Egész eddigi életemben csak egyszer ettem méteres kalácsot (más néven ferdén vágós süteményt). Ez az egyetlen alkalom viszont olyan emlékezetes, hogy pontosan tudom, hol és milyen körülmények között történt. 8-9 éves lehettem akkor, és az unokatesóm másik nagymamája sütötte, akiről – azon kívül, hogy isteni kelt tésztákat tudott sütni – annyi maradt meg, hogy ferde szemmel nézett rám, amiért utáltam a zöldségeket. Az ebédre készített rántott patisszonja tőlem csak egy fintort kapott, miközben kevésbé elegáns mozdulattal eltoltam magamtól. :D Ezzel meg is alapoztam a hozzám való viszonyulását. Bezzeg a méteres kalácsának jobb sorsot szántam, és csak úgy toltam… befelé. :D Ám ez a fajta dicséret nem enyhítette meg a szívét irányomban.
De itt most nem ő, hanem a süti a lényeg, ami a konyhafiókban gubbasztó őzgerincformára való rácsodálkozás miatt sütődött meg. Azt ui. tavaly óta nem használtam, és akkor is csak egyszer – muszáj volt hát újra elővennem. Gyorsan el is dőlt, mi lesz a húsvéti süti.
Egy vagon receptet elolvastam hozzá a neten, amik szinte teljesen megegyeztek egymással, mintha legalábbis a prototípus copy paste-vel terjedt volna szét a világhálón, és még a német nyelvű oldalakon is ugyanazt a leírást találtam. Arról nem is beszélve, hogy a sütőforma méretét szinte mindenki titkolja, pedig az őzgerincformák nem egyformák, nem mindegy, hogy hány tojással számolok. Úgyhogy a nagy lelkesedést, hogy azonnal megsüssem, gyorsan felváltotta a „stop, várjál még ezzel egy kicsikét”-érzése. Pár napig pihentettem a témát, miközben vacilláltam, hogy olajos, vajas, vizes, vagy egyéb fajta legyen a piskóta. Végül az olajos mellett maradtam, csak mert olyat még sosem sütöttem. De csavarintottam rajta egyet, és víz helyett tejjel készítettem. Aztán átkonvertáltam az egészet az én sütőformámra. Így lett az én méteres süti receptem azon kevesek egyike, ami kicsit eltér a többitől. Ja, és nálam a sütőforma mérete sem X-akta. :D
Az eredmény gyönyörű, szaftos tészta lett, úgyhogy biztos, hogy nem utoljára sütöttem így a piskótát. A sikerért pedig hálát adtam a Fennvalónak, mert nem normális módon izgultam miatta. :D
A méteres kalács méltó az ünnephez – igazi húsvéti sütemény. :)
De itt most nem ő, hanem a süti a lényeg, ami a konyhafiókban gubbasztó őzgerincformára való rácsodálkozás miatt sütődött meg. Azt ui. tavaly óta nem használtam, és akkor is csak egyszer – muszáj volt hát újra elővennem. Gyorsan el is dőlt, mi lesz a húsvéti süti.
Egy vagon receptet elolvastam hozzá a neten, amik szinte teljesen megegyeztek egymással, mintha legalábbis a prototípus copy paste-vel terjedt volna szét a világhálón, és még a német nyelvű oldalakon is ugyanazt a leírást találtam. Arról nem is beszélve, hogy a sütőforma méretét szinte mindenki titkolja, pedig az őzgerincformák nem egyformák, nem mindegy, hogy hány tojással számolok. Úgyhogy a nagy lelkesedést, hogy azonnal megsüssem, gyorsan felváltotta a „stop, várjál még ezzel egy kicsikét”-érzése. Pár napig pihentettem a témát, miközben vacilláltam, hogy olajos, vajas, vizes, vagy egyéb fajta legyen a piskóta. Végül az olajos mellett maradtam, csak mert olyat még sosem sütöttem. De csavarintottam rajta egyet, és víz helyett tejjel készítettem. Aztán átkonvertáltam az egészet az én sütőformámra. Így lett az én méteres süti receptem azon kevesek egyike, ami kicsit eltér a többitől. Ja, és nálam a sütőforma mérete sem X-akta. :D
Az eredmény gyönyörű, szaftos tészta lett, úgyhogy biztos, hogy nem utoljára sütöttem így a piskótát. A sikerért pedig hálát adtam a Fennvalónak, mert nem normális módon izgultam miatta. :D
A méteres kalács méltó az ünnephez – igazi húsvéti sütemény. :)
Hozzávalók 30x11x5 cm-es őzgerincformához, 2 rúdhoz:
Sárga piskótához:
3 tojás
15 dkg porcukor
75 ml napraforgóolaj
75 ml tej
20 dkg finomliszt
9 g sütőpor
vaj és liszt a sütőformához
Kakaós piskótához:
3 tojás
15 dkg porcukor
75 ml napraforgóolaj
75 ml tej
17,5 dkg finomliszt
2,5 dkg holland kakaópor
9 g sütőpor
vaj és a liszt a sütőformához
Puncskrémhez:
2 cs. (80 g) puncs ízű pudingpor
7 dl tej
20 dkg vaj
25 dkg porcukor
2-3 ek. Portorico rum (elmaradhat)
Csokoládémázhoz:
20 dkg 43%-os étcsokoládé
10 dkg 85%-os étcsokoládé
4 ek. napraforgóolaj
Csokoládéforgácshoz:
10 dkg 85%-os étcsokoládé
1 ek. napraforgóolaj
elkészítés:
- A sárga piskótához a tojássárgákat habosra kavarjuk a porcukorral, beledolgozzuk a tejet, az olajat, majd felváltva hozzáforgatjuk a sütőporral vegyített lisztet és a kemény habbá vert tojásfehérjét. Kivajazott, liszttel behintett őzgerincformába simítjuk, és előmelegített sütőben megsütjük.
- A piskótát óvatosan kiborítjuk a formából, és tortarácsra téve hagyjuk kihűlni. A sütőformát elmossuk és újból kivajazzuk, belisztezzük. A kakaós piskótát is ugyanígy készítjük el, de a liszthez hozzávegyítjük a kakaóport is. (Ha a tészta sütés közben felpúposodna, és a kétféle piskóta magassága emiatt eltérne egymástól, akkor levágunk belőle annyit, hogy a váltakozva összeillesztett szeletek majd egyforma magasak legyenek.)
- A krémhez 1 dl tejet simára keverünk a pudingporral, valamint 10 dkg porcukorral, a forrásban lévő többi tejhez öntjük, és kis lángon, kevergetve felfőzzük. Folpackkal betakarva, teljesen kihűtjük.
- A puha vajat a többi porcukorral kihabosítjuk, hozzáadjuk az alaposan átkevert pudingot, a rumot, és robotgéppel magas fokozaton habosra kavarjuk. A krémet kétfelé vesszük.
- Egy-egy ív alufóliára egy-egy ív sütőpapírt fektetünk – ezen állítjuk majd össze a 2 rúdnyi süteményt.
- A piskótákról levágjuk a végeiket (ezt nem használjuk fel, mert szárazabbak), és a sütőforma mintázata mentén ujjnyi vastagra felszeleteljük. A sárga és a kakaós piskótaszeleteket mindkét oldalukon megkenjük a krémmel, és váltakozva összeragasztjuk. (2 rúd lesz.) A kimaradt krémmel körbekenjük a süteményeket.
- A sütőpapírt mindkét oldalról ráhajtjuk a rudakra, becsomagoljuk az alufóliával, és 2-3 órára hűtőbe tesszük.
- A csokoládéforgácshoz a csokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk, egy gáztepsi hátuljára öntjük, és téglalap alakban egyenletesen, vékonyan elkenjük. Dermedni hagyjuk, majd spatulával forgácsokat készítünk belőle. Felrázzuk, hogy kicsit széttöredezzenek.
- A mázhoz a kétféle étcsokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk és bevonjuk vele a süteményeket. Épp csak annyi időre hagyjuk megdermedni, hogy a bevonat még képlékeny maradjon.
- A sütemények tetejére szórjuk a csokiforgácsot, és egy éjszakára hűtőbe tesszük. Tálaláskor a rudakat ferdén felszeleteljük.
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 2 x kb. 40 perc
Tipp:
Úgy is készíthetjük, hogy a piskótaszeleteknek csak az egyik felét kenjük meg a krémmel. Ilyen módon egy vastag krémréteg lesz a kétszínű piskóták között.