Aszalt szilvával töltött marcipánbonbon

 

 

 

Ez a bonbon teljesen más desszertnek indult. A neten ui. megláttam egy olyan keksztekercset, ami a megszokottól kívül-belül eltért. Persze, hogy el akartam készíteni. Ennek azonban az lett a vége, hogy a krém nem sikerült, mert csomós lett az alapjául szolgáló tejpor és víz elegye. Mire nagy keservesen megoldottam a problémát, kiderült, hogy a krém a tetejébe még totál jellegtelen ízű is. Szóval menthetetlen volt. Pontosabban csak a fent említett keksztekercs töltelékének nem lett volna jó. Agyalás közben, hogy mi legyen vele, megláttam a konyhapolcon egy már felbontott marcipánmasszát. Azt is hozzákevertem a még forró tejkrémhez, és közben örvendeztem a nagy ötletnek. :D Aztán lepöttyentem, mert kóstoláskor egyértelművé vált, hogy a marcipánnal feljavított krém már túl tömény lenne az eleve masszív keksztésztával együtt. Úgyhogy ad acta tettem.
Mivel azonban nem szokásom egykönnyen feladni, újra megcsináltam a krémet. Kitaláltam, hogyan ne legyen csomós, ami így a második nekifutásra tökéletes lett. Sőt, megbolondítottam egy kis vaníliával, hogy ne legyen olyan jellegtelen ízű. Szépen elkészítettem a tekercset, patentul nézett ki az egész, amikor szeletekre vágtam. Na, akkor kóstoljuk! Nem ízlett. Nyúlt, mint a fene! A krém pedig ízre teljesen elveszett a tésztában, szinte egybeolvadt vele. Tiszta sor, hogy ezzel nem égethetem le magam a blog olvasói előtt. Sőt, egyikünk sem kért belőle, a kukában landolt, sűrű anyázások közepette, mert utálok ételt kidobni. Aznap édesség nélkül maradtunk.
A marcipánnal helyrehozott első krém viszont ott csücsült a pulton, szobahőmérsékleten kenhető állagú volt. Abban a formában azonban túl töménynek ítéltem arra, hogy süteménybe töltsem. A lágyítására, habosítására kitalált egyéb módszer pedig csak feleslegesen bonyolulttá tette volna a krémkészítést. Úgyhogy amellett döntöttem, hogy berakom a hűtőbe, és meglátjuk, eléggé megköt-e ahhoz, hogy marcipános bonbon legyen belőle. És megkötött! Juhhé! :D Mivel imádom a szilva- vagy egyéb gyümölcskrémmel töltött marcipántallért, gondoltam, valami ahhoz hasonlót hozok össze. Szerencsére ezzel az édességgel nem lőttem mellé, sőt megint bebizonyosodott, hogy az elrontott dolgokból kisülhet valami kifejezetten jó is. :)

 

 

Hozzávalók 8 darabhoz:

10 dkg sovány tejpor
10 ek. forró víz
7 dkg cukrozott sűrített tej
1 cs. vaníliás cukor
1 dkg vaj
10 dkg cukrozott marcipánmassza
8 szem aszalt szilva (puha fajta)
13 dkg étcsokoládé
1 tk. napraforgóolaj

elkészítés:

1. A tejport magas falú edénybe szórjuk, hozzáadjuk a vizet, és csomómentesre keverjük. Ha nem homogén, botmixerrel rásegítünk.
2. Átöntjük egy kis lábasba, hozzáadjuk a sűrített tejet, a vajat, belereszeljük a marcipánt, és kis lángon, kevergetve krém sűrűségűre főzzük. Teljesen kihűtjük, majd hűtőbe tesszük dermedni.
3. A masszából gumikesztyűs kézzel golyót formázunk, ellapítjuk, és a közepébe ültetünk egy szem aszalt szilvát. Fölötte összedolgozzuk a marcipánt, ismét gömbölyűre formázzuk és kissé ellapítjuk. Sütőpapírral fedett deszkára sorakoztatjuk, és 20 percre mélyhűtőbe tesszük.
4. Az étcsokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk. A töltött bonbont kés segítségével elválasztjuk a sütőpapírtól, villára ültetjük, és kanállal rácsorgatjuk a csokoládét. A villáról ismét a kés segítségével sütőpapírral fedett deszkára toljuk. Így járunk el a többi bonbonnal is, majd néhány percre hűtőbe tesszük.
5. A megmaradt olvasztott csokoládét sütőpapírból készített kis tölcsérbe vagy a csücskén kilyukasztott nejlonzacskóba csorgatjuk, és megmintázzuk vele a bonbonokat. Kínálásig visszatesszük a hűtőbe.

Megjegyzés:

A lehűtött massza kissé ragadós, ezért érdemes gumikesztyűt használni a formázáshoz, betöltéshez. A munkálatok során a kezünk melegétől meglágyul a massza, és a megformázott bonbon hajlamos hozzáragadni a sütőpapírhoz. Ezért mindenképp kés kell ahhoz, hogy felszedjük róla. A villára is kés segítségével tudjuk áttenni, ill. a csokival bevont bonbont is a késsel tudjuk áttolni a sütőpapírra.
Nem javaslom, hogy az olvasztott csokiba tegyük, mert hozzáragad a tálka aljához, és nem fogjuk tudni kiszedni belőle. Nem baj, ha az alja nincs bevonva, így is épp eléggé csokis. ;)

 

 

Csokoládés-sajtkrémes keksz

 

 

 

Ismét egy sütés nélküli és sűrített tejes édességet mutatok, mert amikor legutóbb nekifogtam a sűrített tej főzésnek, nem apróztam el, és a kész mennyiségből egyből kétféle desszertet csináltam. Bár alapvetően nem vagyok egy kekszes típus, és pláne nem sűrűn szoktam a felhasználásával készülő édességeket gyártani, de néha nem árt ismeretlenebb vizekre evezni. :) Egyébként jópofának tartom, hogy a bolti keksszel lehet kreatívkodni, pl. be lehet tölteni, bevonhatjuk csokival, vagy egyéb módon mókázhatunk vele. Ezúttal a keksz nem egy sütés nélküli torta talapzata lett, hanem csokival gazdagon bevont, emeletes töltött keksz. Bevallom, én továbbra sem rajongok az ilyen típusú édességekért, de aki szereti, ill. nincs kedve bíbelődni a sütéssel, annak jó választás lehet. ;)

 

Hozzávalók 6 darabhoz:

10 dkg natúr krémsajt (pl. Philadelphia)
5 dkg házi cukrozott sűrített tej
24 db vajas keksz (pl. Spar Butter Biscuits vagy Butterkeks – Aldi)
15 dkg ét- és tejcsokoládé vegyesen
aprított natúr pisztácia
aprított kesudió

elkészítés:

1. A krémsajtot a sűrített tejjel alaposan összekeverjük. 18 darab kekszet az egyik felén megkenünk az édes sajtkrémmel, 3-3-at egymásra helyezünk, és mindegyiket befedjük 1-1 krém nélküli keksszel. Ilyen módon 6 db négyrétegű töltött kekszünk lesz.
2. A kétféle csokoládét vízgőz fölött felolvasztjuk, és szilikon ecset segítségével – az aljuk kivételével – minden oldalukon bevonjuk vele a töltött kekszeket.
3. Sütőpapírra sorakoztatjuk, és a tetejüket megszórjuk aprított pisztáciával és kesudióval. Néhány órára vagy egy éjszakára hűtőbe tesszük, hogy a kekszek megpuhuljanak.

Tipp:
A krémhez keverhetünk vaníliapasztát, de reszelt narancshéjjal is ízesíthetjük.

 

Bounty golyó

 

 

Asszem mégsincs megállás Bounty-ügyben! :D Csak most már nem a boltit vesszük, hanem a házi készítésűt esszük. Igaz, 2 éve vegán kivitelben párszor csináltam, aztán viszont leálltam a gyártással. De 2 év után miért ne kezdhetnénk újra a házi Bounty-evészetet?! És nem csak mi, hanem mindenki, aki szereti, pláne ilyen energiaárak mellett, amikor a sütisütés lassan luxussá válik. Érdemes belőle egyszerre sokat készíteni. Ehhez csupán cukrozott sűrített tejből kell jóval többet főznünk, amit a hűtőben tárolhatunk, hogy aztán bármikor könnyen és gyorsan letudjuk az édesség előállítását. Bár a bevonásához használatos csoki sem olcsó móka, de anélkül mit sem ér az egész! ;)

 

Hozzávalók 12 darabhoz:

12 dkg házi cukrozott sűrített tej
7 dkg kókuszreszelék
8 dkg tejcsokoládé
1 púpozott ek. aprított pörkölt mandula (elhagyható)
1 tk. napraforgóolaj

elkészítés:

1. A sűrített tejet serpenyőbe téve kissé felmelegítjük, majd a kókuszreszelékhez adjuk és alaposan összekeverjük. Hűlni hagyjuk.
2. A mandulát felaprítjuk, és zsiradékmentes serpenyőben kis lángon megpirítjuk. Kihűtjük.
   
3. A kókuszmasszából 12 golyót formázunk. A csokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk és belekeverjük az aprított mandulát (de anélkül is készíthetjük).
4. A golyócskákat fogvájóra szúrjuk, megmártjuk a (mandulás) csokoládéban (kanállal rásegítünk, hogy mindenhol bevonja a csoki), majd villával óvatosan lehúzzuk a fogvájóról, és sütőpapírral fedett vágódeszkára sorakoztatjuk. Dermedésig hűtőbe tesszük.

 

Nachos sajtszósszal, házilag

Amióta futószalagon nézzük itthon a filmeket, nagyon ritkán megyünk moziba. Ha mégis, akkor rendszerint a közeli nagyvárosba gurulunk át, hogy ha már kimozdulunk, messzebbre menjünk, ne a helyi moziba, ahol egyébként olyan magasak az ülések, hogy nem ér le a lábam, pedig nem vagyok alacsony. :D
A mozizások alkalmával nem jellemző, hogy feltankolunk sós nassolni valóval (édessel se), mert valahogy egyikünk sem kedveli ezeket a műízű filmkísérőket. Bár lehet, hogy inkább csak a tudat zavar, hogy mennyi káros anyagot tartalmaznak. A pattogatott kukorica még csak-csak elmegy, de a nachostól engem a világból ki lehetne kergetni. Egészen pontosan a szagát nem bírom, és kb. annyira utálom, mint a boltban éppen sülő, igen népszerű márkanevű, adalékanyagoktól hemzsegő, csirkemájas péksütiét. A mozis nachos-on a sajtszósz számomra kifejezetten büdös, és ízre sem valami felemelő. Azt viszont sejtettem, hogy házilag elkészítve ízlene. :) Mivel újabban szinte heti rendszerességgel gyártom a tortilla lapokat, kézenfekvő volt, hogy akkor már az annyira népszerű nachos-szal is megpróbálkozom. Így hát az egyik sütésből megmaradt tortilla lapok ekként a könnyen és gyorsan elkészíthető csipszként landoltak a tányérunkon. És ha már nachos, akkor legyen teljes az élvezet – kell mellé sajtszósz is (utóbbi, hogy mennyire autentikus, azt nem tudom), amit e recept nyomán, igaz, kicsit alakítva rajta, készítettem el.
A próbasütés olyan jól sikerült, hogy azonnal a házi tortillacsipsz szerelmese lettem, szentül megfogadva, hogy soha többet az életben nem veszek bolti, akármilyen csipszet még évente egyszer sem. :D Tortilla lapokat most már a nachos-ért is gyakran fogok sütni, hogy legyen mit ropogtatni a házi mozizások alkalmával. :)

Hozzávalók:

a nachoshoz (32 db-hoz):
4 tortilla lap (lehet kicsit szikkadt is)
szárított, morzsolt korianderlevél
durva szemű só
olívaolaj

a sajtszószhoz:
3,5 dl cukrozatlan sűrített tej (pl. Milfina az Aldiból)
20 dkg vörös Cheddar sajt, reszelve
8 dkg koktélparadicsom
1 kis fej (4 dkg) fehér hagyma (tisztíva mérve)
1 nagy gerezd fokhagyma
3 dkg olajban eltett, sült jalapeño
1,5 dkg kukoricaliszt
2 dkg vaj
1 ek. aprított, fodros petrezselyemzöldje
1 tk. szárított, morzsolt korianderlevél (vagy 1 ek. friss)
½ mk. őrölt római kömény
só

elkészítés:

1. A sajtszószhoz a nagyon finomra aprított hagymát és a zúzott fokhagymát a felhevített vajon kis lángon megdinszteljük.
2. Hozzáadjuk a kis kockákra vágott paradicsomot, puhulásig főzzük, majd felöntjük a sűrített tejjel.
3. Beletesszük a felaprított, sült csilipaprikát, a kukoricaliszttel elvegyített sajtot, a fűszereket, és selymes állagú szósszá főzzük. Sóval, petrezselyemmel ízesítjük. Levesszük a tűzről, és melegen tartjuk.
4. A nachoshoz a tortilla lapokat egymásra helyezzük, 8 cikkre vágjuk, és a csipszeket szorosan egymás mellé rendezve, sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk (így a 32 db nachos pont elfér egymás mellett).
5. Mindkét oldalukat bespricceljük vagy konyhai ecsettel lekenjük kevés olívaolajjal, az egyik oldalukat megpörgetjük sóval, és korianderrel fűszerezzük. Előmelegített sütőben ropogósra sütjük, és még melegen a folyékony állagú sajtszósszal együtt tálaljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 12 perc

Cukrozott sűrített tej házilag

 

 

 

Rumos diófagyit akartam készíteni, csak épp sűrített tejet felejtettem el venni hozzá. Korábban azzal ittuk a kávét, ezért mindig volt itthon, de jó ideje már nem veszünk. Többször megfordult a fejemben, hogy házilag kellene elkészíteni, mert akkor biztos csak az van benne, amit én magam beleteszek.
Aztán, ahogy az már lenni szokott, nem csak a sűrített tej, de a házi előállításának igénye is feledésbe merült. Mígnem ugyebár eljött ama fent említett pillanat, amikor kellett volna a fagyihoz. A kisboltban épp nem lehetett kapni, kedvem pedig nem volt csak emiatt elkarikázni a távolabbi bevásárlóközpontba. Nya, hát akkor net beizzít, nézzük, hogy is lehet ezt házilag prezentálni! Naná, hogy egyből minimum tizenötféle verzió köszönt vissza. Végül összegyúrtam belőlük egy sajátot, csökkentett mennyiségű hozzávalókból. Igaz, készíthettem volna jóval többet is, a Kutyánszki ui. imádja csak úgy a szájába folyatni a bolti tubusosat. Ám én nem járulok hozzá, hogy magába töltsön 1,5 dl tömény cukrot, még akkor sem, ha házi. Így aztán szinte csak annyit főztem, amennyi a fagyihoz kellett, azt a kis minimális pluszt viszont nem sajnáltam kikanalaztatni a Kutyával a befőttesüvegből. :D
Az én sűrített tejem nagyon szépen besűrűsödött, kissé meg is karamellizálódott. Nem kellett várnom másnapig, hogy igazán olyan legyen, amilyennek lennie kell. Nem bánom, hogy ilyen lett, mert szerintem a jól megszokott ízhez képest sokkal finomabb. :)
Aki azonban a semlegesebb ízt és a folyósabb állagot kedveli, az egész nyugodtam a felére csökkentheti a főzési időt.

 

Hozzávalók kb. 1,5 dl-hez:

2 dl tej
1,5 dl habtejszín
12 dkg cukor

elkészítés:

1. A hozzávalókat kis lábasba tesszük, felforraljuk, és állandó keverés mellett nagy lángon 10 percig főzzük.
2. Kis lángon, néha megkeverve főzzük tovább 30-60 percig, attól függően, milyen sűrűre szeretnénk.
3. Ha már kezd sűrűsödni, elzárjuk alatta a lángot (vagy tovább főzve megvárhatjuk, hogy aranysárga árnyalatú legyen), és vízfürdőbe tesszük hűlni.
4. A sűrített tejet befőttesüvegbe kanalazzuk, lezárjuk és felhasználásig hűtőbe tesszük.

Megjegyzés:

A kész sűrített tejet hagyományosan a kávénk lágyítására, de bonbonok, sütemények töltésére és fagylaltkészítéshez is felhasználhatjuk.

Tipp:

Aki úgy jobban kedveli, a még forró sűrített tejbe keverjen 2,5 dkg puha vajat.

 

Vaníliaöntet

Mindig is szerettem a vanília sodót, de sosem készítettem. Mivel fagylaltalapnak is kiváló, végre nekifogtam. A vaníliaöntet készítésének persze nem ez az egyetlen módja, de én emellett döntöttem. Használható hozzá vaníliakivonat vagy vaníliarúd kikapart magja, de én eddig mindig csalódtam az utóbbiban. Sosem lett vanília ízű, bármit készítettem belőle. Így aztán maradtam a jól bevált Bourbon vaníliás cukkernél.

Hozzávalók:

2 tojássárgája
2 dkg cukor
1,5 dl tej
8 dkg házi készítésű cukrozott, sűrített tej
1 cs. Bourbon vaníliás cukor

elkészítés:

1. A tojássárgákat a cukorral lábasban fehéredésig keverjük, majd hozzáöntjük a sűrített tejjel kevert, meglangyosított tejet.
2. Kézi habverővel, kis lángon addig kevergetjük, amíg be nem sűrűsödik. (Viszonylag híg állagú lesz, de ha kihűl, kissé besűrűsödik.)
3. Hozzáadjuk a vaníliás cukrot, és kihűtjük, vagy pl. aranygaluskához azonnal tálaljuk.

Receptek vaníliaöntettel:
Vaníliafagylalt egyszerűen
Vaníliás krémfagylalt

Vaníliafagylalt egyszerűen

Ez életem első fagyija az epres mellett, és ilyen módon nem is saját ötlet, nehogy már az elején elrontsam. A "Kifőztük" magazinban találtam. Nem is gondoltam volna, de pont olyan lett, mint az a vaníliafagyi, amit az egyik szupermarketben szoktunk venni. Krémes és valóban vaníliaízű. 

Hozzávalók kb. 10 gombóchoz:

1,5 dl tej
½ tubus cukrozott sűrített tej (pl. házi sűrített tej)
2 tojássárgája
5 dkg cukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
2,5 dl habtejszín

elkészítés:

1. A tojássárgákat a cukorral lábasba tesszük, habosra kavarjuk, és vékony sugárban hozzáöntjük a sűrített tejjel dúsított, meglangyosított tejet. Kis lángon, folyamatosan kevergetve besűrítjük (nem forraljuk!)
2. A tűzről levéve beleszórjuk a vaníliás cukrot, és miután teljesen kihűtöttük, hozzáforgatjuk a kemény habbá vert tejszínt.
3. A fagylaltalapot jól záródó, műanyag dobozba kanalazzuk, mélyhűtőben dermesztjük 1-2 órát, majd 30 percenként villával óvatosan átkavarjuk. Hagyjuk teljesen megfagyni.
4. Tálalás előtt kivesszük a mélyhűtőből, hogy könnyen lehessen belőle szedni, és tálkákba vagy fagylalttölcsérbe/fagylaltkosárkába gombócozzuk. Jeges kávéba is tehetjük, vagy süteményekhez is kínálhatjuk.

Rumos diós-mascarponés krémfagylalt

Na igen! Ez a fagylalt nem az én nagyszerű találmányom, hanem sajnos másé. Egészen konkrétan Csilláé a Szépségtár blogról, és anno a Kifőztük magazin egyik számában olvastam - azonnal megtetszett. Csak egy picit módosítottam rajta, illetve annyit tettem hozzá, hogy egy kis márványos díszítést vittem bele. Ez a fagyi „a fagylaltok fagylaltja” számomra. Olyannyira finomságos, hogy csakis szuperlatívuszokban lehet róla nyilatkozni. Nem vagyok egy dióőrült, sem pedig alkoholpárti, de éppen ez az a 2 hozzávaló, amit krémekben, ill. fagylaltban imádok, pláne ha mascarpone is van benne. Kötelezővé tenném az elkészítését mindenki számára. Nekem egy picit soknak tűnt az 1 dl rum, ezért csökkentettem a mennyiségét, de ez mindenkinek a saját ízlésére van bízva.
Ha az ember épp fogyózik, ebből tuti képtelen megállni 2 gömbnél, viszont 3 már abszolút elegendő belőle – még az én torkos Kedvesemnek is. Mindenképp fogjon hozzá, akinek a leírás alapján megtetszett, mert garantáltan nem fog csalódni benne. Csalódott csak én vagyok, mert nem az én fejemből pattant ki. :D

Hozzávalók kb. 25 gömbhöz:

Fagylaltalaphoz:
10 dkg finomra darált dió
1 púpozott ek. kandírozott narancshéj vagy 3 dkg aprított, aszalt sárgabarack
1 dl cukrozott sűrített tej
0,6 dl Portorico rum
2 ek vanília esszencia
6 dkg cukor
25 dkg házi mascarpone
2,5 dl habtejszín

Márványozáshoz:
5 dkg durvára darált dió
2 ek. kandírozott narancshéj vagy 6 dkg aszalt sárgabarack
2 ek. Portorico rum
4-5 ek. csokiöntet (pl. Nesquick)

elkészítés:

1. Elkészítjük a mascarponét.
2. A fagylaltalaphoz a diót késesaprítóban durvára daráljuk, kiveszünk belőle 5 dkg-ot a márványozáshoz, és azt félretesszük. A többit finomra daráljuk, és lábasba téve, állandó keverés mellett, kis lángon megpirítjuk.
3. Hozzáadjuk a narancshéjat, a cukrot, a rumot, a vanília esszenciát, a sűrített tejet, 2-3 percig kis lángon melegítjük, majd teljesen kihűtjük.
4. A kihűlt rumos diós alapot összekeverjük a mascarponéval, majd hozzáforgatjuk a kemény habbá vert tejszínt. A fagylaltalapot jól záródó dobozba kanalazzuk, és 2 órára mélyhűtőbe tesszük.
5. A márványozáshoz a félretett diót összekeverjük a narancshéjjal, a rummal, a csokiöntettel. Félretesszük.
6. A fagylaltot 2-3 óra múltán villával óvatosan átkeverjük, majd visszatesszük a fagyasztóba 30 percre.
7. A kész fagylalt tetejére öntjük a rumos-csokis-narancsos diót, és kanállal finoman belekeverünk a fagyiba, hogy kialakuljon a márványminta. Lefedve hagyjuk teljesen megfagyni.
8. Fogyasztás előtt 15-20 perccel kivesszük a mélyhűtőből, hogy könnyen tudjuk gombócozni. Aprított, kandírozott gyümölccsel kínáljuk.

Nutellás vaníliafagylalt

A Nutella sok mindenbe jó, fagyiba is. A korábbi vaníliafagylaltot dobtam fel ilyen módon. Csak annyit jegyeznék meg, hogy a Nutellának az a szokása, hogy hűvös helyen megdermed, márpedig a fagylalt egy jeges közeg, tehát biztos, hogy a nuti nem marad benne folyós állagú. Aki szereti a keményebb darabokat a fagyiban, annak ez biztos ízleni fog. 

Hozzávalók 0,5 l fagylalthoz:

4,5 dl tej
1 vaníliarúd
2 tojássárgája
5 dkg porcukor
2 dl cukrozott sűrített tej (vagy cukrozatlan sűrített tej + 2 ek. cukor)
Nutella ízlés szerint

elkészítés:

1. A tejet a vaníliarúd kikapart magjaival a vaníliarúddal felmelegítjük (nem forraljuk!), majd lefedve, min. 30 percet állni hagyjuk.
2. A tojássárgákat a porcukorral kihabosítjuk, a vaníliás tejhez öntjük, amiből előzőleg kivettük a vaníliarudat, és kis lángon besűrítjük. (Nem lesz sodó állagú, csak kicsit sűrűbb a tejnél.) Kihűtjük.
3. A sűrített tejet a vaníliás krémhez keverjük, és jól záródó műanyag dobozba öntjük.
4. A fagylaltalapot fél óránként 3-4 alkalommal villával alaposan átkeverjük, és amint kásássá válik, villával lágyan belekeverjük a vízfürdőben felmelegített, folyékony Nutellát. (Nem lesz olyan szép márványos, hiszen a mogyorókrém azonnal megszilárdul.) A fagylaltot teljesen megfagyasztjuk.
5. Önmagában fogyasztjuk, vagy jeges kávéhoz, esetleg bundázott gyümölcsök mellé is kínálhatjuk.