2013. december 27., péntek

Vásárhelyi sós túrós lepény


 








Pár évig a piacon szereztük be a túrós lepényt az akkori párommal, és annyira imádtuk, hogy kisebb ünnepnek számított, ha vettünk. Aztán elváltak útjaink, és a lepény is feledésbe merült. Szerencsére van nekem egy nagyon kedves családtagom, Ani néni, aki gyakran süt ilyen lepényt, ha vendégségbe megyünk hozzájuk. Sokszor készültem elkérni a receptjét, de valahogy mindig elmaradt. Nemrég megint náluk jártunk és előételnek - az én legnagyobb örömömre - lepényt kaptunk. A receptleírás azonban ismételten elfelejtődött. Nem hagyott nyugodni a dolog, míg végül emilben kértem el tőle. Ő készséggel és kellő részletességgel megosztotta velem az áhított titkot, én pedig pár nappal később nagy boldogan hozzá is láttam a hőn szeretett túrós lepény elkészítésének. Nagy hőstett volt ez, hiszen életemben először én magam süthettem meg a lepénykét, amiről kb. ugyanolyan tévképzeteim voltak, mint apukám kalácsáról, miszerint ilyet csak a beavatottak tudnak sütni. Vagy az történt, hogy közben én is beavatott lettem, vagy valóban nem is egy nagy ördöngösség ez. Talán mindkettőben van egy kis igazság. ;)
Ani néni receptjén egy csöppet alakítottam – kevesebb liszttel és tejjel készült, de a töltelék mennyiségén nem változtattam. Így lett tökéletes. Szűk családunk befalta az egész tepsivel.

Drága Ani néni, ezúton is köszönöm neked a nagyszerű receptet! Most már én is boldogan előrukkolok vele előttetek. ;)
Egy kis bosszúság is ért közben, ui. épp amikor fotóztam volna a tepsit, Leopold, ez az izgága „anyaszerelme” macskapasi, vízmániája által vezérelve belekalamolt a dizájnelemnek odatett kancsóba, és az egészet ráborította a kellékekre. Elázott minden, így aztán újra kellett háttereznem. Egy hosszabb szárítási procedúra után végre megörökíthettem nagyanyáink méltán imádott receptjének megtestesülését.











Hozzávalók 35 x 23,5 cm-es tepsihez (15 szelethez):

Tésztához:

25 dkg + 
1 tk. finomliszt
1 ek. mangalicazsír
csipet só
1 kis tojás (!)
kb. 1,5 dl tej
2 dkg friss élesztő
1 mk. cukor
zsír és liszt a forma kikenéséhez
zsemlemorzsa a szóráshoz

Töltelékhez:

1 kg házi tehéntúró (nem túl lágy fajta)
2-3 ek búzadara
kb. 1 tk. só

cukor ízlés szerint
3 tojás + 1 tojás fehérje

Tetejére:

1 kis pohár (15 dkg) tejföl (lehetőleg házi)
1 tojássárgája

elkészítés:


  1. Az élesztőt belemorzsoljuk a langyos, cukros tejbe, simára keverjük egy teáskanálnyi liszttel, és letakarva felfuttatjuk.
  2. A lisztet elmorzsoljuk a zsírral, majd hozzáadjuk a sót, valamint a felvert tojást, és a felfuttatott élesztővel együtt lágy tésztává gyúrjuk-dagasztjuk.
  3. A tésztát lisztezett deszkára tesszük, beborítjuk egy tállal, és langyos helyen kb. félóra alatt duplájára kelesztjük.
  4. Amíg a tészta kel, elkészítjük a tölteléket: a túrót tálba tesszük, villával vagy krumplinyomóval áttörjük és megsózzuk.
  5. Elkeverjük az 1 plusz fehérjével szaporított egész tojásokkal, és az így kapott massza lágyságától függően hozzáadunk 2 vagy 3 evőkanál búzadarát. Ízlés szerint cukorral ízesítjük.
  6. A megkelt tésztát tepsi méretűre nyújtjuk, a kizsírozott-kilisztezett tepsibe igazítjuk, megszórjuk kevés zsemlemorzsával, és rásimítjuk a tölteléket.
  7. A tejfölt elkeverjük a tojássárgájával, és egyenletesen elosztjuk a tölteléken.
  8. A lepényt 250°C-ra előmelegített sütőbe toljuk, a hőfokot visszavesszük 175-180°C-ra, és készre sütjük a lepényt. Még melegen szeleteljük.

sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 60 perc (régi típusú gázsütőben 35-40 perc is elegendő lehet)

Tipp:

Ha a túró túl savanyú, akkor ízlés szerint tehetünk hozzá cukrot, de épp csak annyit, hogy a lepény ne veszítse el sós jellegét.

Én úgy szeretem, ha sós, de közben kicsit édeskés is. :)