2013. január 29.

Bundás kalács házi meggydzsemmel





Mami derelyéje és bundás kalácsa – ez volt a két kedvencem azok közül az ételek közül, amelyek emléke anyai nagymamám nevéhez fűződik. Előbbi elkészítése bonyolult, utóbbié azonban épp az ellenkezője – rettentő egyszerű étek. Már nem is voltam kisgyerek, amikor először kínált meg ezzel a finomsággal. Akkoriban már társasházban lakott – utálta is rendesen, hiszen világ életében kertes házban élt – és amikor kedve szottyant és még bírta, ő főzőcskézett magára. Ezek rendszerint könnyen elkészíthető ételek voltak, hiszen Mami nem a főzőtudományáról volt híres. (De az biztos, hogy a derelyéje, a barátfüléje, a kisdinnyéje és a bundás kalácsa verhetetlen volt.)
Emlékszem, egyszer éppen akkor mentem át hozzá látogatóba, amikor bundás kalácsot készített magának. „Mami, hát te meg csinálsz?” - kérdeztem. „Bundás kalácsot” - hangzott a válasz. „Kérsz, Csimbikém?” „Jóhogy!” - és már falatoztuk is együtt ezt a szimpla, ám igen ízletes édességet.
Tizenévesen nagyon meglepődtem azon, hogy kalácsot is lehet bundázni, hiszen én akkor még csak kenyérrel ismertem, és furcsának hatott. Mégis azonnal megszerettem.
Mami valószínűleg nem pont úgy készítette, ahogy most én, de így is nagyon finom lett.




Hozzávalók 2 személyre:

2 szelet sikkadt kalács (pl. szent háromkirályok kalácsa)
1 tojás
1 ek. porcukor
1 ek. tej
1 tk. Portorico rum
2 dkg vaj
2 ek. házi meggyes cseresznyedzsem

elkészítés:

  1. A cukorral ízesített tojást felverjük, majd elkeverjük a rummal és a tejjel.
  2. Serpenyőben vajat hevítünk, és a cukros tojásban alaposan megmártóztatott kalácsszeleteket mindkét oldalukon pirosra sütjük.
  3. A bundás kalácsok tetejére 1-1 evőkanál dzsemet halmozunk és tálaljuk.




2013. január 24.

Húsos-sajtos empenada



 

Amióta megvettem Michel Roux - Tészta varázs című könyvét, azóta szemezek ezzel a guszta empenadával. Már a képről is látszott, hogy nagyon finom lehet. Flantésztát már csináltam, tudtam, hogy nagyon jól lehet vele dolgozni, és a töltelék elkészítése sem tűnt bonyolultnak. Bezzeg a tésztakorongok betöltése és a szélek behajtogatása – na, az aztán eltartott egy ideig! A recept szerint 30 db empenadát kellene kapnunk 72 dkg flantésztából, de nekem tízzel több lett. Ez már csak azért sem volt baj, mert a töltelék is épp 40 db-hoz volt elegendő. (Nem értem a receptírókat, miért kell ennyit csalni a mennyiségekkel.)
A szélek sodrott selyemzsinórhoz hasonlatos mintázatának kialakítása bizony feladta a leckét, sehogy sem akart összejönni. Csak néhány empenadán sikerült ezt prezentálnom, de sülés közben a tészta széle kirúgta magát, és köddé vált a zsinórmintázat. Egye fene, az ízén ez mit sem változtat!
Amikor kisült, kíváncsian haraptam bele az első félholdacskába, és meg kell mondjam nem csalódtam, sőt, igazából tudtam, hogy ez tuti finom. A hozzávalók alapján ui. ezt készpénznek is vettem. És valóban, nagyon ízletesek ezek a húsos-sajtos empenadák, ezért nyugodt szívvel ajánlom vendégváró falatka gyanánt.
A tölteléket egyébként nyugodtan elkészíthetjük napokkal korábban is, de ajánlatos felhasználás előtt kicsit felmelegíteni, majd kihűteni, mert a benne lévő sajt miatt a hűtőben eléggé összeáll.
Ha nem akarunk annyit szórakozni a töltögetéssel, akkor jóval nagyobbra is szaggathatjuk a tésztakorongokat, vagy mint a leveles tésztát, kinyújtjuk a flantésztát, megtöltjük a húsos-sajtos masszával, és rúd alakúra formázzuk. Nem érdemes bejglihez hasonlóan feltekerni, mert a tészta nem fog átsülni a rúd belsejében – elég csak egymásra hajtani a tésztát.



Hozzávalók kb. 40 darabhoz:

72 dkg flantészta
1-1,5 dl mogyoróolaj vagy zsír
45 dkg darált, sovány marha és/vagy sertéshús
30 dkg vöröshagyma
6 gerezd fokhagyma
30 dkg paradicsom

1 tk. őrölt kömény
1 tk. szárított oregánó
1 tk. édes fűszerpaprika
1 tk. őrölt fekete bors
5 dl marhaalaplé (leveskockából is lehet)
30 dkg reszelt cheddar sajt vagy más zsíros sajt
15 dkg túró

elkészítés:

  1. A töltelékhez a fele mennyiségű felforrósított olajra rátesszük a darált húst, és kissé megpirítjuk. Ha túl zsíros, lecsepegtetjük róla az olajat, majd átszedjük egy tálba. Hűlni hagyjuk.
  2. A paradicsomokat 1 percre forrásban lévő vízbe tesszük, majd lehéjazzuk és nagyobb kockákra vágjuk.
  3. A maradék olajon megdinszteljük a felaprított vöröshagymát, hozzákeverjük a zúzott fokhagymát, valamint a paradicsomot, és 20 percig pároljuk.
  4. Rátesszük a marhahúst, a fűszereket, felöntjük az alaplével, és kis lángon elforraljuk a levét.
  5. Hozzákeverjük a túrót, a reszelt sajtot, további 2-3 percig főzzük, majd teljesen kihűtjük.
  6. Elkészítjük a flantésztát. A tészta ötödét 1,5-2 mm vastagságúra nyújtjuk, majd 9 cm átmérőjű tésztaszaggatóval vagy pohár szájával köröket szaggatunk belőle.
  7. A töltelékből púpozott teáskanálnyit teszünk a tésztakör egyik felére, és a töltetlen tésztarészt ráhajtjuk a töltelékre. A széleket jól lenyomkodjuk.
  8. A félhold alakú töltött tésztát a kezünkbe vesszük úgy, hogy az íves része jobb oldalt legyen, és fentről lefelé haladva, a töltelék irányába hajtogatjuk a tészta szélét. (Így olyan lesz, mintha egy selyemzsinór futna végig rajta.) A többi tésztát is kinyújtjuk, és a leírt módon megtöltjük. 20 percig hűtőben pihentetjük.
  9. Az empenadákat sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük és aranybarnára sütjük. Forrón tálaljuk. Kínálhatunk mellé fokhagymás tejfölt vagy paradicsom pestót, de magában is finom.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 15 perc








Flantészta - Pâte à foncer





A Franciaországban pâte à foncer-nak nevezett tészta hasonlít az általunk jól ismert linzertésztához, csak ebben só is van, valamint kevesebb a cukor mennyisége, illetve vizet is adnak hozzá. Rokona a pâte brisée-nek - ami tej hozzáadásával készül –, de annál ropogósabb és kevésbé törékeny. Csak úgy, mint az omlósabb tésztájú pâte brisée, ez is kiválóan alkalmas sós piték, tésztakosarak készítéséhez, de édes töltelékkel is tölthetjük.
Az én ízlésemnek azonban nem igazán illik hozzá az édes töltelék, valami sóssal töltve azonban remek választás.




Hozzávalók kb. 1 kg nyers tésztához:

50 dkg finomliszt
25 dkg vaj
2 tojás
2 ek. kristálycukor
1 tk. só
kb. 80 ml hideg víz

elkészítés:

  1. A tálba szitált liszt közepében kialakított mélyedésbe beletesszük a kis kockákra vágott, hideg vajat, a sót, a cukrot, a tojásokat, és összemorzsoljuk.
  2. Apránként beledolgozzuk a lisztet, amíg a tészta morzsalékos állagú nem lesz, majd hozzáadjuk a vizet, és összeállítjuk vele a tésztát.
  3. Tenyérgyökkel magunktól elfelé irányuló mozdulatokkal többször megnyújtjuk a tésztát, amíg sima felületű nem lesz, majd cipót formázunk belőle, folpackba csomagoljuk, és felhasználásig hűtőben tesszük.
Megjegyzés:
Folpackba csomagolva hűtőben 1 hétig, fagyasztóban 3 hónapig is eláll.

Receptek flantésztával:
Csirkés-póréhagymás pite
(fehér lisztből is elkészíthető)
Empenada sajtos túróval és virslivel
Hagymás-aszalt paradicsomos minipiték
(fehér lisztből is elkészíthető)
Húsos pite
(fehér lisztből is elkészíthető)
Húsos-sajtos empenada

Lecsós batyuk

Lecsós-kukoricás papucs flantésztából
(fehér lisztből is elkészíthető)
Virslis lepény







Forrás: Michel Roux - Tészta varázs


2013. január 20.

Házi kenyér Graham-liszttel



 

Annyiféle házi kenyér recept kering az interneten, hogy az ember már nem is tudja, melyik az igazi, a valódi házi kenyér, vagyis az a fajta, amit nagyanyáink sütöttek. Az eredetiben valószínűleg nincs olaj, és nem variáltak a lisztek keverésével sem. Ezért aztán az én házi kenyerem nem is az az autentikus típusú, sokkal inkább Macskanyelv-féle. Ha nincs kedvem sokat vergődni a kenyérrel, vagy nincs időm arra, hogy különlegesebb fajtát süssek, akkor ezt szoktam elkészíteni, mert a kalácshoz hasonlatos zsúrkenyeremnél háziasabb jellegű, ugyanakkor az olajnak köszönhetően sokáig puha marad.



Hozzávalók 1 cipóhoz:

40 dkg fehér kenyérliszt
10 dkg Graham-liszt
1 csapott ek. só
2 ek. napraforgóolaj
kb. 2,5 dl langyos víz
1 tk. cukor
2,8 dkg friss élesztő

elkészítés:

  1. 1 dl langyos, cukros vízben simára keverjük az élesztőt, és letakarva felfuttatjuk.
  2. A liszteket elvegyítjük a sóval, hozzáöntjük az olajat, a felfuttatott élesztőt, a többi vizet, és közepesen lágy tésztává dagasztjuk. Meleg helyen, letakarva a duplájára kelesztjük.
  3. A megkelt tésztát finoman átgyúrjuk, cipó alakúra formázzuk, majd sütőpapírral bélelt tepsire tesszük és letakarjuk beolajozott folpackkal + konyharuhával. Addig kelesztjük, amíg a sütő 200°C-ra előmelegszik.
  4. A kenyeret sütőbe toljuk, 2-3 perc után mérsékeljük a sütő hőmérsékletét, és a cipót aranybarnára sütjük. Rácson hagyjuk kihűlni.
sütési hőfok: 185°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 40-45 perc









2013. január 7.

Zöldfűszeres túrós rétes





Ennek a rétesnek története van. Mielőtt lefotóztam volna, háromszor kellett megsütnöm, tehát most a 4. sütés eredményét láthatja a kedves Olvasó.
Egyszerűen nem akart összejönni, de juszt se adtam fel. Miután a recept kipattant a fejemből, legelőször akkor készítettem el, amikor a LIKE magazin riportere és fotósa eljöttek hozzám, hogy a blogról faggassanak. Már eleve a leveles tésztával is bajok voltak - a lapok nem akartak elválni egymástól. Miután nagy nehezen megoldódott a helyzet, sütés közben teljesen szétfolyt a töltelék. Én, a nagy konyhaművész, simán kihagytam a tojást a túróból, szóval nem is csoda. Ezt mégsem szolgálhattam fel a vendégeknek, bár amúgy tényleg nagyon finom lett. Elhatároztam, hogy hamarosan újra megsütöm, és akkor már nem feledkezek meg a tojásról. Ezúttal olyan leveles tésztát használtam, ami korábban már bevált, és az Aldiban kapható. Egy dobozban 6 ilyen lap van, és egyáltalán nincsenek összeragadva, nem úgy, mint a Budget márkájú nagy rakás kutyagumi.
A töltelék most is kifolyt egy kicsit, és nem értettem, mi lehet az oka, amikor a tojásnak elvileg össze kéne tartania. Hoppá, hát a sajt! Az a fránya bizony nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hő hatására, tojás ide vagy oda, gallyra menjen az egész, legalábbis külalakra, mert az ízével nem volt semmi bibi, sőt. Oké, vettem az adást, csökkenteni kell a sajt mennyiségét. Kihagyni nem fogom – ezt elhatároztam, mert direkt illik bele és finomabbá teszi. Így is lett - tojás, kevesebb sajt, és... megint kifolyt. Rájöttem, hogy a házi túró a ludas, ami eleve zsírosabb bolti társainál, és nyilván nincs is annyira lecsepegtetve. Kénytelen voltam mégis bolti túrót venni, és ezúttal azzal megtölteni a rétest. Az eredmény nem csak ízre, hanem külsőségeit tekintve is vállalható lett. Végre! Szívből ajánlom kipróbálásra, de azért házi túróval finomabb.





Hozzávalók 4 személyre:

4 lap leveles tészta (kisméretű, téglalap alakú lapok)
40 dkg túró
2 tojás
2 ek. metélőhagyma
2 ek. petrezselyemzöldje
4 dkg trappista/eidami sajt
őrölt fehér bors


elkészítés:

  1. Az áttört túrót alaposan elkeverjük a tojásokkal, hozzáadjuk a fűszereket, és belereszeljük a sajtot.
  2. A tésztalapokat szobahőmérsékleten hagyjuk kiengedni, majd enyhén lisztezett felületen kinyújtjuk.
  3. A tölteléket a tészta hozzánk közelebb eső, hosszabbik szélére halmozzuk úgy, hogy jobbról és balról üresen maradjon egy kb. 2 cm-es sáv.
  4. Ezeket ráhajtjuk a töltelékre, majd lentről fölfelé föltekerjük a tésztát úgy, hogy a hajtás alulra kerüljön. A tölteléket kicsit elegyengetjük, hogy a rudak szebben mutassanak.
  5. A rétesek tetejét lekenjük felvert tojással, és előmelegített sütőben pirosra sütjük. Miután kicsit hűlni hagytuk, felszeleteljük.
sütési hőfok: 180ºC
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 20 perc






2013. január 5.

Szent háromkirályok kalácsa







Egy német nyelvű oldalon találtam rá erre a receptre, és mivel közeledett a január 6-a, kötelezőnek éreztem elkészíteni ezt a sok országban tradicionális, ám de számunkra ismeretlen kalácsot. Kíváncsi voltam a sáfrány ízére; egy ideje be is volt tárazva egy tasakkal a konyhaszekrényben, és csak arra várt, hogy végre felhasználjam. Egy kicsit változtattam a mennyiségeken. Természetesen többféleképpen is variálható, akár még aszalt gyümölcsökkel is megbolondíthatjuk. Kínálhatunk mellé valamilyen lekvárt, mézet vagy vajat, de mogyorókrémmel is megkenhetjük.
Háromkirályok napját hagyományosan január 6-án tartják. Bár ez Németországban ünnepnap, de nincs különösebb jelentősége. Spanyolországban azonban úgy ünneplik, mint a karácsonyt. Külön erre a napra van egy kalács. A királyi koronához hasonlító háromkirályok kalácsa különösen kedvelt Svájcban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Angliában és Spanyolországban. Gyakran szárazbabot, mandulát, érmét vagy egyéb dolgot sütnek bele, és aki azt megtalálja, az egy napra a család királyává válik.
A svájci szupermarketekben aranyszínű papírkoronával együtt árulják, és a tésztájába egy műanyagból lévő kis királyt sütnek bele.
Angolul King Cake vagy King’s Cake, franciául Galette des Rois, spanyolul Roscón de Reyes a neve. Kör alakúra formázzák, van fonott, de töltött kalácskoszorúhoz hasonló változata is. A franciák pedig leveles tésztából készítik.
Akit érdekel ennek a süteménynek a története, az itt olvashat róla bővebben.








Hozzávalók 1 kalácshoz:

Tésztához:
50 dkg finomliszt
4 dkg cukor (vaníliás cukrot használata esetén csak 2 ek.)
1 mk. só
5 dkg vaj
1 tojás
8 dkg mazsola (pl. csemege mazsola és arany mazsola vegyesen)
2 dkg kandírozott földieper (vagy más gyümölcs)
1 citrom reszelt héja
2 ek. rum
kb. 2 dl tej
2,5 dkg friss élesztő
1 zacskó sáfrány
1 vaníliarúd
1 szem mandula vagy dió

Kenéshez:
1 kis tojás sárgája + 1 ek. tej
3 dkg sárgabaracklekvár
1 ek. rum

Díszítéshez:
1,5 dkg szeletelt mandula
sáfrányszálak
díszítőcukor

elkészítés:
  1. Az alaposan megmosott citrom héját lereszeljük. A mazsolát rumba áztatjuk (a nagyobb szemeket félbe vagy háromba vágjuk). A kandírozott gyümölcsöt felaprítjuk. A szeletelt mandulát zsiradékmentes serpenyőben kissé megpirítjuk.
  2. 1 dl langyos tejben elkeverünk 1 dkg cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és letakarva felfuttatjuk.
  3. A többi tejet a vaníliarúd kikapart magjaival és a sáfrányszálakkal együtt megmelegítjük, majd langyosra hűtjük.
  4. A lisztet elvegyítjük a többi cukorral, a sóval, a citromhéjjal, a lecsepegtetett mazsolával, a kandírozott gyümölccsel (ha vaníliás cukrot használunk vaníliarúd helyett, akkor azt is a liszthez keverjük).
  5. Hozzáadjuk a langyos vaníliás-sáfrányos tejet, az élesztős tejet, a langyosra hűlt olvasztott vajat, a villával előzőleg felvert tojást, és megdagasztjuk. Letakarva, meleg helyen a duplájára kelesztjük.
  6. A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk, elrejtjük benne a mandulaszemet, majd finoman átgyúrjuk.
  7. A tésztát 7 kisebb (egyenként kb. 120 g-os) és 1 db kicsivel nagyobb (kb. 150 g-os) részre osztjuk, és mindegyiket zsemle alakúra formázzuk.
  8. A sütőpapírral kibélelt tepsi közepére tesszük a nagyobbik tésztagolyót, körbekenjük vízzel, és a többi gombócot szorosan köré rendezzük. Letakarva további 30 percet kelesztjük.
  9. A tetejét lekenjük tejjel kevert tojássárgájával, majd előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Rácsra tesszük.
  10. A baracklekvárt a rummal együtt felforraljuk, még forrón megkenjük vele a kalácsot, megszórjuk a pirított mandulával, díszítőcukorral és sáfrányszálakkal. Így hagyjuk kihűlni.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc


Megjegyzés:
Érdekes, de az a forma, amit én azon a bizonyos oldalon találtam, nem olyan elterjedt, pedig szerintem így is szép.
Készíthetjük úgy is, hogy a tésztát nem 8, hanem 6 részre osztjuk, és a nagyobbik tésztabuci köré csak 5 gombócot rendezünk, ahogy én is tettem első alkalommal. De szerintem szemrevalóbb úgy, ahogy most az új képeken is látható.


























2013. január 1.

A hülyeség kora



Nem éppen jó kedvre derítő műsort néztünk a Kutyafüllel 2013. január 1-én, sőt kifejezetten lehangoló és elkeserítő volt.
Nem ez az első ismeretterjesztő vagy dokumentum jellegű film, amit ebben a témában mi így ketten együtt megnéztünk. Erre a filmre most egyik barátnőm hívta fel a figyelmemet, akivel többször is beszélgettünk már a fogyasztói társadalom okozta problémákról, és arról, mi vár a bolygónkra évek múlva.
Talán nem is ma kellett volna megnéznünk. De akkor mikor? Talán nincs is erre megfelelő időpont, főleg, ha úgy nézzük a kérdést, hogy tennünk kéne végre valamit. Mikor tegyük? Holnap, 1 év múlva? A választ szerintem mindenki tudni fogja, ha végignézi. Bennünket érzékenyen érintett a téma. Itt az ideje, hogy végre felébredjünk, és elgondolkozzunk azon, mi vajon hogyan tehetnénk jobbá azt a világot, amit majdnem teljesen tönkretettünk 100 év alatt.

Kattints az alábbi feliratra! 

A HÜLYESÉG KORA