Kivipudingos rizspalacsinta

Nagyon kíváncsi voltam a rizslisztből készült palacsintára, és bár jó pár receptet végigolvastam, végül egy saját kerekedett ki egy korábbi, sima lisztes palacsintámnak köszönhetően.
Úgy érzem, szinte észrevehetetlen a különbség a jól megszokott palacsintatészta és e között a tészta között, aminek én kimondottan örülök, ui. palacsintarajongó vagyok, és nem szerettem volna, ha teljesen más ízélményben lett volna részem. Bár nem vágyom arra, hogy lisztérzékeny legyek, mégis úgy érzem, manapság már szinte minden hagyományos tészta- vagy egyéb étel kapcsán ki lehet váltani a fehér lisztet más lisztekre anélkül, hogy jelentősen sérülne a jól megszokott és szeretett ízhatás. Ez a desszert is ilyen, és bár a rizsliszt nem fogyókúrás, ill. én magam sem vagyok megrögzött egészségmániás, mégis érdemes egyre gyakrabban olyan ételt készíteni, ami segít megőrizni vagy jobbá tenni az egészségünket. :)
A darabos kivipuding ötlete az egyik kiflim töltelékéből ered, ami málnával készült. Mivel akkor olyan jól sikerült eltalálni az arányokat, szíven ütött a nagy felismerés, hogy a házi gyümölcspudingnál nincs is jobb, és borzasztóan kreatívnak éreztem magam, amikor ezt így kiötöltem. :D Persze igazából marhára nem vagyok nagy feltaláló, mert a főzelékek is kb. ugyanígy készülnek. :D
Azóta a keményítővel történő gyümölcssűrítés megszállottja vagyok, és az ilyen módon, ill. különböző gyümölcsökből készült pudingokat próbálom belecsempészni többféle édességbe. Az erdei gyümölcsös tortám és a málnapudingos kiflim után most itt van ez a palacsinta, ami hál' Istennek szintén igen jóra sikeredett. :D ...csak, hogy őszinte legyek és szerénytelen. :D

Hozzávalók 6 palacsintához:

Palacsintához:
10 dkg fehér rizsliszt
5 dkg barna rizsliszt
2 tojás
1,5 dkg nyírfacukor
egy kis csipet só
1 vaníliarúd kikapart magjai vagy ½ mk. vaníliakivonat
1,5 dkg kókuszzsír + a sütéshez
1 dl kókusztejszín
1,5 dl víz

Töltelékhez:
5 nagy, érett kivi (kb. 65 dkg)
ízlés szerint nyírfacukor, ha a gyümölcs nem elég édes (én 4 dkg-ot tettem bele)
1 dl kókusztejszín
0,5 dl víz
2 dkg étkezési kukoricakeményítő

Díszítéshez és a tálaláshoz:
6 ek. szeletelt mandula
diabetikus csokoládészósz
nyírfaporcukor
2 kivi

elkészítés:

1. A palacsintához a tojásokat a cukorral, a sóval és a vaníliamagokkal (vagy a vaníliakivonattal) kézi habverővel felverjük.
2. Simára dolgozunk benne egy kevés rizslisztkeveréket, kisebb adagokban, felváltva belevegyítjük a tejet és a többi lisztet, majd hozzáadjuk az olvasztott kókuszzsírt. Fél órát pihenni hagyjuk.
3. A töltelékhez a meghámozott gyümölcsöket hosszában nyolcadoljuk, feldaraboljuk, és lábasba téve – szükség szerint cukorral ízesítve –, közepes lángon addig főzzük, amíg a gyümölcs levet nem ereszt.
4. A vízben elkeverjük a keményítőt, felöntjük a kókusztejszínnel, majd a keverékkel besűrítjük a gyümölcsragut.
5. 20 cm átmérőjű palacsintasütő serpenyőben adagonként 1-1 teáskanál kókuszolajat hevítünk, és kicsit vastagabb, világos színű palacsintákat sütünk. (Óvatosan fordítsuk meg, mert a rizspalacsinta viszonylag könnyen törik!)
6. Amint egy palacsinta kisült, a tölteléket elosztjuk a tészta egyik felén, ráhajtjuk a szabadon maradt részt, majd még egyszer félbehajtjuk a palacsintát.
7. A kész palacsintákat megszórjuk zsiradékmentes serpenyőben megpirított mandulával, porcukorral, és meglocsoljuk a csokoládészósszal. Darabokra vágott, friss gyümölcsöt kínálunk hozzá. Hidegen is fogyaszthatjuk.

A recept a májusi Kifőztük gasztromagazinban is megjelent.

Virslis-hajdinás egytál

Nagyon kíváncsi voltam az amarántra, ezért nemrégiben a kölessel, a hajdinával és a csicseriborsóval együtt vettem egy zacskóval. Mielőtt hozzáfogtam volna az elkészítéséhez, természetesen utánaolvastam mind a felhasználási lehetőségeknek, mind a főzési módnak. Utóbbi kapcsán kicsit letörtem, ui. több helyen is azt olvastam, hogy még egy óra alatt sem fő meg, legalábbis sokan még ennyi idő után is fövetlennek ítélték meg. Az én amarántom csomagolásán azonban az állt, hogy 30 percig kell főzni, majd lefedve kell hagyni. A neten talált adatokhoz képest a főzéshez írt vízmennyiség is jóval kevesebb volt – ötszörös helyett háromszoros mennyiségű vízben ajánlották a főzést. Végül a zacskón olvasottak mellett tettem le a voksomat, és árgus szemekkel figyeltem, mi történik. :D Valószínűleg jó minőségű amarántot sikerült vennem, ui. alig 25 perc alatt teljesen készre főtt, és csak azért hagytam még fedő alatt párolódni, hogy biztosra menjek. A kész amaránt állaga viszont nem tetszett, legalábbis ahhoz az ételhez, amihez kigondoltam, nem olyan kásaszerűt szerettem volna, mint ami előttem virított. Gondoltam, lesz, ami lesz, én bizony átmosom hideg vízzel, hátha sikerül eltüntetni róla a „taknyos” réteget. Sikerült! :) Nem tudom, ezzel a módszerrel próbálkozott-e már más is, vagy saját fejlesztésnek vehetem, ill. mennyire elfogadható, de az biztos, hogy nálam bevált. Szemre picit olyan lett így, mint a kaviár. :D
Csak egyvalami nem volt szimpatikus, sőt nagyon nem tetszett – a még nyers amaránt „illata”, amire egy ismerősöm is felhívta a figyelmemet. Amikor ui. forró vízzel átöblítettem, olyasmi szagot árasztott, mint a fövő kukorica héja. Kissé bizarr élmény volt, de kíváncsian vártam a végeredményt, és bíztam benne, hogy ez a szag nem válik az étel kárára, azaz nem lesz „büdös” az íze is.
Nem fogok hazudni – a kész ételen is érezhető volt ez a bűzös aroma, sőt annyira zavaró volt, hogy mindketten úgy éreztük, mintha gabonatárolóban ülnénk. Egyetlen falat után eltoltuk magunktól a tálkát. Hiába ízesítette a többi hozzávaló, azok sem segítettek rajta. Éppen ezért úgy döntöttem, nem osztom meg a receptet, mert rossz ízű ételt semmi esetre sem tennék közkinccsé, hanem inkább elkészítem hajdinával. Szerencsére így már igazán finom lett, és a hajdina biztos sűrűn szerepelni fog kis konyhám színpadán. :D
Most már csak azt nem értem, hogy a neten található amarántos ételek vajon a valóságban mind olyan érdekes szagot árasztanak, vagy csak a mi ízlelőbimbóink ennyire finnyásak.

Hozzávalók 3 személyre:

20 dkg hajdina
3 szál frankfurti virsli
10 dkg kaliforniai paprika
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 csapott tk. ancho chili
só
2 és fél ek. kókuszolaj
néhány levélke petrezselyem

elkészítés:

1. Az alaposan átmosott, megszárított hajdinát zsiradékmentes serpenyőben, közepes lángon, kevergetve addig pirítjuk, amíg illatozni és pattogni nem kezd.
2. Átöntjük egy lábasba, megsózzuk, hozzákeverünk fél evőkanál kókuszolajat, további 1 percig pirítjuk, majd felöntjük kétszeres mennyiségű forró vízzel.
3. Nagy lángon felforraljuk, majd csaknem teljesen lefedve, kis lángon addig főzzük, amíg meg nem puhul, de a szemek még nem nyílnak szét. (Ez kb. 10 perc.)
4. A megtisztított hagymát és a paprikát felaprítjuk, utóbbit 2 evőkanál kókuszolajon megdinszteljük, majd a hagymát is hozzáadva, pirulásig sütjük. Közben sózzuk.
5. Belekeverjük a kis kockákra aprított fokhagymát, kicsit összesütjük, majd elzárjuk alatta a lángot, és csilivel ízesítjük. Rátesszük a hajdinát, és alaposan összeforgatjuk.
6. A virslit hosszában kettévágjuk, felszeleteljük, kevés zsiradékon kissé megpirítjuk, majd a hajdinához keverjük. Petrezselyemlevelekkel díszítjük és tálaljuk.

A recept a Kifőztük gasztromagazin májusi számában is megjelent.

Málnakrémes anyák napi sütemény

Nem jellemző, hogy anyák napjára süteményt sütök – ráadásul ez most a 2. süti gyors egymásutánban –, de mivel a hűtőben volt egy adag mascarponém, úgy gondoltam, ha már úgy is fel kell használnom, legyen belőle ajándék az anyukámnak. :) Először epreset szerettem volna, de amíg csak hazai fóliás, spanyol vagy görög földiepret lehet kapni, addig én bizony nem veszek; megvárom, amíg a szabadföldi eper beérik. Úgyhogy a mirelit málnánál maradtam.
A süteményhez ugyanazon az oldalon kaptam ihletet, ahol a paplansütit láttam, de a krémet átalakítottam, mert a csak tejszínhabbal kikevert málnapürét egy kicsit egyszerűnek éreztem. No és persze ott volt a fent említett mascarpone, ami már nagyon felhasználásra várt. A málnából is inkább lekvárt főztem, bár ez igazából nem annyira fontos. A tésztán nem változtattam, csupán fehér liszt helyett a most már süteményekhez is bátran használt tönkölybúzalisztet választottam. A tészta szerintem nagyon finom. Persze a krém is, de az már nem számít akkora újdonságnak.
Szombaton délelőtt Anya meg is kapta az elő anyák napi ajándékot, jól meg is lepődött, és nagyon örült. Ma pedig egy gyönyörű cserepes virág boldog gazdája is lett. :)

Hozzávalók 12 darabhoz:

Tésztához:
12,5 dkg vaj
12,5 dkg porcukor
2 tojás
18 dkg fehér tönkölybúzaliszt (vagy finomliszt)
5 dkg őrölt mandula
2 dkg keserű kakaópor
1 tk. foszfátmentes sütőpor
egy csipet só
1,5 dl tej
vaj a formához

Krémhez:
10 dkg málna
6 dkg porcukor
25 dkg mascarpone
1,5 dl tejszín
2 és fél zselatinlap

Továbbá:
vaníliás porcukor a szóráshoz

elkészítés:

1. A vajat a cukorral kihabosítjuk, egyenként beledolgozzuk a tojásokat, majd felváltva hozzákeverjük a kakaóporral, mandulával, sütőporral, sóval vegyített lisztet és a tejet.
2. A tésztamasszát vajjal kikent muffintepsi mélyedéseibe kanalazzuk, és előmelegített sütőben megsütjük. Kicsit hűlni hagyjuk, majd tortarácsra szedve, teljesen kihűtjük.
3. A krémhez a málnát a porcukorral lekvárrá főzzük, majd szűrőkanálba öntjük, és a szűrőt egy tál fölé helyezzük. Fakanál segítségével átpasszírozzuk a lekvárt, hogy ne legyenek benne magok. Hűlni hagyjuk.
4. A lekvárból kiveszünk 5 dkg-ot, és összekeverjük a mascarponéval. A pár percre hideg vízbe áztatott, majd alaposan kinyomkodott zselatinlapokat feloldjuk 1-2 evőkanálnyi felforrósított tejszínben, hozzádolgozunk 2-3 evőkanál málnás mascarponekrémet, és a többi krémhez forgatjuk. Kicsit dermedni hagyjuk.
5. A tejszínt kemény habbá verjük, óvatosan a mascarponekrémhez forgatjuk, és 2-3 perc elteltével habzsákba töltjük.
6. Ha a muffinok tetejét levágjuk (ha középen kipúposodik, előbb egyenesre szabjuk), és szív kiszúróformával kimetszünk belőlük 1-1 szív formát.
7. A málnahabot csigavonalban a muffinok alsó részére nyomjuk, majd a krémre ültetjük a tésztaszíveket, és meghintjük vaníliás porcukorral.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 15 perc

Tipp:

Ha kimarad egy kevés lekvár és krém, a lehullott tésztaszélekkel rétegezve, pohárkrém is készíthető belőle.
A megmaradt lekvárt a krém alá is kenhetjük.

 

„Édesanyám, szép Napom, ragyogj soká nékem!...”

Ihletadó recept: itt