Mivel fogyókúrázom, nem ehetek süteményt, viszont néha-néha megkívánom az édességet. Az epres túróhab az egyik, amit ilyenkor szívesen kanalazgatok, és annak mintájára most banánnal készítettem. De hogy legyen benne valami érdekes is, ezúttal nem pohárban tálaltam, hanem tuile-kosárkában, aminek a receptjét a Szakácsok könyve c. kiadványban találtam. Csakhogy nem volt itthon annyi szeletelt mandulám, mint amennyi kellett volna, ezért részben zabpehellyel készítettem.
Keserűmandula-kivonat híján pedig likőrt használtam. Vanília kivonatom sincs, csak házi készítésű vanília esszenciám, ami sajnos nem annyira tömény, ezért abból is többet tettem a sütibe.
Ezeket a kosárkákat eredetileg úgy készítik, hogy kis halmokat sorakoztatnak a tepsire, kanál hátával kör alakúra egyengetik, majd miután megsült, még forró, képlékeny állapotában alájuk nyúlnak, és beleegyengetik pl. muffin- vagy egyéb sütőformákba. Először én is így próbáltam, de ez lehetetlen küldetésnek bizonyult, mert a sütike ripityára tört, és nem hiszem, hogy a kókuszliszt miatt, amivel a finomlisztet helyettesítettem. Ezért aztán kicseleztem, és 2. nekifutásra a még nyers mandulás cukormasszát muffinformában sütöttem meg. És nem tört szét. :) De ez meg más okból nem lett jó. Én dinnye, „rendes” cukor helyett ui. kókuszcukorral készítettem. Nem lett se ropogós, se finom. Ekkor még mindig nem adtam fel, harmadikra is nekifutottam, de visszatértem a normál cukorhoz. Így megszülettek a Macskanyelv féle tuile-kosárkák. :D Jól harmonizál a banánhabbal, bár önmagában is nagyon finom. Igaz, elsőre csöppet macerás a kosárkák kialakítása (másodikra már rutinból megy :D), de megéri bíbelődni vele. Biztos, hogy nem utoljára tálaltam fel. :)
Amennyiben a kis kosarak mégis eltörnének, nem kell megijedni, mert réteges pohárkrém formájában is elkészíthető ez a desszert. Én is így cselekedtem első alkalommal.
Keserűmandula-kivonat híján pedig likőrt használtam. Vanília kivonatom sincs, csak házi készítésű vanília esszenciám, ami sajnos nem annyira tömény, ezért abból is többet tettem a sütibe.
Ezeket a kosárkákat eredetileg úgy készítik, hogy kis halmokat sorakoztatnak a tepsire, kanál hátával kör alakúra egyengetik, majd miután megsült, még forró, képlékeny állapotában alájuk nyúlnak, és beleegyengetik pl. muffin- vagy egyéb sütőformákba. Először én is így próbáltam, de ez lehetetlen küldetésnek bizonyult, mert a sütike ripityára tört, és nem hiszem, hogy a kókuszliszt miatt, amivel a finomlisztet helyettesítettem. Ezért aztán kicseleztem, és 2. nekifutásra a még nyers mandulás cukormasszát muffinformában sütöttem meg. És nem tört szét. :) De ez meg más okból nem lett jó. Én dinnye, „rendes” cukor helyett ui. kókuszcukorral készítettem. Nem lett se ropogós, se finom. Ekkor még mindig nem adtam fel, harmadikra is nekifutottam, de visszatértem a normál cukorhoz. Így megszülettek a Macskanyelv féle tuile-kosárkák. :D Jól harmonizál a banánhabbal, bár önmagában is nagyon finom. Igaz, elsőre csöppet macerás a kosárkák kialakítása (másodikra már rutinból megy :D), de megéri bíbelődni vele. Biztos, hogy nem utoljára tálaltam fel. :)
Amennyiben a kis kosarak mégis eltörnének, nem kell megijedni, mert réteges pohárkrém formájában is elkészíthető ez a desszert. Én is így cselekedtem első alkalommal.
Hozzávalók 6 darabhoz:
Kosárkákhoz:
4 dkg szeletelt mandula
2,5 dkg zabpehely
6,5 dkg porcukor
1 mk. vanília esszencia
1 mk. Amaretto likőr vagy 1 csepp keserűmandula-kivonat
1 tojásfehérje
1,25 dkg olvasztott vaj
1 dkg kókuszliszt
Banánhabhoz és a díszítéshez:
10 dkg érett banán (tisztítva mérve)
3 dkg kókuszcukor darálva vagy 3 ek. folyékony méz
12,5 dkg mascarpone vagy natúr krémsajt vagy krémes házi túró
1 dl kókusztejszín
1 ek. kókuszreszelék
elkészítés:
- A kosárkákhoz a mandulát, a zabpelyhet és a porcukrot tálba tesszük, hozzáadjuk a vanília esszenciát, a likőrt, elkeverjük a tojásfehérjével, és még forrón hozzádolgozzuk az olvasztott vajat. Lefedve egy éjszakán át hűtőben pihentetjük.
- Másnap hozzászitáljuk a lisztet, és alaposan elkeverjük. Egy hosszabb ív sütőpapírt négyzetekre vágunk, és a masszából evőkanállal kis halmokat kupacolunk a papírdarabokra. A halmocskákat hideg vízbe mártott kanál hátával lelapítjuk, és kb. 10 cm átmérőjű körökké formázzuk.
- Egy pohár alját és a szélét hideg vízbe mártjuk, a segítségével egyenként a muffintepsi mélyedéseibe egyengetjük a mandulás cukormasszával megkent papírdarabokat, majd óvatosan kivesszük belőle a poharat. A kilógó papírszéleket ollóval levágjuk.
- A kosárkákat előmelegített sütőben kb. 20 percig alulról a 2. rácson sütjük, majd a formából kivéve, az 1. rácsra téve készre sütjük. Akkor jó, ha a tészta közepe már száraz.
- A muffintepsit tortarácsra tesszük, és miután a kosárkák langyosra hűltek, nagyon óvatosan lehúzzuk róluk a sütőpapírt, nehogy a gyűrődések kihajtogatása miatt széttörjenek.
- A kókuszreszeléket zsiradékmentes serpenyőben, kis lángon enyhén megpirítjuk. Kihűtjük.
- A banánhabhoz a banánt felkarikázzuk, pépesítjük, porcukorral ízesítjük, és kézi habverővel csomómentesre keverjük a mascarponéval.
- A kemény habbá vert tejszínt a banános krémhez forgatjuk, elosztjuk a kosárkákban, és megszórjuk pirított kókuszreszelékkel. Tálaljuk.
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc
Tipp:
A krémet le is fagyaszthatjuk, nagyon finom, krémes fagylalt lesz belőle, amit ugyanúgy a kosárkában tálalhatunk.
A recept a Kifőztük gasztromagazin augusztusi számában is megjelent.
