Cukkinis-cheddaros palacsinta sült füstölt tofuval és karamellizált lila hagymával töltve, kakukkfüves sültalma-salátával

 

 

A Kutyinyek elvileg nincs oda a palacsintáért, ezért csak ritkán sütök. Olyankor viszont rendre kiderül, hogy mégiscsak szereti. Én azonban ezt mindig elfelejtem. :D Úgyhogy leginkább akkor van ebédre palacsinta, ha már nagyon durván ki vagyok rá éhezve – évente kb. egyszer. :D
E nem éppen gyakori alkalmakkor szinte mindig másként készítem a tésztáját: hol ilyen, hol amolyan reszelt zöldséggel, zöldfűszerekkel, esetleg sajttal dúsítva, a tejet pedig néha kefirrel vagy joghurttal keverem, sőt olaj helyett került már bele vaj is. Talán éppen ezek miatt a turbózások miatt kedvelte meg a Kutyafül is. :) Ezek alapján talán azt lehet gondolni, hogy én inkább a sós palacsintákat preferálom, pedig ez nem igaz – szeretem édes töltelékkel is. Viszont ebédre csakis sósan készítem.
Ez a mostani palacsinta olyan szeretni valóra sikeredett, hogy muszáj volt pár nap eltéréssel újrasütnöm, csak hogy szélesebb körben való mutogatással – vagyis az olvasóim előtt – is felhívjam rá a figyelmet. :D A tészta már önmagában is megállja a helyét, de ezzel a füstölt tofus-hagymás töltelékkel szerintem pazar lett – ebben a formában talán még azoknak is ízlene, akik nem kedvelik a tofut. Tartalmas villásreggelinek is beillik. A sült almás saláta pedig nagyszerű kiegészítője. :)

 

 

Hozzávalók 4 személyre:

a palacsintához (6 db-hoz):
20 dkg zsenge cukkini
5 dkg vörös Cheddar sajt
2 tojás
15 dkg finomliszt
3 dl tej
10 dkg natúr joghurt
1 tk. sütőpor
1 tk. fokhagyma granulátum
3-4 ágacska friss oregánó (vagy 1 tk. szárított)
néhány bazsalikomlevél (vagy 1 tk. szárított)
őrölt fekete bors
1 mk. só
1 mk. cukor
2 ek. olívaolaj
kókuszolaj a sütéshez

a töltelékhez:
4 nagy fej lila hagyma
1 cs. (180 g) füstölt tofu
fokhagyma granulátum
só
olívaolaj a tofu sütétéhez
2 ek. kókuszolaj

a sültalma-salátához:
8-10 dkg jégsaláta/fő
2 nagyobb alma
3 kis gerezd fokhagyma
néhány ágacska kakukkfű
1 tk. aprított petrezselyemzöldje
½ citrom leve
1 ek. olívaolaj
3 ek. extra szűz olívaolaj
3 ek. almaecet
1 ek. balzsamecet
2 ek. akácméz
késhegynyi csilipehely

elkészítés:

1. A palacsintához a sóval, cukorral, többi fűszerrel ízesíttet tojásokat felverjük, és felváltva csomómentesre keverjük a sütőporos liszttel, a tejjel, joghurttal. Letakarva, 30 percet hűtőben pihentetjük.
2. A sajtot kis lyukú, a megmosott cukkinit nagy lyukú reszelőn héjastól lereszeljük. Mindkettőt félretesszük.
3. A töltelékhez a megpucolt, enyhén megsózott lila hagymát a felhevített kókuszolajon fedő alatt megpároljuk, majd kissé lepirítjuk. Elzárjuk alatta a lángot, és lefedve hagyjuk.
4. A salátaöntethez a kétféle ecetet összekeverjük a mézzel, az extra szűz olívaolajjal, az áttört fokhagymával. A letépkedett kakukkfűlevélkék egy részével, aprított petrezselyemmel, csilivel ízesítjük.
5. A megmosott, szárazra törölt almákat héjastól négybe vágjuk, magházukat kivesszük, meglocsoljuk citromlével, és a felhevített olívaolajon – a többi kakukkfűágat is hozzáadva –, fedő alatt elkezdjük párolni. Amint az almák félig megpuhultak, fedő nélkül sütjük tovább, miközben belekeverünk 2 gerezd aprított fokhagymát. Amint az almacikkek pirosra sültek, hagyjuk kihűlni.
6. A levétől kinyomkodott cukkinit és a sajtot a palacsintatésztába forgatjuk, és hozzáadjuk az olívaolajat.
7. A vékonyan kiolajozott, felhevített (18 cm átmérőjű) serpenyőben kisütjük a palacsintákat, és melegen tartjuk. (Az egyik felüket érdemes fedő alatt sütni, hogy gyorsabban és egyenletesebben süljenek. Sütés közben, mielőtt a palacsintát átfordítanánk a másik oldalára, pötyögtessünk rá még egy kis olajat.)
8. A tofut szárazra töröljük, 16 szeletre vágjuk, olívaolajjal mindkét oldalukon vékonyan beecseteljük, és meghintjük fokhagyma granulátummal, sóval. 180°C-os sütőben kb. 15 perc alatt megsütjük. (Úgy időzítsük a tofu sütését, hogy a kisült palacsinták még melegek legyenek.)
9. A kész palacsintákon elosztjuk az újramelegített sült hagymát, elrendezzük rajtuk a tofuszeleteket – esetleg utánasózzuk –, és mindegyiket félbehajthatjuk.
10. Az összetépkedett salátát összeforgatjuk az öntettel, és a sült almagerezdekkel együtt négyfelé osztva tálaljuk. Személyenként 1 palacsintát teszünk mellé.

Megjegyzés, tipp:
Tofu helyett füstölt sonkát vagy egyéb, jó minőségű felvágottat is tehetünk bele.
Az almát felkockázva is megsüthetjük, és a salátába forgathatjuk.
Felhasználhatjuk mind a 6 palacsintát (személyenként másfelet számolva), de akkor több tölteléket készítsünk.
Ha nem azonnal fogyasztjuk, a már betöltött palacsintákat 180°C-os sütőben később is átmelegíthetjük, és csak a salátát készítsük hozzá frissen.

 

 

 

Körtés-aszalt vörös áfonyás saláta kecskesajttal, pirított szalonnával

 

 

 

Végérvényesen a gyümölcsös saláták rabjai lettünk! :) A korábbi kedvenc éttermünkben kóstolt, és aztán gyakran rendelt málnás sali az oka, hogy ízlésileg elindultunk ezen az örömteli úton, de egy darabig még váratott magára, hogy saját kezűleg is ilyesmit készítsek. Erre idén került először sor, de nem a már nagyon ismert málnásra, hanem egy szőlővel készült változat lett az, ami végül megpecsételte a sorsunkat. Egy lavina gyorsaságával szerelmesedtünk bele a fent nevezett salátába, amit aztán így, úgy, amúgy variáltam a tavasz és a nyár folyamán, míg végül egy fűszeres joghurttal alaposan nyakon öntött kreáció lett az abszolút befutó.
Most viszont körtével és házi kecskesajttal gazdagított, de joghurt nélküli salátát gondoltam ki, amibe végül – alig észrevehetően – mégis belezuttyant egy leheletnyi joghurt, szaporítandó az öntet mennyiségét. :D
A kecskesajtot Baranyi Csaba vőfélytől vettük, aki sajtkészítőként is tevékenykedik. A sajtjára egy korábbi szomszédunk hívta fel a figyelmünket, aki úgy aposztrofálta, hogy „das ist der beste Ziegenkäse, den ich je gegessen habe“, azaz számára ez a valaha kóstolt legfinomabb kecskesajt. Mi pedig ezen felbuzdulva, kértünk kóstolót. Az igencsak jól vizsgázott próba adag után már nem csupán néhány dekányit vettünk.
Én már akkor tudtam, hogy körtével fogom összeházasítani ezt a kézműves finomságot. A többi összetevő használata menet közben alakult ki, így a pirított szalonnáé is. Mivel ez utóbbi a gyakran tálalt szőlős salimban egyszer már jó pontot kapott, ezért ebbe a körtésbe is beloptam.
Amikor az első falatot a számba vettem, nagyon vigyorogtam, mert az öntet szerintem pont olyanra sikeredett, mint amilyen az a szeretett málnás salátában volt. Tökéletesnek éreztem az összhangot a saláta „alkatrészei” között – valódi ízkavalkád tobzódott a nyelvem alatt! :)

 

Hozzávalók 2 személyre:

20 dkg jégsaláta
15 dkg szeletelt húsos szalonna
10 dkg kecskesajt
1 körte (nálam Bosc kobak és Coference vegyesen)
2 ek. aszalt vörös áfonya
6 dkg pekándió
2 ek. extra szűz olívaolaj
2 ek. almaecet
1 tk. balzsamecet
1 ek. (akác)méz
1 ek. natúr joghurt
2 kis gerezd fokhagyma
1 mk. kakukkfű
1 mk. oregánó
őrölt fekete bors

elkészítés:

1. A szalonnaszeleteket négyfelé vágjuk, és zsiradékmentes serpenyőben megpirítjuk. Papírtörlőre szedve leitatjuk róluk a zsírt, és így hagyjuk kihűlni.
2. A megmosott körtét héjastól négybe vágjuk, magházát kivesszük, és keresztben vagy hosszában vékony szeletekre vágjuk.
3. A durvára darabolt diót zsiradékmentes serpenyőben megpirítjuk, hűlni hagyjuk. A kecskesajtot felszeljük. A jégsalátát darabokra tépkedjük.
4. Az öntethez az olívaolajat elkeverjük az alma- és a balzsamecettel, a mézzel, joghurttal, áttört fokhagymával, fűszerekkel.
5. A jégsalátát, a körtét, áfonyát, kecskesajtot, valamint a fele mennyiségű pirított szalonnát tálba tesszük, meglocsoljuk az öntettel, és alaposan, de óvatosan összeforgatjuk.
6. Elosztjuk két tányéron, megszórjuk a többi szalonnával, a pirított dióval, és tálaljuk.

Tipp:
Természetesen használhatunk vegyes zöldeket is, különösen illik hozzá a rukkola.

 

 

Kapros-lila hagymás csicseriborsó saláta (vegán)

 

 

Egy ideje gyakran használok csicseriborsót, de többnyire csak falafelt szoktam belőle készíteni. Tiszta szégyen ez az egyoldalú felhasználási mód – én is érzem a belső nyomást arra vonatkozóan, hogy egyéb csicseris ételekre is sort kerítsek. :D Így is tettem, és erre a salira esett a választás. Mindkettőnknek nagyon ízlett, már csak azért is, mert majonézes-mustáros alapú. Nem beszélve a kaporról, ami néhány éve már nekem is nagyon jó barátom, és egy korábbi salátám is ennek a fűszernövények köszönhetően lépett elő anno a kedvencemmé. Egyértelmű volt, hogy kapor barátunknak most sem mondhatok nemet. Bár sajnos mivel frisset nem kaptam, a szárított változatát használtam. Így is szeretni való lett, mégis azt javaslom, hogy inkább friss kaporral készítse el az, aki most kedvet kapott hozzá. ;)

 

Hozzávalók 2 személyre:

30 dkg konzerv csicseriborsó
4 dkg konzerv csemegekukorica
4 dkg csemegeuborka
1 kis fej lila hagyma
3 ek. vegán majonéz
1 ek. dijoni mustár
1 ek. friss, aprított kapor (vagy szárított, de számoljunk azzal, hogy nem elég intenzív az íze)
1 ek. frissen facsart citromlé
őrölt színes bors
só

elkészítés:

1. A megtisztított, apróra vágott lila hagymát megsózzuk, negyedórát állni hagyjuk, majd folyó víz alatt leöblítjük és alaposan lecsepegtetjük. (Ha valakit nem zavar a hagyma intenzív aromája, az esetben nem szükséges besózni és leöblíteni.)
2. A fele mennyiségű csicseriborsót villával összetörjük és belekeverjük a majonézt, a dijoni mustárt, valamint a citromlét.
3. Kaporral, sóval, őrölt borssal fűszerezzük, majd beleforgatjuk az egészben hagyott csicseriborsót, a kukoricát, a picire aprított uborkát és a lila hagymát. 1-2 órára vagy fogyasztásig hűtőbe tesszük.

Megjegyzés:

Ehetjük önmagában vagy köretként, de pirítósra halmozva vagy szendvicsbe téve is fogyaszthatjuk.
Készíthetjük nem vegán módra, akár tejföllel vagy joghurttal is.

 

 

Gyümölcsös vegyes saláta fetával, pirított kenyérkockával, fűszeres joghurtöntettel

 

 

 

Nem győzök magamhoz térni attól, hogy mi történhetett velem, hogy újabban ennyire odavagyok az ehhez hasonló salátákért. Azaz hogy a gyümölcsökkel kombinált vegyes salátát olyan iramban fogyasztom, hogy lassan nem győzzük vásárolni a hozzávalókat. :D Kábé minden nap meg tudnám enni, miközben a fél életem úgy telt el, hogy ilyesmiknek még csak a közelébe se mentem. Az a vicc, hogy a Kutyafül osztozik velem az imádatban, pedig korábban ő sem evett ilyen salikat. De hát az ember változik, és ez így a jó. :)
Miután a legutóbbi, vérnarancsos salátám kapcsán bebizonyosodott, hogy a narancs igen jól harmonizál a jégsalival és a rukkolával, már semmi sem állhatott eme, gyümölcsökkel igencsak felturbózott finomság útjába. Csak úgy toltuk befelé, mintha legalábbis valaki el akarná enni előlünk! :D
Nem is kell semmi más ebédre, csak ez, hiszen egészséges, laktató, és tele van mindenféle földi jóval – nem dióval. :D Mert ahelyett ugyebár most a pirított kenyérkocka az, ami a ropogásért felel. Mert hogy nekem mindig kell valami bele, ami ropog – anélkül ez a sali sem lenne az igazi.
Mindenkinek ajánlom, aki kíváncsi rá, milyen is a vegyes zöldek, a gyümölcsök és a sós feta együttes íze (utóbbi telitalálatnak bizonyult ebben az egyvelegben), de azok is tegyenek vele egy próbát, akik idegenkednek az ilyesmitől – hátha ők is úgy járnak, mint mi, és totálisan rákattannak. :D

 

Hozzávalók 2 személyre:

a salátához:
14 dkg jégsaláta
6 dkg vegyes saláta (céklalevél, vörös saláta, rukkola)
8 szem (kb. 15 dkg) vörös szőlő (pl. Red Globe vagy más szőlőfajta)
1 narancs
4 ek. gránátalmamag
10 dkg fetasajt
2-3 szelet teljes kiőrlésű toastkenyér (adalékanyag mentes lisztből)
2-3 ek. olívaolaj
2 ek. extra szűz olívaolaj
fokhagyma granulátum
őrölt tarka bors

az öntethez:
15 dkg görög joghurt
1 tk. morzsolt tárkony
1 tk. bazsalikom
1 csapott tk. vöröshagyma granulátum
csilipehely ízlés szerint
só
1 tk. (akác)méz vagy agavé szirup
1 tk. extra szűz olívaolaj

elkészítés:

1. Az öntet hozzávalóit alaposan elkeverjük. A fetasajtot kis kockákra vágjuk és összeforgatjuk 2 evőkanál extra szűz olívaolajjal. Mindkettőt félretesszük.
2. A kenyeret felkockázzuk, tálba tesszük, meghintjük fokhagyma granulátummal, meglocsoljuk olívaolajjal, és alaposan összeforgatjuk. Mini grillerben vagy serpenyőben megpirítjuk. Hűlni hagyjuk.
3. A narancsot úgy hámozzuk meg, hogy a belső, fehér héját is eltávolítjuk, majd a gyümölcshúst felkarikázzuk és cikkekre vágjuk.
4. A gránátalmából tetszés szerinti módon kinyerjük a magjait, és 4 evőkanállal félreteszünk belőle a salátához.
5. A megmosott, szárazra törölt szőlőszemeket négybe vágjuk, és lehetőség szerint kimagozzuk.
6. A jégsalátát kisebb darabokra tépkedjük, összeforgatjuk a vegyes salátával, a szőlővel, a naranccsal, fetával, és elosztjuk 2 tányéron.
7. Mindkét adagot megszórjuk pirított kenyérkockákkal, gránátalmamagokkal, meghintjük tarka borssal, és a joghurtöntettel meglocsolva tálaljuk. (Az öntetet össze is keverhetjük a salátával.)

Tipp:
Készíthetjük mozzarellával is, de én jobban kedvelem a markánsabb ízű sajtokat.

 

 

Mézes, dijoni mustáros-tejfölös csirkemell szalagok vérnarancsos salátaágyon

 

 

 

Amikor elkezdtem készíteni ezt a salátát, nem hittem volna, hogy ennyire ízleni fog a Kutyafülnek. A sima narancsos sali ui. előző nap nem igazán nyerte el a tetszését. Úgy tűnt, hogy az említett gyümi az oka, úgyhogy másnap csak az én salátámat gazdagítottam vérnaranccsal. Én persze sejtettem, hogy számomra nyerő lesz így, mert a most már inkább delikát üzletként működő, egykori kedvenc éttermünkben éppen egy hasonló saláta volt a kedvencem. Igaz, a Kutyánszkié is, de a saláta ott a málnától volt pikáns. Dióbundás kecskesajtom nem lévén, az előző nap kiolvasztott csirkemell nagy részét használtam fel, és bár tényleg nagyon ritkán eszünk húst, ebben a könnyű és friss salátában most kimondottan jólesett. :) A tejfölös pácnak köszönhetően kellemesen puha husin igazán íncsiklandó az édes, mézes és finoman roppanós pörzsanyag, a vérnarancs savanykás zamata pedig imádni való az üde zöldségekkel. :) Egyszóval cakkummpúder nekem nagyon tetszett. :)
A poén az, hogy egy narancsszeletet csak sikerült rábeszélnem a Kutyára, aki miután megízlelte azt a többi salátalakatrésszel együtt, közölte, hogy mégiscsak kéri bele a többi narancsot is. :D Majd pedig jóízűen felfalta, miközben többször is megjegyezte, mennyire jólesett neki ez a könnyű ebéd. Szerintem mindketten úgy éreztük, hogy most, a tavasz küszöbén már nagyon kiéheztünk az ilyen szép zöld, vitamindús salátákra. Az tuti, hogy visszatérő fogás lesz nálunk! :)

 

Hozzávalók 2 személyre:

25 dkg csirkemellfilé
1 púpozott ek. (kb. 4 dkg) magas zsírtartalmú tejföl
1 ek. dijoni mustár
2 gerezd fokhagyma
1 tk. vöröshagymapor
1 jó tk. (akác)méz
őrölt bors
só
2 ek. olívaolaj
10 dkg jégsaláta
2 marék rukkola
2 vérnarancs
1 jó ek. fenyőmag
1 ek. szezámmag
balzsamecet

elkészítés:

1. A tejfölt elkeverjük a mustárral, a zúzott fokhagymával, olívaolajjal, és – a só kivételével – a fűszerekkel ízesítjük.
2. A húst vékony csíkokra szeljük, és a tejfölös páchoz forgatjuk. Lefedve 2-3 órára vagy egy éjszakára hűtőbe tesszük.
3. A vérnarancsot úgy hámozzuk meg, hogy a belső fehér héját is eltávolítjuk, és a gyümölcshúst vastagabb karikákra szeljük (a karikákat cikkekre is vághatjuk). Félretesszük.
4. A magvakat zsiradékmentes serpenyőben, egymás után megpirítjuk. Félretesszük.
5. A húst megsózzuk, és felhevített serpenyőben néhány percig fedő alatt párolva sütjük. Fedő nélkül elforraljuk róla a tejfölös-mustáros szaftot, majd a mézet is hozzáadva, pirulásig sütjük.
6. A jégsalátát kisebb darabokra tépkedjük, összeforgatjuk a rukkolával, a vérnarancsszeletekkel vagy -cikkekkel, elosztjuk két tányéron, és megpörgetjük tarka borssal.
7. A csirkemellcsíkokat a salátaágy közepére rendezzük és megszórjuk a pirított magvakkal. Balzsamecettel meglocsolva tálaljuk.

 

 

Narancsos-csicseriborsós csirkemell saláta Cheddarral

 

 

 

Annyira odavagyunk a szőlős tofusalátáért, hogy már szinte szégyellem, hányszor került asztalra az elmúlt hetekben. :D Muszáj volt hát kiötölnöm egy olyan alternatívát, ami legalább annyira szerethető, ugyanakkor kevés időbe telik elkészíteni, és ugyanúgy tele van egészséges hozzávalókkal. Mindenképp a narancsra szavaztam, mert azt egy ideje kifejezetten kívánom. Ezúttal – annyi vegán kaján túl – hús is került a salátába, mert a fagyasztóban még ott várakozott a karácsonyi húsételekhez vásárolt, kimaradt csirkemell. A kiolvasztott husi egészen kis része tehát ilyen módon felhasználódott.
Az igazat megvallva, még mindig meglep, mennyire finom tud lenni az olyan saláta, amiben bármilyen üde, citrusos gyümölcs zöldségekkel, sőt ebben az esetben sült hússal van kombinálva. Igazán harmonikus ízkombinációt alkotnak, és én ennek a salátának az esetében is úgy éreztem, hogy számomra egyszerűen megunhatatlan. Sajnos, a Kutyafül most nem osztozott a véleményemben, a narancs miatt nem volt oda ezért a saliért. :( Sebaj, legalább több maradt nekem! :D

 

Hozzávalók 2 személyre:

10 dkg csirkemellfilé
10 dkg konzerv csicseriborsó
7 dkg vörös Cheddar sajt
3 dkg kesudió
2 narancs
1 nagy ek. görög joghurt
1 ek. majonéz
1 tk. reszelt torma
1 tk. akácméz vagy agavészirup
őrölt tarka bors
só
3-4 szál petrezselyemzöldje
1 szűk ek. extra szűz olívaolaj
1 szűk ek. olívaolaj

elkészítés:

1. A csirkemellet kisebb kockákra vágjuk, sóval, őrölt borssal ízesítjük, összekeverjük az olívaolajjal, és negyedóra pihentetés után felhevített erpenyőben pirosra sütjük. Félretesszük hűlni.
2. A kesudiót durvára daraboljuk, és zsiradékmentes serpenyőben megpirítjuk. A sajtot felkockázzuk. A petrezselymet finomra aprítjuk.
3. A narancsot úgy hámozzuk meg, hogy a belső, fehér héja se maradjon rajta. A gyümölcshúst kifilézzük és a filéket 2-3 darabra vágjuk.
4. A hártyában maradt narancslevet kipréseljük, elkeverjük a joghurttal, a majonézzel, tormával, mézzel, olívaolajjal, és őrölt borssal, kevés sóval ízesítjük.
5. A csicseriborsót villával pépesre törjük, hozzáadjuk az aprított petrezselyemzöldet, összekeverjük a joghurtos narancslével, és beleforgatjuk a sült csirkemellkockákat, a kockázott sajtot és a pirított kesudiót. Behűtve kínáljuk.

 

 

Szőlős tofusaláta pirítóssal (vegán)

...a legjobb, ami a tofuval történhet
 

 

Úgy tűnik, megállíthatatlanul haladok az eddig nem-szeretem-saláták megkedvelésének útján. Ez a most bemutatott „darab” ráadásul két olyan összetevőt is tartalmaz, amit ez idáig nem kedveltem, vagy csak szétfőzve kóstoltam. A negatív érzelem a tofuval kapcsolatos, az ui. most először került a kezeim közé. És de jó, hogy így történt, mert a következő boltolás alkalmával már 4 csomaggal tettem a kosaramba. :D Pedig azt hittem, a tofu az valami olyasmi, amit én utálni fogok, és mivel sokáig úgy tudtam, hogy az alapjául szolgáló szója nem is annyira egészséges, mint amennyire anno gondolták, ezért egyáltalán nem sajnáltam, hogy kimaradt az életemből. Az utálat akkor alapozódott meg bennem, amikor gyerekkoromban Anya a brassóiban a hús egy részét szójával pótolta, és én már látványra is azonnal tudtam, hogy melyik a kamu hús – a túl tökéletes kis kockák a tányér szélére sorakoztatva bámulták, amint a valódi húskockákat a krumplival együtt boldogan falatozom. A szójahús kissé gumiszerű állaga ui. tett róla, hogy ellenérzéseket tápláljak iránta. Mára viszont kiderült, hogy már nincs semmi bajom az állagával, hiszen ez a szója másfajta eljárással készül, sőt pirítva nagyon is ízlik, hát még a receptben olvasható alapanyagokkal összeházasítva. :) Mert ez a saláta már a legelső falatjával belopta magát a szívembe – mi több, mindkettőnkébe, és azon kaptam magam, hogy pár nappal az első készítés után újra tofut kockázok és szárzellert aprítok, sőt ezt a salit vittük utazáshoz is.
Apró popó szárzeller! Ez az a zöldség, amit nyersen még sosem ettem, csak zöldségraguban, jól szétfőzve, márpedig úgy nem igazán tűnik ki. Bár nyersen a szagáért és az ízéért most sem vagyok oda túlzottan, de ebben a saliban egyáltalán nem feltűnő, és csak a – számomra lényeges – roppanóssága van meg.
Ennek a tofus-szőlős-zelleres salátának azért is örültem annyira, mert javarészt nyers hozzávalókból van, aminek köszönhetően a vitaminok és ásványi anyagok még nagyobb dózisban landolhatnak a szervezetemben. Szóval kijelenthetem, hogy végre egy újabb olyan sali, amit imádhatok, és a tetejébe még egészséges is. :)
Szerintem ez az egyik legszuperebb reggeli vagy vacsora-szendvics. ;)

Hozzávalók 2 személyre:

az alaphoz:
4 szelet toastkenyér vagy 2 zsemle
2 ek. olívaolaj
½ mk. fokhagyma granulátum
só

a salátához:
1 cs. natúr tofu (180 g)
1 szűk ek. olívaolaj
1 csapott tk. fokhagyma granulátum
10 dkg mag nélküli szőlő (fehér vagy kék)
1 szál szárzeller
5 dkg hántolt mandula és dió vegyesen
1 ek. friss petrezselyemzöldje
4 dkg vegán majonéz
4 dkg növényi tejföl
1 tk. mustár
1 ek. frissen facsart citromlé
1 csapott tk. morzsolt tárkony
1 csapott tk. vöröshagymapor
őrölt bors (fekete, fehér, zöld, rózsa vagy vegyesen)
só
1 tk. agavészirup (elhagyható)

elkészítés:

1. A tofut kb. 1x1 cm-es kockákra vágjuk és tálba tesszük. Meghintjük fokhagymaporral, egy nagy csipet sóval, meglocsoljuk az olívaolajjal, és alaposan összekeverjük.
2. Sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük egymástól kicsit távolabb, és 180°C-ra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt megsütjük (félidőben kiengedjük róla a gőzt). Akkor jó, ha csak enyhe színt kap, és lágy ízű, de az se baj, ha kissé ropog. Hagyjuk kihűlni.
3. A zellerszárat egészen kicsire aprítjuk. A szőlőt felkarikázzuk. A petrezselymet finomra vágjuk.
4. A magvakat durvára daraboljuk, és zsiradékmentes serpenyőben, egymás után, néha megkeverve megpirítjuk. Kihűtjük.
5. A majonézt összekeverjük a tejföllel, a mustárral, citromlével, (agavésziruppal) és megfűszerezzük.
6. Hozzáadjuk a zellert, a szőlőt, és beleforgatjuk a tofut. A kész salátát fogyasztásig vagy min. 30 percre hűtőbe tesszük.
7. A kenyérszeleteket beecseteljük a fokhagyma granulátummal kevert olívaolajjal, megsózzuk, és sütőben vagy serpenyőben megpirítjuk.
8. A behűtött salátához hozzáforgatjuk a magvakat, és négyfelé osztva, a pirítósokkal együtt kínáljuk, de rá is halmozhatjuk.

 

Ötlet: innen

Tormás alma-cékla-répasaláta pirított fenyőmaggal (vegán)

 

 

 

Amióta megismertem a nyers, kapros, almás-lila hagymás répasalátát, azóta imádom, és miután a cékláról is kiderült, hogy nem hagyom ott érintetlenül a tányéromon, semmi sem állhatott e vitamindús sali elkészítésének útjába. :) Igaz, emlékeimben él, hogy a Kutyafül anyukája egyszer megkóstoltatta velem a tejfölös céklasalátáját, és bár az akkor nem vett le a lábamról, de a kedvenc éttermünk kínálta dióbundás kecskesajt egyik köreteként – a bébispenóthoz hasonlóan – később már jóízűen megettem. Így ezt a salátát bátran el mertem készíteni, és bevallom, annyira odavoltunk érte, hogy tuti gyakran esszük ezután. :)

 

Hozzávalók 2 személyre:

1 alma (hámozva, magozva kb. 15 dkg)
1 szál répa (tisztítva kb. 10 dkg)
1 nyers cékla (hámozva kb. 10 dkg)
1 ek. frissen facsart citromlé
2 ek. vegán majonéz vagy vegán tejföl (vagy több, ha valaki szaftosabbra szeretné)
1 tk. reszelt vegán torma
1 tk. agavé- vagy juharszirup
1 ½ ek. pirított fenyőmag vagy más olajos mag
őrölt színes bors
só

elkészítés:

1. A céklát, a répát és az almát meghámozzuk, és nagy lyukú reszelőn egymás után lereszeljük. Megpörgetjük egy nagy csipet sóval, és meglocsoljuk a citromlével. Negyedórát állni hagyjuk.
2. Az almás zöldségkeveréket a levétől kinyomkodjuk, hozzákeverjük a majonézt, a tormát, az agavésziruppal édesítjük, megborsozzuk, és ha szükséges, utánasózzuk.
3. A salátát behűtjük, és tálalás előtt hozzáforgatjuk a zsiradékmentes serpenyőben megpirított fenyőmagot.

Tipp:

Szinte bármilyen főételhez adhatjuk köretként, de vegán hamburgerbe, szendvicsbe, tortillába, sőt akár pirítós tetejére is halmozhatjuk.
Természetesen a nem vegán étkezésűek valódi majonézzel/tejföllel is elkészíthetik.

 

 

Ötlet: innen

Kuszkuszsaláta sült zöldségekkel (vegán)

 

 

 

A kuszkuszsaliról, valamint a képen mögötte látható péksütiről a jövőben számomra más fog eszembe jutni, de ezt itt nem részletezném, mert ha hagyom kitörni a bennem – nem is annyira – szunnyadó vulkánt, akkor félő, hogy blogolvasók nélkül maradok. :D Lényeg, hogy a fent nevezett napon a bő fél éve tartó érzelmi hullámvasút újabb állomásához érkeztünk. Ismét volt min izgulni a (narancsos csokoládétortás és a Rákóczi túrós pitetortás posztjaimban is említett) legnagyobb álmunk megvalósulása kapcsán, és már-már talpunk alatt is érezni véltük az egyre rögösebb út nyomását. Az idegeinket sorozatosan borzoló személynek sohanapján nem adnék ebből a fincsi salátából, amit pont az ő újabb alakításáról szóló hajmeresztő hír beérkezésekor állítottam össze, és amihez a kuszkuszt egyébként ez idáig csak kedvenc zöldségfasírtomba tettem. A benne lévő zöldségek kapcsán a balzsamecetes, édesre sült koktélparadicsom már egyszer jól vizsgázott – egyértelmű volt, hogy másba is beleteszem. Az biztos, hogy legalább evés közben sikerült némileg helyrehoznia a hangulatunkat. :)
Úgyhogy kifejezetten ajánlom azoknak, akik éppen valami miatt bosszankodnak – ez a sali talán rajtatok is segít. ;)

 

Hozzávalók 2-4 személyre:

15 dkg kuszkusz
3 dl víz
25 dkg koktélparadicsom
1 Ramiro- vagy Palermo paprika (kb. 10 dkg)
3 ek. extra szűz olívaolaj
2 ek. balzsamecet
2,5 dkg sötét nádcukor
tört cayenne bors
só
1 nagy csokor petrezselyemzöldje

elkészítés:

1. A kuszkuszt felöntjük a felforralt vízzel, és kb. 10 percig lefedve hagyjuk. Ha megdagadt, 1 evőkanál olívaolajat hozzáadva, villával átkeverjük és hagyjuk kihűlni.
2. A paradicsomokat félbevágjuk, a kimagozott paprikát nagyobb kockákra aprítjuk, és jól összeforgatjuk a többi olívaolaj, a balzsamecet és a nádcukor keverékével.
3. A felezett paradicsomokat vágott felükkel lefelé a sütőpapírral bélelt tepsi egyik felébe sorakoztatjuk, és mellé kanalazzuk a paprikát. Meglocsoljuk a tálba maradt ecetes-cukros olajjal, kevés sóval megpörgetjük, cayenne borssal ízesítjük. 200°C-os sütőben kb. 25 perc alatt megsütjük.
4. Amint a zöldségek kihűltek, összeforgatjuk a megsózott kuszkusszal, és a felaprított petrezselyemzölddel. Hideg vagy meleg salátaként önmagában fogyasztjuk, vagy köretként tálaljuk.

Kapros túróval, sonkával töltött vagdalt hús kapros-joghurtos paprikasalátával

A megmaradt kaprot mindenképp valamilyen húsételhez szerettem volna felhasználni, és mivel darált húsból nem mostanában készítettem roládot, így most erre esett a választásom. A hús nagyon finom, szaftos lett, hiszen a sütőpapírban történő sütésnek hála az értékes anyagok benne maradtak.
Ez egy kicsit nehezebb típusú húsétel, ezért zöldségköretet adtam mellé. Nyáron amúgy is célszerűbb nyers zöldségeket fogyasztani. A Kutyafül legalábbis így ette, magamnak viszont vajon futtatott, petrezselymes kukoricával garníroztam. Oda se neki! :D Igazán kiadós ebédünk lett. :)

 
Hozzávalók 4 személyre:

50 dkg darált sertéshús (comb és lapocka vegyesen)
1 zsemle tejbe áztatva
1 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
1 tojás
1 ek. dijoni mustár
1 csapott tk. őrölt pirospaprika
1 mk. oregánó
1 mk. majoránna
1 mk. Provence-i fűszerkeverék
őröl fehér bors
só
1 ek. olvasztott mangalicazsír a kenéshez

Töltelékhez:
20 dkg túró
5 dkg reszelt Pannónia sajt
1 kis tojás
1 púpozott ek. aprított petrezselyemzöldje
1 púpozott ek. aprított kapor
őrölt fehér bors
só
4 szelet pácolt, főtt, füstölt sertéscombsonka

Kapros-joghurtos paprikasalátához:
2 Ramiro paprika
2 sárga vagy zöld húsú kaliforniai paprika (lehet vegyesen is)
40 dkg natúr görög joghurt
4 tk. dijoni mustár
4 kis gerezd zúzott fokhagyma
őrölt fehér bors
porcukor ízlés szerint
3 ek. aprított kapor

elkészítés:

1. A salátához az öntet hozzávalóit összekeverjük, és beleforgatjuk a körömnyi darabokra vágott paprikát. Hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek.
2. A darált húst alaposan összekeverjük a kinyomkodott zsemlével. A pépesre darált vagy lereszelt vöröshagymát az áttört fokhagymával és a fűszerekkel együtt a felvert tojáshoz adjuk, és összedolgozzuk a hússal.
3. A húspépet 2 ív szilikonmentes sütőpapírra tesszük, és a kezünkkel 30x30 cm-esre négyzet alakúra egyengetjük.
4. 2 sonkaszeletet a darált húsos alap hozzánk közelebbi széléhez igazítva, egymás mellé fektetünk, majd a következő sor sonkával is így járunk el. Fontos, hogy közben jobbról és balról szabadon hagyjunk egy kb. 2 cm széles sávot, ill. a húsalap többi részét is szabadon hagyjuk, különben feltekeréskor kifolyna a töltelék.
5. A túrós töltelék hozzávalóit alaposan összekeverjük, és egyenletesen elkenjük a sonkaszeleteken.
6. A darált húst két oldalról a töltelékre hajtjuk, majd a sütőpapír segítségével felgöngyöljük. A papír végeit megsodorjuk és zsineggel összekötjük.
7. A roládot tepsibe fektetjük, és előmelegített sütőben, alulról a 2. rácson, 35 percig sütjük. Levesszük róla a sütőpapírt, átkenjük olvasztott zsírral, és eggyel fentebbi rácson további kb. 25 perc alatt pirosra sütjük. (Én az utolsó 15 percben még eggyel fentebbi rácsra tettem.)
8. Negyedóra pihentetés után 12 szeletre vágjuk, és a salátával együtt tálaljuk.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés

Fasírtrolád diós-parmezános almával töltve, gyömbéres paprikával

A minap a neten kavillálva rábukkantam egy receptre. Elsőre szinte semmit sem változtattam rajta, mert kíváncsi voltam, milyen lesz a pontos leírás alapján elkészítve. Nekünk ízlett a dióval dúsított fasírt, és a gyömbéres paprikát is kellemes aromájúnak találtuk. Igaz, ez utóbbit tálalás előtt összeturmixoltam. :D Nálunk ui. nem nyerő a darabos párolt zöldség. Mártásként tálalva a húshoz viszont abszolút szerethető volt. A gyömbér kellemes aromája ui. jól illik a dióval ízesített húshoz.
Az első elkészítést követően azonban úgy éreztem, tovább lehetne fokozni az élményt mind ízre, mind külalakra, ezért a következő alkalommal kicsit megvariáltam: töltött fasírtroládként képzeltem el. Tölteléknek pedig almát használtam. A sajtot és a diót ezúttal nem a húshoz kevertem, hanem az is belülre került. Így lett ünnepi étel az ihletadó receptből. :D Az adventi időszakban ebédre vagy vacsorára jó választás. :)

Hozzávalók 4-6 személyre:

Töltött fasírtroládhoz:
50 dkg darált sertéshús
30 dkg áztatott zsemle
1 fej vöröshagyma
2 nagy gerezd fokhagyma
1 ek. mustár
3 tojás
1 tk. őrölt pirospaprika
őrölt fekete bors
só
zsemlemorzsa (elmaradhat)
2 alma (reszelve mérve kb. 15 dkg)
5 dkg aprított dió
5 dkg reszelt parmezán
1 ek. olívaolaj
1 csokor petrezselyemzöldje

Gyömbéres paprikához:
2 piros húsú kaliforniai paprika
1 zöld húsú kaliforniai paprika
2 fej kis kockákra vágott lila hagyma
6 gerezd aprított fokhagyma
1 púpozott ek. frissen aprított gyömbér
só
2 ek. fehérborecet
2 ek. méz
4 ek. olívaolaj
0,5 dl habtejszín

elkészítés:

1. A felaprított vöröshagymát az olívaolajon megdinszteljük, közben sózzuk. Kihűtjük.
2. 2 egész tojást felverünk, elkeverjük 20 dkg áztatott zsemlével, a mustárral, a dinsztelt hagymával, a zúzott fokhagymával, a fűszerekkel, majd a húst is hozzáadva, alaposan összedolgozzuk. Ha a massza túl lágy, annyi zsemlemorzsát adunk hozzá, amitől jól formázhatóvá válik. Ha szükséges, utánasózzuk.
3. A töltelékhez a felvert tojást elkeverjük a megmaradt áztatott zsemlével, a nagy lyukú reszelőn lereszelt, levétől kinyomkodott almával, a reszelt parmezánnal, az aprított dióval, és enyhén megsózzuk.
4. A húsmasszát egy ív folpackra vagy alufóliára halmozzuk, és kézzel 36x25 cm-es téglalapra alakítjuk. Az almás tölteléket a húsmassza hozzánk közelebb lévő, hosszabbik széle mentén kanállal elegyengetjük úgy, hogy jobbról és balról szabadon hagyunk egy 3 cm széles sávot. A fólia segítségével feltekerjük, és a rolád végeit összedolgozzuk.
5. A töltött fasírtot óvatosan belefordítjuk a sütőpapírral bélelt, 30 cm hosszú őzgerincformába, és 180°C-ra előmelegített sütőben kb. 1 óra alatt ebben a formában sütjük. A roládot ezután átfordítjuk a sütőpapírral bélelt tepsire, és további kb. 20 perc alatt pirosra sütjük a tetejét. 15 percet pihentetjük.
6. A fokhagymát a gyömbérrel együtt a felhevített olívaolajon megfuttatjuk, majd rátesszük a lila hagymát, valamint az 1x1 cm-es kockákra darabolt paprikát.
7. Sóval, borssal ízesítjük, és pár perc alatt roppanósra pároljuk. Hozzákeverjük a mézet, a fehérborecetet, és további 2 percig pároljuk.
8. A gyömbéres paprika 1/3-át átszedjük egy lábasba, felöntjük a tejszínnel, felforraljuk, majd botmixerrel pürésítjük. (Aki szereti a darabos paprikát, az ne készítsen belőle mártást.)
9. A húsroládot tálra tesszük, a tetejét aprított petrezselyemzölddel, valamint felezett dióval díszítjük. Köré rendezzük a gyömbéres paprikát, és a mártást mellé kínáljuk.

Tipp:
Köretnek tejfölös burgonyapüré vagy krokett illik hozzá.

Megjegyzés:
A roládot úgy a legegyszerűbb feltekerni, hogy csak egyet hengerítünk rajta. Utána a fólia segítségével felülről ráhajtjuk a többi húst. A hajtás így felülre kerül, de amikor átfordítjuk a sütőformába, már alul lesz, és sütés közben nem fog kifolyni a töltelék.
Előfordulhat, hogy a hús sütés közben kicsit szétnyílik. Én is így jártam. Úgy oldottam meg ezt az esztétikai problémát, hogy a még forró roládot konyhai zsineggel több helyen átkötöttem (épp csak annyira, hogy a zsineg ne sértse fel a húst), és miután kicsit hűlt, a rolád megtartotta a formáját. Ekkor levágtam róla a zsineget.