Répás-újhagymás kölesfasírt pikáns mustármártással (gluténmentes)

(forró levegős sütőben készítve) 

 

 

Amikor nincs ötletem, mit főzzek ebédre, néha „fellapozom” a Sünist, és innen is szemezgetek. :)
Ezt a receptet már amúgy is régóta át akartam dolgozni, mert az eredeti készítési móddal nem voltam teljesen kibékülve, a fotókkal meg pláne nem. Úgyhogy ez itt alant, kérem szépen a megújult kölesfasírtot ábrázolja, amihez nem átallottam még a mustármártást is feljavítani! :D
Anno egyébként tk. búzaliszttel sűrítettem a kölesmasszát, és morzsolt korianderlevéllel ízesítettem, de most még egészségesebb kivitelben akartam elkészíteni, plusz a nemszeretem korianderlevél helyett petrezselyemzöldet tettem bele. Sőt mi több, eszem ágában sem volt sült virslit adni hozzá – ellentétben a korábbiakkal –, mert ilyesmit már lassan 5 éve nem eszünk. Aki szereti, az persze eheti azzal is, hiszen a fent emlegetett mustármártás a virslinek is tökéletes kiegészítője.
Ezt az átdolgozott kölesfasírtot sokkal jobban szeretem, mint azt a 8 évvel ezelőtti változatot. ;)

 

Hozzávalók:

a kölesfasírthoz:
10 dkg hántolt köles
15 dkg sárgarépa
5 dkg újhagyma (lehet több is)
2-3 gerezd fokhagyma
1 ek. aprított petrezselyemzöld (friss vagy szárított)
egy csipet tört csilipaprika
kevés őrölt bors
só
2 tojás
kb. 7 dkg őrölt zabpehely vagy zabpehelyliszt, esetleg zabliszt
2,25 dl zöldségalaplé vagy víz
kókusz- vagy egyéb növényi olaj a sütéshez

a mustármártáshoz:
10 dkg mustár
3 dkg tejföl
2 dkg akácméz
1 tk. szójaszósz
1 tk. almaecet
1 tk. balzsamecet
őrölt tarka bors

elkészítés:

1. Az átmosott kölest lábasba tesszük, felöntjük az alaplével/vízzel, felforraljuk, majd kis rést hagyva lefedjük, és kis lángon megfőzzük. Ha még nem puhult meg kellően, elzárjuk alatta a lángot, és lefedve hagyjuk.
2. A sárgarépát meghámozzuk, kis lyukú leszelőn lereszeljük, és enyhén megsózzuk. 10 perc pihentetés után alaposan kinyomkodjuk a levétől, és a még meleg köleshez keverjük. Így hagyjuk kihűlni.
3. A megtisztított újhagymát karikára szeljük, a többi fűszerrel együtt a répás köleshez forgatjuk, majd hozzákeverjük a tojást és a zabpelyhet. Néhány percig állni hagyjuk.
4. A masszából evőkanállal – attól függően, hogy mekkora fasírtokat szeretnénk – 1 vagy 2 adagot teszünk a sütőpapírral bélelt forró levegős sütő tepsibetétjébe, és körkörösen kissé szétterítjük, hogy fasírtformája legyen. Így járunk el a többi masszával is (XXL-méretű sütő esetében 4 fasírt fér el benne).
5. A fasírtokra kevés növényi olajat csepegtetünk, és 180°C-on 15 perc alatt megsütjük.
6. A mustármártáshoz a hozzávalókat alaposan összekeverjük, és a fasírthoz kínáljuk.
7. (A fasírtot a mártással együtt hamburgerzsemlébe is tehetjük, de – mártás nélkül – főzelékek feltétjeként is fogyaszthatjuk.)

Megjegyzés, tipp:

Én 8-9 cm átmérőjű fasírtokat készítettem, mert hamburgerbe ez a méret illik. Nekem így 7 darab lett.
Forró levegős sütő híján a fasírtokat normál sütőben, vagy (kevés olajon) serpenyőben is kisüthetjük.

 

Cukkinis-cheddaros palacsinta sült füstölt tofuval és karamellizált lila hagymával töltve, kakukkfüves sültalma-salátával

 

 

A Kutyinyek elvileg nincs oda a palacsintáért, ezért csak ritkán sütök. Olyankor viszont rendre kiderül, hogy mégiscsak szereti. Én azonban ezt mindig elfelejtem. :D Úgyhogy leginkább akkor van ebédre palacsinta, ha már nagyon durván ki vagyok rá éhezve – évente kb. egyszer. :D
E nem éppen gyakori alkalmakkor szinte mindig másként készítem a tésztáját: hol ilyen, hol amolyan reszelt zöldséggel, zöldfűszerekkel, esetleg sajttal dúsítva, a tejet pedig néha kefirrel vagy joghurttal keverem, sőt olaj helyett került már bele vaj is. Talán éppen ezek miatt a turbózások miatt kedvelte meg a Kutyafül is. :) Ezek alapján talán azt lehet gondolni, hogy én inkább a sós palacsintákat preferálom, pedig ez nem igaz – szeretem édes töltelékkel is. Viszont ebédre csakis sósan készítem.
Ez a mostani palacsinta olyan szeretni valóra sikeredett, hogy muszáj volt pár nap eltéréssel újrasütnöm, csak hogy szélesebb körben való mutogatással – vagyis az olvasóim előtt – is felhívjam rá a figyelmet. :D A tészta már önmagában is megállja a helyét, de ezzel a füstölt tofus-hagymás töltelékkel szerintem pazar lett – ebben a formában talán még azoknak is ízlene, akik nem kedvelik a tofut. Tartalmas villásreggelinek is beillik. A sült almás saláta pedig nagyszerű kiegészítője. :)

 

 

Hozzávalók 4 személyre:

a palacsintához (6 db-hoz):
20 dkg zsenge cukkini
5 dkg vörös Cheddar sajt
2 tojás
15 dkg finomliszt
3 dl tej
10 dkg natúr joghurt
1 tk. sütőpor
1 tk. fokhagyma granulátum
3-4 ágacska friss oregánó (vagy 1 tk. szárított)
néhány bazsalikomlevél (vagy 1 tk. szárított)
őrölt fekete bors
1 mk. só
1 mk. cukor
2 ek. olívaolaj
kókuszolaj a sütéshez

a töltelékhez:
4 nagy fej lila hagyma
1 cs. (180 g) füstölt tofu
fokhagyma granulátum
só
olívaolaj a tofu sütétéhez
2 ek. kókuszolaj

a sültalma-salátához:
8-10 dkg jégsaláta/fő
2 nagyobb alma
3 kis gerezd fokhagyma
néhány ágacska kakukkfű
1 tk. aprított petrezselyemzöldje
½ citrom leve
1 ek. olívaolaj
3 ek. extra szűz olívaolaj
3 ek. almaecet
1 ek. balzsamecet
2 ek. akácméz
késhegynyi csilipehely

elkészítés:

1. A palacsintához a sóval, cukorral, többi fűszerrel ízesíttet tojásokat felverjük, és felváltva csomómentesre keverjük a sütőporos liszttel, a tejjel, joghurttal. Letakarva, 30 percet hűtőben pihentetjük.
2. A sajtot kis lyukú, a megmosott cukkinit nagy lyukú reszelőn héjastól lereszeljük. Mindkettőt félretesszük.
3. A töltelékhez a megpucolt, enyhén megsózott lila hagymát a felhevített kókuszolajon fedő alatt megpároljuk, majd kissé lepirítjuk. Elzárjuk alatta a lángot, és lefedve hagyjuk.
4. A salátaöntethez a kétféle ecetet összekeverjük a mézzel, az extra szűz olívaolajjal, az áttört fokhagymával. A letépkedett kakukkfűlevélkék egy részével, aprított petrezselyemmel, csilivel ízesítjük.
5. A megmosott, szárazra törölt almákat héjastól négybe vágjuk, magházukat kivesszük, meglocsoljuk citromlével, és a felhevített olívaolajon – a többi kakukkfűágat is hozzáadva –, fedő alatt elkezdjük párolni. Amint az almák félig megpuhultak, fedő nélkül sütjük tovább, miközben belekeverünk 2 gerezd aprított fokhagymát. Amint az almacikkek pirosra sültek, hagyjuk kihűlni.
6. A levétől kinyomkodott cukkinit és a sajtot a palacsintatésztába forgatjuk, és hozzáadjuk az olívaolajat.
7. A vékonyan kiolajozott, felhevített (18 cm átmérőjű) serpenyőben kisütjük a palacsintákat, és melegen tartjuk. (Az egyik felüket érdemes fedő alatt sütni, hogy gyorsabban és egyenletesebben süljenek. Sütés közben, mielőtt a palacsintát átfordítanánk a másik oldalára, pötyögtessünk rá még egy kis olajat.)
8. A tofut szárazra töröljük, 16 szeletre vágjuk, olívaolajjal mindkét oldalukon vékonyan beecseteljük, és meghintjük fokhagyma granulátummal, sóval. 180°C-os sütőben kb. 15 perc alatt megsütjük. (Úgy időzítsük a tofu sütését, hogy a kisült palacsinták még melegek legyenek.)
9. A kész palacsintákon elosztjuk az újramelegített sült hagymát, elrendezzük rajtuk a tofuszeleteket – esetleg utánasózzuk –, és mindegyiket félbehajthatjuk.
10. Az összetépkedett salátát összeforgatjuk az öntettel, és a sült almagerezdekkel együtt négyfelé osztva tálaljuk. Személyenként 1 palacsintát teszünk mellé.

Megjegyzés, tipp:
Tofu helyett füstölt sonkát vagy egyéb, jó minőségű felvágottat is tehetünk bele.
Az almát felkockázva is megsüthetjük, és a salátába forgathatjuk.
Felhasználhatjuk mind a 6 palacsintát (személyenként másfelet számolva), de akkor több tölteléket készítsünk.
Ha nem azonnal fogyasztjuk, a már betöltött palacsintákat 180°C-os sütőben később is átmelegíthetjük, és csak a salátát készítsük hozzá frissen.

 

 

 

Körtés-aszalt vörös áfonyás saláta kecskesajttal, pirított szalonnával

 

 

 

Végérvényesen a gyümölcsös saláták rabjai lettünk! :) A korábbi kedvenc éttermünkben kóstolt, és aztán gyakran rendelt málnás sali az oka, hogy ízlésileg elindultunk ezen az örömteli úton, de egy darabig még váratott magára, hogy saját kezűleg is ilyesmit készítsek. Erre idén került először sor, de nem a már nagyon ismert málnásra, hanem egy szőlővel készült változat lett az, ami végül megpecsételte a sorsunkat. Egy lavina gyorsaságával szerelmesedtünk bele a fent nevezett salátába, amit aztán így, úgy, amúgy variáltam a tavasz és a nyár folyamán, míg végül egy fűszeres joghurttal alaposan nyakon öntött kreáció lett az abszolút befutó.
Most viszont körtével és házi kecskesajttal gazdagított, de joghurt nélküli salátát gondoltam ki, amibe végül – alig észrevehetően – mégis belezuttyant egy leheletnyi joghurt, szaporítandó az öntet mennyiségét. :D
A kecskesajtot Baranyi Csaba vőfélytől vettük, aki sajtkészítőként is tevékenykedik. A sajtjára egy korábbi szomszédunk hívta fel a figyelmünket, aki úgy aposztrofálta, hogy „das ist der beste Ziegenkäse, den ich je gegessen habe“, azaz számára ez a valaha kóstolt legfinomabb kecskesajt. Mi pedig ezen felbuzdulva, kértünk kóstolót. Az igencsak jól vizsgázott próba adag után már nem csupán néhány dekányit vettünk.
Én már akkor tudtam, hogy körtével fogom összeházasítani ezt a kézműves finomságot. A többi összetevő használata menet közben alakult ki, így a pirított szalonnáé is. Mivel ez utóbbi a gyakran tálalt szőlős salimban egyszer már jó pontot kapott, ezért ebbe a körtésbe is beloptam.
Amikor az első falatot a számba vettem, nagyon vigyorogtam, mert az öntet szerintem pont olyanra sikeredett, mint amilyen az a szeretett málnás salátában volt. Tökéletesnek éreztem az összhangot a saláta „alkatrészei” között – valódi ízkavalkád tobzódott a nyelvem alatt! :)

 

Hozzávalók 2 személyre:

20 dkg jégsaláta
15 dkg szeletelt húsos szalonna
10 dkg kecskesajt
1 körte (nálam Bosc kobak és Coference vegyesen)
2 ek. aszalt vörös áfonya
6 dkg pekándió
2 ek. extra szűz olívaolaj
2 ek. almaecet
1 tk. balzsamecet
1 ek. (akác)méz
1 ek. natúr joghurt
2 kis gerezd fokhagyma
1 mk. kakukkfű
1 mk. oregánó
őrölt fekete bors

elkészítés:

1. A szalonnaszeleteket négyfelé vágjuk, és zsiradékmentes serpenyőben megpirítjuk. Papírtörlőre szedve leitatjuk róluk a zsírt, és így hagyjuk kihűlni.
2. A megmosott körtét héjastól négybe vágjuk, magházát kivesszük, és keresztben vagy hosszában vékony szeletekre vágjuk.
3. A durvára darabolt diót zsiradékmentes serpenyőben megpirítjuk, hűlni hagyjuk. A kecskesajtot felszeljük. A jégsalátát darabokra tépkedjük.
4. Az öntethez az olívaolajat elkeverjük az alma- és a balzsamecettel, a mézzel, joghurttal, áttört fokhagymával, fűszerekkel.
5. A jégsalátát, a körtét, áfonyát, kecskesajtot, valamint a fele mennyiségű pirított szalonnát tálba tesszük, meglocsoljuk az öntettel, és alaposan, de óvatosan összeforgatjuk.
6. Elosztjuk két tányéron, megszórjuk a többi szalonnával, a pirított dióval, és tálaljuk.

Tipp:
Természetesen használhatunk vegyes zöldeket is, különösen illik hozzá a rukkola.

 

 

Kifordított leveles tészta – fordított pâte feuilletée

 

 

A házilag készült tészták mindig is izgatták a fantáziámat, pontosabban amióta komolyabban sütögetek, kihívásként tekintek rájuk. Persze elsősorban abból az okból szeretem én magam elkészíteni ezeket, mert egyrészt vonzódom a saját kezűleg gyártott, munkásnak/időigényesnek számító tésztákhoz, és boldog vagyok, amikor jól is sikerül. Másrészt ha én csinálom, akkor biztos nincs bennük oda nem illő anyag.
A minap a Szakácsok könyvét – csak úgy céltalanul – lapozgatva megakadt a szemem ezen a furcsa jelzős szerkezeten, ill. az ezzel jelzett készítési módon: kifordított leveles tészta. Miután második olvasásra felfogtam, hogy ebben az esetben tényleg a vaj kerül kívülre, azaz vajjal burkoljuk be a tésztát, elkezdett piszkálni a dolog, és már másnap nekifogtam – bár meglehetősen szkeptikus hozzáállással. Tiszta szerencse, hogy a klasszikus leveles és a blundel tészta készítésében már nagy gyakorlatom van, mert ennek köszönhetően végül a fordított változatnak is használható eredménye lett. :D Még hogy használható?! Nem, itt nincs helye a szerénykedésnek, mert egyenesen csodásra sikeredett! :D
Tény viszont, hogy elsőre pöttyet macerásabb, mint a jól ismert leveles, és némileg több időbe is kerül elkészíteni (igaz, csak a vajlap kinyújtása és a tészta beburkolása volt körülményesebb), de ráérősebb napokon azért megéri kipróbálni. Ráadásul az első alkalomból adódó tapasztalatnak hála, a következőkben már könnyű dolgunk lesz. ;) Én speciel nem hittem volna, hogy már elsőre is ilyen jól szuperál, és a tetejébe még brutál finom is. A sok vaj miatt egyébként kevesebb is elég az ebből a tésztából készült sütiből. ;)

Hozzávalók kb. 1,1 kg tésztához:

a tésztához:
35 dkg finomliszt és rétesliszt fele-fele arányban
10 dkg olvasztott vaj
kb. 1,5 dl víz
1 tk. só
1 tk. alma-, fehérbor- vagy sima ecet

a vajlaphoz:
37 dkg vaj
15 dkg finomliszt és rétesliszt fele-fele arányban

elkészítés:

1. A tésztához a kétféle lisztet összedolgozzuk a kihűlt olvasztott vajjal, hozzáöntünk 0,5 dl sós, ecetes vizet, és annyi vizet adunk még hozzá, amitől lágy, de jól alakítható tésztát kapunk. 2 cm vastag négyzet alakúra formázzuk, és folpackba csomagolva hűtőben 2 órát pihentetjük.
2. A vajlaphoz a puha vajat robotgéppel krémesre keverjük, majd beledolgozzuk a kétféle lisztet. A keveréket sütőpapír közepére szedjük, ráteszünk egy másik sütőpapírt, és 2 cm vastag körlapot formázunk belőle. Becsomagolva 2 órára hűtőbe tesszük.
3. A vajlapot 2 ív sütőpapír között kellő nagyságú körlapra nyújtjuk (a felül lévő papírt levesszük róla), a közepére tesszük a tésztát, és a vajlapot az alatta lévő papír segítségével mind a négy irányból ráhajtjuk. Fontos, hogy a fülek fedjék egymást. Folpackba csomagolva hűtőbe tesszük annyi időre, hogy tudjunk vele dolgozni.
4. A beburkolt tésztát lisztezett munkalapra vagy sütőpapírra fektetjük, a felületét meghintjük kevés liszttel, és a nyújtófával először laposabbra ütögetjük, majd határozott mozdulatokkal elkezdjük kinyújtani – elegendő csak hosszában, mert nyújtás közben széltében is széjjelebb terül. (Első alkalommal nem szükséges 45-50 cm-nél hosszabbra kinyújtani. Igyekezzünk viszonylag gyorsan dolgozni, hogy a vaj ne puhuljon meg túlságosan.)
5. A tésztát (a sütőpapír segítségével) lentről és fentről középre hajtjuk, majd a szélek találkozásánál összehajtjuk – ezzel a dupla hajtogatással 4 réteget kapunk. (A széleknek nem kell összeérniük, különben nem tudjuk behajtani.) Folpackba csomagolva 1 órát hűtjük.
6. A tésztát a lisztezett munkalapon úgy fordítjuk, hogy a hajtás íve bal oldalt legyen, és a fenti módon ismét kinyújtjuk, ill. duplán meghajtogatjuk. Becsomagolva, újabb 1 órát hűtjük. (Ebben az állapotában lefagyaszthatjuk, és a 7. lépést, vagyis az utolsó [szimpla] hajtást már a felhasználás előtt végezzük el.)
7. A tésztát meglisztezzük, ismét kinyújtjuk, és ezután csak szimplán hajtjuk: fentről lehajtjuk a tészta közepéig, majd ráhajtjuk a tészta másik felét. Az így kapott négyzet alakú tésztát becsomagolva 30 percet hűtjük. Ezután már felhasználásra kész.

Tipp:

Aki tart ettől a tésztától, első alkalommal érdemes fele mennyiségű hozzávalóból elkészítenie, hogy könnyebb legyen kinyújtani, ill. ha netalán tán elrontódott, kevesebb menjen kárba. ;)
Fontos, hogy nyújtás előtt kellően le legyen hűtve a tészta. Gyors, határozott, magunktól elfelé irányuló mozdulatokkal kell kinyújtani, hogy a rétegek egyenletesek legyenek, és a tészta ne puhuljon meg túlzottan. Nyújtás közben két kézzel nyúljunk alá és emeljük meg. Sütés előtt érdemes újból lehűteni a megformázott tésztát, hogy kellően meg tudjon emelkedni, és a rétegek jól láthatóvá váljanak.

Felhasználása:

A kifordított leveles tésztát ugyanúgy használhatjuk bármilyen édes vagy sós süteményhez, ahogyan a klasszikus változatát.

Receptek kifordított leveles tésztával:
Citromkrémes-mascarponés leveles pite

Eperlekváros-citrommázas párnácska

Kapros-lila hagymás besamellel töltött fészek

Szilvás kosárka
Vaníliakrémes leveles kosárka málnával

Az elkészítés fő lépései:

a lisztkeveréket elmorzsoljuk az olvasztott vajjal

a sós, ecetes vízzel összeállítjuk a tésztát

négyzet alakúra formázzuk és lehűtjük

a vajat összedolgozzuk a lisztkeverékkel, kör alakúra nyújtjuk, majd lehűtjük

a tésztát a kinyújtott vajlap közepére fektetjük

minden oldalról ráhajtjuk a vajat

az első nyújtást sütőpapír alatt végezzük el,
és a tésztát duplán meghajtogatjuk

többször kinyújtjuk és duplán hajtogatjuk,
miközben minden alkalommal lehűtjük

a szimplán meghajtogatott, lehűtött tészta felhasználásra kész

Márványos csokoládés banánkenyér (vegán)

Ezt a sütit az egyik kedvenc, vegán blogomról vettem át, de amikor megsütöttem, nem igazán voltam elégedett a végeredménnyel. Az előírt tésztamennyiséget az instrukciók alapján ui. nem volt könnyű elosztani a sütőtálban, ráadásul a süti, a fotón látottaktól ellentétben alacsony lett. Kicsit édesebb is lehetett volna, de ez már inkább egyéni ízlés kérdése. Úgy döntöttem, az arányokon némileg változtatva újrasütöm. Így már bátran mutogathatom itt a blogon, főleg azért, mert nekünk nagyon ízlett. :) Azt hiszem, most már kijelenthetem, hogy beleszerettem a vegán sütikbe. :D

Hozzávalók 22x13 cm-es sütőtálhoz:

25 dkg banánpép
12 dkg finomítatlan nádcukor vagy kókuszvirágcukor
1 ½ tk. vaníliapaszta
1 csapott tk. őrölt fahéj (elhagyható)
1 dl agavé- vagy juharszirup
3 ek. kókusz- vagy napraforgóolaj
1 ½ tk. alma- vagy fehérborecet (ennek híján 1 ek. citromlé)
1,2 dl mandula- vagy más növényi tej
33 dkg finomliszt vagy fehér tönkölyliszt
5 dkg mandulaliszt
½ cs. sütőpor
1 ½ tk. szódabikarbóna
egy csipet só
3 dkg holland kakaópor
9 ek. forró víz
6 dkg aprított, vegán étcsokoládé a tetejére

elkészítés:

1. A banánpéphez adjuk a cukrot, a vaníliapasztát, az agavé szirupot, az olajat, az almaecetet, felöntjük a mandulatejjel, és összekeverjük.
2. Egy másik tálba beleszitáljuk a lisztet, hozzávegyítjük a mandulalisztet, a sütőport, a szódabikarbónát (a fahéjat), a sót, és a nedves keverékhez dolgozzuk. A tésztamasszát kettévesszük.
3. A kakaós tésztához a kakaóport 6 evőkanál forró vízzel simára keverjük és beleforgatjuk az egyik tésztamasszába.
4. A világos tésztába 3 evőkanál forró vizet keverünk, hogy egy kicsit föllazítsuk.
5. A kakaós massza felét elosztjuk a sütőpapírral bélelt sütőtálban, rásimítjuk a világos tésztát, majd a kakaós massza másik felével zárjuk a sort. Villával körkörösen belekavarunk a tésztába, és a tetejére apróra vágott étcsokoládét szórunk.
6. Előmelegített sütőben megsütjük (tűpróba!), majd a formából kivéve, tortarácson hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 185°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 70 perc

Forrás

Barbecue szósz Kansas City módra

 

A minap olyan éhes voltam este 8 körül, hogy úgy éreztem, fel tudnék falni egy tehenet. :D Félre is tettem a fogyókúrámat, sőt az esti evéssel kapcsolatos tilalmat is parkolópályára küldtem, és rendeltem egy pitát a kedvenc rendelős helyünkről. A Kentucky pita névre hallgató étel tölteléke BBQ szószos csirkemell volt. Nagyon ízlett ez a husi a pitatésztában, és el is határoztam, hogy ezt bizony házilag is elkészítem. Utána is néztem a szósz receptjének, de persze erre is érvényes, hogy többféle elkészítési módja ismeretes. Aztán hirtelen eszembe jutott, hogy van nekem egy kedves, Amerikában élő ismerősöm, aki nem mellesleg elképesztően jól tud főzni (a közzétett fotói legalábbis erről árulkodnak). Úgy gondoltam, az lesz a legjobb, ha nála kopogtatok szósz-ügyben. Anikó azonnal a segítségemre sietett, és átdobott néhány linket azok közül, amiket a legjobbnak tart. Ekkor derült ki számomra, hogy a Bar-becue szósz eredeti változatának a Kansas City-t tartják, és ezen kívül még létezik olyan is, hogy Lexington, Memphis, Florida, Dél-Karolina és Texas. Én persze azonnal az eredeti mellett tettem le a voksomat, de tervben van a többi is, csak hogy kiderüljön, melyik lesz a leginkább nyerő. A sort tehát az igazinak titulált Kansas City-vel kezdtem, és bár egy csöppet módosítottam az arányokon, meg kell mondjam, nem csalódtam, mert fantasztikusan finom. :)
Természetesen nem csak grill ételek pácolására vagy sütés közbeni kenegetésére használhatjuk, hanem tunkolni is lehet bele pl. pitát vagy egyebeket. Én simán sütnék benne akár csirkemellszeleteket is, csak hogy hű legyek önmagamhoz. :D
Egyébként a recepttel együtt legalább azt is megtudtam, hogy a Worcestershire és a Worcester ugyanaz, csak az utóbbi elnevezés a rövidített változat. :) Arról nem is beszélve, hogy nem "vörcseszter(sájör)", hanem vúsztö'sir" vagy "vúsztör" szósz! :D
Anikó, még egyszer nagyon köszi a tippet! ;)

Hozzávalók kb. 3 dl szószhoz:

1 kis vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
1 ek. sótlan vaj
2,5 dl ketchup
2 ek. Worcestershire szósz
2 ek. folyékony méz (vagy melasz)
1 ek. Dijoni mustár
1 dl barna cukor (kb. 8 dkg)
0,5 dl almaecet
1 citrom leve
1 csapott tk. cayenne bors
frissen őrölt fekete bors
durva szemcséjű só (vagy füstölt sópehely)

elkészítés:

1. A vajat serpenyőben, közepes lángon megolvasztjuk, belereszeljük a vöröshagymát, hozzáadjuk a megtisztított, felaprított fokhagymát, majd sóval, borssal fűszerezzük.
2. Néha megkeverve 2-3 percig pároljuk, majd beletesszük a ketchupot, a cukrot, a mézet, az almaecetet, a Worcestershire szószt, a mustárt, a cayenne borsot, a citromlevet, és kis lángon felforraljuk. Sűrűsödésig főzzük (ez 5-10 perc).
3. A kész szószt botmixer poharába töltjük és pürésítjük. Kihűtjük, és azonnal felhasználjuk, vagy befőttes üvegbe téve, hűtőben kb. 2 hétig is tárolhatjuk, mert a savassága miatt nem romlik meg olyan könnyen.

Forrás: martha stewart

Gofri őszibarackszósszal (paleo)

Életem első gofrisütőjét pár hónappal ezelőtt vásároltam, és ez a második gofri, amit sütöttem vele. Az első nem nyerte el a tetszésemet, pedig elvileg bejáratott recept szerint készült, „rendes” liszttel. Aztán gondoltam egy nagyot, és ahelyett, hogy tovább kísérleteztem volna a fehér lisztes változattal, én máris a járatlan utat választottam. Ez ui. életem első paleo gofrija! :) Hova nem fajulnak a dolgok. :D Bevallom, engem eddig egyáltalán nem hozott lázba a paleózás, és ezentúl sem fog, mert állítólag nincs semmiféle tudományos alapja. Pontosabban én csak a szóhasználattal nem értek egyet, azzal viszont nagyon is, hogy együnk egészségesebben.
Persze nem süthetünk mindent maglisztekből, kókuszlisztből vagy mandulalisztből. A liszt helyettesítésre szánt nyílgyökérpor 5 dkg-ja azonban majd' 400 Ft, ill. a paleo lisztkeverékek se olcsók, ami engem eleve felháborít, mert nem értem, hogy az éppen trendinek kikiáltott dolgok, miért kerülnek mindig a jól megszokott termékek sokszorosába. Ha olcsóbbak lennének, talán könnyebben elterjedhetnének azok körében is, akik nem csupán a trendisége miatt akarnának áttérni az ilyen termékek használatára, hanem valamilyen betegségben szenvednek, vagy csupán szeretnék megelőzni a komolyabb bajokat.
A paleóval kapcsolatos kritikám ellenére nekem is fontos, hogy egészségesen táplálkozzam, úgyhogy ha másért nem is, de ezért megéri olyan alapanyagokat használni, ami kedvez a szervezetünk működésének. A paleo kapcsán tehát maximálisan elhiszem, hogy pl. a finomított cukrok és a fehér liszt nem hat ránk kedvezően. Ha tehát az egészséges jelzőt szem előtt tartva elkészített édesség beleillik a paleolit kategóriába, akkor üsse kavics. :D
Az egészségesség mellett az a legfontosabb szempont, hogy a süti finom is legyen (jó vicc, kinek nem!?), sőt lehetőleg pont olyan, mintha fehér liszttel készült volna. Igazából nem tudom, hogy ez a vágyam a gofri esetében nem fehér lisztet használva valaha teljesülhet-e, de azért én reménykedem.
Az alábbi receptet ki fogom próbálni úgy is, hogy a tojásfehérjét habbá verem, és utólag forgatom hozzá a cukros tojáshoz, mint amikor piskótát készítünk. Egyébként ez itt a képen is kicsit piskótaszerű, úgyhogy az is lehet, hogy habbá vert fehérjével sem lesz majd ropogós. Legalábbis én arra vágyom, hogy ropogós legyen, hiszen egy valamire való gofrinak kívül ilyennek kell lennie, belül pedig puhának. Nekem ezt nem sikerült elérnem az első gofri esetében sem. Nem tudom, mi lehet a titok nyitja, az is lehet, hogy maga a gofrisütő készülék. Az mindenesetre biztos nem, hogy sütés közben nyitogatjuk-e a gépezet fedelét, ui. én így is, úgy is lecsekkoltam. :D
Na, de vissza a jelenlegi waffelhez (mert a kettő egyébként ugyanaz)! Annak ellenére, hogy kívül nem ropog, állagra és kinézetre is jól sikerült, meglepően finom lett, és az első gofrim elbújhat mögötte. A barackszósz pedig valami mennyei! Lehet, hogy csak az én ízlelőbimbóim idétlenkedtek, de a szósznak csöppet ananászos utóíze volt a kókuszkrém miatt. :)

Hozzávalók 6 darabhoz:

Gofrihoz:
3 tojás
2 ek. nyírfacukor
1 ek. kókuszvirágcukor
5 dkg őrölt mandula vagy mandulaliszt
4 dkg kókuszliszt
1 mk. szódabikarbóna
1 dl kókusztej (vagy 1 rész kókuszkrém + 2 rész víz keveréke)
2 ek. kókuszolaj + a sütéshez
1 tk. almaecet

Barackszószhoz:
4 őszibarack (tisztítva, magozva kb. 40 dkg)
1 dl kókuszkrém
2 ek. nyírfacukor

elkészítés:

1. A szószhoz a barackot felkockázzuk, lábasba tesszük, és villával vagy botmixerrel pürésítjük. Hozzáadjuk a cukrot, lekvár sűrűségűre főzzük, majd elzárjuk alatta a lángot, és kókuszkrémmel hígítjuk. Kihűtjük.
2. A gofrihoz a tojásokat robotgéppel felhabosítjuk, hozzáadjuk az almaecetet, a kókuszolajat, az előzőleg elvegyített száraz hozzávalókat, majd a kókusztej felével tejbegríz sűrűségű masszává keverjük.
3. A gofrisütőt előmelegítjük, majd konyhai ecset segítségével megkenjük kókuszolajjal. Elosztunk benne mélyedésenként 2 evőkanál tésztamasszát, ráhajtjuk a fedelét, és 4-5 perc alatt aranybarnára sütjük. A kész gofrit konyhai fa lapáttal kivesszük a sütőből, és rácsra tesszük hűlni.
4. Mielőtt a következő adag tésztát megsütnénk, felhígítjuk azt a maradék kókusztejjel, újra előmelegítjük a gofrisütőt, kiolajozzuk, és a fent leírtak szerint megsütjük a többi palacsintát is. A barackszószt a gofri mellé kínáljuk.

Tipp:

1. A szószt szilvából is készíthetjük.
2. Szósz helyett a gofrikat nyírfaporcukor és kókuszvirág-porcukor 1:1 arányú keverékével is megszórhatjuk.

Megjegyzés:
A gofri így készítve nem ropogós, inkább puha, piskótaszerű a tésztája.

A recept a Kifőztük gasztromagazin szeptemberi számában is megjelent.

Almás-majonézes burgonyasaláta

Ez a köret évek óta divat nálunk, nagyon szeretjük ezt az almától pikáns salátát. Anyukám unokatestvérétől származik a recept, aki még apró kockákra vágott sonkát is tesz bele. Mi ezt annak idején fölöslegesnek tartottuk, hiszen mindig hús mellé szoktuk enni, de ha csak önmagában szeretnénk fogyasztani, természetesen bele lehet tenni.
Grillezett, pácolt vagy egyéb sült húsokhoz, halhoz kifejezetten illik köretként, de önmagában is fogyaszthatjuk.

 

Hozzávalók 6 személyre:

5 közepes nagyságú krumpli
2 közepes nagyságú, savanykás alma
3 ek. majonéz
5 ek. 20%-os tejföl
1 tk. mustár
1 csapott ek porcukor
1 ek. frissen facsart citromlé
1 ek. extra szűz olívaolaj
1 mk. almaecet
őrölt fehér bors
só

elkészítés:

1. A krumplit meghámozzuk, kisebb kockákra vágjuk, sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük és teljesen kihűtjük.
2. Az almát meghámozzuk, kicsumázzuk, kisebb kockákra vágjuk, meglocsoljuk a citromlével, és összeforgatjuk a krumplival.
3. A majonézt simára keverjük a tejföllel, a mustárral, a cukorral, a borssal, az olajjal és az almaecettel, majd óvatosan beleforgatjuk az almás krumplit. Fogyasztásig hűtőbe tesszük.