A kötelező heti zsemleadag mellett mostanában gyakran sütök egyebet is, és szívesen próbálom ki a különböző formázási technikákat. Most édes kelt süteményre vágytam, ami fura mód nem túl gyakori nálam – jellemzően a sósak vannak túlsúlyban (lassan mi is :D).
Érdekes, de még sosem csináltam kesudiós kelt édességet, és nem is gyakran látom, hogy kelt tésztához ezt a diófélét annyira favorizálnák. Bizonyára a kevésbé hangsúlyos ízében keresendő a dolog miértje. Mindazonáltal én nagyon szeretem, főleg pirítva, mert – azon túl, hogy imádni valóan ropog – feltűnt, hogy hőkezelés hatására icipicit még édesebbé válik az egyébként is édeskés zamata. Uccu neki, akkor legyen kesudió a töltelék! :D Cukorral, vaníliás cukorral összeházasítva, és egy kis citromhéjjal megbolondítva, igazán kellemes lett az eredmény. Sőt, meg kell mondjam, a tésztába való betöltés előtt annyira csodás illata volt, hogy többször megszaglásztam, amíg a tészta keledezett. A pirított kesudió, a vaníliás cukor és a citromhéj elegye ui. fura mód gyerekkorom citromos nápolyijára emlékeztetett. :D
A sütemény formázása egyébként a Franzbrötchenhez hasonló, de egy lépéssel továbbmenve, a tésztát mindkét végén alá kell hajtani. (Szerintem, ez utóbbi nem is annyira fontos, anélkül is mutatós lenne a végeredmény.)
A hangsúlyosan citromos aroma a kisült édességből ugyan eltűnt, de így is igazán szeretni való lett ez a szépen rétegzett kelt süti. Egy bögre kakaóval laktató reggeli lehet belőle, de borongós, esős időben lélekmelengető uzsonnának is beillik. ;)
Érdekes, de még sosem csináltam kesudiós kelt édességet, és nem is gyakran látom, hogy kelt tésztához ezt a diófélét annyira favorizálnák. Bizonyára a kevésbé hangsúlyos ízében keresendő a dolog miértje. Mindazonáltal én nagyon szeretem, főleg pirítva, mert – azon túl, hogy imádni valóan ropog – feltűnt, hogy hőkezelés hatására icipicit még édesebbé válik az egyébként is édeskés zamata. Uccu neki, akkor legyen kesudió a töltelék! :D Cukorral, vaníliás cukorral összeházasítva, és egy kis citromhéjjal megbolondítva, igazán kellemes lett az eredmény. Sőt, meg kell mondjam, a tésztába való betöltés előtt annyira csodás illata volt, hogy többször megszaglásztam, amíg a tészta keledezett. A pirított kesudió, a vaníliás cukor és a citromhéj elegye ui. fura mód gyerekkorom citromos nápolyijára emlékeztetett. :D
A sütemény formázása egyébként a Franzbrötchenhez hasonló, de egy lépéssel továbbmenve, a tésztát mindkét végén alá kell hajtani. (Szerintem, ez utóbbi nem is annyira fontos, anélkül is mutatós lenne a végeredmény.)
A hangsúlyosan citromos aroma a kisült édességből ugyan eltűnt, de így is igazán szeretni való lett ez a szépen rétegzett kelt süti. Egy bögre kakaóval laktató reggeli lehet belőle, de borongós, esős időben lélekmelengető uzsonnának is beillik. ;)
Hozzávalók 6 darabhoz:
a tésztához:
35 dkg finomliszt
3 dkg cukor
½ tk. só
1 nagy tojás fele
1 dkg vaj
2 dl tej és víz keveréke
1,8 dkg friss élesztő
a töltelékhez:
7 dkg vaj
10 dkg kesudió
1 nagyobb kezeletlen citrom reszelt héja
5 dkg cukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
a kenéshez:
1 nagy tojás fele
elkészítés:
- A lisztet tálba szitáljuk, belevegyítjük a cukrot, és a közepébe morzsolt élesztőt elkeverjük egy kevés langyos vizes tejjel. Egy kis liszttel betakarva felfuttatjuk.
- A tojás felét a többi folyadékhoz keverjük, a puha vajjal együtt az élesztős liszthez adjuk, és robotgéppel megdagasztjuk. Vékonyan kiolajozott tálban, letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
- A töltelékhez a kesudiót zsiradékmentes serpenyőben kis lángon megpirítjuk, és miután teljesen kihűlt, késes aprítóban durvára daráljuk.
- A megmosott, szárazra törölt citrom héját a kétféle cukorhoz reszeljük, összekeverjük és beleforgatjuk a darált kesudiót.
- A megkelt tésztát lisztezett munkalapon 40×30 cm-es (kb. 0,5 cm vastag) téglalapra nyújtjuk, a teljes felületét megkenjük a puha vajjal, és megszórjuk a cukros-citrusos kesudióval, és a tölteléket (sodrófával vagy a tenyerünkkel) lenyomkodjuk.
- A tésztát a hosszabbik oldalától kezdve felhajtjuk, majd ugyanígy továbbhajtjuk, végül ráhajtjuk a túlsó szélét. Az így kapott hosszú, keskeny tésztasávot letakarva 20 percre hűtőbe tesszük.
- A pihentetett tésztát 48 cm hosszúra széthúzzuk, majd 12 db 4 cm széles szeletre vágjuk. amiket szintén kissé széthúzunk.
- Két szeletet egymásra teszünk, és a közepét fakanál nyelével (függőleges rátéve) jól lenyomjuk. A tésztát felemeljük, az egyik végét a mutató ujjunk köré csavarva aláhajtjuk, majd a másik végét is aláhajtjuk.
- Így járunk el a többi tésztával is, majd sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és letakarva negyedórát kelesztjük.
- A süteményeket lekenjük tejjel kevert tojással, (megszórhatjuk a tésztából kihullott töltelékkel), és előmelegített sütőben megsütjük. Tortarácsra szedve hagyjuk langyosra hűlni.
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 25 perc
Megjegyzés, tipp:
Az élvezet fokozása érdekében olvasztott csokit is csorgathatunk rá. Aki még édesebben szereti, a kész süteményt megszórhatja porcukorral.