2016. április 7.

Narancskrémes-túrós rakott palacsinta





Maradt még egy kis üvegnyi orange curdöm, és mivel túl sokáig nem szerencsés tárolni, úgy gondoltam, összeházasítom egy kis túróval. Mivel mással, ugye?! :D Legalábbis az én konyhámban a túró nagy becsben van, ezért elég sűrűn „végzi” édességben.
A palacsintatészta egy másik desszertemnél már bevált, most csak egy picit megbolondítottam a porrá őrölt kandírozott narancshéjjal. Sütés közben csak úgy illatozott! :)
A túrótöltelék szintén jól vizsgázott egy másik rakott palacsintám kapcsán, ezért a két receptet vegyítve hoztam össze ezt a harmadikat, ami mégis más, mint a korábbi palacsinta rakottasom, hiszen a narancskrémmel és a kandírozott narancshéjdarabkákkal új ízt vittem bele.
Egyedül a tálba rendezéssel gyűlt meg a bajom, ui. eredetileg máshogy akartam megoldani, sőt ez meg is történt – a felezett palkókat egymáshoz képest kicsit eltolva sorakoztattam a tálba, de olyan idétlen lett az egyre magasabbra emelkedő sorok befejezése, hogy jobbnak láttam újrarendezni. Hát persze, hogy a töltelék látta kárát, mert helyenként kipotyogott a palacsintából. Nem volt mit tenni, másféle elrendezési móddal próbálkoztam, de az se lett sokkal tetszetősebb, így harmadjára is átpakoltam őket. Az a fránya tökéletességmánia… :D Na igen, ennek a hóbortomnak az lett a vége, hogy elég tökéletlenre sikeredett a dizájnolás, így aztán feladtam. Még jó, hogy az első gondolatom az volt, hogy ezúttal egészben kellene hagyni a palacsintákat, és csak szépen egymásra fektetném a darabokat. Igen ügyes kislány módra jól nem úgy csináltam. :D Utóbb még az is megfordult a fejemben, hogy úgy se lenne rossz az elrendezés, ha a feltekert palacsintát háromba vágnám, és egymás mellé ültetném a kis tekercseket. Azt hiszem, ez lett volna a legjobb/legszebb.
Sőt, én el tudom képzelni tortának is – egy kisebb kapcsos tortaformába rétegezzük a krémmel megkent palacsintákat... Na jó, leállítom magam, nem borzolom tovább az idegeket az elrendezési módokkal, jöjjön inkább a recept! :D







Hozzávalók 10 palacsintához, 20,5x20,5 cm-es sütőtálhoz:

Palacsintához:
2 tojás
17 dkg finomliszt
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
2 dkg kandírozott narancshéj
1,5 dkg vaj
csipet só
2,5 dl tej
1 dl víz
kókuszolaj a sütéshez

Töltelékhez:
40 dkg túró
15 dkg narancskrém
1 ek. citromlé
2 kis tojás
5 dkg porcukor
5 dkg vaj
5 dkg kandírozott narancshéj

Tetejére:
1 tojás
2 dkg porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 dl tej

elkészítés:

  1. A palacsintához a felvert tojások adjuk a vaníliás cukrot, a sót, a porrá őrölt, kandírozott narancshéjat, és előbb egy kis liszttel, majd kevés vizes tejjel simára keverjük. Kisebb adagokban megint lisztet és ismét folyadékot adunk hozzá, miközben mindig simára dolgozzuk a masszát. Végül hozzákeverjük a langyosra hűlt, olvasztott vajat. Letakarva, fél órát állni hagyjuk.
  2. A palacsintasütő serpenyőben kávéskanálnyi kókuszolajat hevítünk, és egymás után kisütjük a palacsintákat, miközben a serpenyőt két sütés között mindig kiolajozzuk.
  3. A töltelékhez a tojássárgákat a cukorral, a puha vajjal habosra keverjük, és a narancskrémmel elkevert túróhoz adjuk. Belevegyítjük a kandírozott narancshéjat, majd hozzáforgatjuk a kemény habbá vert tojásfehérjét.
  4. A krémmel gazdagon megtöltjük a palacsintákat, szorosan feltekerjük, félbevágjuk (de egészben is hagyhatjuk), és vajjal kikent, hőálló tálban tetszés szerint elrendezzük.
  5. Az öntethez a tojást összekeverjük a cukrokkal, a tejjel, és meglocsoljuk vele a palacsintákat. Előmelegített sütőben pirosra sütjük (ha a teteje nagyon pirulna, alufóliával letakarjuk), és langyosra hűlve vagy hidegen tálaljuk.
sütési hőfok: 200ºC
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc













A recept a Kifőztük gasztromagazinban áprilisi számában is megjelent.