A húsvét elmúltával pár nap alatt elpusztítottuk a megmaradt édességet, és vasárnapra süti nélkül maradtunk. Bár a kilóink számát tekintve ez direkt jól jött volna, de az édesség utáni sóvárgás sajna megint győzedelmeskedett a fogyókúrára vonatkozó igény fölött. :D
A megelőző napok kemény kerti munkáitól való kisebb lerokkanás miatt viszont semmi kedvem nem maradt a sütisütésre, de a heti zsemleadag elkészítését nem úszhattam meg, mivel egy darab sem maradt hétfő reggelire, a Kutyinyeknek.
Hogy két legyet üssek egy csapásra, olyan édességet kellet gyártanom, aminek a tésztája jó a zsemlékhez is. Cseppet sem bántam, hogy az alig egy héttel korábban bekebelezett húsvéti kalács után mindkettőnek a tésztája kalács jellegű lett. :)
A hűtőben hirtelen meglátott, hamarosan lejáró szavatosságú mascarpone épp jól jött tölteléknek, így végre most nem túró használatával borzolom a kedélyeket. :D
Igaz, ez a kelt kosárka engem picit emlékeztet egy korábbi édességemre, a túrókrémes fészekre, de a mascarpone használata miatt ez a változat még krémesebb, és a ropogós, diós morzsának köszönhetően számomra még szeretni valóbb lett. :)
Időközben Marcsi barátnőm (Limara) és a nagynéném is kapott kóstolót belőle (mert gyors egymásutánban még kétszer megsütöttem :D), és mindkettejüknek nagyon ízlett. Úgyhogy büszkén mutogatom itt, a Sünisen – most már kétféle ízben. :)
A megelőző napok kemény kerti munkáitól való kisebb lerokkanás miatt viszont semmi kedvem nem maradt a sütisütésre, de a heti zsemleadag elkészítését nem úszhattam meg, mivel egy darab sem maradt hétfő reggelire, a Kutyinyeknek.
Hogy két legyet üssek egy csapásra, olyan édességet kellet gyártanom, aminek a tésztája jó a zsemlékhez is. Cseppet sem bántam, hogy az alig egy héttel korábban bekebelezett húsvéti kalács után mindkettőnek a tésztája kalács jellegű lett. :)
A hűtőben hirtelen meglátott, hamarosan lejáró szavatosságú mascarpone épp jól jött tölteléknek, így végre most nem túró használatával borzolom a kedélyeket. :D
Igaz, ez a kelt kosárka engem picit emlékeztet egy korábbi édességemre, a túrókrémes fészekre, de a mascarpone használata miatt ez a változat még krémesebb, és a ropogós, diós morzsának köszönhetően számomra még szeretni valóbb lett. :)
Időközben Marcsi barátnőm (Limara) és a nagynéném is kapott kóstolót belőle (mert gyors egymásutánban még kétszer megsütöttem :D), és mindkettejüknek nagyon ízlett. Úgyhogy büszkén mutogatom itt, a Sünisen – most már kétféle ízben. :)
Hozzávalók 12 darabhoz:
a tésztához:
25 dkg finomliszt
3 dkg finomítatlan nádcukor
½ mk. só
2 dkg vaj
1 szűk ek. napraforgóolaj
1 kis tojás (vagy 1 tojás fele)
kb. 1,5 dl tej + víz fele-fele arányban
1,2 dkg friss élesztő
a krémhez:
20 dkg mascarpone
5-6 dkg porcukor
1 cs. vaníliás cukor
1 kis tojás (felütve kb. 50 g-os)
½ (kezeletlen) citrom reszelt héja
½ (kezeletlen) narancs reszelt héja
1 ½ ek. frissen facsart citromlé
1 ½ ek. frissen facsart narancslé
1-1,5 dkg vaníliaízű pudingpor (a tojás méretétől függően; ízfokozómentes)
1-1,5 dkg csokoládéízű pudingpor (ízfokozómentes)
kb. 6 dkg arany- és szultán mazsola vegyesen.
a diós morzsához:
4 dkg finomliszt
4 dkg aprított dió
3 dkg finomítatlan nádcukor
3 dkg olvasztott vaj
½ (kezeletlen) citrom reszelt héja
½ (kezeletlen) narancs reszelt héja
elkészítés:
- A tésztához a cukorral vegyített lisztből kiveszünk egy keveset, belemorzsoljuk az élesztőt, majd simára keverjük egy kevés langyos, vizes tejjel, és betakarjuk egy kis liszttel. Hagyjuk felfutni.
- A többi cukros liszthez adjuk a sót, a többi tejben elkevert tojást, a felfutott élesztőt, és robotgéppel elkezdjük összeállítani a tésztát.
- Beledagasztjuk előbb a puha vajat, majd az olajat. Amikor a tészta elválik a tál oldalától és összeugrik, enyhén lisztezett felületen kézzel épp csak átgyúrjuk. Vékonyan kiolajozott tálba tesszük, és letakarva, meleg helyen a kétszeresére kelesztjük.
- Közben a diós morzsához a cukorral, aprított dióval, reszelt citrushéjakkal vegyített liszthez öntjük az olvasztott vajat, és villával összekeverjük. Hűtőbe tesszük dermedni.
- A töltelékhez a mascarponét kikeverjük a porcukorral, vaníliás cukorral, a tojással, és két adagra osztjuk. Az egyiket reszelt citromhéjjal, a másikat reszelt narancshéjjal ízesítjük.
- A vaníliaízű pudingport csomómentesre keverjük a citromlével – és ha szükséges, egy kevés krémmel –, majd a citromhéjjal ízesített krémhez dolgozzuk. Ugyanígy járunk el a csokoládéízű pudingpor és a narancslé keverékével, amit a másik adag krémhez dolgozunk.
- A megkelt tésztából 12 egyforma gombócot gömbölygetünk, és lisztezett munkalapon letakarva, negyedórát pihentetjük.
- A mazsolát negyedórára langyos citromlébe/narancslébe áztatjuk, majd alaposan lecsepegtetjük.
- A tésztagombócokat 10 cm átmérőjű körlapokra nyújtjuk, és kibéleljük velük a vajjal kikent muffintepsi mélyedéseit. Mindegyikbe néhány szem mazsolát szórunk, majd 6 tésztakosárban elosztjuk a citromos vaníliakrémet, a többiben pedig a narancsos csokoládésat.
- A diós morzsát a krémre szórjuk, és előmelegített sütőben megsütjük. A süteményeket néhány perc elteltével tortarácsra szedjük, és így hagyjuk teljesen kihűlni.
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. sínen)
sütési idő: kb. 22 perc