Ennek a számomra extra finomnak számító süteménynek az eredetijét Ági barátnőm blogjáról sütöttem meg először még tavaly tavasszal. Akkor eperrel. Nemrégiben újra sor került rá, mégpedig olyan módon, hogy a nagy sütemény ehetnékem közepette nem tudtam, mit is süssek, ami hamar megvan és nem tejpite. :D Az Ágival való beszélgetés közben azonban szerencsére feljött a szó erről a süteményről. A blogján olvasható hozzászólásokból derült ki, hogy én ezt már egyszer elkészítettem, de ezek szerint jól el is felejtettem azóta. Nem csak annak az első sütésnek a ténye hullott ki a fejemből, de sajnos az is, hogy a süti vajon akkor ízlett-e vagy se. Mondjuk eléggé esélyes volt, hogy igen, hiszen Ági receptje. :D
A leírást újra elolvasva rögtön tudtam, hogy tényleg klassz sütiről van szó, úgyhogy a csetelés után azonnal neki is fogtam. Meggyem nem lévén itthon, csokival, mazsolával és dióval ízesítettem, és egy picit csökkentettem a liszt mennyiségét. Annyira ízlett (ehhez a tetején lévő ropogós, cukros dió, igencsak hozzájárult), hogy amikor elfogyott, úgy éreztem, máris sütnöm kell egy újabb adagot, de leállítottam magam. Most jött el az idő, hogy megint ez legyen a hétvégi desszertünk, ám ezúttal fehér liszt helyett rizsliszttel, és abból is félig barnából készítettem. Bár lépten-nyomon azt olvashatjuk, hogy a fehér liszt mennyire egészségtelen, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy rizslisztből készítve ez a süti finomabb. Sajnos nem így van, a fíling egy kicsit más, de ez a kis huncut még így is dobogós helyen van nálam. Igaz, a tésztája kicsit törékenyebb, morzsálódósabb, mint a fehér lisztes társáé, de így is igen hamar elfogyott. :) Ági, nagyon köszönöm a segítséget! ♥
A leírást újra elolvasva rögtön tudtam, hogy tényleg klassz sütiről van szó, úgyhogy a csetelés után azonnal neki is fogtam. Meggyem nem lévén itthon, csokival, mazsolával és dióval ízesítettem, és egy picit csökkentettem a liszt mennyiségét. Annyira ízlett (ehhez a tetején lévő ropogós, cukros dió, igencsak hozzájárult), hogy amikor elfogyott, úgy éreztem, máris sütnöm kell egy újabb adagot, de leállítottam magam. Most jött el az idő, hogy megint ez legyen a hétvégi desszertünk, ám ezúttal fehér liszt helyett rizsliszttel, és abból is félig barnából készítettem. Bár lépten-nyomon azt olvashatjuk, hogy a fehér liszt mennyire egészségtelen, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy rizslisztből készítve ez a süti finomabb. Sajnos nem így van, a fíling egy kicsit más, de ez a kis huncut még így is dobogós helyen van nálam. Igaz, a tésztája kicsit törékenyebb, morzsálódósabb, mint a fehér lisztes társáé, de így is igen hamar elfogyott. :) Ági, nagyon köszönöm a segítséget! ♥
Hozzávalók 20x25 cm-es tepsihez:
Tésztához:
12,5 dkg fehér rizsliszt
12,5 dkg barna rizsliszt
6 g sütőpor
6 dkg étcsokoládé
6 dkg mazsola
20 dkg nádcukor vagy nyírfacukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
10 dkg vaj
20 dkg natúr joghurt
2 tojás
1 citrom reszelt héja
25 ml citromlé
2 ek. narancslikőr
Tetejére:
10 dkg durvára vágott dió
2,5 dkg nádcukor a tetejére
elkészítés:
- A vajat a cukrokkal kihabosítjuk, alaposan elkeverjük a tojásokkal, a joghurttal, a citromlével, és hozzáadjuk a vízzel hígított likőrbe áztatott, majd lecsepegtetett mazsolát.
- Beleforgatjuk a sütőporral, citromhéjjal, durvára vágott csokoládéval vegyített lisztkeveréket, majd a tésztamasszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk.
- A tetejét megszórjuk durvára vágott dióval és cukorral, majd előmelegített sütőben készre sütjük (tűpróba!).
- A kész süteményt a tepsiben, tortarácsra téve hagyjuk kihűlni, majd felszeleteljük és tálaljuk.
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)
sütési idő: kb. 45 perc
Megjegyzés:
Ha fehér liszttel készítjük, a hozzávalók mennyisége nem módosul, de a sütemény egy kicsit más érzetű lesz.
