Sajtos-túrós csigapogácsa

 

 

Nagyon régóta vártam a napot, amikor első alkalommal végre minálunk lehet együtt a család, és megünnepelhetjük a felköszöntés szempontjából elmaradt szülinapot és három névnapot. A betegség azonban nagy úr, képes szabotálni az összejöveteleket, és meg kell várni a gyógyulást. Hiszen az nem lehet, hogy a szeretteink közül távol maradjon bárki is.
Szűk családunk legidősebb tagja szerencsére felépült, és bár időközben én is lerokkantam egy kissé (ami majdnem keresztbe húzta a terveinket), végül mégis kegyes volt a sors, és le tudtam vezényelni a várva-várt ünneplést. :)
A nagy napra többek között pogácsát terveztem sütni, de túl lágy lett a tészta, a kiszaggatást nehezen bírta volna, a még több liszt belegyúrása pedig nem tűnt szimpatikus ötletnek. A bajt úgy orvosoltam, hogy felgöngyöltem és felszeleteltem a tésztát. Az ilyen formán létrejött csigákat pedig olyan jópofának tartottam, hogy – mivel egyébként nagy sikere volt –, később újra elkészítettem, hogy a Sünisen is megmutathassam. Ha nincs elég időnk (a tészta újra begyúrására, pihentetésére, nyújtására, szaggatásra), akkor ez a felgöngyölős-szeletelős módszer tökéletes választás, ugyanakkor megmarad a kedvelt pogácsa-élmény. ;)
Reménykedem benne, hogy ez a könnyű tésztájú, ízletes csigapogi a kedves olvasók tetszését is elnyeri. ;)

Hozzávalók 24 darabhoz:

a tésztához:
28 dkg finomliszt+a dagasztáshoz és a nyújtáshoz
2 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
1 szál póréhagyma (tisztítva kb. 13 dkg)
16 dkg túró (csak mert pont ennyi volt itthon)
12 dkg sajt, reszelve (ementáli és parmezán vegyesen)
5 dkg tejföl
5 dkg vaj, felolvasztva
1 tojássárgája
1 tk. cukor
1 jó tk. só
1,8 dkg friss élesztő
0,5 dl tej

a tetejére:
1 kis tojás
köménymag, fekete szezámmag

elkészítés:

1. A megtisztított, felaprított, enyhén megsózott pórét 2 dkg felhevített vajon lefedve megdinszteljük. Még forrón a tejföllel, tojássárgájával, többi olvasztott vajjal, sóval kevert túróhoz forgatjuk.
2. Az élesztőt a liszt közepébe morzsoljuk, elkeverjük a langyos tejjel, és kevés liszttel betakarva felfuttatjuk.
3. A túrós keveréket az élesztős liszthez adjuk, és robotgéppel megdagasztjuk. Enyhén lisztezett munkalapon kissé átgyúrjuk, majd vékonyan kivajazott kelesztőtálba tesszük, és letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
4. A megkelt tésztából 2 gombócot formázunk, és letakarva néhány percet pihentetjük. A reszelt sajtot kétfelé osztjuk.
5. Egy tésztabucit lisztezett munkalapon 26×20 cm-es téglalapra nyújtunk, megszórjuk egy adag reszelt sajttal, és a hosszabbik oldalánál fogva feltekerjük. A tésztarudat másfél ujjnyi (kb. 2 cm) vastag szeletekre vágjuk, sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük, és a csigákat a tenyerünkkel kissé lenyomjuk. Így járunk el a másik tésztával is.
6. A megkelt csigákat lekenjük felvert tojással, megszórjuk a magvakkal, és előmelegített sütőben egymás után megsütjük. Langyosra hűlve kínáljuk.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 20 perc

Fokhagymás-fűszeres, vajas pogácsa

Továbbra is úgy gondolom, hogy nem vagyok valami ügyes a hagyományos vajas pogácsa készítésében. Éppen ezért ritkán sütök. Persze nem a tésztával van a baj, és még a végeredmény is nagyon finom szokott lenni most már, hogy végre kikísérleteztem a hozzávalók szerintem helyes arányát. A külalakkal viszont komoly gondok vannak. :D A pogácsák vagy laposan sunnyognak a tepsiben, vagy büszkén kihúzzák magukat, de aztán seperc alatt lerészegednek, és ide-oda dülöngélnek, miközben forró gőzfürdőt vesznek a sütőben.
Egyébként mindig is a vajas pogácsa volt a kedvencem, a tetején az imádni valóan ropogós beirdalásokkal, amik miatt én ezt a fajta pogit bástyapogácsának kereszteltem el gyerekkoromban. Örömmel harapdáltam le előbb ezeket a ropogós részeket, majd pedig rétegenként szépen haladva, gyomrom tartalmává fokoztam le az amúgy nagyra becsült sós süteményt.
Szóval a vajas pogi igen ritka vendég nálunk – a Kutya legnagyobb bánatára –, de most valahogy kedvet kaptam hozzá. Ahogy a gondolat testet öltött bennem, hogy, hogy nem, a Kutyafül is szinte velem egyszerre érzett olthatatlan vágyat a pogácsa iránt, így hát pár napon belül neki is álltam. Minden flottul ment, csak sajnos az első tepsi pogácsát nem kelesztettem elég ideig sütés előtt, ezért az eredmény laposabb lett. Az ízzel és az állaggal nem volt baj, sőt vészesen finomra sikerült, szerencsére. A második körre maradt pogácsák már szépen kihúzták magukat, sőt a sütőben még inkább, de aztán nagy hirtelen fejet is hajtottak egymásnak, amint meglátták a szomszédjuk dülledő mellkasát és szépséges termetét. Ezek után legtöbbjük úgy festett, mint amikor kifut az ember lába alól a talaj, és féloldalasan megroggyan. Úgyhogy kissé csalódott képpel üdvözöltem őket, amint kibújtak a sütő forró öleléséből. Nálam bizony nem találtak hasonlóan meleg fogadtatásra, legalábbis a külsejüket látva biztos nem. Sebaj, elszontyolodva is lehet pogácsát majszolni! :D Később aztán fel is vidultam a finomságukat megízlelve, és felrémlett bennem Tóth papa enyhe dühvel színezett, érdes hangja, miközben lemondóan legyint a kezével, ha valami nem úgy sikerült, ahogy tervezte: „ott ögye mög a fene!” De a fenének nem hagytunk egy darabot se a pogácsából, mert mind mi ettük meg. :D Napokkal később csak azért is újrasütöttem, hátha ezúttal csinosabbak lesznek, na meg azért is, mert újra megkívántuk. :D

Hozzávalók kb. 28 darabhoz:

50 dkg finomliszt + egy kevés a dagasztáshoz
15 dkg vaj
4 dkg mangalicazsír
15 dkg tejföl
2 tojássárgája
3 gerezd fokhagyma
1 ek. fűszeres sópehely vagy só + tetszés szerinti fűszerek (pl. őrölt bors, őrölt kömény, morzsolt oregánó)
1 tk. cukor
2,5 dkg friss élesztő
1 dl tej
4 dkg olvasztott vaj a hajtogatáshoz
1 tojás a kenéshez

elkészítés:

1. A tejfölt kikeverjük a tojások sárgájával, 2 gerezd áttört fokhagymával, és 1 órát szobahőmérsékleten hagyjuk. A fűszeres sópelyhet ledaráljuk.
2. A langyos, cukros tejben csomómentesre kevert élesztőt letakarva felfuttatjuk. A sóval vegyített lisztet összemorzsoljuk a vajjal, a zsírral, majd hozzáadjuk a tojásos-fokhagymás tejfölt és a felfutott élesztőt. Se nem túl lágy, se nem túl kemény tésztává dagasztjuk (ha szükséges, közben adunk még hozzá egy kis lisztet.) A tésztát vékonyan kivajazott tálba tesszük, és letakarva, huzatmentes helyen megkelesztjük.
3. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon ujjnyi vastag téglalapra nyújtjuk és megkenjük 1 gerezd áttört fokhagymával ízesített olvasztott vajjal. Előbb balról és jobbról, majd fentről egymásra hajtjuk a tésztát. 20 percet letakarva pihentetjük.
4. A tésztát az óramutató járásával megegyezően 90°-kal elforgatjuk, ismét kinyújtjuk, megkenjük fokhagymás olvasztott vajjal, az előbbi módon meghajtogatjuk és pihentetjük.
5. Ezután ismét ujjnyi vastagra nyújtjuk, a tetejét berácsozzuk, és tetszés szerinti méretű (nálam 6 cm-es) pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. (A lehulló tésztaszéleket újra begyúrjuk, pihentetjük, nyújtjuk, szaggatjuk.)
6. A pogácsákat sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és 20-30 perc kelesztés után a tetejüket lekenjük felvert tojással. Előmelegített sütőben megsütjük. Langyosra hűlve kínáljuk.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

Napraforgómagos pogácsa

A Kutyafülnek nemrég szülinapja volt, és ebből az alkalomból csupa olyat sütöttem, amit szeret. Jó vicc, ünnepnapokon kívül is olyanokat szoktam készíteni, ami a fogához való, de a születésnap az mégiscsak kiemelten fontos. Éppen ezért ebből az alkalomból ő mondhatta meg, hogy konkrétan minek örülne a legjobban. A pizzára és a diótortára mérget mertem volna venni – persze nem az elfogyasztásuk utáni gyógyszerbevételre célzok, hanem a tippre, amit úgy eltaláltam, hogy ha az a lottó 5-ös lett volna, akkor most durván meggazdagodva, Bora-Borán lógatnám a lábamat a türkizkék tengervízben. :D Harmadiknak viszont nem mondott semmit, de mivel 3 a magyar igazság, ezért elhatároztam, hogy sütök még valami mást is, ami meglepi lesz. Imádja a pogácsát – nem is értem, hogy maradhatott le a kívánságlistájáról –, ezért most olyat készítettem, amilyet eddig még nem. A tésztája már jól vizsgázott egy másik pogi kapcsán, úgyhogy csak egy picit módosítottam rajta, hogy azért mégse legyen ugyanolyan. Így került bele a napraforgómag, amitől igazán kellemes ízű lett. Kb. úgy örült neki, mintha legalábbis egy saját málnával teli tálat tettem volna elé (mert hogy ezt a gyümölcsöt nagyon imádja). Az már biztos, hogy ez a pogácsa is visszatérő sós süti lesz ezután. :)

 

 

Hozzávalók kb. 55 darabhoz:

45 dkg finomliszt
5 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
15 dkg sertészsír
20 dkg (20% zsírtartalmú) tejföl
2 tojás
1 ek. só
1 ek. cukor
3 dkg friss élesztő
6 dkg pirított napraforgómag

elkészítés:

1. Az élesztőt a cukorral elkeverjük a meglangyosított tejfölben, és letakarva felfuttatjuk.
2. A zsírt elmorzsoljuk a sóval vegyített lisztkeverékkel, hozzáadjuk az élesztős tejfölt, 1 felvert tojást, és összeállítjuk a tésztát.
   
3. Téglalap alakúra kihúzkodjuk, két részletben rászórjuk a durvára aprított, pirított napraforgómagot, és rugalmas, nem túl lágy tésztává dagasztjuk. Letakarva megkelesztjük.
4. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon 1 cm vastag négyzetlapra kinyújtjuk, és kb. 3 cm-es kockákra vágjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és negyedórát kelni hagyjuk.
5. A pogácsákat lekenjük felvert tojással, és előmelegített sütőben megsütjük. Langyosra hűlve kínáljuk.

sütési hőfok: 185°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

 

 

Póréhagymás-parmezános pogácsa

Nemrégiben megint pogácsát sütöttem, hogy legyen mivel megvendégelni apukámat legújabb verseskönyvének megjelenése alkalmából. Mivel a túrós-sajtos változat az egész rokonság körében magasan vezeti az amúgy igen gyér pogácsavariánsaim listáját, így most is az került asztalra. Pedig több, mint 1 éve majdhogynem szent fogadalmat tettem – ráadásul nagy plénum előtt, itt a blogon –, hogy sorra ontani fogom magamból a pogirecepteket. De eme ígéretemet galád mód megszegtem, és szégyenszemre azóta se fektettem nagy erőket a különféle kelt tésztás vendégvárók kitalálásába. De most, most eljött végre az idő, hogy megcsillogtassam – remélhetőleg még létező – fantáziámat e téren. :D Az ok a hétvégi tanfolyam volt, amire ezúttal sós süteményt szerettem volna vinni édesség helyett.
A hozzávalók mennyisége kapcsán az eddig egyetlen, zsírral készült pogim receptjéből indultam ki, de a kedvencnek számító pogácsámból is van benne egy kis áthallás a sajt tekintetében, ami ezúttal a maradék parmezánból reszelődött bele a tésztába. És hogy még érdekesebb legyen, került bele hagyma is, abból is a franciák favoritja, a póré. Mert az kb. mindig van itthon, sőt mi több, néha a kelleténél több is. :D A vörös-, a lila, a fehér-, az új-, a metélő- és a fokhagymán kívül más hagymának nem is nagyon lett volna esélye ízesítésül szolgálnia, mert nálunk csak ezek örvendenek szeretetnek. A többi hagymaféle hiába áhítozna eme magasztos érzelem elnyerésére, őket ki kell ábrándítanom – nem járnának sikerrel a szívünk meghódítása terén. :D
Maradt hát a póré, mint ízesítő, ami a tetejébe még szép zöld színt is kölcsönzött itt-ott ennek a többek által is igen finomnak ítélt pogácsának. :) Nálam veri a túrós-sajtosat. :D

 

Hozzávalók kb. 100 darabhoz:

a tésztához:
45 dkg finomliszt
5 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
10 dkg póréhagyma
10 dkg reszelt parmezán vagy Grana Padano sajt
20 dkg (20% zsírtartalmú) tejföl
1 csapott ek. só
1 ek. cukor
10 dkg mangalicazsír
5 dkg vaj
1 tojás
3 dkg friss élesztő

a tetejére:
1 kis tojás
szezámmag és lenmag keveréke

elkészítés:

1. Az élesztőt 10 dkg meglangyosított tejfölben elkeverjük a cukorral, 1 evőkanál liszttel, és letakarva felfuttatjuk.
2. A sóval vegyített lisztkeveréket elmorzsoljuk a hideg zsírral, a vajjal, majd hozzáadjuk a felaprított póréhagymát, a parmezánt, az élesztős tejfölt, a többi tejfölt és a felvert tojást. Robotgéppel összeállítjuk, majd se nem túl lágy, se nem túl kemény tésztává dagasztjuk. Zsírral vagy vajjal vékonyan kikent tálba tesszük, és letakarva megkelesztjük.
3. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon 1 cm vastag körlapra nyújtjuk, és 3 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. (A lehulló tésztaszéleket újra begyúrjuk, pihentetjük, nyújtjuk, szaggatjuk.)
4. A pogácsákat sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk, és kelni hagyjuk, amíg a sütő bemelegszik.
5. A tetejüket lekenjük felvert tojással, megszórjuk a magkeverékkel, és megsütjük. Langyosra hűlve kínáljuk.

sütési hőfok: 185°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 20 perc

 

 

 

Túrós-sajtos pogácsa

Ez a pogácsa most nem a jó múltkor kikísérletezett és végre jól sikerült saját pogimból lett továbbfejlesztve, ahogy egyébként korábban beígértem, hanem az eredetijét egy weboldalon lévő videó formájában az egyik ismerősöm osztotta meg a facebookon. Ripsz-ropsz leírtam a receptet, s ezzel fittyet hánytam a korábbi okoskodásomra a sok vaj okozta pogácsasütési sikertelenség kapcsán. Az oldal nevét sajna elfelejtettem megnézni magamnak, így itt most nem tudom linkelni a forrást. A hozzávalók közül egyébként hiányzott a tej, ezért annak a mennyiségét csak úgy kikövetkeztettem, vajból pedig icipicivel mégis kevesebb került a tésztába. Valamint a pogácsák tetejére szezámmagot is szórtam, mert az nálunk hatalmas kedvenc. Ja, és tönkölylisztet használtam. :D
Most először sikerült jó pogácsát sütnöm sok vaj felhasználásával is. :D Másnap újráztam, mert olyan gyorsan elkapkodtuk, hogy az első sütés eredményét nem tudtam lefotózni.
Vendégváróként is ki lett próbálva, aminek eredményeként egy nagyon kedves ismerősöm el is kérte a receptjét. :) Úgyhogy bátran ajánlom akár húsvétra is, mert tuti sikert arat vele, aki megsüti. :)

Hozzávalók 24-25 darabhoz:

a tésztához:
30 dkg fehér tönkölybúzaliszt+a dagasztáshoz
25 dkg túró
5 dkg tejföl
1 tojássárgája
1 tk. só
1 tk. cukor
10 dkg olvasztott vaj+a kelesztéshez
5 dkg reszelt Pannónia sajt
1,7 dkg friss élesztő
0,8 dl tej

a tetejére:
1 kis tojás
5 dkg reszelt Pannónia sajt
hántolt és hántolatlan szezámmag vegyesen

elkészítés:

1. A cukrot a liszt közepébe morzsolt élesztőhöz adjuk, elkeverjük a langyos tejjel, és letakarva felfuttatjuk.
2. A szobahőmérsékletű túrót összekeverjük a tejföllel, a tojássárgájával, a langyosra hűlt olvasztott vajjal, majd megsózzuk, és az élesztős liszthez adjuk. Megdagasztjuk, majd vajjal vékonyan kikent tálba tesszük, és letakarva a kétszeresére kelesztjük.
3. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon 1,5 cm vastagra kinyújtjuk, megszórjuk reszelt sajttal, feltekerjük, és letakarva 10 percet pihentetjük.
4. A tésztát 1 cm vastagra kinyújtjuk, 6 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk (a lehulló tésztaszéleket ismét begyúrjuk, pihentetjük, nyújtjuk, szaggatjuk), és a pogácsákat a munkalapon, a két tenyerünk között sodorva megformázzuk, hogy magasabbak legyenek.
5. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, majd 20 perc kelesztés után a tetejüket lekenjük felvert tojással, és megszórjuk reszelt sajttal, valamint a magkeverékkel. Előmelegített sütőben készre sütjük. Langyosra hűlve kínáljuk.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc

 

Joghurtos pogácsa kacsazsírral

...avagy lehet, hogy mégis csak tudok pogácsát sütni😁

Nincs mit szépíteni rajta, a pogácsasütés terén nem vagyok ügyes. Ez magam számára is meglepő volt anno, amikor először szembesültem a problémával, hiszen megannyi, elsőre is jól sikerült egyéb kelt tésztás tapasztalat után ez valóban elég megmagyarázhatatlan eredménynek tűnt. Nem is szoktam pogácsát sütni, pont ezért. És lehet, hogy pont ezért nem sikerül. :D A blogon ugyan van egy árva pogirecept, ami annyira azért mégse lett gázos + Anyáéknak nagyon ízlett, így fel mertem tenni, viszont ugyanezt a receptet újrasütve, már csalódásban volt részem kétszer is. Később, jócskán lecsökkentett vajmennyiséggel sem sikerült ui. ezt a kis galádot olyanra produkálni, mint amilyen a szerintem kiváló pogácsa. Ezért jó időre besértődtem rá, és pogi helyett egyéb sós sütikkel örvendeztettem meg magunkat.
Most valahogy mégis kedvet éreztem a pogácsasütéshez, és az Anyától kapott kis bödönnyi kacsazsírt gondoltam felhasználni hozzá. Na jó, azért nem az egész bödönnel! :D
Aztán ráfelejtettem a kacsazsírra, és mangalicák zsírja került a tönkölylisztes tésztába, amiből kihagytam a sót, de a megkelt tészta nyilván nem ezért lett „platty” állagú. A sótlanságra csak utóbb jöttem rá, és ebből kifolyólag most először még örültem is annak az amúgy dühítő ténynek, hogy a sok várakozás ellenére sem keltek meg a kiszaggatott pogácsák. Úgyhogy a nyers tészta s(z)ótlanul a kukában végezte.
Nem értem én ezt! Hogy lehet az, hogy másoknak azzal a nagy mennyiségű vajjal/zsírral se lesz túlzottan lágy a nyers pogácsatésztájuk, míg az enyém megkelve csicsog a zsiradéktól, amiből pedig az alaprecepthez képest is kevesebb kerül bele? A liszt jó, az élesztő jó, a folyadék nem túl sok, a hozzávalók se hidegek, és a kelesztéshez megvan a kellő hőmérséklet is – mégse tudtam eddig felmutatni egy épkézláb pogácsát sem.
Nem hagyott nyugodni a dolog, és a kikukázott adag után rögvest nekiláttam egy újabbnak, ezúttal végre kacsazsírral és kivételesen fehér lisztből. Úgy értem, nem a liszt volt kivételesen fehér, azaz fehérebb az átlagosnál, hanem nem tönköly volt. :D
A tészta összeállítása közben folyamatosan méricskéltem a tejföl és a zsír mennyiségét „még egy kicsit, még egy kicsit... na, most jó” alapon, és így tudtam elérni végre azt az állagot, amiről már nyers állapotában is úgy éreztem, hogy ebből talán valami jó is kisülhet.
Persze a hosszú kelesztési időt nem lehet megspórolni, hiszen az a pogácsa lelke – bár nem feltétlenül muszáj hajtogatni, de én úgy szeretem a legjobban –, így aztán jó nagy adag türelemmel felvértezve – legalábbis most úgy éreztem, kifejezetten erősen kellett koncentrálnom arra, hogy türelmesen tudjak várni – hajtogattam és pihentettem a tésztát, minekutána mégis csak sikerült majdnem olyan pogit összehoznom, amit már nem csak a család tudott dicsérni. Ám az igen erőteljesen kritikus személyem még mindig elégedetlen volt, ezért 2 nappal később továbbfejlesztettem a prototípust. Tejföl helyett joghurt és még egy kicsivel több tej került bele. Így már én is meg voltam elégedve az állagával, és boldogan eszegettem az én kis „bástyáimat” a gyerekkoromban kifejlesztett módon: először az alja, aztán a rétegek tépkedése, végül a ropogós kis kockák. :D
Ebből kiindulva bátran vállalkozom most már a különféle pogácsa variációk elkészítésére, tökéletesítve a külalakot is, mert az még hagy némi kívánni valót maga után. :)

 

 

 

Hozzávalók 64 darabhoz:

50 dkg finomliszt
10 dkg kacsazsír + a kelesztéshez
2 tojás
1 csapott ek. cukor
1 ek. só
3,5 dkg friss élesztő
12 dkg natúr joghurt
1 dl tej

elkészítés:

1. A liszt közepébe morzsolt élesztőhöz egy kevés cukrot és lisztet adunk, elkeverjük a langyos tejjel, és letakarva felfuttatjuk.
2. A lágy kacsazsírt, a szobahőmérsékletű joghurtot és egy felvert tojást a sóval vegyített liszthez adunk, és se nem túl lágy, se nem túl kemény tésztává dagasztjuk (közben 2×10 percre konyharuhával letakarva pihentetjük). Enyhén kizsírozott tálba tesszük, és letakarva, huzatmentes helyen bő 1 óra alatt megkelesztjük.
3. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon ujjnyi vastag téglalapra nyújtjuk, majd képzeletben vízszintesen 3 sávra osztjuk. A tésztát fentről lehajtjuk a tészta 2/3-áig, ráhajtjuk az alsó részt, majd balról is behajtjuk, és 90°-kal elforgatjuk. Letakarva 20 percet kelesztjük. Ezt a műveletet még 3-szor ismételjük, miközben a tésztát minden alkalommal 90°-kal elforgatjuk.
4. A hajtogatott tésztát 1,5 cm vastag 24×24 cm-es négyzetlapra nyújtjuk, átlósan berácsozzuk, majd vízszintesen és függőlegesen 8 sávra vágjuk.
5. Ilyen módon 3×3 cm-es, szögletes pogácsákat kapunk, amiket a sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatunk, és letakarva 30 percet kelni hagyjuk.
6. A pogácsák tetejét lekenjük felvert tojással, és előmelegített sütőben pirosra sütjük.

sütési hőfok: 185°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 25 perc

 

 

Vajas-tejfölös pogácsa

Még sosem sütöttem pogácsát. Pontosabban egyszer megpróbálkoztam vele sütőtudományom hajnalán, de az eredmény hatására jobbnak láttam, ha kicsit még pihentetem a témát. :D Jó sokáig tartott, mert időközben eltelt kb. 3 év. Egy ideje azonban kacérkodtam a gondolattal, hogy megint nekifogjak.
Gyerekkori emlékeimben az él, hogy a szeretett pogácsa vagy az egyik nagymamám keze alól került ki, vagy más rokon kínált meg vele a vendégeskedések alkalmával. Én ezt a fajta pogit „bástyapogácsának” neveztem, mert magas volt, és a tetején a ropogósra sült bevágások miatt a bástyára emlékeztetett. Először ezeket a ropogós darabkákat eszegettem le a pogácsáról, majd utána akkurátus módon majszoltam tovább a hajtogatott részeket. Képes voltam nagy mennyiséget bepuszilni belőle, annyira szerettem, és mivel elég ritkán jutottam hozzá, rögtön tripla adaggal kellett betankolni belőle. :D
Biztos vagyok benne, hogy az a régről ismert pogácsa vajas tésztájú volt, ezért most én is ezzel a változattal próbálkoztam. Úgy gondoltam, tökéletes választás szilveszter napjára. Anya és a Kutyafül szerint „nagyon-nagyon finom” lett, gyorsan el is kapkodták a nagyját, csak ezt a kis mennyiséget sikerült megmentenem a fotózáshoz. Én azonban nem vagyok vele elégedett, mert bár valóban igen ízletesre sikeredett, elég haloványak lettek, és mégsem pontosan az a fajta, amit gyerekkoromban annyira nagyra tartottam. Mivel azonban ez az első sütés ilyen jól sikerült, egyértelmű, hogy nem utoljára készült. Az ez után következők előtt viszont alapos kutatómunkát fogok végezni, hogy prezentálni tudjam azt, amiről feljebb írtam. :)

Hozzávalók kb. 100 darab pogácsához:

60 dkg finomliszt
30 dkg tejföl
25 dkg vaj
1 ek. só
1 tk. cukor
1 tojás
5 dkg olvasztott vaj
3 dkg friss élesztő
1 kis tojás a kenéshez

elkészítés:

1. A fele mennyiségű langyos, cukros tejfölben elkeverjük az élesztőt, és egy kis liszttel betakarva felfuttatjuk.
2. A sóval vegyített többi lisztet összemorzsoljuk a hideg vajjal, a közepébe ütve felverjük a szobahőmérsékletű tojást, és hozzáöntjük az élesztős tejfölt. Közepesen kemény tésztává dagasztjuk (ha ragad, még egy kis lisztet adhatunk hozzá), majd letakarva, 1 óra alatt megkelesztjük.
3. A megkelt tésztát enyhén lisztezett munkalapon 1 cm vastag téglalapra nyújtjuk és megkenjük a langyosra hűlt olvasztott vaj harmadrészével.
4. A tésztát a hosszabbik oldalánál fogva középig behajtjuk, majd ismét megkenjük vajjal, és félbehajtjuk. Megint megvajazzuk és félbehajtjuk. Betakarjuk a kelesztőtállal, és 1-2 órát kelesztjük.
5. A megkelt tésztát enyhén lisztezett munkalapon ujjnyi vastagságú körlapra kinyújtjuk, a tetejét ferdén bevagdossuk, és 3 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. (A lehulló tésztaszéleket összegyúrjuk, kicsit pihentetjük, majd nyújtjuk, szaggatjuk.)
6. A pogácsákat sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk, letakarjuk, és miután a kétszeresére megkeltek, lekenjük felvert tojással (vigyázva, hogy az oldalukra ne folyjon le). Előmelegített sütőben aranysárgára sütjük. Langyosra hűlve kínáljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 20-25 perc