ANZAC keksz – kókuszos zabkeksz (tojásmentes)

 

 

Néha (de van, akinek mindig) jól jön a keksz a háznál, ezért amikor elém került a képeken is látható ropogtatni való receptje, rögtön kedvet kaptam hozzá.
A keksz – ami valójában inkább süti – neve egy betűszó: az Australian and New Zealand Army Corps rövidítése (Ausztrál és Új-Zélandi Egyesített Hadtest; kiejtve, röviden: enzek). Mindez azért érdekes, mert a keksz az I. világháború idején pattant ki az ausztrál és új-zélandi asszonyok fejéből, akik olyan ropogtatni valót szántak a frontra induló férjeiknek, ami hosszú ideig eláll, ugyanakkor olcsó hozzávalókból van, gyorsan elkészíthető és jól variálható. A keksz annyira kedveltté vált, hogy az amerikai Veterán Ügyek Minisztériuma később védetté nyilvánította a nevét és receptjét.
Bár eredetileg nyilván nem volt jellemző a vanília használata, de szerencsére most nem világháborúban élünk, így én tettem bele. Szerintem illik hozzá az aszalt vörös áfonya is, de én most így elsőre anélkül szerettem volna kipróbálni. Ahogy láttam, sokan tesznek bele szódabikarbónát, forró vizet, vagy épp összeolvasztják a vajat a mézzel, úgyhogy lehet vele variálni.
Én nem használtam szódabikarbónát, és nem lapítottam le olyan nagyon. Állítólag egyébként belül pöttyet rágósabbnak, kívül pedig ropogósnak kell lennie, amit sikerült is prezentálnom. :)
Nekünk bejött ez a keksz, éppen ezért esélytelen, hogy az eltarthatóságát leteszteljem. :D

Hozzávalók 15 darabhoz:

12 dkg finomliszt
10 dkg finom szemcséjű zabpehely
3 dkg kókuszreszelék (+ kb. 2 dkg a forgatáshoz)
10 dkg nádcukor
2 cs. Bourbon vaníliás cukor
egy csipet só
13 dkg vaj, felolvasztva
2 ek. (kb. 3 dkg) akácméz

elkészítés:

1. A zabpelyhet, a kókuszreszeléket, a cukrokat, sót a liszthez vegyítjük, majd hozzáadjuk a mézet, az olvasztott vajat, és alaposan összekeverjük.
2. A tésztamasszából diónyi (kb. 3,5 dkg-os) golyókat formázunk, és kókuszreszelékbe forgatjuk, majd a két tenyerünk között ellapítjuk (nem baj, ha közben kicsit reped).
3. A kekszeket sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk egymástól távolabb, és előmelegített sütőben megsütjük. Tortarácsra szedve hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 18 perc

Megjegyzés, tipp:

A formázás úgy is működik, ha a nyers tésztadarabokat golyó formában sorakoztatjuk a tepsire, és a tenyerünkkel lenyomjuk. Nekem így nagyon berepedtek, ezért inkább a két tenyerem között lapítottam.
Az eltarthatóságot növelhetjük, ha kicsit tovább sütjük a kekszeket.

 

Thai ragacsos rizses sütőtökfasírt mézes-harissás görög joghurt-mártogatóval

 

 

 

A zöldségfasírtokat nekem találták ki! Akkor is, ha az sütőtökből készült. Hiszen az első tökös receptem után három évvel is úgy érzem, hogy ez a zöldség is a barátunk, még ha ilyen sokat kellett is várni rá, hogy újra ebédet készítsek belőle. :D
Az alábbi étel eredetijét egyébként a „citromos bácsitól” ajándékba kapott citrom tök felhasználásán való agyaláskor találtam a neten. Miután a tetszetősnek tűnő recept a birtokomba került, és végre megérkeztek a direkt ehhez megrendelt hozzávalók (mert thai ragacsos rizst és harissát mifelénk sehol sem lehet kapni), sőt a tök is kibírta a két hétig tartó várakozási időt, nagy elánnal fogtam hozzá az elkészítéséhez. A felbuzdulásból azonban bosszúság lett, és a tökös massza szégyenszemre a kukában landolt. Ennek oka pedig az volt, hogy sütés közben szétfolyt a fasírt, hiába izzítottam be végül az air fryert is, hogy a többit olaj helyett inkább abban süssem ki. Igaz, én eleve felhúzott szemöldökkel szemléltem a videót, amiben a masszához csak keményítőt kevert a kis hölgyemény, tojást viszont egy darabot se. Neki sikerült (naná!), nekem nem, de bizonyára az apróságokon csúszott el a dolog. Nevezetesen, hogy a „1 cup” mint mennyiség számomra mindig feladja a leckét – pláne kockázott tök esetében –, ill. én a kihűlt sült tököt előbb magában törtem át villával, majd ezután kevertem hozzá a főtt rizst és társait. Ellenben ő a kockázott állapotú sült tökkel tette ugyanezt, és gyúrta egybe az egészet. Tehát nála a tök valószínűleg darabosabb maradt (igaz, kézzel is simán pürés állagúra lehetne trancsírozni), így kevésbé lett szaftos a matyi. Plusz, az ő harissája állagra a sűrített paradicsoméra hajazott, míg az enyém folyékony volt, ezáltal is hígabbá téve a masszát. Bár nem hiszem, hogy pont ez lett volna a fő baj.
A tojás mint kötőanyag hiánya viszont nekem továbbra is furcsán hatott, tekintve hogy útifűmaghéj sem került bele, a tojásnélküliséget orvosolandó, ami ugyebár sütéskor egybefogta volna a fasírtalapot. Sebaj, maradt még tök bőven a kísérletezéshez, még ha kedvből jóval kevesebb is jutott, köszönhetően a mocsok macskáknak, akik néha „kivisznek az észből” az ilyen-olyan bolondériáikkal. :D Szóval a tök kisvártatva újra színre lépett, a massza ismét bekeverődött, és juszt is került bele tojás, sőt másfajta szárazanyag, hogy egyben tartsa a sülő fasírtot. A végeredmény mindkettőnknek nagyon ízlett, sőt az incemfáncom hozzávalók (pisztácia, gránátalma, málnaecet, harissa, ragacsos rizs) is dobtak rajta, de simán működhet ezek nélkül is, kinek-kinek a maga pénztárcájára és/vagy ízlésére szabva. ;) Mi magában, pontosabban csupán a harisnyás harrisás-mézes joghurtba tunkolva ettük, és nem hiányzott mellé semmilyen köret. Szerintem olajban sütve finomabb. ;)

Hozzávalók 12 darabhoz:

a tökfasírthoz:
10 dkg thai ragacsos rizs (nyers mennyiség)
½ tk. sáfrány
egy csipet só
2 dl víz
25 dkg vajtök (hámozott mennyiség)
1 vörös- vagy mogyoróhagyma (lehéjazva kb. 10 dkg)
4 gerezd fokhagyma, áttörve
1 ek. harissa (enyhe; vagy 1 tk. Erős Pista)
2 tk. őrölt koriander
2 tk. őrölt kömény
1 tk. őrölt pirospaprika
1 ek. szezámmag
1 tk. fekete szezámmag
1 tk. magos Dijoni mustár
1 kis citrom héja
2 ek. frissen facsart citromlé
fekete bors
só
1 nagy tojás
1 tk. olívaolaj a nyers tök sütéséhez
2 dl víz
5 dkg zabpehely, darálva
8 dkg apró szemű zabpehely
kevés kókuszolaj a fasírtok sütéshez

a mártogatóhoz és a tálaláshoz:
15 dkg görög joghurt
1 tk. méz vagy egyéb növényi édesítő
1 ek. harissa (enyhe)
2 tk. pisztácia, aprítva (vagy pekándió)
2 ek. gránátalmamag
1 ek. aprított petrezselyemzöldje
málnás balzsamecet krém, ízlés szerint

elkészítés:

1. A rizst alaposan átmossuk, majd annyi vízben, ami 2 ujjnyira ellepi, 4 órára beáztatjuk.
2. A sáfrányszálakat lábasba szórjuk, felöntjük 1 dl forró vízzel, és lefedve állni hagyjuk.
3. A beáztatott, majd leszűrt rizst a többi vízzel együtt a sáfrányos vízhez öntjük, nagy lángon felforraljuk, és lefedve, kis lángon 7-8 perc alatt megfőzzük. Elzárjuk alatta a lángot, és lefedve 10 percig állni hagyjuk. Kihűtjük.
4. A tököt meghámozzuk, felkockázzuk, majd tálba téve összeforgatjuk a negyedbe vágott, felszeletelt hagymával. 1-1 teáskanál őrölt korianederrel és őrölt köménnyel fűszerezzük, hozzákeverjük a harissa pasztát, a magos mustárt, a kétféle szezámmagot és az olajat.
5. A keveréket a forró levegős sütő tepsijébe tesszük, és 180°C-on kb. 20 perc alatt puhára sütjük, miközben 2-3 alkalommal átforgatjuk. Hűlni hagyjuk, majd késes aprítóban ledaráljuk, vagy villával áttörjük.
6. A rizst a kihűlt tökhöz adjuk, és alaposan összedolgozzuk az áttört fokhagymával, a többi fűszerrel, a citromhéjjal és -lével, a tojással, valamint a darált és a szemcsés zabpehellyel.
7. A masszából fagylaltos kanálnyi adagokat veszünk ki, és a tenyerünkben kissé ellapítjuk. A sütést kétféleképpen végezhetjük:
   a) A fasírtokat annyi felhevített olajba tesszük, amennyi félig ellepi azokat, és közepes lángon mindkét oldalukon kisütjük. (Szerintem ez a változat finomabb.)
   b) A sütőpapírral bélelt forró levegős sütő sütőpapírral bélelt, kissé beolajozott rácsbetétjére (vagy normál sütő tepsijére) tesszük a fasírtokat, meglocsoljuk leheletnyi olajjal, és 180°C-on kb. 15 perc alatt kisütjük.
8. A kész fasírtokat elosztjuk 2 tányéron, megszórjuk gránátalma magokkal, aprított pisztáciával, petrezselyemmel, és meglocsoljuk krémes balzsamecettel. Mézzel édesített görög joghurtot, 1-1 teáskanál harissát adunk mellé mártogatónak.

Megjegyzés, tipp:

Normál sütőben a felkockázott tököt 200°C-on süssük kb. 30 percig. Sütőben sütve nem pirul, csak puhul, és szaftosabb lesz, (villával könnyű áttörni), emiatt több liszt kellhet bele, mint a forró levegős sütőben sütött változat esetében.
Friss korianderrel, mentalevelekkel, kaporral is tálalhatjuk.
A fotókon látható világosabb színű sütőtöktökfasírtok air fryerben, a sötétebbek olajban sültek.

Ötlet: innen

Zabpalacsinta újhagymás-fetás töltelékkel, panko bundában

(forró levegős sütőben készítve)

 

Mostanában elég gyakran sütök palacsintát – talán azért is, mert évekig szinte elfeledett étel volt nálunk. Hiszen csak úgy, valamivel betöltve, „normál módon”, azaz simán feltekerve, a Kutyafül nem igazán szereti. Így aztán az maradt meg bennem, hogy jobb, ha a palacsintára csak ritkán kerítek sort. Mígnem eljött 2024, a palacsinta éve. :D Abból is inkább a rántott változat, mert azt a Kutya örömmel megeszi.
Amióta van air fryerünk, mindig abban sütöm a panírozott ételeket, így a bundás palacsintát is. Abszolút bevált ez a módszer, nincs olajszag, se egyéb macera, amivel egyébként az olajban való sütés – az air fryerrel szemben – járni szokott.
Ehhez hasonló palacsintát az alábbi módon már többször sütöttem, tölteléknek viszont mindig más kerül bele. A panko morzsa azonban örök visszatérő eleme ennek az ételnek, hiszen semmi sem finomabb a ropogós bundánál. :) Ami viszont teljesen más az eddigi panko morzsás palacsintáimhoz képest, az az őrölt zabpehely használata. Kíváncsi voltam ui., hogy milyen állagú palacsinta születik belőle. A zabpehely pedig igen jól vizsgázott a palacsintatészta alapanyagaként! :) Lehet, hogy mást nem, de a kisült palacsinta illata és kicsit az íze is engem a gofriéra emlékeztet. Bár a tészta egy pöttyet talán hajlamosabb a repedésre a megszokott palacsintatésztához képest, de ha odafigyelünk a sütésre, a repedés beforr, mire a palacsinta másik oldala is átsül.
Nekünk nagyon ízlett; igazán jól illik az imádott salátánkhoz, vagy fordítva: a salátánk ehhez a palacsintához. :D

 

Hozzávalók 4-5 darabhoz:

a palacsintához:
10 dkg zabpehely (esetleg zab- vagy zabpehelyliszt)
1 nagy tojás
½ mk. só
½ mk. cukor
1 tk. olívaolaj
1,5 dl laktózmentes tej
1 dl szóda- vagy szénsavas ásványvíz
növényi olaj a sütéshez (én kókuszolajat használtam)

a töltelékhez:
20 dkg újhagyma (esetleg póré vagy vegyesen)
10 dkg feta sajt
6 ek. tejföl
1 dkg kókuszolaj
oregánó
őrölt színes bors
só

a panírozáshoz:
őrölt zabpehely (esetleg zab- vagy zabpehelyliszt)
1 nagy tojás
panko morzsa

elkészítés:

1. A zabpelyhet ledaráljuk. A tojásokat felverjük, sóval, cukorral ízesítjük, és felváltva, csomómentesre keverjük a zabpehelyliszttel, a tejjel. Hozzáadjuk az olívaolajat, és lefedve 30 percre hűtőbe tesszük.
2. A töltelékhez a megtisztított hagymákat felaprítjuk, enyhén sózzuk, megfűszerezzük, és a felhevített olajon fedő alatt megpároljuk. Kihűtjük. A fetát villával morzsalékosra törjük.
3. A besűrűsödött tésztamasszát felengedjük szódavízzel, majd a kiolajozott, felhevített serpenyőben eloszlatunk egy adag tésztamasszát.
4. Miközben a palacsinta sül, a felül lévő oldalára konyhai szilikonecsettel kevés olajat csepegtetünk. Ha a palacsinta már elválik a serpenyőtől, fordítólapáttal óvatosan alányúlva megfordítjuk és készre sütjük. A palacsintát tányérra csúsztatjuk, és lefedjük egy másik tányérral. A többi palacsintát ugyanúgy sütjük ki.
5. Egy – még meleg – palacsintán elkenünk egy szűk evőkanál (kb. 1,5 dkg) tejfölt, elosztunk rajta 1 jó evőkanálnyi dinsztelt hagymát úgy, hogy a palacsinta közepét szabadon hagyjuk, majd – a közepét szintén szabadon hagyva – rászórunk egy adag fetát. A palacsintát félbehajtjuk, kissé lenyomkodjuk, majd óvatosan ismét félbehajtjuk (nem baj, ha picit kireped).
6. A betöltött palacsintákat zabpehelylisztbe forgatjuk, megmártóztatjuk előbb a felvert tojásban, majd a panko morzsában.
7. A palacsinták tetejére 1-1 teáskanál tejföl állagú kókuszzsírt locsolunk, és hűtőbe tesszük annyi időre, hogy a zsiradék visszadermedjen.
8. A palacsintákat elhelyezzük a forró levegős sütő rácsbetétes kosarában, és pirosra sütjük.

sütési hőfok: 180°C
sütési idő: kb. 13 perc

Megjegyzés, tipp:

Én kisebb serpenyőben 17 cm átmérőjű palacsintákat sütöttem, de nagyobb serpenyőben is készíthetjük. (úgy csak 4 palacsintánk lesz).
A palacsinták tetején eloszlatott kókuszzsírt azért fontos visszadermeszteni, mert aztán sütés közben fokozatosan kiolvadva, az olaj szépen bevonja a palacsinta felületét – ezáltal egyenletesen pirosra tud sülni a panko morzsa. ;)

 

Napraforgómagos-zabos kréker oregánóval (vegán)

 

 

 

A minap kedvenc fodrászomnál a gluténérzékenység is szóba került, mert a kakaós csiga, amit két vendég között ebéd gyanánt éppen falatozott, szar élvezhetetlen volt. Nekem sem kellett több, hazaérve elkezdtem gluténmentes recepteken agyalni. Bár ez a sós keksz igen messze áll a kakaós csigától, sőt minden egyéb kelt tésztától, de kezdetnek megteszi. :D Egyébként roppantul csodálkozom, hogy az a bizonyos kakaós csiga nem ütötte meg a mércét, hiszen a gluténmentes, sőt (utálatos kifejezéssel élve) a „mindenmentes” alternatíva is lehet(ne) finom. Manapság ui. már jó pár fajta gluténmentes lisztkeverék van forgalomban, sőt tojás és tejtermékek használata nélkül is lehet igazán ízletes és pihepuha kelt tésztákat sütni (mint amilyen pl. ez is). De lapozok, mert ez a bejegyzés nem a gluténmentes kakaós csigáról vagy az egyéb keltekről szól!
Ezt a krékert igazából azért kísérleteztem ki, mert az esti filmnézéshez nem szívesen eszünk (de nem is tanácsos) nehezebb vagy legalábbis nem túl egészséges vacsorát, mint amilyen pl. egy jól megpakolt szendvics. Olyan alternatíva kellett, ami azon túl, hogy leköti a gyomorsavat, finom, ráadásul ropog is, és mondjuk nem szárzeller vagy nyers répa. :D
Ez a keksz szerintem tökéletesen teljesítette az elvárásokat, pláne úgy, hogy még zöldséges mártogatót is készítettem hozzá, csak hogy laktatóbb legyen (és ezáltal kevesebb keksz fogyjon). A Kutyinyek ui. képtelen tejföl nélkül elropogtatni az ilyen száraz kekszeket, viszont tejfölt csak nem kéne enni az esti órákban, sőt úgy általában véve is tanácsos lenne csökkentenie az elfogyasztott mennyiséget. A zöldséges mártogatót szerencsére nagyon szereti, úgyhogy a kettő együtt tényleg jó kiváltója lett az olykor-olykor becsúszó kései vacsinak. :)
A napraforgómag jellegzetes íze abszolút kiérezhető, és szerintem igazán szerethető ez a kréker – annyira, hogy hántolt napraforgómagból három nagy csomaggal is beszereztünk. :D Az ízesítését pedig bárki úgymond személyre szabhatja. ;)

 

Hozzávalók:

10 dkg napraforgómag
10 dkg zabpehely
2 tk. szárított oregánó
1 mk. só
½ cs. sütőpor
6-8 ek. hideg víz

elkészítés:

1. A napraforgómagot és a zabpelyhet késes aprítóval liszt állagúra daráljuk, majd hozzáadjuk a sütőport, a sót, az oregánót és a vizet. A késes aprítóval addig keverjük, hogy massza állagúra összeálljon.
2. Gombócot formázunk belőle, ellapítjuk, és 2 ív sütőpapír között kb. 2 mm vékonyra nyújtjuk.
3. A tésztát tetszés szerinti méretű kekszkiszúróval vagy pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk. (A lehulló tésztaszéleket újra begyúrjuk, kinyújtjuk, -szaggatjuk.)
4. A felületüket tetszés szerint megmintázzuk, és előmelegített sütőben megsütjük. Tortarácsra téve hagyjuk kihűlni, majd fedeles dobozba tesszük.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: 15-17 perc

Megjegyzés/tipp:

Készíthetünk hozzá valamilyen mártogatót vagy (nagyobbra szaggatott kekszek esetén) feltétet. Durvára törve salátára is szórhatjuk, vagy zöldségek, húsok panírozására is használhatjuk.
Nekem ebből a tésztamennyiségből 62 db mini és 19 db 5 cm átmérőjű kréker lett.
A tészta kilyuggatásához én letört végű fogvájót használtam, de hurkapálcikával vagy nyárspálcával is végezhetjük a dizájnolást. ;)

 

Vajas péksütemények Graham- és teljes kiőrlésű búzaliszttel

 

 

Megint elfogyott a heti zsemle, de most kedvet éreztem valamilyen érdekesebb forma kialakításához, ill. a kiflihez is. Így lett ez a kétféle péksütemény. :) Igaz, hogy el lehet vele pepecselni, de néhanapján, főleg hétvégén belefér. ;) Már csak azért is kellett a péksüti, mert előző nap megkaptuk a kóstolót az anyósoméknál érlelődő szaláminkból, és az magában ugyebár nem az igazi. :D
Mivel vasárnap lévén kicsit később keltünk, ezért a kifli és a zsemle ebédidőre sült ki, de ezt cseppet sem bántuk; amolyan reggeli típusú ebéd lett belőle. Mind a péksütemények, mind a szalámi nagyszerűen vizsgázott – úgy belakmároztunk belőle, hogy kifejezetten jólesett utána a szokásos séta. :)
Csak azt sajnálom, hogy a kifli szép, réteges belsejét már nem tudtam lefotózni, mert váratlanul kisütött a nap (kulisszatitok következik: sosem jó ui. ha a fotózás során eltérőek a fényviszonyok, mert legtöbbször az utómunkával sem lehet kiigazítani a különbségeket), de szerencsére a zsemle bélzetének megörökítésére még épp volt időm. Bízom benne, hogy így is sikerült kedveznem azon olvasóimnak is, akik szeretnek a dolgok mélyére tekinteni. ;)

Hozzávalók 12-12 darabhoz:

50 dkg finomliszt vagy fehér kenyérliszt
25 dkg Graham-liszt
25 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
6 dkg cukor
2 csapott ek. só
6 ek. olívaolaj
5 dkg friss élesztő
kb. 7 dl víz
8 dkg vaj a töltéshez
1 tojássárgája a kenéshez
zabpehely a szóráshoz

elkészítés:

1. A liszteket elvegyítjük a cukorral. 3 evőkanálnyit átszedünk egy kis tálkába, belemorzsoljuk az élesztőt, és egy kevés langyos vízzel csomómentesre keverjük. Betakarjuk egy kis liszttel, és hagyjuk felfutni.
2. A sót a többi liszthez vegyítjük, hozzáadjuk a felfutott élesztőt, az olajat, a többi vizet, és robotgéppel jól kidagasztjuk.
3. A tésztát liszttel hintett munkalapon kicsit átgyúrjuk, majd kiolajozott tálba tesszük, és letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
4. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon 24 egyenlő részre osztjuk, mindet meggömbölygetjük, és letakarva pihentetjük jó negyedórát.
5. 12 tésztabuciból kiflit készítünk: a tésztagombócot ellapítjuk, ovális alakúra nyújtjuk, miközben a hozzánk közelebb lévő tésztarészt szélesebbre formázzuk. A tésztaháromszög felületét megkenjük puha vajjal, és az alapjától fogva feltekerjük. Így járunk el a többi tésztagombóccal is, miközben a kifliket sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk. Letakarva hagyjuk megkelni. (Én a kiflik kenéséhez kb. 6 dkg vajat használtam el, a többi ment a zsemlékbe.)
6. A másik 12 tésztából kagyló alakú zsemlét készítünk: a fakanál nyelét a tésztabuci közepére helyezzük, és jól lenyomjuk. Az így kialakult vájat egyik felét kissé ellapítjuk-megnyújtjuk, és ezt a részt, valamint a vájatot is megkenjük puha vajjal. Ráhajtjuk a púpos részt, a széleket összenyomkodjuk és eldolgozzuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük, és addig kelesztjük, amíg a kiflik sülnek.
7. Mindkét péksütemény tetejét lekenjük vízzel felvert tojássárgájával, megszórjuk zabpehellyel, és előmelegített sütőben egymás után megsütjük. Rácsra szedve hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 18 perc

Cukkinis-sajtos rizskrokett panko morzsában, fetás koktélparadicsom salátával

„elbeszélő óda” a paradicsomhoz

 

Közhírré tétetik: az Úr 2023. esztendejében, augusztus havának 25. napján csoda történt: a Sünis kanál blog írója életében először nyers paradicsomot evett nagyobb mennyiségben, és ízlett neki! :D Na jó, itt abba is hagyom az idétlenkedést!
Egyébként tényleg nagy napra virradtunk mi ketten a Kutyinyekkel, és a fentebb kihirdetett ténynek a jelzett dátumkor igencsak örvendeztünk. :D A „jégmegtörésre” már napokkal korábban is utaltak bizonyos jelek, de egyikünk sem számított rá, hogy ilyen közel van a történelmi jelentőségű nap. :D
Bár a paradicsomos ételeket – amelyekben totál szét van főzve ez a zöldség (tudom, gyümölcs, de nekem juszt is zöldség marad!) – nagyon tudom szeretni, a nyers paradicsomot viszont valóban sosem csíptem. Pedig gyerekkoromban még biztos lehetett kapni a zöldségesnél és a boltban nem kínjában beért, édes paradicsomot, de mivel akkoriban én szinte semmilyen zöldséget nem voltam hajlandó lenyelni, így a paradicsomot is finnyogva toltam el magamtól. Az évek folyamán pedig hiába kedveltem meg egy rakat zöldséget, a paradicsom szégyenszemre továbbra is mellőzött maradt. Sőt, a Kutyafül is kezdte nem szeretni, annyira említésre sem méltó ízűeket lehet kapni manapság.
A nagy váltáshoz az kellett, hogy családi házba költözzünk! Pedig anno a telkünkön is termeszthettünk volna parit, de erre valamiért sosem került sor. Szóval most, hogy a virágágyások és gyomnövények között töltöm kb. minden szabadidőmet, ill. a hátsókert közeljövőbeli kialakítását tervezgetem, a gyomtalanításon átesett föld egy része zöldségtermesztésre kínálta magát. Igaz, erről én eleinte nem nagyon akartam tudomást venni, lelki szemeim előtt ui. mindenféle törpe fácskák, bokrok és magas szárú virágok csoportképe lebegett. Egy cserép (kérés nélkül kapott) paradicsompalánta – mint kész tény – azonban szerencsére és egyelőre másfelé irányított. A bokorültetés időben amúgy is még messze volt/van, az arra szánt föld még simán fel tudta/-ja nevelni ezt a két különböző fajta, konyhakerti bébinövényt.
A kezdeti gyakori öntözgetések után nagy gonddal karóztam, kötözgettem őket, és persze sűrűn nézegettem is, hogy vajon mikor szedhetem le a termést a Kutyának. Az újdonság erejével hatott rám, a nagy antibotanikusra, amikor apró, zöld bogyócskák jelentek meg a szárakon, a piciny, sárga virágok nyomában – hát ilyet én még sosem láttam! :D És amint pirosra váltották színűket, kezdtem örülni. A pár szemnyi első szüretből én is csemegéztem, és meglepődve állapítottam meg, hogy „ez nem is rossz!”. Érdekes módon az egyik tő egyszerre nevelt kerek és körte alakú termést, és ez az utóbbi kicsit el is tért az általam megszokott paradicsomíztől. Mézédes volt, tipikus paradicsomíz nélkül. Kicsit persze ott volt hátul az ismert zamat, de inkább az édesség dominált. A Kutyinyek ekkor reménytelin rám kacsintott: „lehet, hogy mégis szeretni fogod a paradicsomot?!”
Az első kis tálnyi mennyiséget meghagytam neki, de a következő adag kapcsán már azon kaptam magam, hogy azon agyalok, mit készítsek belőle. :D Végül ez a nagyon egyszerű saláta lett belőle, amiben dominálhat az édes koktélparadicsom, aminek ízét csak még jobban kiemeli az enyhén sós kecskesajt és a szintén saját termesztésű bazsalikom. Halkan jegyzem meg, hogy ez utóbbit így frissen ebben a salátában kedveltem meg. :D Ja, és persze a krokett is fincsi, tökéletesnek bizonyult a megmaradt rizs eltüntetésére! Könnyű, nyári ebéd lett belőle. :)

 

 

Hozzávalók 4 személyre:

a kroketthez:
15 dkg maradék főtt rizs
15-20 dkg zsenge cukkini
10 dkg ementáli sajt
4 gerezd fokhagyma
1 csapott ek. Toscana fűszerkeverék
1 ek. vöröshagyma granulátum
őrölt tarka bors
1 csapott tk. só
1 nagy tojás
kb. 5 dkg finom szemű zabpehely
kb. 5 dkg panko morzsa a forgatáshoz

a salátához:
50 dkg koktélparadicsom
1 cs. (20 dkg) fetasajt
15 db nagyobb bazsalikomlevél
3 ek. extra szűz olívaolaj
őrölt tarka bors
só (elhagyható)


elkészítés:

1. A salátához a megmosott koktélparadicsomokat félbevágjuk (a nagyobbakat negyedelhetjük). A fetasajtot kis kockákra vágjuk.
2. A megmosott, leszárított bazsalikomleveleket felaprítjuk, és a fetával, a borssal, olívaolajjal együtt a paradicsomhoz forgatjuk. Fogyasztásig hűtőbe tesszük.
3. A kroketthez a cukkinit megmossuk, ha elég zsenge, (kis lyukú reszelőn) héjastól lereszeljük. A levétől rögtön kinyomkodjuk, és összekeverjük a főtt rizzsel, a zúzott fokhagymával, a reszelt sajttal. A fűszerekkel és a sóval ízesítjük.
4. Annyi zabpelyhet adunk hozzá, amitől jól formázható masszát kapunk, majd 10 perc pihentetés után kroketteket hengergetünk belőle (nekem 16 db lett).
5. Ha szükséges, megnedvesítjük a kezünket, és a kroketteket megforgatjuk a panko morzsában.
6. Nem túl forró, bő olajban kisütjük, majd konyhai papírtörlőre szedjük. Azon melegében, személyenként 4 darab krokettet számolva, a paradicsomsalátával együtt tálaljuk. (Utóbbit tálaláskor enyhén megsózhatjuk.)

Ötlet: innen

Cseresznyés zabpehelylepény

 

 

 

Az ajándékba kapott cseresznyéből olyan süteményt akartam sütni, ami egyszerű, gyorsan megvan és persze azért finom is. :D Mindenképp eleget akartam tenni ennek a három elvárásnak, mert egyrészt a kerti munkálatoktól elfáradva, többre amúgy sem futotta volna tőlem, másrészt pedig a Kutyafülnek akartam örömet szerezni egy kis édességgel. Tudtam, hogy a nap végére nagyon ki fog purcanni a sufni szigetelésével kapcsolatos munkálatoktól (szerinte ui. az is egy emberes meló, ezért most sem kért a segítségből), és az esti filmezés közben jólesik majd neki valami finomság. A nagy munkálatok közepette a süti széléből kapott egy kis kóstolót, csak hogy tudja, miben lesz része este, és mivel pozitív visszajelzést kaptam, ezért egyértelmű volt, hogy a sütinek helye van a blogon. :) A receptet egyébként a Nova szakácskönyvek sorozat – Édességek c. kötetéből vettem, és a sütési hőfokon, ill. a cukor fajtáján kívül csak annyit változtattam rajta, hogy feleztem a mennyiségeket. A könyvben lévő leírásban ezúttal szerencsére semmi hibát nem találtam, ez a recept kivételesen úgy jó, ahogy van. :)

 

Hozzávalók 18x28 cm-es tepsihez:

a tésztához:
15 dkg vaj
10 dkg finomítatlan nádcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
2 tojás
1 bio citrom reszelt héja
1 ek. rum
12 dkg finomszemcsés zabpehely
10 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt vagy Graham-liszt
½ tk. sütőpor

a tetejére:
35-40 dkg magozott cseresznye
1 púpozott ek. zabpehely
2,5 dkg finomítatlan nádcukor
2,5 dkg kókuszreszelék

elkészítés:

1. A nádcukrot 1-2 fordulattal kicsit megdaráljuk, a vaníliás cukorral együtt a puha vajhoz adjuk, és habosra kavarjuk.
2. Egyenként hozzádolgozzuk a tojásokat, a citromhéjat, a rumot, majd kisebb adagokban belekeverjük a liszttel, sütőporral vegyített zabpelyhet.
3. A sűrű tésztamasszát a vajjal kikent tepsibe simítjuk (én egy nagy tepsit kibéleltem sütőpapírral, és arra sütőkeretet tettem), elrendezzük rajta a cseresznyeszemeket, majd megszórjuk a zabpehely, a kókuszreszelék és a cukor keverékével.
4. A süteményt előmelegített sütőben megsütjük, majd néhány perc elteltével felszeleteljük. Tortarácsra szedve hagyjuk kihűlni. Kínálhatunk hozzá tejszínhabot vagy vaníliafagylaltot.

sütési hőfok: 190°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 30 perc

Megjegyzés:

Úgy a legkönnyebb a tepsibe simítani a tésztát, ha egyenletesen elosztva, kisebb adagokat kanalazunk bele, majd spatulával elsimítjuk.
A könyvben lévő javaslat szerint még melegen, ráadásul hideg vízbe mártott késsel kellene felszeletelni a sütit, de ezt teljesen feleslegesnek tartom, simán szeletelhető hidegen és száraz késsel is. ;)

 

 

Sárgarépás-paprikás túrótallér magos bundában

 

 

 

Kedvencünket, a túrófasírtot egy ideje már nem úgy készítem, ahogyan korábban – vagyis a masszát kinyújtva, kiszaggatva –, mert én is legtöbbször a gyorsaság híve vagyok. Márpedig, ha az egyszerűbb módszer is ugyanolyan finom eredményt hoz, akkor érdemes átállni rá. Igaz, az elkészült étel külalakjában van egy icipici különbség, de az semmivel sem kevésbé esztétikus, mint a korábbi változat. A túrófasírt esetében nem csak a készítési módon változtattam, hanem újabban gyakran dúsítom a masszát reszelt répával és paprikával, esetleg póréhagymával, mert a szokásos fűszerek társaságában számomra így ízletesebb annál, mint amikor csak a vöröshagyma és a fokhagyma ad neki zamatot. A massza állagának beállítására pedig a zsemlemorzsát jó ideje már zabpehellyel helyettesítem, mert egyrészt egészségesebb, és a megformázott fasírt kevésbé hajlamos a repedésre, másrészt annál a zsemlemorzsánál, amit én használok, némileg olcsóbb is. Ezek a változtatások egy kicsit puhább állagú fasírtot eredményeznek.
A forgatásra szánt zsemlemorzsához pedig bármilyen olajos magot választhatunk, de persze anélkül is megállja a helyét, amennyiben nagyon oda kell figyelnünk a pénztárcánk tartalmának elfogadható szinten való tartására. ;)

 

 

Hozzávalók kb. 14 darabhoz:

25 dkg túró (a tégla a legjobb, de háziból vagy enyhén rögösből is jó)
15 dkg finomra reszelt sárgarépa
1 fej vöröshagyma
4 gerezd zúzott fokhagyma
8-10 dkg aprított Palermo paprika
1 tk. Toscana fűszerkeverék (vagy oregánó, bazsalikom, majoránna, rozmaring, kakukkfű, zsálya keveréke)
1 tk. füstölt pirospaprika
1 tk. őrölt kömény
őrölt tarka bors
só
1 tojás
kb. 8 dkg finom szemcsés zabpehely
2-3 ek. olíva- vagy kókuszolaj a hagymához
aprított olajos magvak és zsemlemorzsa 1:1 arányú keveréke a forgatáshoz (én most csak kesudiót használtam)
kókuszolaj a sütéshez

elkészítés:

1. A reszelt répát enyhén megsózzuk, 10 percet állni hagyjuk, majd a levétől kinyomkodjuk, és a zúzott fokhagymával, valamint a fűszerekkel együtt az áttört túróhoz keverjük.
2. A felaprított vöröshagymát az olajon fedő alatt – kissé lepirítva – megdinszteljük, és még forrón a répás túrómasszához dolgozzuk. Kicsit hűlni hagyjuk.
3. Eközben az olajos mago(ka)t felaprítjuk és elkeverjük a zsemlemorzsával.
4. A túróhoz annyi zabpelyhet keverünk, amitől jól formázható (se nem túl lágy, se nem túl kemény) lesz, és hideg vízbe mártott fagylaltos kanállal (4-5 dkg-os) adagokat veszünk ki belőle. Meggömbölygetjük, majd ellapítjuk és megforgatjuk a magos zsemlemorzsában.
5. Serpenyőben annyi olajat hevítünk, ami a tallérokat félig ellepi, és mindkét oldalukon pirosra sütjük. Papírtörlőre szedjük, majd tálaljuk. (Önmagában valamilyen mártogatóval, vagy tetszés szerinti körettel fogyasztjuk.)

 

 

Csokoládés-mazsolás zabszelet

 

 

 

Mostanában nemigen sütök, sőt egyéb édességeket is csak nagyon ritkán készítek. És nem, bolti nyalánkságokkal sem tömjük a fejünket! Na jó, nagy ritkán azért igen, de akkor is csak módjával. ;)
Az édesség mellőzésének két oka van: 1. fogyózunk, 2. vannak időszakaim, amikor utálok a konyhában dekkolni még a desszertkészítés miatt is – így is eleget állok a tűzhely mögött a napi ebédünk prezentálása érdekében. A minap azonban szembe jött velem ennek a zabszeletnek az eredetije, és mivel a kamrapolcon már hetek óta reménykedve bámult rám egy tálca aszalt datolya és egy üveg földimogyoróvaj (agyam nincs hozzá, eredetileg mit is akartam belőlük csinálni), gondoltam, itt a nagyszerű alkalom, hogy végre felhasználjam mindkettőt. Igaz, a forrásul szolgáló recept tahinit, esetleg mandula- vagy kesuvajat, ill. agavé szirupot javasolt, sőt igazából csokicsepp sem ártott volna, ha van, de ezek hiányában egyéb alapanyagokkal oldottam meg a dolgot, sőt megfejeltem egy kis mazsolával is. Így legalább Sünis kanál-féle zabszelet lett belőle, ami azért nyilvánvalóan jobb, mint ha teljes egészében másvalaki receptjét mutogatnám. Nem mintha azzal olyan nagy baj lenne (pláne, ha linkelve van a forrás), de mégis csak megnyugtatóbb – legalábbis számomra –, ha csak inspirálódom és viszek bele egy kis másságot. :)
Na, de ennyi duma után következzen az ominózus recept, aminek az elkészítését cseppet sem bántam meg, sőt! Uzsonnára, utazáshoz, hegymászáshoz, vagy csak úgy, ha édességre vágyunk, tökéletes választás ez az energiaszeletnek is beillő zabos finomság. ;)

 

Hozzávalók:

20 dkg zabpehely (finom- vagy nagy szemű)
15 dkg kimagozott vagy mag nélküli aszalt datolya
10 dkg (akác)méz
4 dkg bio földimogyoróvaj (vagy más magvaj)
egy kis csipet só
12 dkg étcsokoládé (50-60%-os)
3 dkg mazsola
1 tk. napraforgóolaj

elkészítés:

1. A datolyát felöntjük forró vízzel, és negyedórát állni hagyjuk. A mazsolát szintén forró vízbe áztatjuk. A csokoládét felaprítjuk.
2. A zabpelyhet késes aprítóval a zabliszthez hasonló finomságúra daráljuk. A fele mennyiséget az alaposan lecsepegtetett datolya felével késes aprítóban összedaráljuk, majd átöntjük egy keverőtálba. A többi zablisztet és datolyát is ugyanígy összedaráljuk, és a többihez öntjük.
3. Előbb fakanállal, majd gumikesztyűs kézzel hozzádolgozzuk a mézet, a földimogyoróvajat, 5 dkg aprított étcsokoládét és a lecsepegtetett mazsolát.
4. A masszát téglatestté formázzuk, egy ív sütőpapírra tesszük és ráhajtjuk a papírt. Nyújtófával kb. 2 cm vastag, 16x18 cm-es téglalapra kinyújtjuk, miközben a kezünkkel is segítünk kialakítani a téglalap formát.
5. Hogy a szélek egyenesek legyenek, palacsintafordító lapát lapjával elegyengetjük. Sütőpapírostól vágódeszkára tesszük.
6. A többi csokoládét az olajjal együtt vízgőz fölött felolvasztjuk, a zabos alapra öntjük, és spatulával eloszlatjuk, rusztikusra simítjuk. Hűtőbe tesszük dermedni.
7. A csokoládébevonatos zablap széleit forró vízbe mártott, szárazra törölt késsel egyenesre vágjuk, majd tetszés szerinti méretűre és formára szeljük (én 2,5x5,5 cm-es darabokra vágtam). Jól zárható dobozba rendezzük.

Tipp:
A méz és a földimogyoróvaj arányán nyugodtan lehet változtatni – aki túl édesnek érzi, az csökkentse a méz, és növelje a magvaj mennyiségét. ;)
Méz és étcsoki helyett agavé- vagy juharsziruppal, vegán csokival vegánosíthatjuk. ;)

 

 

Ötlet: innen

Zöldségtallér cukkinis bulgurral

(Reg-Enor diétába beilleszthető)

 

Ahogy a Reg-Enor tisztítókúrában szépen haladtunk előre, úgy kezdett alábbhagyni a fáradtságérzet, és egyre nagyobb kedvvel mentem ki a konyhába, megfőzni az ebédet. Egy ilyen jó napon született meg ez az étel, ami ugyan szintén nem bonyolult, de azért mégiscsak több időt vesz igénybe, mint egy tojáspöri elkészítése. :D
A főleg leveszöldségekből lévő fasírt igazán kellemes ízű és állagú, a bulgurral együtt laktató ebéd. :) Nem utolsó sorban jó hatással van az egészségünkre is. :)

 

Hozzávalók 2-3 személyre:

a zöldségtallérhoz:
2 szál (kb. 15 dkg) sárgarépa (tisztított mennyiség)
2 szál (kb. 10 dkg) gyökér (tisztított mennyiség)
10 dkg póréhagyma (tisztított mennyiség)
1 tk. őrölt pirospaprika
1 tk. morzsolt oregánó
1 tk. szárított kakukkfű
őrölt fekete bors
só
2 tojás
5 dkg finom szemcsés zabpehely
teljes kiőrlésű házi zsemlemorzsa a forgatáshoz
mangalicazsír a sütéshez

a cukkinis bulgurhoz:
10 dkg bio bulgur
15 dkg cukkini
1 fej lila hagyma
3 gerezd fokhagyma
1 ek. morzsolt oregánó
1 tk. szárított kakukkfű
1 csapott tk. őrölt pirospaprika
1 mk. őrölt kömény
őrölt fekete bors
só
3 dkg mangalica-, liba- vagy kacsazsír
1 dl víz  

elkészítés:

1. A megtisztított sárgarépát a gyökérrel késes aprítóban ledaráljuk, vagy kis lyukú reszelőn lereszeljük, megsózzuk. 10-15 percig állni hagyjuk, majd a levétől kinyomkodjuk.
2. Hozzáadjuk a késes aprítóval ledarált póréhagymát, és befűszerezzük. Elkeverjük benne a tojást és a zabpelyhet.
3. A masszából kicsit púpozottabb fagylaltos kanálnyi mennyiségű adagokat veszünk ki, és 10 darab tallért formázunk belőle. Zsemlemorzsába forgatjuk.
4. A bulgurt másfélszeres mennyiségű vízben nagy lángon felforraljuk, majd fedő alatt, kis lángon, néha megkeverve puhára főzzük. Lefedve hagyjuk.
5. A lila hagymát és a fokhagymát finomra vágjuk, a felhevített zsíron, fedő alatt aranysárgára pároljuk, majd megfűszerezzük, rátesszük a cukkinit, enyhén sózzuk, és fedő alatt puhára pároljuk. Hozzáforgatjuk a főtt bulgurt, utánasózzuk, és lefedve melegen tartjuk.
6. A zöldségtallérokat közepesen mély, felhevített zsírban mindkét oldalukon kisütjük, és papírtörlőre szedjük. A bulgurral együtt tálaljuk. Paradicsomsalátát is kínálhatunk hozzá.

Megjegyzés:

• Reg-Enor tisztítókúra esetén a főtt bulgurhoz plusz 2 dkg olvasztott zsírt keverünk, és ezután tesszük rá a cukkinis alapra.
• Reg-Enor diétán kívül a tallérokat kókusz- vagy egyéb növényi olajban is kisüthetjük, ill. a köretet extra szűz olívaolajjal készíthetjük. Adhatunk mellé finoman fűszerezett növényi tejfölt mártogatónak.

 

 

Fűszeres morzsás-körtés minipite

 

 

Ezt a süteményt még november 24-én, Moholy-Nagy László halálának 75. évfordulóján sütöttem annak örömére, hogy a művész szegedi éveiről szóló kötetet, amelyet kedves rokonom írt, végre bemutatták a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Bár az eseményre – a sok idegen ember közé – nem vittem magammal a sütit, de a program végeztével átgurultunk a nagynénémhez, aki ilyen módon részesülhetett egy kis kóstolóból. Mivel a családunk több tagjának nagyon ízlett, ezért nyugodt szívvel ajánlom adventkor is. Hiszen a finom, fűszeres körte, az azt keretező, imádni való linzertészta és a szintén fűszeres, ropogós morzsa abszolút illik az ünnephez. :) Egy csésze forralt bor vagy tea mellé tökéletes választás. ;)

 

Hozzávalók 12 darabhoz:

a tésztához:
10 dkg fehér tönkölyliszt
10 dkg zabpehelyliszt
5 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
10 dkg finomítatlan nádcukor
12,5 dkg vaj
1 bio narancs reszelt héja
1 púpozott mk. őrölt gyömbér
egy csipet só
1 tojás

a töltelékhez:
45-50 dkg körte
½ narancs leve
½ citrom leve
5 dkg finomítatlan nádcukor
2 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 mk. őrölt fahéj
1 mk. őrölt gyömbér
1 citrom reszelt héja
3 dkg vaníliás pudingpor

a fűszeres morzsához:
4 dkg zabpehelyliszt
4 dkg zabpehely
4 dkg kesudió és mandulapehely fele-fele arányban, aprítva
6 dkg finomítatlan nádcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 csapott mk. őrölt fahéj
1 csapott mk. őrölt gyömbér
1 bio citrom reszelt héja
6 dkg vaj

elkészítés:

1. A fűszeres morzsához a hozzávalókat a vajjal elmorzsoljuk, és hűtőbe tesszük.
2. A cukrot a gyömbérrel, sóval, reszelt narancshéjjal ízesített lisztkeverékhez adjuk, elmorzsoljuk a felkockázott vajjal, és a tojást is hozzáadva összeállítjuk a tésztát.
3. Liszttel hintett munkalapon 3 mm vastagságú körlapra nyújtjuk, kb. 9 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és kibéleljük velük a muffin sütőforma mélyedéseit. (A lehulló tésztaszéleket újra begyúrjuk, kinyújtjuk, szaggatjuk.) A tepsit nejlonzacskóba húzva, 30 percre hűtőbe tesszük.
4. A megmosott, magházuktól megfosztott körtéket kis kockákra aprítjuk, és a kétféle cukorral, valamint a fűszerekkel ízesítjük. Rálocsoljuk a citrusleveket, rászitáljuk a pudingport, és összeforgatjuk.
5. A tésztakosárkák alját villával több helyen megszurkáljuk, elosztjuk bennük a tölteléket, és rászórjuk a fűszeres morzsát. Előmelegített sütőben megsütjük, majd 20-30 perc elteltével kiügyeskedjük a pitéket a formából, és tortarácsra szedve hagyjuk teljesen kihűlni.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 35 perc