Csak magamat ismétlem, ha azt írom, hogy a sajttorta az egyik kedvencem. :) Mégsem készítek gyakran, sőt inkább marha ritkán. De 2 év után végre megint megsütöttem.
Van egy linzertésztás és egy kekszes alappal készült, ricottával dúsított változat itt a blogon, sőt egy sütés nélküli is. Úgy gondoltam, már csak azért sem ártana sűrűbben csinálnom, mert lenne még mit csiszolni a külalakon. A sajttorta ui. nem mutat jól, ha túlzottan beesik a közepe, vagy ha túlsül. Sőt én ezt a két szépséghibát már egyszerre is tudtam produkálni! :D Utóbb kiderült, hogy egyértelműen a sütési technikában van a titok: tényleg nem hülyeség a forró vízfürdős dolog. :D
Többnyire nem szeretem ugyanazt az édességet sokszor elkészíteni – hacsak nem űberfinom –, mert szívesen kísérletezem, ill. vonzanak a még ki nem próbált receptek is. Ezért ahelyett, hogy a 2 évvel ezelőtti – nálam amúgy dobogós helyen végzett – meggyes sajttortámat sütöttem volna meg újra, egy, a neten látott recept mellett döntöttem. Ezúttal egy hangyabokányit sem „nyúltam bele”, csupán a mellé kínált szósz lett más – így eperszezon lévén ebből az imádott gyümölcsből készítettem hozzá öntetet. Később jöttem csak rá, hogy az alapot és a tojás mennyiségét leszámítva, szinte ugyanolyan, mint a sok évvel ezelőtti nektarinos sajttorta. :D A sütés módját tekintve is abszolút a javaslatot követtem, és végre külalakra is olyan lett, mint amilyennek egy igazi sajttortának lenni kell. :)
Igaz, sokat kell rá várni, de ezt a tényt kóstoláskor mi rögtön elfelejtettük, mert ez a torta egyszerűen mesés! Olyan krémes, hogy szinte észrevétlenül csúszik le a torkunkon. :D Úgy tűnik, ezt a véleményt a barátaink is osztották, mert náluk is nagy sikert arattam vele. :) Az eperöntet pedig magában is imádni való.
Van egy linzertésztás és egy kekszes alappal készült, ricottával dúsított változat itt a blogon, sőt egy sütés nélküli is. Úgy gondoltam, már csak azért sem ártana sűrűbben csinálnom, mert lenne még mit csiszolni a külalakon. A sajttorta ui. nem mutat jól, ha túlzottan beesik a közepe, vagy ha túlsül. Sőt én ezt a két szépséghibát már egyszerre is tudtam produkálni! :D Utóbb kiderült, hogy egyértelműen a sütési technikában van a titok: tényleg nem hülyeség a forró vízfürdős dolog. :D
Többnyire nem szeretem ugyanazt az édességet sokszor elkészíteni – hacsak nem űberfinom –, mert szívesen kísérletezem, ill. vonzanak a még ki nem próbált receptek is. Ezért ahelyett, hogy a 2 évvel ezelőtti – nálam amúgy dobogós helyen végzett – meggyes sajttortámat sütöttem volna meg újra, egy, a neten látott recept mellett döntöttem. Ezúttal egy hangyabokányit sem „nyúltam bele”, csupán a mellé kínált szósz lett más – így eperszezon lévén ebből az imádott gyümölcsből készítettem hozzá öntetet. Később jöttem csak rá, hogy az alapot és a tojás mennyiségét leszámítva, szinte ugyanolyan, mint a sok évvel ezelőtti nektarinos sajttorta. :D A sütés módját tekintve is abszolút a javaslatot követtem, és végre külalakra is olyan lett, mint amilyennek egy igazi sajttortának lenni kell. :)
Igaz, sokat kell rá várni, de ezt a tényt kóstoláskor mi rögtön elfelejtettük, mert ez a torta egyszerűen mesés! Olyan krémes, hogy szinte észrevétlenül csúszik le a torkunkon. :D Úgy tűnik, ezt a véleményt a barátaink is osztották, mert náluk is nagy sikert arattam vele. :) Az eperöntet pedig magában is imádni való.
Hozzávalók 18 cm átmérőjű tortához:
Kekszalaphoz:
12 dkg zabkeksz (pl. Győri Édes zabfalatok)
5 dkg olvasztott vaj
Krémhez:
2 tojás
12 dkg cukor
20 dkg tejföl
50 dkg mascarpone
1,2 dl habtejszín
egy kis citrom leve
1 ek. étkezési kukoricakeményítő
1 ek. vaníliapaszta
Eperöntethez:
40 dkg földieper
½ citrom leve
4-5 dkg cukor
1,5 dkg kukoricaliszt
elkészítés:
- A tortaforma karimáját olvasztott vajjal körbekenjük, és rásimítunk egy, a karimánál kicsit szélesebb sütőpapírcsíkot.
- Az összetördelt kekszet nyújtófával morzsalékosra hengereljük, majd összekeverjük a langyos olvasztott vajjal, és a kapcsos tortaformába nyomkodjuk.
- A forma alját és az oldalát is alufóliába csomagoljuk, magas falú tepsibe állítjuk, és 160°C-ra előmelegített sütőbe tesszük, amíg a krémet elkészítjük.
- A felvert tojásokat simára dolgozzuk a porcukorral, a keményítővel, a tejföllel, a tejszínnel, a vaníliapasztával, a citromlével, majd robotgéppel alacsony fokozaton hozzákeverjük a mascarponét.
- Az előmelegített tortaformát tepsibe tesszük, 3 dl forró vizet öntünk köré, és a krémet a kekszes alapra öntjük. 180°C-os sütőben 30 percig, majd 160°C-on további 60 percig sütjük. Amint a teteje világos aranyszínűre sült, kikapcsoljuk a sütőt, és a még remegő állagú tortát néhány órán át a résnyire kinyitott ajtajú sütőben hagyjuk.
- Az eperöntethez a feldarabolt eper felét botmixerrel pürésítjük, majd kiveszünk belőle egy keveset, és simára keverjük a kukoricaliszttel. Visszaöntjük a cukorral, citromlével ízesített többi eperpüréhez, és miután felforrt, sűrűsödésig főzzük. A félretett darabolt epret a forró öntethez adjuk, és így hagyjuk kihűlni.
- A sajttortát lefedjük, és néhány órára hűtőbe tesszük dermedni. Tálalás előtt lekapcsoljuk róla a karimát, lehúzzuk a sütőpapírt, és óvatosan áttesszük egy tortatálra. Felszeleteljük, és eperöntettel meglocsolva kínáljuk.
Forrás