Sajttal töltött, rántott sonkaszelet sült krumplival, tartármártással

Ez az étel annyira egyszerű, hogy szinte nem is nevezném receptnek, és talán megmosolyogtató, hogy annyi bonyolultabb étel után most ez is felkerült a blogra. Én azonban nem szégyenkezem, mert egyrészt a kezdő háziasszonyok számára, vagy a gyorsan elkészíthető receptek kedvelőinek, ill. azoknak is jó alternatíva lehet, akik még valamilyen oknál fogva sosem hallottak erről az amúgy széles körben elterjedt ételről. A blogon való jelenlétének másik oka az, hogy ez egy számomra nagyon kedves gyerekkori ízemlék, mert Anya igen gyakran készített ilyet.
Aki követi a blogomat, az pontosan tudja, mennyire válogatós vagyok, de azt talán nem, hogy kiskoromban ez hatványozottan jellemző volt rám. Akkoriban a sajtos-tejfölös tésztán, a túrós és lekváros derelyén, a túrógaluskán, a palacsintán, a tükörtojáson, a rántottán, a vajas kenyéren/péksütin és a rántott májon/húson/sajton kívül nem nagyon voltam hajlandó mást megenni.
Nemrégiben Anyával arról beszélgettünk, hogy miket főzött nekem hétköznap, amikor általános iskolás koromban 3 évnyi menzás én-ezt-nem-eszem-meg szenvedés után végre belátta, hogy nincs értelme küzdeni, jobb lesz nekem a sulikaja helyett az otthoni, kevéssé fantáziadús étkeztetés. Mit jobb! Számomra ez maga volt a Mennyország. :D
Szóba került, hogy a fent felsoroltakon kívül a rántott, sajtos parizer volt az egyik kedvencem. Imádtam, ahogy kifolyik a sajt a két felvágottszelet közül. :) Akkoriban a tartármártás persze luxusnak számított, és a csalamádét is utáltam, de ezek nélkül is tökéletes élményt jelentett ez az étel.
Azóta persze iszonyú sokat fejlődtem az ízlésemet illetően, és bár a régi kedvencek ma is toplistásak, a sajtos párizsi valahogy feledésbe merült. Majd' 30 év után azonban előásta magát a tudatom mélyéről, hogy most újra megörvendeztethessem magamat vele. A parizert persze sonkára cseréltem, mert hát az mégiscsak finomabb. :) Jó ez a "gyerekkaja", de azért már nem nevezném kedvencnek. :D

Hozzávalók 2 személyre:

Töltött sonkához:
8 szelet pulykamellsonka
4 szelet Pannónia sajt
Graham-liszt
1 tojás
zsemlemorzsa
kókuszolaj a sütéshez

Körethez:
50 dkg krumpli
kókuszolaj a sütéshez
só

Tartármártáshoz:
4 ek. tejföl
3 ek. majonéz
1 tk. semleges ízű olaj
1 tk. porcukor
őrölt fehér bors
pár csepp citromlé

Továbbá:
csalamádé a tálaláshoz

elkészítés:

1. A körethez a meghámozott, hasábokra vágott krumplit bő, forró kókuszolajban pirosra sütjük, majd alaposan lecsepegtetjük és megsózzuk.
2. A 3-4 mm vastagságú sonkaszeletek egyik felét lisztbe, felvert tojásba, zsemlemorzsába forgatjuk, megtöltjük 1-1 vékony szelet sajttal (én kör alakúra szabtam, hogy még jobban illeszkedjen), és befedjük egy másik sonkaszelettel. Kevés kókuszolajon mindkét oldalukon kisütjük, majd papírtörlőre szedjük.
3. A mártáshoz a hozzávalókat alaposan összekeverjük, és a sült krumplival, valamint a csalamádéval együtt a rántott sonka mellé tálaljuk.

Pulykagulyás gombával és sárgarépával

Nagyon ritkán veszek pulykahúst, de most olyan szép és friss mellfilét láttam a hentesnél, hogy nem tudtam ott hagyni. Egy részéből ezt a könnyen elkészíthető szaftos ételt készítettem a Kutyafülnek, mert a minap már jelezte, hogy gombát enne. A szaftja alapján, készítés közben nekem is nagyon ízlett, és amikor mindketten asztalhoz ültünk, nem bírtam megállni, hogy ne egyek belőle én is, igaz, a gombát közben a Kutyingernek adogatva. :D Amikor megkóstolta az ételt, közölte, hogy ilyet még sokszor csináljak, mert már elsőre a kedvence lett, és hogy pont ilyen ízekre vágyott. Nem kicsit vigyorogtam, de nem hittem volna, hogy ennyire odalesz érte, hiszen semmi különös nincs benne. De hát nem kell minden ételnek őrült különleges hozzávalókat tartalmaznia ahhoz, hogy imádjuk. Hipp-hopp betermeltük. :D

Hozzávalók 2 személyre:

40 dkg pulykamellfilé
12 dkg fehér csiperke
1 fej vöröshagyma
1 nagy sárgarépa
só
őrölt fekete bors
1 csapott ek. liszt
2,5 dl tej
1 dl tejszín
0,5 dl tyúkhús alaplé
2 ek. olívaolaj
½ csokor metélőhagyma

elkészítés:

1. A megtisztított hagymát félbevágjuk, vékonyra szeljük, és az olívaolajon megdinszteljük.Rátesszük a felkockázott húst, sóval, borssal ízesítjük és kissé megpirítjuk.
2. A gombát megtisztítjuk, méretétől függően felezzük, negyedeljük vagy nyolcadoljuk, majd a húshoz adjuk, és 1-2 percig együtt pároljuk vele.
3. Rászórjuk a lisztet, összekeverjük, majd hozzáöntjük az alaplevet, a tejet, a tejszínt, és felforraljuk. Fedő alatt, kis lángon negyedórát főzzük.
4. Hozzáadjuk a megtisztított, felkarikázott sárgarépát, és fedő nélkül, néha megkeverve, puhulásig főzzük. Ha szükséges, még utánaízesítjük az ételt.
5. A metélőhagymát felaprítjuk, és tálalás előtt megszórjuk vele a gulyást. Köretnek rizst adunk hozzá.

A recept a Kifőztük gasztromagazin januári számában is megjelent.

Citromos pulykamellszelet sárgarépás-mandulás burgonyapürével

A múltkor nagyon ízlett nekünk az édes, csípős csirkenyárs, ezért kedvet kaptam valami hasonlóhoz. Mivel maradt még pulykamellem, illetve egy árva szál répám, valamint korábbról egy kis pirított mandulapelyhem, ezért ezeket mind összeházasítottam, és kikerekedett belőle ez a finom ebéd. Nem lepődtem meg, hogy ízlett, ui. az édeskés mártásokban sült husit jó ideje szeretem/szeretjük.
Számomra a pirított mandulapehely kimondottan kellemes a burgonyapürében, amit a répa élénk színe csak még inkább feldob. :)
Akár szilveszterre is jó választás lehet.

Hozzávalók 2 személyre:

Citromos pulykamellszeletekhez:
40 dkg pulykamellfilé
3 dkg vaj
só
őrölt fekete bors
1 nagy kezeletlen citrom
2 púpozott ek. sárgabaracklekvár

Burgonyapüréhez:
50 dkg krumpli (tisztítva mérve)
1 szál (kb. 10 dkg) sárgarépa
3 ek. mandulapehely
őrölt szerecsendió
só
4 dkg puha vaj

elkészítés:

1. A krumplit és a répát meghámozzuk, előbbit nagyobb, utóbbit kis kockákra vágjuk, sós vízben mindkettőt puhára főzzük, majd leszűrjük és lecsepegtetjük. (A répát a krumplitól külön, gőz fölött is megpárolhatjuk, hogy megmaradjanak benne az értékes vitaminok.)
2. A zöldségeket villával összetörjük (nem baj, ha a répát nem teljesen pürésítjük), sózzuk, belekeverjük a vajat, szerecsendióval fűszerezzük, majd hozzáadunk a zsiradékmentes serpenyőben előzőleg megpirított mandulapehelyből 2 evőkanállal. (A többi mandulapelyhet a díszítéshez használjuk.)
3. A citromot alaposan megmossuk, szárazra töröljük, félbevágjuk, a fél citrom levét kifacsarjuk, a másik felét karikára vágjuk.
4. A húst felszeleteljük, enyhén kiklopfoljuk, mindkét oldalukon meghintjük borssal, és a felforrósított vajon pirosra sütjük. Közben sózzuk. Félretesszük.
5. A visszamaradt zsiradékot felöntjük a citromlével, elkeverjük benne a lekvárt, és ha túl savanyú, hozzákeverhetünk egy kis mézet.
6. A húst visszatesszük a citromos-lekváros szószba, összerotyogtatjuk, majd tálra rendezzük, és citromszeletekkel díszítjük.
7. A burgonyapürét megmelegítjük, megszórjuk a félretett mandulapehellyel, és a húshoz adjuk.

Megjegyzés:

A húst csak tálaláskor díszítsük a citromszeletekkel, különben megkeményedik. Ha mégis idő előtt rátennénk a húsra, akkor újramelegítve felpuhul.

Csirkenyárs borsos-csokoládés mártással

 

 

Pár éve ajándékba kaptam egy „Partifalatok” című receptkönyvet, és szomorúan konstatáltam, hogy alig van benne olyan recept, amit szívesen elkészítenék. Persze ez csak a finnyásságom miatt van. Nemrégiben aztán újra elővettem a könyvet, és belelapoztam, hátha azóta mégis megkívánok belőle valami olyat, amin addig nem akadt meg a szemem. Azt nem mondom, hogy a most választott recept hozzávalóit tekintve hatalmas változást jelent az ízlésemet illetően, de azt azért elmondhatom, hogy a mártás első látásra korábban biztos nem lett volna túlzottan szimpatikus. Most végre elég bátorságot éreztem ahhoz, hogy elkészítsek egy ilyen ízkombinációjú ételt, és meg kell mondjam, kellemesen csalódtam, mert nagyon ízletesnek találtam ezt a pikáns mártást. A hús persze nem egy nagy valami, hiszen itt a mártás a lényeg.
A recept eredetileg nem ír csilit, viszont ánizst igen, amit - bátorság ide vagy oda - eszem ágában sem állt beletenni. Aki viszont még pikánsabbá szeretné tenni, az tegyen bele nyugodtan.

Hozzávalók kb. 10 nyárshoz:

Húsnyársakhoz:
1 kg csirke- vagy pulykamellfilé
őrölt fekete bors
só

Mártáshoz:
3 szárított pepperoni
1 tk. szárított, tört csilipaprika
2,5 dl csirkehúsalaplé
1 nagy fej vöröshagyma
1 paradicsom (kb. 10 dkg)
1 gerezd fokhagyma
2,5 dkg mandula
2,5 dkg mazsola
1 ek. szezámmag
4 kis szem szegfűbors
1 mk. koriandermag
½ mk. őrölt fekete bors
½ mk. őrölt fahéj
egy csipet só
½ tortilla lap
1 ek. mangalicazsír
2 dkg étcsokoládé

elkészítés:

1. A pepperonit összemorzsoljuk, a csilivel együtt kis tálkába tesszük, leforrázzuk 1 dl húsalaplével, és fél órát állni hagyjuk.
2. A többi hozzávalót turmixgépbe tesszük, beletördeljük a fél tortilla lapot, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, és alaposan összeturmixoljuk.
3. A pürét a serpenyőben felforrósított zsírra tesszük, és állandó keverés mellett, kis lángon 5 percig főzzük.
4. Hozzákeverjük a többi alaplevet, az összetördelt csokoládét, és addig főzzük, amíg fel olvad benne a csokoládé.
5. A húst nagyobb kockákra vágjuk, sózzuk, borsozzuk, nyársra szúrjuk, és faszénparázson vagy kontakt grillben megsütjük. A mártást melegen (vagy langyosan) a hús mellé kínáljuk.

Pulykamell korong

Maradt még a kapormártásból, ezért ki kellett találnom mellé valamit. Emlékeztem rá, hogy korábban készítettem már csibefasírtot, és most is valami ahhoz hasonlót akartam. Az ízesítésén változtattam valamicskét, és zabpehely helyett kenyérmorzsát használtam, ami számomra ízletesebbé tette ezt az ezúttal pulykahúsból készült ételt.
Nem csak főzelékekhez, hanem bármilyen köret mellé illik. Én az ilyen fasírt-jellegű húst kimondottan kedvelem valamilyen salátához. Laktató ebéd lett belőle.

Hozzávalók kb. 30 darabhoz:

50 dkg pulykamell
1 nagy fej vöröshagyma (kb. 20 dkg)
1 ek. mangalicazsír
1 mk. őrölt csili
só
1 tojás
kb. 10 dkg zsemlemorzsa
½ csokor petrezselyem
kevés mangalicazsír a sütéshez

elkészítés:

1. A hagymát lereszeljük, vagy késes aprítóval pépesre daráljuk, és a zsíron megdinszteljük. Hozzákeverjük a csilit, a sót, majd hűlni hagyjuk.
2. A húst ledaráljuk és alaposan összedolgozzuk a hagymával, a tojással, a petrezselyemmel, ill. annyi zsemlemorzsával, amitől formázható masszát kapunk. (Ha szükséges, még ízesítjük.)
3. A húspépből golyócskákat gömbölygetünk, majd kissé ellapítjuk (kb. 1 cm vastagságúra), és a felforrósított zsíron vagy sütőben mindkét oldalukon pirosra sütjük. Főzelék mellé vagy tetszés szerinti körettel tálaljuk.

Fehérborban párolt mézes-mustáros pulykaragu

Szeretjük a mézes-mustáros husit, de én eddig saját fejem szerint készítettem. Kíváncsi voltam a fehérborral készült változatra is, ezért választottam ezt a Kifőztükben talált receptet. Nem is gondoltam volna, hogy a "jesszus, de finom!" kategóriába tartozik. A bor savanykás aromája kellemesen pikánssá teszi ezt az ételt, és jól harmonizál a méznek köszönhető enyhén édeskés ízzel. Kifejezetten ajánlom kipróbálásra, akár csirkemellből vagy pulyka-/csirkecombból is.
Én hagymás, kukoricás borsóköretet adtam mellé, de rizzsel is fogyaszthatjuk.

 

Hozzávalók 3 személyre:

50 dkg pulykamellfilé
só
őrölt fekete bors
5 dkg vaj
1 ek. méz
1 púpozott ek. mustár
2 dl száraz fehérbor
1 púpozott ek. liszt
2,5 dl tejszín
fél csokor petrezselyemzöld
1 ek. citromlé

elkészítés:

1. A pulykamellet vékony csíkokra vágjuk, sózzuk, borsozzuk és jól összeforgatjuk.
2. Serpenyőben vajat hevítünk, rátesszük a húst, és fehéredésig sütjük.
3. Hozzákeverjük a mézet, a mustárt, felöntjük a borral, és addig pároljuk, amíg a levét teljesen elfövi és kicsit pirulni kezd.
4. Rászórjuk a lisztet, hozzákeverjük a tejszínt, a citromlevet (ha szükséges, még egy kevés vízzel is hígíthatjuk), és hozzáadjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet. Összeforraljuk és tálaljuk.

Paradicsomos-mézes pulykamell szalagok

„Ez ennyire finom?!” – kiáltottam föl magamban, amikor az első falatot a számba vettem. Nem vagyok paradicsomos ízvilág-rajongó, de vannak olyan ételek, amik a fogamhoz valók akkor is, ha ez a zöldség töményen jelen van bennük. Ez a hús pedig kifejezetten ezek közül való. Hála a Kifőztük magazinnak most már ez is alap kaja nálunk! Annál is inkább, mert pikk-pakk megvan vele az ember, és a gyorsan elkészíthető ételek nálam is előnyt élveznek. :)
Csirkemellből is elkészítettem már – naná, abból mindent! –, de valahogy pulykából ízletesebb, pedig amúgy ez a húsfajta nem a kedvencem.

Hozzávalók 2 személyre:

kb. 40 dkg pulykamellfilé
1 nagy fej vöröshagyma
őrölt fekete bors
fokhagymapor vagy -granulátum (elmaradhat)
1 csapott ek. kakukkfű
só
1-2 ek. méz
1 kis doboz (40 g) sűrített paradicsom
1 púpozott ek. mangalicazsír

elkészítés:

1. A hagymát félbevágjuk, hajszálvékonyra szeljük, és a felforrósított zsíron megdinszteljük.
2. Rátesszük a sóval, borssal (fokhagymaporral) ízesített, vékony csíkokra vágott húst, és fehéredésig sütjük.
3. Rácsorgatjuk a mézet, aranybarnára pirítjuk, majd megszórjuk kakukkfűvel, és alaposan elkeverjük a sűrített paradicsommal. Összesütjük, majd tetszés szerint sült krumplival, rizzsel, kölessel vagy friss salátával tálaljuk.