk kínálta dióbundás kecskesajt egyik köreteként.
A spenót a levesben nem dominál, ellenben nem tesz rosszat neki, sőt ez az egész így együtt vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. A színe pedig a tavaszt idézi, ami úgy tűnik (sajnos) már januárban kopogtat.

 

Hozzávalók 2-3 személyre:

a leveshez:
1 nagy fej vöröshagyma
4 nagy gerezd fokhagyma
30 dkg (mirelit) zöldborsó
5 dkg friss bébispenót
1 kis csokor petrezselyemzöldje (vagy egyéb zöldfűszer)
3 ek. olívaolaj
őrölt színes bors
só
6 dl víz
2 ek. kókusztejszín

a sült koktélparadicsomhoz:
15 dkg koktélparadicsom
egy nagy csipet finomítatlan nádcukor
só

elkészítés:

1. A koktélparadicsomokat kettévágjuk, és a belsejüket kivesszük (arra nem lesz szükségünk). Hozzáadunk 1 evőkanál olívaolajat, egy csipet sót, megpörgetjük nádcukorral, és alaposan összeforgatjuk. Sütőpapírral bélelt tepsibe rendezzük egymástól távolabb, és 180°C-ra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt megsütjük.
2. A vöröshagymát felaprítjuk, és a felhevített olívaolajon, fedő alatt, közepes lángon kissé megpirítjuk. Közben enyhén sózzuk.
3. A fokhagymagerezdeket nagyobb darabokra vágjuk, a piruló hagymához adjuk, majd 2-3 perc elteltével ráöntjük a zöldborsót. Fedő alatt, közepes lángon pár percig pirítjuk. Felöntjük a vízzel, és nagy lángon felforraljuk.
4. Beletesszük az alaposan átmosott spenótot, sóval, borssal ízesítjük, és fedő alatt, kis lángon negyedórát főzzük.
5. Hozzáadjuk a száráról lecsipkedett petrezselyemlevélkéket, 2-3 percig még főzzük, majd a levest turmixgépbe öntve vagy botmixerrel krémesítjük.
6. A lábast visszatesszük a tűzre, hozzákeverjük a kókusztejszínt, és épp csak összeforraljuk. Ha szükséges, utánaízesítjük.
7. A megsült koktélparadicsomokat a kitálalt levesbe szedjük.

 

 

A kombináció ötletéért köszönet Domján Flórának.

Cheddaros-zöldséges pite

Nagyon szeretjük a sós pitéket, de csak a blogon közzétett legutóbbi pitém miatt tudom, hogy mikor sütöttem utoljára. :D Hát nem mostanában. Éppen itt volt az ideje az újabb sütésnek, és tavasz lévén szép színesre terveztem. Ezúttal hús nélküli változatot akartam sütni. A tészta már jól bevált, legfeljebb csak egy árnyalatnyit változtattam a lisztek arányán. A töltelék viszont teljesen új, legalábbis számomra, mert ezekkel a hozzávalókkal így együtt még sosem készítettem pitét. Persze a zöldségeket variálhatjuk, és aki szereti, tehet bele brokkolit, zöldbabot, spárgát vagy akár karfiolt is, de nálunk sajnos akkor nem fogyna el. Így hát a már jól bevált zöldségeket használtam. Mindketten nagyon jót ettünk belőle, és valószínűleg nem utoljára készítettem. :)

Hozzávalók 36x13 cm-es pitesütő-formához:

Tésztához:
15 dkg fehér tönkölybúzaliszt
10 dkg zabpehely darálva
12,5 dkg hideg vaj
1 tojás
1 ek. cukor
1 mk. só
kevés hideg víz

Töltelékhez:
15 dkg kockázott, füstölt szalonna
15 dkg zöldborsó
15 dkg konzerv kukorica
2 szál póréhagyma (tisztítva kb. 10 dkg)
1 bocskorpaprika vagy kaliforniai paprika
8 dkg reszelt Cheddar sajt
1 ek. Pico de gallo fűszerkeverék
őrölt fekete bors
só
8 dkg tejföl
2 ek. tejszín
1 tojás
1 tojássárgája
1 púpozott ek. zsemlemorzsa

Továbbá:
1 kis tojás a kenéshez
metélőpetrezselyem levélkék a díszítéshez

elkészítés:

1. A cukorral és a sóval elvegyített lisztkeverék közepébe ütjük a tojást, elmorzsoljuk a felkockázott vajjal, és apránként a vizet is hozzáadva tésztává gyúrjuk.
2. A tésztát 4:1 arányban kettévesszük, a nagyobbik darabot lisztezett felületen 40x18 cm-es téglalapra nyújtjuk, és beleillesztjük a piteformába.
3. A szélein túlnyúló tésztát éles késsel lemetsszük, és a kisebb adag tésztához gyúrjuk. A tésztakosarat nejlonzacskóba húzva, hűtőbe tesszük 30 percre. A kisebbik adag tésztát gömbölyűre formázzuk, folpackba csomagoljuk, és azt is hűtőbe tesszük.
4. A töltelékhez a kockázott szalonnát zsiradékmentes serpenyőbe tesszük, kisütjük a zsírját, majd kivesszük belőle a sült szalonnát.
5. A vékony karikára szelt póréhagymát és a felaprított bocskorpaprikát megdinszteljük a  szalonnazsíron, és közben a fűszerekkel ízesítjük.
6. Hozzáadjuk a zöldborsót (a mirelit borsót előbb kiolvasztjuk), és addig sütjük, amíg meg nem puhul. Hozzákeverjük a kukoricát, a félretett szalonnát, és hűlni hagyjuk.
7. Az egész tojást és a tojássárgáját elkeverjük a tejföllel, a tejszínnel, és a reszelt sajtot is hozzáadva, a zöldségraguhoz dolgozzuk.
8. A tésztát kivesszük a hűtőből, a felületét villával több helyen megszurkáljuk, egyenletesen megszórjuk zsemlemorzsával, és elosztjuk rajta a tölteléket.
9. A másik adag tésztát kb. 2 mm vastagságúra kinyújtjuk, és szív alakú kiszúróformával 47 db kis szívet szaggatunk ki belőle (a lehulló tésztaszéleket újra begyúrjuk, kinyújtjuk, kiszaggatjuk). A pite tetejét feldíszítjük a szív alakú tésztákkal, és lekenjük a felvert tojással.
10. Előmelegített sütőben készre sütjük, majd rácsra téve negyedórát hűlni hagyjuk. Kivesszük a formából, és metélőpetrezselyem levélkékkel díszítjük. Felszeletelve, melegen tálaljuk.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 30 perc
 
Tipp:

Hosszúkás pitesütőforma híján 24 cm átmérőjű, kerek formában is megsüthetjük a fenti arányokkal. Ebben az esetben azonban valószínűleg nem marad majd tésztánk a díszítéshez, az csak a tésztakosárhoz lesz elegendő. Szerintem, ha 37,5 dkg liszttel készítjük, akkor jut a dekorálásra is.

 
Az étel elkészítéséhez ezt a sütőformát használtam.

 

Mézes-fehérboros csirkeragu zöldséges rizzsel

A vasárnapi ebédhez 2 jó nagy csirkemellfilét sikerült kivenni a fagyóból, de túl soknak tűnt négyünknek, ezért egy fél mellet félretettem egy későbbi alkalomra. Mivel még tejben áztatva sem szerencsés túl sokáig tárolni a hűtőben a kiolvasztott húst, ezért 2 nappal később fel is használtam, és ezt az egyszerű, gyorsan elkészülő ételt hoztam össze belőle. Mivel szeretjük a mézzel+fehérborral készülő ételeket, így nem is csoda, hogy mindkettőnknek ízlett. És nem utolsósorban tovább gazdagodott a csirkemelles receptgyűjteményem. :D

Hozzávalók 2 személyre:

Csirkeraguhoz:
1 kis csirkemellfilé (kb. 40 dkg)
1 nagy fej vöröshagyma
5 nagy gerezd fokhagyma
2 ek. Toscana fűszerkeverék (sómentes)
1 ek. méz
1 dl száraz fehérbor
1 ek. mangalicazsír
0,5 dl tejszín
őrölt fekete bors
só
tej

Zöldséges rizshez:
20 dkg konzerv kukorica
15 dkg Basmati rizs
10 dkg zöldborsó
1 ek. mangalicazsír
zöldségalaplé
só

elkészítés:

1. 2 gerezd megtisztított fokhagymát áttörünk, és a megmosott mellfilével együtt üvegtálba tesszük. Felöntjük annyi tejjel, amennyi ellepi, folpackkal letakarjuk, és 1 napot hűtőben pihentetjük.
2. Másnap leöntjük róla a fokhagymás tejet, alaposan lecsepegtetjük, kis kockákra vágjuk, megszórjuk a sóval, a borssal, a fűszerkeverékkel, és jól összeforgatjuk.
3. A megtisztított hagymát félbevágjuk, vékonyra szeljük, a zsíron kissé megpirítjuk, közben sózzuk, majd hozzáadjuk a felaprított fokhagymát, és összesütjük.
4. A húst a hagymás alapra tesszük, kevergetve fehéredésig sütjük, majd a mézet is rácsorgatva lepirítjuk.
5. Felöntjük a borral, és addig főzzük, amíg a levét majdnem teljesen elfövi. Hozzáadjuk a tejszínt, és összeforraljuk.
6. A körethez a rizst 1 teáskanál zsíron kissé megpirítjuk és felöntjük másfélszeres mennyiségű zöldségalaplével. A borsót a félkész rizshez adjuk, és a zöldségeket puhulásig főzzük.
7. Serpenyőben 1 teáskanálnyi zsírt hevítünk, rátesszük a borsós rizst, hozzáadjuk a kukoricát, megsózzuk és összekeverjük. A köretet tányérokra szedjük, és a közepére halmozzuk a húst. Tálaljuk.

Zöldséges rakott csirkemell sajtmártásban sütve

A szaftos húsok a kedvenceink, főleg ha valamilyen tejszínes mártásban sül. Ezért elég gyakran készítem így, mindig egy kicsit variálva rajta. Most sajtmártással is ki akartam próbálni, mivel egy korábbi próbálkozás kapcsán nagyon ízlett a sajtos besamelben sült burgonya. Tudtam, hogy hússal is működik, de még csak most kerítettem rá sort. Nem volt kedvem a külön körethez – bár kétség kívül az alábbi zöldségkeverék önálló köretként is megállná a helyét – hanem azt szerettem volna, ha az egész egyben sül, és így egytálételként tehetem az asztalra.
Az ízesítés kapcsán elég hamar eldöntöttem, hogy Provence-i fűszerkeveréket fogok használni, és ezúttal ezt csempésztem a mártásba is. Jó döntésnek bizonyult, és azt hiszem, így fűszerezve a szószt más ételhez is fel fogom használni.
Kellemes, nyárias jellegű étel lett belőle, és biztos, hogy nem utoljára készítettem. :)

Hozzávalók 6 személyre:

Zöldséges húshoz:
80 dkg csirkemellfilé
40 dkg sárgarépa
30 dkg zöldborsó
20 dkg üveges kukorica
15 dkg kaliforniai paprika
15 dkg újhagyma
5 gerezd fokhagyma
őrölt fehér bors
só
fehér tönkölyliszt
Provence-i fűszerkeverék
kókuszolaj vagy mangalicazsír a sütéshez

Sajtmártáshoz:
10 dkg reszelt sajt (pl. trappista, vagy más sajtokkal vegyesen)
6 dl tej
5 dkg vaj
3 ek. fehér tönkölyliszt
½ tyúkhúsleveskocka (tartósítószer és ízfokozó mentes)
1 ek. Provence-i fűszerkeverék (sómentes)
só

elkészítés:

1. A megmosott, szárazra törölt filéket felszeleteljük, a szeleteket félbevágjuk, és folpack alatt kiklopfoljuk. Mindkét oldalukon sózzuk, borsozzuk, lisztbe forgatjuk, és serpenyőben, a felhevített zsiradékon hirtelen kisütjük. Félretesszük.
2. A megtisztított sárgarépát kis kockákra vágjuk, gőz fölött, lefedve félpuhára pároljuk. A borsót szintén félpuhára főzzük, majd leszűrjük.
3. A kis kockákra vágott paprikát a hús sütéséből megmaradt zsiradékon megdinszteljük, majd hozzáadjuk a megtisztított, felaprított fokhagymát, és 1 percig együtt sütjük.
4. Rátesszük a sárgarépát, a borsót, a kukoricát, a felkarikázott újhagymát, megszórjuk Provence-i fűszerkeverékkel, megsózzuk és alaposan összeforgatjuk. Félretesszük.
5. A mártáshoz a vajat felhevítjük, rászórjuk a lisztet, és kézi habverővel kevergetve, világosra pirítjuk. Lehúzzuk a tűzről, lassan hozzáöntjük a leveskockával ízesített, felforrósított tejet, és a tűzre visszatéve, folyamatosan kevergetve besűrítjük. Közben megsózzuk, a fűszerkeverékkel ízesítjük, majd a sajtot is beleszórjuk és felolvasztjuk benne.
6. Egy réteg húst lerakunk a vékonyan kiolajozott, nagy sütőtálban, elosztjuk rajta a fele adag zöldségkeveréket, és ráöntjük a mártás felét. Kirakjuk a 2. réteg hússal, a megmaradt zöldséget, és befedjük a mártással. A még hideg sütőbe téve hagyjuk, hogy a sütővel együtt felmelegedjen, és addig sütjük, hogy a tetején lévő mártás kissé megpiruljon. Tálaljuk.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc

Tipp:

A zöldségek kedvünkre variálhatóak – tehetünk bele brokkolit, karfiolt, padlizsánt, cukkinit, zsenge zöldbabot, batátát, stb.

Zöldséges húskrémleves

Nem gyakran fordul elő, de a minap erőteljes leves ehetnékem támadt, és ezúttal ezt a levest főztem a hűtőben található alapanyagokból. Bevallom, ezek a hozzávalók nálam eléggé hasonlóak, ha levesről van szó. De hogy legyen benne egy kis csavar, másképp készítettem, ui. kíváncsi voltam, milyen lenne, ha a húst leturmixolnám. A hús pépesítése kapcsán úgy is nagy gyakorlatra tettem szert az elmúlt időszakban. :D Igazából ez csak majdnem krémleves, mert a húst teljesen azért mégse lehet pépesíteni.
Ezúttal nem csirkemellet, hanem felsőcombot vettem elő a fagyasztóból, mert a tyúknak ez a része leveshez mégis csak ízletesebb, mint a kissé száraz és semlegesebb ízű mellehúsa. A turmixolásnak köszönhetően nincs szükség egyéb sűrítőanyagra, viszont a zöldségek így sem hiányozhatnak a levesből. Ezért került bele répa, borsó és nagy kedvencem, kukorica is. Természetesen a felsoroltak helyett más zöldek is belekerülhetnek, például akár zöldbab, brokkoli vagy karfiol is, de ezek nálunk sajnos nem lennének nyerők. Úgyhogy maradtam a jól megszokottaknál. Ezzel a nagy tálkányi levessel totálisan tele lettünk. :)

Hozzávalók:

50 dkg filézett csirke felsőcomb
1 doboz konzervkukorica
15 dkg zöldborsó
1 hosszú szál sárgarépa
1 szál bocskorpaprika
½ szál hegyes erős paprika
1 nagy fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
2 ek. szárított, aprított petrezselyemzöldje
1 ek. füstölt, édes fűszerpaprika
őrölt fekete bors
só
1 ek. mangalicazsír
tejföl a tálaláshoz

elkészítés:

1. A megtisztított vöröshagymát finomra vágjuk, a kicsumázott paprikákat kis kockákra aprítjuk, és a zsíron a hagymával együtt megdinszteljük.
2. A tűzről lehúzva elkeverjük az áttört fokhagymával, a sóval, a borssal és a pirospaprikával.
3. Rátesszük a kis kockákra vágott, megsózott húst, fehéredésig sütjük, majd felengedjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, és puhulásig főzzük.
4. A megfőtt húst leszűrjük, miközben a levét felfogjuk, és a húst turmixgépben vagy késes aprítóban pépesítjük.
5. A főzőlevet visszaöntjük a lábasba, beletesszük a húspépet, és ha szükséges, botmixerrel tovább pépesítjük.
6. Felengedjük 1,2 liter vízzel, hozzáadjuk a sárgarépát, a szárított petrezselyemzöldet, és félpuhára főzzük benne a répát.
7. Hozzáadjuk a borsót, készre főzzük, majd beletesszük a kukoricát. Tálaláskor tejfölt kínálunk hozzá.

Tárkonyos-gombás csirkeraguleves

Pár hónapja a Kutyafül szülinapja alkalmából az itteni viszonylatban elegánsnak számító helyi étteremben ebédeltünk, miután Felsőlajoson megsimogattuk Shakirát, az akkor kb. 5 hetes fehér tigriskölyköt. Ezután az élmény után biztosítva volt az egész napos jókedv. :D
Nem terveztünk nagy evészetet, egyrészt, mert nagyon meleg volt, másrészt, mert másnap is étterembe készültünk. Azon a helyen, ahova most beültünk, sosem szoktunk enni, mert a mi ízlésünk túlságosan is pórias az étlapjuk szerint kínáltakhoz képest. Egyébként nagyon jó a konyhájuk, de itt különlegesebb ételek vannak, nem úgy, mint az étterem tulajdonosának másik 2 vendéglátó egységében, ahol viszont sűrűbben megfordulunk.
Valaki említette nekem, hogy ebben az étteremben van egy bizonyos füles leves nevű, az illető állítása szerint nagyon finom raguleves. Mindketten annyira ráizgultunk, hogy egész nap arra vártunk, hogy végre megkóstolhassuk. Sajnos bizonyára túl sokat vártunk tőle, mert ahhoz képest csalódás volt. Az hagyján, hogy gomba volt benne, és én azt ugye nem szeretem, de az még nem is zavart volna annyira, mivel úgy is mindet át szoktam költöztetni a Kutyinyek tányérjába. Sokkal inkább bántotta az ízlelőbimbóimat a leves savanyúsága. Lehet, hogy direkt ilyenre készítik, de nekünk ez már túlzásnak tűnt. Csak a fele adagot ettem meg, és utána mást rendeltünk. Hogy, hogy nem, az se bizonyult sokkal jobb választásnak, legalábbis, ami az én ebédemet illeti. :D Így még nem jártam sosem, de szerencsére nem rontotta el az aznapi felhőtlen boldogságunkat.
Napokkal később ismét ragulevesre vágytam, de nem úgy készítettem, ahogy a fent említett étteremben, abban ui. sertéshús és túrógombóc is volt. Mondjuk én nagyon szeretem a sertéshusit, de a Kutyinger miatt szinte csak csirkemellben gondolkodhatom, ha húsról van szó. A levesbe ezúttal gomba is került úgy-is-ki-lehet-belőle-piszkálni alapon, ill. borsó, amit az éttermi leves szintén nem tartalmazott. A citromlével való savanyítás mellett megmaradtam, de jóval kevesebbet löttyintettem bele. Bár hasonlít egy korábbi levesemhez, de ez nem zavart - nagyon jót ettünk belőle. :)

Hozzávalók 8 személyre:

25 dkg csirkemellfilé
20 dkg csiperkegomba (tisztítva mérve)
1 fej vöröshagyma
1 szál (kb. 10 dkg) sárgarépa
2 szál (kb. 6 dkg) petrezselyemgyökér
15 dkg zöldborsó
1 nagy csokor petrezselyem
1 ek. morzsolt tárkony
őrölt zöld bors
só
3 ek. citromlé
15 dkg tejföl
2,5 dkg étkezési kukoricakeményítő
1 púpozott ek. mangalicazsír
1,6 l víz + egy kevés a habaráshoz (a fele lehet húsleves is)

elkészítés:

1. A hagymát lereszeljük, a lábasban felhevített zsíron megdinszteljük, majd rátesszük a vékony csíkokra vágott, sóval, borssal ízesített húst, és fehéredésig sütjük. Kivesszük a lábasból, és félretesszük.
2. A zsírt pótoljuk, 1-2 perc alatt megdinszteljük rajta a kis kockákra aprított répát és a gyökeret, hozzáadjuk a felszeletelt gombát, és tovább pároljuk.
3. Beletesszük a borsót, a húst, a spárgával átkötött petrezselymet, és felöntjük vízzel. Tárkonnyal fűszerezzük, és sóval, borssal ízesítjük még, ha szükséges.
4. Kis lángon addig főzzük, amíg a zöldségek meg nem puhulnak, majd a levesből kivesszük a petrezselymet.
5. A tejfölt kevés vízzel elkeverjük, simára dolgozzuk a keményítővel, és annyit adunk hozzá a forró levesből, hogy önthető legyen.
6. A kész levest lassan csorgatva behabarjuk a keményítős-tejfölös lével, épp csak felforraljuk, majd ízlés szerint citromlével ízesítjük. Tálaljuk.

A recept a Kifőztük gasztromagazin augusztusi számában is megjelent.