Sonkatekercs tormás tojáskrémmel töltve

Ezer éve nem ettem sonkatekercset! Mi egyébként sosem a hagyományos, tojásos töltelékkel készítettük, hanem csak egyszerű majonézes tormával. Tojáskrémes töltelékkel – ki tudja, mikor – talán mintha valamilyen rendezvényen kóstoltam volna. Most kedvet kaptam hozzá, hogy kipróbáljam, és kikísérleteztem egy saját verziót. Meg kell mondjam, nekünk nagyon ízlett a végeredmény. Fix, hogy ezután fontos szereplője lesz a szilveszteri étkeknek!

Minden kedves Olvasómnak sikerekben és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánok! 

 

Hozzávalók 8 sonkatekercshez:

8 szelet másfél tenyérnyi nagyságú pulykasonka vagy 16 szelet sertéssonka (közel négyzet alakú)
3 nagy tojás
15 dkg vaj
5 dkg finomliszt
2 dl tej
8-10 dkg majonézes torma (a besamel sűrűségétől függően)
1 csapott tk. só vagy ízlés szerint 
őrölt fehér bors
1 tk. mustár
1 tk. porcukor
1 ek. aprított medve- vagy metélőhagyma

elkészítés:

1. A tojásokat 10 perc alatt keményre főzzük, majd kihűtjük, meghámozzuk, és a sárgájukat sűrű lyukú szűrőn áttörjük.
2. 5 dkg vajat kis lábasban felhevítünk, a lisztet rászórva csomómentesre keverjük, és világosbarnára pirítjuk. Közben a tejet sóval ízesítjük és felforrósítjuk.
3. A rántást lehúzzuk a tűzről, felöntjük a forró tejjel, majd a tűzre visszatéve kis lángon addig kevergetjük, amíg el nem válik az edény falától. Elzárjuk alatta a lángot, és a sűrű besamelt folpackkal légmentesen lefedve teljesen kihűtjük.
4. Hozzáadjuk a puha vajat, az áttört tojássárgáját, a majonézes tormát, mustárt, fűszereket, majd robotgéppel habosra kavarjuk és végül beleforgatjuk a metélőhagymát. A tojáskrémet kb. 2 cm átmérőjű sima vagy csillagcsöves habzsákba töltjük.
5. A pulykasonkaszelet hosszabbik széléhez közel egymás mellé 2 csíkot nyomunk a tojáskrémből, és felgöngyöljük. (Amennyiben nagyon vékony és közel négyzet alakú sertéssonka szeletekkel dolgozunk, abban az esetben 2 szelet sonkát használjunk fel egy tekercs elkészítéséhez az alábbi módon: 2 sonkaszeletet egymáshoz képest 1 ujjnyira eltolva egymásra fektetünk, majd a rövidebbik széle mentén 2 csík tormás tojáskrémet nyomunk rá.)
6. A töltött sonkatekercseket hajtással lefelé tálcára sorakoztatjuk (vagy egyéb, hidegtálra szánt étel mellé helyezzük), lefóliázzuk, és a habzsákban maradt tojáskrémmel együtt pár órára vagy másnapig hűtőbe tesszük.
7. Tálalás előtt a megmaradt tojáskrémet előbb hagyjuk szobahőmérsékletűre melegedni, majd rózsákat nyomunk a sonkatekercsek mindkét végébe és a tetejére.

Majonézes kukoricasaláta

Sok éven át egyik kedvenc köretem volt a majonézes kukorica, aztán valahogy feledésbe merült. Most, amikor azon gondolkodtam, mit is együnk az óesztendőben, eszembe jutott a fent említett köret. Úgy gondoltam, jó lesz a sonkatekercshez. Ezúttal egy kis pritamin paprikát is csempésztem bele, ill. a mártás se sima tejfölös, majonézes lett, hanem inkább tartármártáshoz hasonló.

Hozzávalók 2 személyre:

1 kis doboz konzerv kukorica
½ pritamin paprika (piros húsú)
1 ek. olívaolaj
2 ek. tejföl
2 ek. majonéz
1 tk. mustár
1 mk. porcukor
őrölt fehér bors
1 tk. olívaolaj

elkészítés:

1. A magházától megfosztott paprika felét apró kockákra vágjuk, a felhevített olívaolajon pár perc alatt megdinszteljük, majd hűlni hagyjuk.
2. A majonézes öntethez a hozzávalókat alaposan összekeverjük, majd hozzáforgatjuk a lecsepegtetett kukoricát, a dinsztelt paprikát, és fogyasztásig hűtőbe tesszük. Rántott húsok, halak vagy grillezett ételek mellé jól illik, de magában is fogyaszthatjuk.

Vásárhelyi sós túrós lepény

 

A korábbi (deutálomeztaszót:) párommal pár évig a piacon szereztük be a túrós lepényt, és annyira imádtuk, hogy kisebb ünnepnek számított, ha vettünk. Aztán elváltak útjaink, és a lepény is feledésbe merült. Szerencsére van nekem egy nagyon kedves rokonom, akinek a szívemnek szintén kedves felesége, Ani néni gyakran süt ilyen lepényt, ha vendégségbe megyünk hozzájuk. Sokszor készültem elkérni a receptjét, de valahogy mindig elmaradt. Nemrég megint náluk jártunk és előételnek – az én legnagyobb örömömre – lepényt kaptunk. A receptleírás azonban ismételten elfelejtődött. Nem hagyott nyugodni a dolog, míg végül emilben kértem el tőle. Ő készséggel és kellő részletességgel megosztotta velem az áhított titkot, én pedig pár nappal később nagy boldogan hozzá is láttam a hőn szeretett túrós lepény elkészítéséhez. Nagy hőstett volt ez, hiszen életemben először én magam süthettem meg, amiről kb. ugyanolyan tévképzeteim voltak, mint apukám kalácsáról, miszerint ilyet csak a beavatottak tudnak sütni. Vagy az történt, hogy közben én is beavatott lettem, vagy valóban nem is egy nagy ördöngösség ez. Talán mindkettőben van igazság. ;)
Ani néni receptjén egy csöppet alakítottam – kevesebb liszttel és tejjel készült, de a töltelék mennyiségén nem változtattam. Így lett tökéletes. Szűk családunk befalta az egész tepsivel. :D
Drága Ani néni, ezúton is köszönöm neked a nagyszerű receptet, most már én is boldogan előrukkolok vele előttetek! ;)
Egy kis bosszúság is ért közben, ui. épp amikor fotóztam volna a tepsit, Leopold, ez az izgága „anyaszerelme” macskapasi, vízmániája által vezérelve belekalamolt a dizájnelemnek odatett kancsóba, és az egészet ráborította a kellékekre. Elázott minden, így aztán újra kellett háttereznem. Egy hosszabb szárítási procedúra után végre megörökíthettem nagyanyáink méltán imádott receptjének megtestesülését.

Hozzávalók 35x23,5 cm-es tepsihez:

a tésztához:
25 dkg+1 ek. finomliszt
1 ek. mangalicazsír
egy csipet só
1 mk. cukor
1 kis tojás (!)
kb. 1,5 dl tej
2 dkg friss élesztő
zsír és liszt a tepsihez
zsemlemorzsa a szóráshoz

a töltelékhez:
1 kg házi tehéntúró (nem túl folyós állagú)
2-3 ek. búzadara
kb. 1 tk. só
cukor ízlés szerint
3 tojás+1 tojásfehérje

a tetejére:
15 dkg házi tejföl
1 tojássárgája

elkészítés:

1. Az élesztőt 1 evőkanál liszttel együtt elkeverjük a langyos, cukros tejben, és letakarva felfuttatjuk.
2. A sóval vegyített többi lisztet összemorzsoljuk a zsírral, hozzáadjuk a felvert tojást, a felfutott élesztőt, és lágy tésztává dagasztjuk.
3. A tésztát kelesztés nélkül liszttel hintett munkalapra tesszük, befedjük a dagasztótállal, és langyos helyen, kb. fél óra alatt a kétszeresére kelesztjük.
4. A töltelékhez az áttört túrót megsózzuk, belekeverjük az egész tojásokat, a tojásfehérjét, és a massza lágyságától függően hozzáadunk 2 vagy 3 evőkanál búzadarát. Ízlés szerinti mennyiségű cukorral édesítjük.
5. A megkelt tésztát tepsi méretűre kinyújtjuk, a kizsírozott, liszttel behintett tepsibe igazítjuk, megszórjuk zsemlemorzsával, és rásimítjuk a tölteléket.
6. A tejfölt elkeverjük a tojássárgájával, egyenletesen elosztjuk a tölteléken, és a lepényt 250°C-ra előmelegített sütőbe toljuk. A hőfokot 175-180°C-ra mérsékeljük, és készre sütjük a lepényt.
7. Kicsit hűlni hagyjuk, majd felszeleteljük. Azon melegében tálaljuk.

sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 60 perc (régi típusú gázsütőben 35-40 perc is elegendő lehet)

Megjegyzés, tipp:

Ha a túró túl savanyú, akkor ízlés szerint tehetünk hozzá cukrot, de épp csak annyit, hogy a lepény ne veszítse el sós jellegét.

 

Karácsonyi süveg torta

Ezt a tortát ugyanabban a kis újságban láttam, amelyikben a rum-golyót. Annyira megtetszettek ezek a pici süvegek, hogy rögtön el is határoztam, hogy karácsonyra előrukkolok vele. Bevallom, én minden egyes süveg készítése közben jókat kuncogtam, mert nagyon jó móka volt kialakítani a kis sapikat. Játékos kedvem lett egész napra. :)
Sajnos nem tudtam megvárni, mire a torta tetején a máz teljesen megköt, mert rohamosan sötétedett, ezért fotózáskor picit még lágy volt a csoki.
A tésztát ketté is vághatjuk és a két lap közé csokikrémet is tölthetünk. De muffinformában is megsüthetjük és rejthetünk bele kisebb meglepetést is (pl. töltött csokidarabkát), mert ezek a süvegek többféle sütin, egyenként is jól mutatnak. Ez a tészta nagyon finom, az elkészítése pedig olyan egyszerű, hogy akár a gyerekeket is bevonhatjuk a sütésbe.

Én ezzel a tortával kívánok minden kedves Olvasómnak békés, szeretetteljes Karácsonyt,
jókedvet és persze finom falatokat az ünnepi asztalra! :)

Hozzávalók 18 cm átmérőjű tortaformához:

Tésztához:
15 dkg finomliszt
½ cs. sütőpor
1 mk. őrölt fahéj
20 dkg reszelt alma
10 dkg puha vaj
3,5 dkg marcipánmassza
10 dkg porcukor
1 tk. vanília esszencia vagy 1 cs. Bourbon vaníliás cukor
2 kis tojás
5 dkg reszelt étcsokoládé

Tetejére:
10 dkg ét tortabevonó

Díszítéshez:
kb. 7,5 dkg marcipánmassza
1 mk. piros ételfesték
2,5 dkg cukor (elhagyható, ha a marcipánmassza elég édes)
6 db cukorgyöngy
1 kis tubus díszítő, fehér cukormáz (Dr. Oetker)

elkészítés:

1. A vajat összedolgozzuk a nagy lyukú reszelőn lereszelt marcipánnal, a vanília esszenciával, és fokozatosan hozzáadjuk a porcukrot.
2. A tojásokat robotgéppel egyenként hozzádolgozzuk, majd belekeverjük a sütőporral, fahéjjal vegyített liszttel, a reszelt csokoládét és az almát.
3. A tésztamasszát a kivajazott, liszttel behintett tortaformába simítjuk, és előmelegített sütőben megsütjük (tűpróba!). A tésztát kicsit hűlni hagyjuk, majd kivesszük a formából és tortarácson hagyjuk teljesen kihűlni.
4. A tortabevonót gőz fölött felolvasztjuk, bevonjuk vele a sütemény teljes felületét, dermedni hagyjuk, majd a cukormázból csíkokat rajzolunk a tortára.
5. A marcipánt, ha nem elég édes, összegyúrjuk a porcukorral, majd kiveszünk belőle 6 dekányit, és belegyúrjuk a piros ételfestéket.
6. A maradék (nálam 1,2 dkg) színezetlen marcipánból 12 db borsónyi golyócskát gyúrunk, majd ellapítjuk őket. Ezek lesznek a cipőcskék.
7. A piros marcipánból 6 db, 1 dkg-os kis süveget formázunk, amelyek aljára egy-egy pár ovális marcipáncipőcskét nyomunk, tetejükre pedig cukorgyöngyből bojtot ültetünk.
8. A cukormázzal körben megmintázzuk a süvegek szélét, és száradás után körben elhelyezzük a tortán. Tálaljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 60 perc

21. SAD! - játék

Ági, a ...konyhán innen– kerten túl... blog írója engem sorsolt ki a 21. SAD forduló háziasszonyi címére, én pedig örömmel vállaltam a megtisztelő feladatot. Ezúton is köszönöm, hogy én vihetem tovább a stafétát! :)

Kiskukta volt az, aki 2011-ben gondolt egy nagyot és kitalálta a Süss! Alkoss! Díszíts!-játékot, ami méltán vált népszerűvé a gasztrobloggerek és úgy általában a sütni szeretők körében. Ennek nyomán számos nagyszerű édességrecept gyűlt össze, amiket aztán fordulónként minden alkalommal örömmel nézegethettünk.

Mivel most következik a karácsony és biztosan mindenki elfárad a konyhai ténykedésektől, úgy érzem, nem árt majd egy csöppet pihenni, esetleg fogyózni az ünnepi lakomák után, hogy aztán újult erővel vethessétek bele magatokat a sütésbe. A határidő tehát icipicit most kitolódik, leheletnyit több, mint 1 hónap lesz.

Szinte azonnal beugrott, hogy mi legyen a téma. :) Talán jó néhányan tudják már, hogy macskarajongó vagyok, s bár a blogom a nevét nem ezekről a nyávogó szépségekről, hanem egy másik kedves állatról kapta, mégis a cica a nagy szerelem. :)
Tekintettel gyógyíthatatlan macskaimádatomra azt kérem tőletek, akik a játékhoz kedvet éreztek, hogy olyan édességet készítsetek, amit macskamotívummal díszítetek, vagy bármilyen más módon szerepel rajta/benne a macskusz. (Valódi cicákat szigorúan tilos a tortára ültetni! :D ) A díszítés azonban csakis valamilyen élelmiszer alapanyag lehet, matrica vagy egyéb papírdísz nem.
Mivel a 21. forduló a böjti időszakra esik, ezért különösen örülnék, ha az édesség cukor és/vagy lisztmentes lenne, de ez nem feltétel, csak egy kis plusz fejtörés annak, aki szívesen vállalja még ezt az érdekességet is. Bármivel nevezhettek, ami az édesség kategóriába belefér.
A téma tehát röviden megfogalmazva:

Édes „macskásság”

A következőkre kérlek benneteket:
- olyan finomságot küldjetek, ami erre a játékra készült és a 21. forduló kiírása után került fel a blogotokra,
- a részvételt hozzászólásban jelezzétek a bejegyzés alatt,
- 1 db fotót és a bejegyzés linkjét az elkészült édességről, valamint ha vállalnátok a házigazdai teendőket, akkor a következő forduló témaötletét is e-mailben küldjétek el ide:

suniskanal@gmail.com

tárgy: 21. SAD!

(A sorsolásban csak azok vesznek majd részt, akiknél eddig még nem járt a SAD stafétája.)

Természetesen az is játszhat, akinek nincs blogja, de ebben az esetben a fotót, a receptet és a hozzá tartozó rövid leírást a fenti e-mailcímre postázzátok.

Nevezési határidő:
2014. január 31. éjfél

A 4 cirkányommal együtt kíváncsian várom az ötleteiteket. Jó sütést, alkotást és díszítést kívánok nektek! ;)

Az eddigi témák:

Kiskukta: Díszíts egyszerűen, de nagyszerűen!
Pixie Pie: Téli tortamóka
Pici Juci: Gombóc Artúr álma
Gesztenye: Tündér tortácska
Tücsök Bogár: Karamell, mert szeretem!
Mandulasarok: Teát vagy kávét
Katucikonyha: Klasszikusok új ruhája
Reformkori konyha: Díszíts gyümölccsel!
Praliné Zsuzsi: A csíkos és a pöttyös a divat!
Flóra: A bennünk rejlő cukrász
Trollanyu: Öltöztessétek ünnepi ruhába kedvenceiteket!
Éva: Csavard fel...!
Teller-cake: Sütinyalóka avagy cake-pops :)
Linyah: Face controll!
Gionetta: Jaj, de jó a habos sütemény!
SüniSüti: Rózsás kedvemben!
Zsófi: A gyermekkor íze (ez a blog valószínűleg megszűnt)
Ildikó: Falusi konyha, népi ízek…
Szofika: "Dió vs Mák"
Ági: Gasztroajándék

Házi szalámis kifli

Apai nagymamám kalácsainál, „kisdúcainál” és húsos vagy kolbászos kiflijeinél semmit sem szerettem jobban kiskoromban, ha kelt tésztáról volt szó. Amikor hozzá mentünk névnapozni, ő elég gyakran a fent felsorolt finomságok valamelyikével várt bennünket. De a hagyományos, vajkrémmel készült diótorta sem maradhatott el mellőle. Engem azonban a kalács vagy a kifli érdekelt a legjobban. Évek óta nem tartjuk már a kapcsolatot, és mert előrehaladott kora okán már nem süt, így Mami-féle kolbászos kiflit nem ehetek többet. Megpróbáltam hát reprodukálni a receptjét. Az igazat megvallva, nem tudom, ő pontosan hogyan készítette a tésztát, de nekünk nagyon ízlett a saját receptem szerinti is. Forró, citromos teával az igazi! :)
Mivel a Kutyafül szüleitől nemrégiben kaptunk jóféle házi szalámit, végre – 6 évvel később – ismét megsüthettem, és akkor már újra lefotóztam ezeket a finom kifliket. A hozzávalók mennyiségén pedig egy picinykét variáltam, hiszen időközben kitapasztaltam, hogy lesz a legjobb. :)
Bár a recept ihletője lassan 1 éve, a 100. születésnapja előtt néhány hónappal elment, én ezzel a kiflivel emlékezem meg arról a nagymamámról, akit gyerekkoromban ismertem.

Hozzávalók 12 darabhoz:

50 dkg finomliszt+egy kevés a dagasztáshoz
1 ek. cukor
1 ek. só
6 dkg vaj
1 tojás
3 dkg friss élesztő
kb. 2,5 dl tej
20 dkg paprikás házi szalámi (lehetőleg csípős)
1 kis tojás+1 ek. víz a kenéshez
szezámmag és fekete szezámmag a szóráshoz

elkészítés:

1. A cukorral vegyített liszt közepébe morzsolt élesztőt elkeverjük a fele mennyiségű langyos tejjel, és egy kis liszttel betakarva felfuttatjuk.
2. A vajat felolvasztjuk a többi tejben, és miután langyosra hűlt, elkeverjük benne a tojást. A sóval együtt az élesztős liszthez adjuk, és lágy tésztává dagasztjuk. Vékonyan kivajazott tálban, letakarva, huzatmentes helyen megkelesztjük.
3. A szalámit késes aprítóban ledaráljuk. A megkelt tésztából 12 gombócot formázunk, és letakarva negyedórát pihenni hagyjuk.
4. Egy tésztagombócot liszttel hintett munkalapon ellipszis alakú, vékony lapra kinyújtunk, és a hozzánk közelebb lévő szélét kissé kiszélesítjük. Erre a részre halmozunk egy adag tölteléket, és a két végén a tenyerünkkel kissé lefelé nyomva a tésztát, feltekerjük azt. (A kiflik végei így lesznek szép csúcsosak.) Így járunk el a többi tésztabucival is.
   
5. A töltött péksütiket hajtással lefelé a sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és letakarva addig kelesztjük, amíg a sütő bemelegszik.
6. A tetejüket lekenjük vízzel felvert tojással, megszórjuk a magkeverékkel, és megsütjük. Rácsra szedve langyosra hűtjük.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

Tűzdelt csirkemell baconben, paprikamártással

Van az úgy, hogy az ember azt gondolja, nincs semmi ihlete, hogy mit főzzön aznap, aztán valahogy mégis kialakul. :) Én így jártam ezzel az étellel, és még ha nincs is benne nagy ördöngösség, az egyik eleme olyan jó ötletnek bizonyult, hogy tuti elkészül még egy párszor.
Ez a „Múzsa csókja” pedig most a paprikamártás lett, amit a hűtőben árválkodó, méltatlanul ott felejtett pritaminpaprikának köszönhetek. Szegénykém szerencsére még jól tartotta magát, de mivel a baconbe tekert hús ízileg nem valami erőteljes, ezért tennem kellett róla, hogy valahogy feldobjam. Így született meg ez a szerintem csuda finom mártás. :)
Paprikát egyébként nem először dinsztelek zsíron, de eddig csak rántottába vagy pizzára tettem más egyebek társaságában. Milyen jó, hogy most már mártásnak is felhasználhatom!
Tényleg ajánlom mindenkinek. :)

Hozzávalók 2 személyre:

1 egész csirkemellfilé
őrölt fekete bors
só
2 nagy gerezd fokhagyma
8 szelet főtt, füstölt bacon (húsosabb fajta)
kevés zsír a sütéshez

Paprikamártáshoz:
1 pritaminpaprika
1 csapott ek. mangalicazsír
1 csapott ek. finomliszt
2 dl tejszín
őrölt fehér bors
só

elkészítés:

1. Az egész csirkemellet két filére vágjuk, több helyen bemetsszük és megtűzdeljük a tüskékre vágott fokhagymával.
2. A húsdarabokat mindkét oldalukon sózzuk, borsozzuk. 4-4 szelet bacont egymás mellé fektetünk úgy, hogy kissé fedjék egymást, ráhelyezzük a filéket, és ráhajtjuk a szalonnaszeleteket.
3. A csirkemelleket vékonyan kizsírozott hőálló tálba vagy sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, és előmelegített sütőben pirulásig sütjük, miközben egyszer átfordítjuk, hogy minden oldalukon egyformán megpiruljanak.
4. A mártáshoz a megmosott, magházától megfosztott paprikát felaprítjuk, a felforrósított zsíron megdinszteljük, majd sóval, borssal ízesítjük. Rászórjuk a lisztet, elkeverjük, majd felöntjük a tejszínnel, és besűrítjük. Botmixerrel pépesítjük.
5. A megsült húst kicsit hűlni hagyjuk, majd rézsútosan felszeleteljük és a mártással meglocsolva tálaljuk. Tetszés szerinti köretet adunk mellé.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc

Rum-golyó

Az édességes dobozkámban turkáltam, amikor rátaláltam egy kis receptes füzetkére, amit annak idején az egyik bevásárló központban lehetett látni az édességdíszítő kellékek mellett. Ezeket a füzeteket bárki ingyen magával vihette. Most, hogy úgy is benne vagyok a karácsonyi kekszkészítésben, fellapoztam ezt a kiadványt, és sok egyéb süti mellett megláttam ezt a jópofa és könnyen elkészíthető bonbont. Mivel épp nem volt itthon semmilyen édesség, gyorsan neki is álltam elkészíteni. Feleztem a mennyiségeket, de valami akkor sem volt rendben az eredeti recepttel. Kifelejtették a hozzávalók közül a vajat, az elkészítés leírásában viszont szerepelt. Én annyit tettem bele, amennyiről úgy gondoltam, hogy nem rontja el. Lekvárból sem írtak elegendő mennyiséget, ezért aztán picit változtattam az arányokon. Az előkészületek közben rájöttem, hogy ez a golyóbis majdnem ugyanúgy készül, mint gyerekkorom kedvence, a Jetty torta, csak ez inkább piskótához hasonló tésztából van. Na, akkor csakis jó lehet – gondoltam. Így is lett. Igazából jól ismert ízű édesség ez, amit megbolondíthatunk még egy kis dióval vagy másféle lekvárral.
A „golyózás” után pedig végre elkészíthettem a hiányzó adventi „koszorút” is, amit most először tényleg nem koszorú formára alakítottam, hanem inkább katonás sorba állítottam a gyertyákat. Jól elmolyoltam vele, de igazán jól esett egy kicsit díszítgetni. 

Hozzávalók 20 darabhoz:

a tésztához:
2 tojás
5 dkg porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
5 dkg finomliszt
1 dkg cukrozatlan kakaópor
½ tk. sütőpor

az összeállításhoz:
5 dkg étcsokoládé
1 ek. vaj
3 ek. rum
7 dkg baracklekvár

a mázhoz és a díszítéshez:
10 dkg étcsokoládé
3-4 ek. tej
cukorgyöngyök

elkészítés:

1. A tojást felhabosítjuk, fokozatosan hozzáadjuk a kétféle cukrot, 2-3 percig keverjük, majd hozzádolgozzuk a kakaóporral, sütőporral vegyített lisztet.
2. A tésztát a kivajazott, liszttel behintett, kb. 16 cm átmérőjű, kapcsos tortaformába vagy kis tepsibe öntjük, és előmelegített sütőben megsütjük. Hűlni hagyjuk.
3. A tésztát összetörjük, morzsalékosra dolgozzuk, majd hozzáadjuk a rumot, a lekvárt, a vajjal összeolvasztott, langyosra hűlt étcsokoládét, és előbb villával majd robotgéppel összekeverjük. A tésztamasszát 30 percre hűtőbe tesszük.
4. A masszából kisebb diónyi golyókat formázunk, megmártjuk a gőz fölött megolvasztott, tejjel kevert csokoládéban, majd sütőpapírra sorakoztatjuk.
5. Amikor a máz még képlékeny, a tetejükre biggyesztünk 1-1 cukorgyöngyöt, és így hagyjuk megdermedni a bevonatot.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

Tipp:

Én olyan mázzal készítettem a bonbont, ami a tejnek köszönhetően lágy marad. De lehet roppanós csokoládéburkot is készíteni. Ehhez 15 dkg étcsokoládét gőz fölött összeolvasztunk 1 evőkanál napraforgóolajjal, megmártjuk benne a golyókat, és hagyjuk megszáradni.

 

 

 

Narancsos mandulatallér

 

 

 

 

A 20. SAD! témáját most Ági barátnőm hirdette ki, aki a ...konyhán innen – kerten túl... háziasszonya. :)
Mivel eddig még sosem játszottam gasztro témában, ill. mert ő olyan kedvesen invitált, úgy éreztem, itt az idő, hogy én is csatlakozzam a sütni, alkotni és díszíteni szeretők népes táborához. A feladat nagyon tetszett, hiszen a karácsony mindig is a kedvenc ünnepem volt, és ezzel kapcsolatban szívesen ügyködöm, legyen az a lakás díszítése, az ajándékok becsomagolása, vagy más kedves tevékenység.
Mára sajnos az ünnep a legtöbb családban elveszítette a lényegét, és sok esetben nyűggé vált a karácsonyi készülődés. Nagyon nehéz kitalálni, kit mivel lepjünk meg, és sajnos legtöbbünknek már a pénztárcája is igencsak lesoványodott. Senki sem szeret azonban üres kézzel menni rokonlátogatóba, ugyanakkor nagyobb ajándékokkal sem lepünk meg olyan családtagokat, akiket csak ritkán látunk. Ilyenkor jól jön valami olyan kedvesség, ami ugyan nem kerül sokba, de benne van a szívünk. Ilyen meglepetés lehet egy saját készítésű, ehető ajándék. Jó lenne, ha egyre több családban éreznék úgy, hogy ezzel is örömet szerezhetnek családtagjaiknak, és bátran állnának neki valamilyen finomság elkészítésének. A meglepetést rejtő dobozka vagy üveg díszítésébe pedig a gyerekek is bekapcsolódhatnak, és így az egész család részt vehet az ajándékkészítésben. A közös „munka” során az ünnepi hangulat is könnyebben kialakul, márpedig a ráhangolódás a karácsonyra nagyon fontos.
Én (nem túl ötletgazdagon) kekszet sütöttem a SAD!-ra, ui. ez egyrészt sokáig eláll, nem kell vele a karácsony előtti utolsó napokban bíbelődni, másrészt pedig szinte mindenki szereti. Sőt, még az is kedvet kaphat hozzá, aki addig nem volt egy nagy kekszes. Itt vagyok pl. én, aki szinte sosem készítek ilyen típusú édességet. Pedig a kekszek családjában van pár olyan példány, amelyik kifejezetten finom. Erre én is nemrég jöttem rá. :D
Ez a narancsos változat eredetileg nem az én fantáziám szüleménye, a neten találtam rá, és annyira megtetszett ez a levágott narancskarikákat idéző süti, hogy mindenképp ki akartam próbálni. Úgy éreztem, hogy egy kis alakítással mindenképp helye lehet a játékban. Mivel gyerekkoromban nagy kedvenc volt az üveg formájú, pici flakonban árult „pezsgőpor”, ezért én ebben hempergettem meg az extra ropogós kekszikéket, és belecsempésztem még egy kis likőrt és kandírozott narancsot is. :)

Most, 2023-ban, azaz 10 évvel később azért újrasütöttem, újrafotóztam, de a keksz nyújtotta élmény ugyanaz. :)

Hozzávalók kb. 40 darabhoz:

a tésztához:
15 dkg finomliszt
15 dkg őrölt mandula (lehet hántolatlan is)
4,5 dkg étkezési kukoricakeményítő
1 kis görög narancs héja
1 ek. frissen facsart narancslé
1 ek. narancslikőr
18 dkg vaj
12 dkg porcukor
1 csapott mk. só
6 dkg kandírozott narancshéj

a forgatáshoz:
3 ek. citrom- vagy narancsízű italpor (Limó), esetleg ízesített kristálycukor

elkészítés:

1. A vajat a porcukorral felhabosítjuk, hozzákeverjük a sót, a narancshéjat és -levet, a likőrt, majd beleforgatjuk az aprított kandírozott narancshéjat, és a keményítővel, őrölt mandulával vegyített lisztet.
2. A lágy tésztát hűtőbe tesszük annyi időre, hogy formázható állagú legyen, majd két egyenlő részre vágjuk, és 15 cm hosszú, 5 cm átmérőjű rudakká sodorjuk.
3. Az italport (vagy ízesített kristálycukrot) egy ív sütőpapírra szórjuk, áthengerítjük rajta a tésztarudakat, majd áttesszük egy-egy ív folpackra, becsomagoljuk, és sima felületű, szabályos hengerré formázzuk. Annyi időre hűtőbe vagy mélyhűtőbe tesszük, hogy könnyen lehessen szeletelni.
4. A tésztarudakat 0,5 cm vastag tallérokra vágjuk, a közepüket kiszúrjuk (én ehhez a habzsák kb. 7 mm átmérőjű sima csövét használtam), és a kekszeket sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk. Előmelegített sütőben egymás után megsütjük.
5. A kész kekszeket néhány percig a tepsiben hagyjuk, ez idő alatt a közepüket újra kiszúrjuk, majd átszedjük egy tortarácsra, és így hagyjuk teljesen kihűlni.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-felül sütés (vagy 150°C-on hőlégkeveréssel)
sütési idő: kb. 15 perc

Megjegyzés:

A keksz sütőpapírral bélelt, fedeles dobozba téve, kb. 1 hónapig eláll.

Tipp:

Italpor híján citromsavat és vaníliás cukrot is keverhetünk a kristálycukorhoz.
Ez a keksz alkalmas sütipecsétek használatára, ui. a tészta megtartja a formáját, és így a pecsét mintája jól látható marad. Természetesen ebben az esetben nem kell kilyukasztani a közepüket.
Sütipecsétet a Kézműves Kerámiától választhattok. ;)

Köményes csavart kifli

 

 

 

Ez a kifli zsömlének indult, de miután Limaránál véletlenül rám talált egy jópofa formázási technika, mindenképp ki kellett próbálnom. :D A tésztába ezúttal tojás is került – finom puha péksüti lett az eredmény. :)
Ezt a fajta kiflit nem kell kettévágni (én csak amiatt tettem meg, hogy felfedjem a belsejét), mert a feltekerés következtében kialakult árok a sütésnek köszönhetően annyira kiszélesedik, hogy pont elfér benne bármilyen feltét: tejföl, sajt, felvágottak, szalámi, vagy akár zöldségragu. ;)

 

Hozzávalók 10 darabhoz:

55 dkg fehér kenyérliszt vagy finomliszt
5 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
1 púpozott ek. őrölt kömény
1 ek. só
1 ek. cukor
1 nagy tojás
1 ek. növényi olaj
3 dkg friss élesztő
kb. 3,5 dl víz
köménymag a szóráshoz

elkészítés:

1. Az élesztőt a cukorral vegyített lisztkeverék közepébe morzsoljuk, és egy kis lisztet adva hozzá, elkeverjük 1 dl langyos vízzel. Kevés liszttel betakarva felfuttatjuk.
2. Hozzáadjuk a sót, az őrölt köményt, a felvert tojás 2/3 részét, a többi vizet, és robotgéppel megdagasztjuk. Vékonyan kiolajozott tálban, letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
3. A megkelt tésztából 10 egyforma gombócot formázunk, csúcsos végű rudakká sodorjuk és ellapítjuk. Letakarva 10 percet pihenni hagyjuk.
4. A tésztarudakat ellipszis alakúra nyújtjuk, majd a hosszanti íves oldaluknál fogva, mindkét irányból a tésztalap közepéig feltekerjük. A végeket összecsippentjük, és ellentétes irányban megcsavarjuk.
5. Egy nagy konyharuhát vagy asztalterítőt beszórunk liszttel, és a kifliket „arccal” lefelé felsorakoztatjuk rajta úgy, hogy – mintegy választóvonalként – mindegyik között felhúzzuk a terítőt. Letakarva, kb. 20 perc alatt megkelesztjük.
6. A kifliket óvatosan átfordítva, a sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk (lesöpörjük róluk a lisztet), a tetejüket lekenjük a kevés vízzel hígított, félretett tojással, megszórjuk köménymaggal, és előmelegített sütőben egymás után megsütjük. Rácsra szedve hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 190°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc