Ma nagy meglepetés ért, és a meglepik közül is az igen kellemes fajta. Egy nagyon kedves ismerősömnek köszönhetem ezt, aki ma délelőtt becsengetett hozzánk, és rohanvást átnyújtott nekem egy csomagot. Én meg csak álltam totálisan meglepődve, hiszen egyrészt nagyon régen találkoztunk utoljára, másrészt valóban nem számítottam rá, hogy ő fog az ajtó előtt állni, harmadrészt pedig fogalmam sem volt róla, hogy ajándékot rejt az a kis csomag, amit a kezében tartott.
Az ajándék pedig nem csak, hogy illik hozzám, hanem ráadásul Ari keze munkáját is dicséri: egy állati aranyos cicás kötény Sünis kanál felirattal – sütéshez/főzéshez tökéletes szerelés, illetve egy cuki, virágmintás alátét, amin nagyon klasszul mutat majd egy kistányér és egy bögre, amiből a reggelimet vagy a vacsorámat fogyaszthatom el, de akár ételfotózásokhoz is használhatom. A színösszeállítás is telitalálat, és úgy egyáltalán, cakumpakk tökéletes! :)
Arit egyébként a férje révén ismertem meg, akivel pár évvel ezelőtt egy zenekarban játszottunk, pontosabban én csak segítettem nekik begyakorolni a számokat, amíg nem találtak frontembert. Ari és Sanyi szintén cicaszerető emberek, van is nekik egy gyönyörűséges Zsófijuk, aki huncut egy macsek. Egyszer volt is alkalmunk a Kutyafüllel megszemlélni őt, illetve Ariék is meglátogatták a mi négy szőrmókunkat.
A fent említett meglepetést egyébként teljesen más módon kaptam meg, mint ahogyan azt Ari eredetileg eltervezte. És erről én mit sem tudtam egészen ma délutánig, amikor a Kutyánszki elárulta, hogyan is kellett volna ennek történnie. Eszerint az ő feladata lett volna, hogy engem, a mit sem sejtőt nagy titokban elvigyen Ariékhoz, hogy ott megkaphassam az ajándékot, amit Ari az új konyhánkba szánt.
A Kutyafül azonban irtó elfoglalt ember, én is alig látom itthon, sokan nem is hinnék el, mennyire nincs ideje semmire a munkán kívül, így egyre csak halasztódott az elvitel. Aztán 2 napra elutaztunk szintén félig munka ügyben, és még tovább tolódott a dolog. Ari pedig nyilván nagyon oda szerette volna már adni a meglepit, és úgy döntött, elhozza nekem. Én meg ugye ezen akció kellős közepén csak álltam értetlenül és hülyén vigyorogva, az egészről mit sem tudva, kezemben az ajándékkal.
Még rendesen meg sem tudtam neki köszönni, olyan gyorsan elfutott, de szeretném neki ezúton is kifejezni az örömömet.
Drága Ari, nagyon köszönöm neked ezt a kedves ajándékot, meghatottál a figyelmességeddel! Sok-sok puszi érte! Nagyon tetszik mindkettő, és biztos lehetsz benne, hogy használni fogom! :) ♥
A fent említett meglepetést egyébként teljesen más módon kaptam meg, mint ahogyan azt Ari eredetileg eltervezte. És erről én mit sem tudtam egészen ma délutánig, amikor a Kutyánszki elárulta, hogyan is kellett volna ennek történnie. Eszerint az ő feladata lett volna, hogy engem, a mit sem sejtőt nagy titokban elvigyen Ariékhoz, hogy ott megkaphassam az ajándékot, amit Ari az új konyhánkba szánt.
A Kutyafül azonban irtó elfoglalt ember, én is alig látom itthon, sokan nem is hinnék el, mennyire nincs ideje semmire a munkán kívül, így egyre csak halasztódott az elvitel. Aztán 2 napra elutaztunk szintén félig munka ügyben, és még tovább tolódott a dolog. Ari pedig nyilván nagyon oda szerette volna már adni a meglepit, és úgy döntött, elhozza nekem. Én meg ugye ezen akció kellős közepén csak álltam értetlenül és hülyén vigyorogva, az egészről mit sem tudva, kezemben az ajándékkal.
Még rendesen meg sem tudtam neki köszönni, olyan gyorsan elfutott, de szeretném neki ezúton is kifejezni az örömömet.
Drága Ari, nagyon köszönöm neked ezt a kedves ajándékot, meghatottál a figyelmességeddel! Sok-sok puszi érte! Nagyon tetszik mindkettő, és biztos lehetsz benne, hogy használni fogom! :) ♥
