Búcsú

A Sünis kanál blogot, a tizennégy éve tartó gasztronómiai projektemet sokáig szeretettel dédelgettem, miközben az eredeti felületet meghagyva egyre letisztultabbá alakítottam a külső megjelenését is. A receptek (több esszéisztikus írás mellett) mostanra ezrével sorakoznak a tartalomjegyzékben, a régebbi ételfotók nagy részét pedig mára vállalhatatlannak gondolom. Hiszen az ember fejlődik – jobb esetben –, és idővel már idegennek érezheti a korábbi önmagából és az akkori lehetőségeiből fakadó képi világot. A fejlődés mértéke persze egyénfüggő, illetve soktényezős dolog. Nyilván képes lettem volna jóval magasabbra törni kulináris témában, de azok a fránya tényezők, amelyekre hivatkozni szokás, tagadhatatlanul ragaszkodnak hozzám. A kitűnni vágyás ezen a területen pláne nem motivált, a többfelől érkező felkérésektől ezért rendre elzárkóztam. Már a ritka „mégis bevállalom”-ok is többnyire bosszúságot szültek – amúgy jogosan.
A Sünist tehát a kezdetektől fogva, a fotózás szeretetétől hajtva, leginkább magamnak csináltam, és persze örültem, hogy azért néhányan szeretik.
Majd egyre gyakrabban szembesültem az érzéssel: abbahagyom, ennyit tudtam beletenni. De még kitartottam, sok ételt újra is fotóztam. Nem mintha az, hogy egy posztom után hirtelen megugrott a követők száma, bármit is változtatott volna rajtam – inkább a ragaszkodás, a megszokás lehetett a valódi ok.
Végül csak eljött a „system shut down” ideje. Talán épp a régi konyha szétverése adta meg hozzá a kezdőlökést, amikor egyébként sem volt lehetőségem a szokott módon bemutatni az újabb ételkreálmányaimat. A Sünis kanál húsvét után parkolópályára került, és azóta főként azt jelezte, hogy új konyha van a láthatáron. A felfordulás végeztével ugyan közzétettem egy desszertrecept, de pár nap múlva világossá vált bennem a lezárás igénye.
Az új konyha birtokba vételével új blog létrehozására vágytam. Bár az lenne az elegáns, ha ez nyomokban sem tartalmazná a régit, mivel azonban nem történt valódi pálfordulás, idegennek hatna egy teljesen más irány – az új talán kicsit még hasonlítani is akar a régihez.
Ami viszont biztos: receptügyileg ezután is a minőségé marad a főszerep, de a gyakori posztolás belső kényszere nélkül. – Csak azt kell megmutatni, ami mellett nem tudsz szó nélkül elmenni – amely ételeknél egyértelműen azt érzed: finomra van hangolva.
Valójában nem sokat gondolkodtam az új blog nevén, és talán kitűnik belőle, hogy számomra a zene mint művészeti ág képviseli leginkább a bennem lévő szenvedélyt (lassan 20 éve őrzöm a régi mikrofonomat). Egy értékes zenei mű mindenkire hatást gyakorol, akárcsak a jó étel: léleksimogatók. Jó zene és finom ételek nélkül nem lehet és nem is érdemes élni!
A gyerekkori kanalam persze – amiről időközben kiderült, hogy nem sünis, hanem macis – nagy becsben van. Emiatt nem változtattam meg a blog nevét és küllemét, hanem inkább újat indítottam más néven. Idővel átviszek majd oda is a régebbi receptjeim közül, mert bizony nagyon sok olyan van, ami feledhetetlen – már akkor is finomra hangoltam. :D

Ha keresnél, itt találsz meg. 

Epres-mascarponekrémes desszert (sütés nélkül)

 

 

Tádám, visszatértem! Bár nem tudom, hiányoztam-e bárkinek is. Nekem viszont az ételfotózás már egy pöttyet igen.
Szinte már az idejét sem tudom, mikor készítettem utoljára édességet a konyha nevű helyiségben. Na jó, dehogynem tudom – az internet nem felejt. A korábban posztolt süti alapján jól látható, hogy a régi konyhámban a Sport muffin volt az utolsó, amit sütöttem, még április 9-én.
Azóta lassan két hónap telt el, és nehezített pályán valahogy nem sok kedvem volt sütkérezni. Mindössze két édesség került ki a kezem alól: egy epres pohárkrém mirelit gyümölcsből, és egy air fryerben sült almás-fahéjas muffin.
A sütés helyett inkább a 80%-ban elkészült konyhát próbáltam belakni: az új szekrényekben végre elrendeztem a konyhai holmikat, emellett pedig a kert is bőven adott munkát.
A minap kapott háztáji földieper azonban arra sarkallt, hogy egy részéből valami finomságot készítsek. Régóta készültem rá, hogy a korábban főleg sós pitékhez használt formát sütés nélküli édességhez is bevessem. Eljött hát a nagy nap: a vadiúj konyhát végre felavathattam első számú kedvencemmel, a szabadföldi földieperrel készült desszerttel – ráadásul a sütőt sem kellett hozzá beüzemelnem. Nem éppen zsírszegény darab, mégis meglepően könnyed és elképesztően finom. Örömteli érzés volt az új ruhába öltözött konyhában elkészíteni, majd pedig ebben a fátyolfelhős, „imádom-időben” (26 °C) a teraszon elmajszolni belőle egy szeletet. :)

Hozzávalók 36×13 cm-es piteformához:
 
a kekszes alaphoz:
25 dkg vajaskeksz (Finest Bakery Butterkeks – Aldi)
12 dkg vaj

a krémhez:
25 dkg mascarpone
2 dl habtejszín (dobozos – Aldi vagy Lidl)
5 dkg porcukor
2 cs. Bourbon vaníliás cukor, darálva
3 ek. frissen facsart, átszűrt citromlé
1 nagy biocitrom reszelt héja

továbbá:
20-25 dkg kis szemű földieper + a díszítéshez
citromfűlevélkék 

elkészítés:

1. Az alaphoz a kekszet késes aprítóval ledaráljuk, vagy zacskóba töltve nyújtófával morzsalékosra törjük.
2. A vajat felolvasztjuk, kicsit hűlni hagyjuk, majd alaposan összekeverjük a kekszmorzsával, és kibéleljük vele a sütőformát. Hűtőbe tesszük dermedni.
3. A krémhez a mascarponét a porcukorral, vaníliás porcukorral, reszelt citromhéjjal és -lével, valamint a tejszínnel közepes fokozaton addig keverjük, amíg kemény és kissé habos lesz.
4. A lehűtött kekszes alapot óvatosan kiemeljük a formából, tálcára tesszük.
5. A kekszkosarat sorban kirakjuk a félbevágott eperszemekkel, rásimítjuk a krém nagy részét, és a tetejét kanállal megmintázzuk.
6. A megmaradt krémet habzsákba töltjük, és rózsákat nyomunk a krémre. A félretett eperszemekkel és citromfűlevélkékkel kidekoráljuk a desszertet. Behűtve kínáljuk.

Megjegyzés, tipp:

A kekszmorzsát először a forma oldalához nyomkodjuk, majd a maradékot oszlassuk el az alján – így könnyebb egyenletes vastagságú alapot kialakítani.
Nagy szemű eper esetén érdemes kevesebb krémet készíteni, hogy ne maradjon belőle felesleg.
Az általam használt habtejszín magas zsírtartalmának köszönhetően nagyon keményre verhető, ezért nem szükséges zselatinnal fixálni a krémet.

 

A tűzhely eltűnésével az ember hamar rájön, mennyire kreatív és air fryer-függő

A konyhafelújítás és annak elhúzódása különösen idegesítő, ha a napi ételkészítésről van szó. A főzés megszokott módja tűzhely és sütő híján ilyenkor ugrik, maradnak az egyéb konyhai gépek. Akinek van air fryere, az most pláne arany keretbe foglalja a kitalálójának nevét, mert ez a nagy doboznyi méretű gépezet – még ha korlátozottan is – bizony megmenti a kellemetlen élethelyzetet. A minigrillsütővel karöltve egész klassz ebédeket hoztak össze nekünk, persze nem elvitatva a háziasszony szerepét, akinek a fantáziája nélkül ezek a masinák mit sem érnének. :D Szerény személyem előre gondolkodott, és hat komplett ebéddel, valamint kétféle, korábban megsütött zsemlével készült a konyhamentes időszakra. Mobil főzőlap nélkül azonban csak sütni tudtam, főzni nem, tehát korlátos volt az ebédkészítés módja. Így az alább felsorolt lefagyasztott ételek mellé nem főzhettem tésztát, bulgurt, kölest vagy rizst, csupán a felmelegítésükre volt lehetőség, vagy esetenként krumplit és batátát süthettem köretnek. Természetesen a legtöbbjükhöz azért illik bármilyen saláta.
A különböző ízesítésű – pl. az aszalt paradicsomos-kukoricás, a mézes-mustáros vagy a paprikás-tejfölös – csirkekockák némelyike mellé valóban frissen sütött krumplit csináltam, amit adott esetben aprópecsenyéhez hasonló módon összeforgattam a hússal. Tudom, ezekhez is előre megfőzhettem, lefagyaszthattam, majd újramelegíthettem volna valamilyen köretet, még változatosabbá téve az ebédjeinket, de a bontást megelőző napokban nekem épp elég volt gondoskodni arról a hatféléről is.
A melegítés részben air fryerben történt, az ételhez apránként adagolva vizet, kókusztejszínt vagy tejfölt, pl. a bespjázolt csirkés-kukoricás bulgur vagy az utólag készített édes paprikás-paradicsomos-kókusztejszínes és a hagymás-paprikás penne esetében, amelyekhez a tésztát a 30 km-rel távolabb lakó anyukámnál főztem.
A minigrillsütő is nagy becsben van nálunk: a reggeli zsemle kiolvasztásán túl az előző napról megmaradt ételt is gyakran ebben melegítem. Most a fagyott sajtos-túrós puffancs, a sajtos burgonyapogácsa és a megmaradt rántott hús felforrósításában jeleskedett, amihez a köret joghurtos-balzsamecettel nyakon öntött gyümölcsös jégsaláta vagy egyebekkel turbózott saláta volt. Csak ezekből hat napnyi ebédünk kerekedett!
Az előre lesütött szendvicscipók és ciabatta zsemlék is a grillsütőben olvadoztak, így két meleg ebéd között finom szendvicset ettünk, a kedvenc grillezett zsemléhez pedig esetenként a szendvicssütőt is beüzemeltem. A vasárnapok egy részét viszont egy közeli helyről rendelt pizzával koronáztuk meg, ezzel ünnepeltük az a heti munkák eredményét.
Bár a felújítás ilyen mértékű elhúzódásával nem számoltam, mégsem estem kétségbe, amikor kifogytunk a korábban megfőzött ebédekből: eljött a felfordulás közepén összehozott sárgarépás túrófasírt, a tejfölben pácolt rántott csirkemell és a pizzasütés ideje. Utóbbi kapcsán meglepetésként ért az egészen vállalható eredmény, úgyhogy a következő alkalommal már dupla mennyiséggel készültem a felújítási munkálatok további elhúzódására. A pizzát különféle salátákkal körítve tökéletes ebédjeink kerekedtek.
A megváltozott körülmények között azonban sajnos dugába dőlt a ránk jellemző ritka húsfogyasztás, ám legalább megúsztuk az éttermi étkezést és a rendelést – a nápolyi pizzát leszámítva!
A munkalap beérkezése előtti utolsó hétvégén már elég bátorságot éreztem a muffinsütéshez is, ami olyan szuperül sikerült, hogy a jövőben csakis így fogom készíteni.
Egy bő hónapnyi három helyiség közötti rohangálás után már iszonyúan hiányzott a konyha, de persze nem a régit sírtam vissza, hanem sokkal inkább vágytam már az újra. A türelem pedig hamarosan rózsát termett. :)

 

 

 

Némi hasznos infó air fryeres sütéshez/pároláshoz/melegítéshez:

• sárgarépás túrófasírt sütése:
  A panko morzsába forgatott túrófasírtokat elrendezem az air fryer rácsbetétjén, és mindegyiknek a közepén elkenek negyed teáskanálnyi lágy kókuszzsírt. Hűtőbe teszem annyi időre, hogy a zsír teljesen megszilárduljon rajtuk. Ezután a rácsbetétet beleillesztem a keretbe, és 180 °C-on kb. 15 perc alatt pirosra sütöm a fasírtokat.
• tejfölben pácolt rántott hús sütése:
  A néhány órán át fűszeres tejfölben pácolt, majd a szokott módon (pankómorzsába) panírozott hússzeleteket az air fryer rácsbetétjére fektetem, és több helyen elkenek rajtuk 1-1 teáskanál lágy kókuszzsírt. Hűtőbe teszem annyi időre, hogy a zsír teljesen megszilárduljon rajtuk. Ezután a rácsbetétet a keretbe illesztve 180 °C-on kb. 20 perc alatt pirosra sütöm a hússzeleteket. (A hideg kókuszzsír lassabban olvad fel, és lefolyva szépen bevonja a húst, ami ezáltal egyenletes színűre sül. A tartályban lévő zsiradék nem fog füstölni.)
• krumpli/batáta sütése:
  A meghámozott, megmosott, majd szárazra törölt sárga krumplit hasábokra vagy kockára vágom, és alaposan leitatom róluk a nedvességet (batáta esetében ez a lépés kimarad). Tálba teszem, (megszórom fokhagyma granulátummal), és a krumpli mennyiségétől függően meglocsolom 1-2 evőkanál napraforgóolajjal. Alaposan összerázom, hogy az olaj mindenhol bevonja. Az air fryer rácsbetétjére borítom, és 180 °C-on kb. 25 perc alatt pirosra sütöm, miközben 2-3-szor alaposan összerázva átforgatom a krumplit. Végül megsózom. (A krumpli szárazra törlése nagyon fontos, így ropogósra tud sülni. XXL méretű sütőhöz 70-80 dkg krumpli a hámozva mért ideális mennyiség. Aprópecsenyéhez a kisült krumplikockákat azon melegében összeforgatom a felforrósított hússal.)
• pizza sütése:
  A bevált tésztából nyújtott pizzalapokat akkora sütőpapírra helyezem, mint az air fryer rácsbetétje. Az egyik lapocskára ráhalmozom a tetszés szerinti feltétet, majd a papír sarkait megfogva óvatosan a 200 °C-ra előmelegített sütő rácsára helyezem a pizzát. Kb. 10 perc alatt megsütöm, de félidőben egyszer rákukkantok. A többi pizzát is így készítem el, egymás után. Mivel egyszerre csak egy fér a sütőbe, a következőre csak akkor kerül rá a feltét, amikor az előző már elkészült. Addig pedig csukva tartom az air fryer fiókját. Négy pizzához a sütési időt előmelegítéssel együtt 42 percre állítom be, így nem kell mindegyiknél külön időzíteni a sütést, hanem két pizza között csak készenléti módba kapcsolom a készüléket. (Mindkét alkalommal 18 cm átmérőjű sajtos szélű pizzácskákat sütöttem tejfölös alappal, sonkás-kukoricás feltéttel, de másodjára olajbogyó és lila hagyma is került rá, illetve a mozzarella mellett camembert sajtot használtam.)
• almás-fahéjas-csokis muffin sütése:
  A meghámozott, magházától megfosztott 1 db almát nagy lyukú reszelőn lereszelem, meglocsolom 1 evőkanál almaecettel, és rászórok ½ teáskanál fahéjat. 5 dkg puha vajat kikeverek 7 dkg porcukorral, 1 csomag vaníliás cukorral, majd 1 nagy tojással, és felöntöm 1,5 dl kókusztejszínnel. Hozzákeverem a ½ teáskanál sütőporral, ½ mokkáskanál szódabikarbónával, pici sóval vegyített 15 dkg finomlisztet, majd beleforgatom a reszelt almát és 5 dkg durvára vágott csokoládét. A masszát elosztom 9 db zsiradékmentes szilikon muffinkapszliban, megszórom egy kis nádcukorral, és elrendezem a sütő rácsbetétjén. 160 °C-on kb. 20 perc alatt megsütöm, majd rácsra szedve hagyom langyosra hűlni a sütiket. 
• édes paprikás-paradicsomos-kókusztejszínes alap főzése:
  Két nagy, felaprított, sóval átkevert Palermo vagy Ramiro paprikát az air fryer kivehető táljában 2 evőkanál kókuszolajon 150 °C-on kb. 10 perc alatt megfuttatok. Felöntöm 1 dl vízzel, és néha megkeverve 10 perc alatt megpárolom. Oregánóval, fokhagyma granulátummal, borssal fűszerezem, majd hozzákeverek egy kis doboz sűrített paradicsomot vagy házi sültparadicsom-ketchupot, 1 dl kókusztejszínt, és 5 percig főzöm. Pici mézzel édesítem, majd beleforgatom az előre megfőzött pennét vagy nokedlit, és 150 °C-on kb. 10 perc alatt, néha megkeverve (hogy ne süljön oda a tartályhoz) összemelegítem. Ha szükséges, adok még hozzá kókusztejszínt.
  (A hagymás alapot 1 evőkanál édes fűszerpaprika hozzáadásával ugyanígy készítem el, de a párolásához picit több víz, ill. idő kell. Kókusztejszín helyett tejföllel is készíthetjük.) 
• csirkés-kukoricás bulgur melegítése:
  Az előre megfőzött egytálételt előbb hagyom szobahőmérsékletűre melegedni. Az air fryer kivehető tartályába 2 dl forró vizet öntök (vagy felesben kókusztejszínnel), majd hozzáadom a csirkés bulgurt, és alaposan összeforgatom. 150 °C-on, többször átkeverve kb. 20 perc alatt felmelegítem. (Ha szükséges, adok még hozzá vizet vagy kókusztejszínt.)

Természetesen többféle ételhez is használhatunk air fryert, de az előre lefőzötteknek köszönhetően, nekem most csak néhány ebédet kellett frissen készítenem benne/vele.