Alapvetően szeretek kipróbálni különböző tésztaformázási technikákat, mert nagyon fel lehet dobni velük még az olyan egyszerű péksütiket is, mint amilyen a zsemle. Húsvét közeledtével a formázás ráadásul plusz értelmet is nyer, hiszen az ünnepekkor különösen fontos, hogy az ételek is tetszetős köntösben mutogassák magukat. Ennek egyetlen hátránya van csak: így még gyorsabban elfogynak. :D
Ezt a kalácsot egy véletlen „baleset”-nek köszönhetem, egy édességhez ui. a tojást eredetileg kókusztejszínben akartam elkeverni, de kissé elfigyeltem, és habtejszínbe pottyantottam bele. Annyi baj legyen – és azzal a mozdulattal betettem a hűtőbe, majd ugyanezt a mozdulatot véghez vittem a kókusztejszínnel is, minekutána el is készült a tervezett süti. :) Másnap pedig a tojással kevert habtejszínből kalácstészta lett, szép sárga, hogy a napra lehessen nézni, de a kalácsra nem. :D Na jó, ez nem igaz, mert örömmel nézegettük, amikor kisült, és aztán boldogan ettük, miután kihűlt. A kurkuma pedig csak szép színt ad a tésztának, tehát aki attól fél, hogy elviszi az ízeket, azt meg kell nyugtatom, hogy nem így van! ;) Foszlós, „azonnalazegészetbepuszilós” szintű kalács lett belőle, aminek mindenképp a húsvéti asztalon van a helye! :)
Ezt a kalácsot egy véletlen „baleset”-nek köszönhetem, egy édességhez ui. a tojást eredetileg kókusztejszínben akartam elkeverni, de kissé elfigyeltem, és habtejszínbe pottyantottam bele. Annyi baj legyen – és azzal a mozdulattal betettem a hűtőbe, majd ugyanezt a mozdulatot véghez vittem a kókusztejszínnel is, minekutána el is készült a tervezett süti. :) Másnap pedig a tojással kevert habtejszínből kalácstészta lett, szép sárga, hogy a napra lehessen nézni, de a kalácsra nem. :D Na jó, ez nem igaz, mert örömmel nézegettük, amikor kisült, és aztán boldogan ettük, miután kihűlt. A kurkuma pedig csak szép színt ad a tésztának, tehát aki attól fél, hogy elviszi az ízeket, azt meg kell nyugtatom, hogy nem így van! ;) Foszlós, „azonnalazegészetbepuszilós” szintű kalács lett belőle, aminek mindenképp a húsvéti asztalon van a helye! :)
Hozzávalók 24 cm átmérőjű sütőformához:
20 dkg fehér kenyérliszt
15 dkg finomliszt
4 dkg porcukor
1 tk. só
1 csapott tk. kurkuma
4 dkg vaj + a sütőformához és a kenéshez
1 tojás
1,8 dkg friss élesztő
1,5 dl habtejszín
0,5 dl tej
1 kis tojás a kenéshez
elkészítés:
- A porcukorral vegyített kétféle lisztből kiveszünk egy evőkanállal, a meglangyosított tejben csomómentesre keverjük az elmorzsolt élesztővel, és letakarva felfuttatjuk.
- A sót és a kurkumát a többi liszthez keverjük, elmorzsoljuk a vajjal, majd hozzáadjuk a tojással kevert szobahőmérsékletű tejszínt és a felfutott élesztőt. A robotgép dagasztószárával magas fokozaton pár perc alatt megdagasztjuk.
- A tésztát enyhén lisztezett munkafelületen néhány mozdulattal átdagasztjuk, majd vajjal kikent kelesztőtálba tesszük, és letakarva bő 1 óra alatt megkelesztjük.
- A megkelt tésztát 10 db 60 dkg-os darabokra vágjuk, a 11.-et kicsit nagyobbra hagyjuk. Mindet meggömbölygetjük, majd lisztezett felületre sorakoztatjuk, és letakarva 10 percet pihentetjük.
- A tésztagombócokat – a legnagyobb kivételével – egymás után ellipszis alakúra nyújtjuk, képzeletben középen megfelezzük, és a tésztalapok egyik végét csíkokra vágjuk. A vágatlan felüktől kiindulva feltekerjük (a formázást itt megnézheted).
- A tekercseket az alján és az oldalán is vajjal kikent tortaformába vagy kerek sütőedénybe rendezzük egymástól kicsit távolabb. Minden oldalukon lekenjük olvasztott vajjal.
- Az utolsó tésztagombócot a sütőforma közepére helyezzük, megkenjük olvasztott vajjal, és letakarva fél órát kelni hagyjuk.
- A kalácsot lekenjük felvert tojással, és előmelegített sütőben megsütjük. Tortarácsra tesszük, és a formában hagyjuk langyosra hűlni.
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc
