2017. június 24.

Meggyes linzertorta







Múlt vasárnap kiugrottunk a telkünkre rákukkantani a meggyre, hátha már szedhető állapotú. Kicsit izgultunk, nehogy úgy járjunk, mint nemrég a cseresznyével, amit a seregélyek megdézsmáltak. Igaz, én azért annyira nem keseredtem el, örültem, hogy nekik is jutott valami, sőt inkább nekik a java, nekünk meg a valamicske. :D No, de vissza a meggyhez, amit azért már jobban sajnáltam volna, mert valahogy jobban kedvelem a cseresznyénél, és több mindent tervezek belőle készíteni.
Szerencsére a meggy sértetlen volt, de egyúttal még picit éretlen is, ezért csak a legfelső ágakról szedtük le a termést. Így is 3,6 kg gyümölcsöt vihettünk haza. :) Ezt a kisebb adagot még aznap kimagoztam, és egy része ment a fagyasztóba, hogy naponta reggelire préselt gyümölcslé legyen majd belőle. A maradék 60 dkg-ot nem akartam lefagyasztani, mondván, hogy másnap megisszuk a belőle facsart levet, de közben rájöttem, hogy nincs itthon semmilyen édesség. Márpedig vasárnap lévén az bizony kell. :D Úgyhogy a meggyszedést és magozást gyors sütikészítés követte. Mi más is, mint linzertorta, mert az irtó hamar megvan, és amúgy is nagy kedvenc. :) Késő délután már ott illatozott a torta a konyhaasztalon, így az esti filmnézés boldog sütievéssel párosulhatott. :)
Pár nappal később újra meg kellett sütnöm, annyira tetszett az egész családnak, sőt igazából ez az egyszerű sütemény lett az egyik legnagyobb kedvenc az eddigi édességeim közül. Úgyhogy muszáj volt lencsevégre kapni, ha már ilyen jól sikerült. :)







Hozzávalók 24 cm-es pitesütő formához:

Tésztához:
15 dkg finomliszt
15 dkg félfogós búzaliszt
20 dkg vaj
10 dkg kristálycukor
1 tojás
1 mk. sütőpor

Töltelékhez:
60 dkg magozott meggy (pl. szentesi meggy)
6 ek. kristálycukor (vagy a megy édességétől függően)
2 ek. frissen facsart citromlé
2 ek. meggylé
2 ek. Portorico rum
3 dkg étkezési kukoricakeményítő vagy 4 dkg finomliszt
1 ek. zsemlemorzsa

elkészítés:

  1. A tésztához a sütőporral vegyített lisztkeveréket elmorzsoljuk a hideg vajjal, hozzáadjuk a cukrot, és a felvert tojással összeállítjuk. Gyors mozdulatokkal sima felületű tésztává gyúrjuk.
  2. Lisztezett felületen 30 cm átmérőjű körré kinyújtjuk, a nyújtófa segítségével az enyhén meglisztezett piterácsozóra fektetjük és áthengerítjük rajta a nyújtófát, hogy a tészta a rácsmintába nyomódjon.
  3. A rácsbetétet a tésztával együtt kiemeljük a mintázó alsó részéből, és a rácsos tésztát a betéten hagyva, a sütőforma segítségével méretre szabjuk úgy, hogy a formát rányomjuk a tésztarácsra. A tésztát a rácsbetéten hagyjuk, és folpackkal letakarva hűtőbe tesszük.
  4. A lehulló tésztadarabokat összegyúrjuk, 27 cm átmérőjű körlappá kinyújtjuk, a pitesütő formába illesztjük, és villával több helyen megszurkáljuk. Folpackkal lefedve hűtőbe tesszük.
  5. A töltelékhez a cukorral, citromlével ízesített meggyet addig forraljuk, hogy levet eresszen, majd a meggylével és a rummal csomómentesre kevert keményítőt is hozzáadva besűrítjük. Langyosra hűtjük.
  6. A tésztakosarat kivesszük a hűtőből, a felületét meghintjük zsemlemorzsával, elosztjuk rajta a meggyet, majd óvatosan ráborítjuk a rácsos tésztát.
  7. A süteményt előmelegített sütőben készre sütjük, majd a formában hagyjuk kihűlni. 8 nagyobb vagy 12 kisebb szeletre vágva tálaljuk.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)
sütési idő: kb. 45 perc
















2017. június 20.

Teljes kiőrlésű, szezámmagos kréker








Nagy rajongója vagyok a sós kekszeknek, de ebben is válogatós vagyok – nagyon kevés olyan van, amit igazán szeretek. Sajnos ezek nagy része tele van káros adalékanyagokkal, ízfokozóval, mű akármikkel, így hát nemigen szoktam venni.
Amikor nemrégiben füstölt sajtkrémes csigakekszet készítettem, ami inkább omlós típusú süti, eszembe jutott, hogy nem sokból állna házilag is előállítani kedvenc ropogós, sós krékereimet. Mert hogy én főleg a ropogós fajtájúakat csípem. :D
Egy rakat receptet elolvastam a neten, végül a látottakból – ahogy az már lenni szokott – összehoztam egy sajátot. Ez most amolyan édesen sós vagy sósan édeskés, és szerintem nagyon ízletes. A sok recept közül egyébként nekem legjobban a Martha Stewart-féle krékerek tetszettek, úgyhogy az enyém leginkább az övére hasonlít. Bár eddig sem gyakran fordult elő, de azt hiszem, soha többet nem fanyalodok rá a bolti sós kekszekre. :)






Hozzávalók 30 darabhoz:

12,5 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
2 dkg szezámmag
2 ek. cukor
1 csapott tk. durva szemű só
6 dkg vaj
60 ml tejszín
szezámmag és sópehely a szóráshoz

elkészítés:

  1. A szezámmaggal, cukorral, sóval vegyített lisztet elmorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal.
  2. A morzsalékos tésztához adjuk a tejszínt, villával addig keverjük, amíg össze nem áll, majd gyors mozdulatokkal tésztává gyúrjuk.
  3. 12 cm hosszú, 5 cm átmérőjű hengerré formázzuk, folpacka csomagoljuk, és 1 órára (vagy max. 3 hónapra) mélyhűtőbe tesszük.
  4. A tésztahengert a fagyasztóból kivéve, 3-4 mm vastag szeletekre vágjuk, sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és a felületüket megszórjuk szezámmaggal, valamint sópehellyel.
  5. Előmelegített sütőben addig sütjük, hogy a krékerek széle egy kis pírt kapjon. Rácsra szedve teljesen kihűtjük.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 15 perc

Tipp:

A krékereket magában is elropogtathatjuk, vagy ehetünk mellé sajtot. Akár délutáni snacknek is fogyaszthatjuk tetszés szerinti feltéttel feltéttel, mintha szendvics lenne: megkenhetjük különböző ízesítésű vaj- vagy túrókrémmel, csilidzsemmel vagy akár lekvárral.

Megjegyzés:
Az én krékereim most csöppet édesebbek, miközben sósak is, de nyugodtan el lehet vinni még sósabb íz irányába. :)













2017. június 18.

Simi szelet







Ez az a fajta sütemény, amitől nagyon tartottam, és évekig elodáztam az elkészítését. Mivel a tésztát a tepsi hátán kell megsütni, ezért nem sütöttem még pl. mézes krémest sem. Főzött krémet viszont olyan sokszor csináltam, hogy az szinte már gyerekjáték számomra is. :D A tésztától sem tartottam, mert az a hozzávalók tekintetében a linzertésztáéra hasonlít (bár arányaiban más), csak valamiért ez a fajta sütési mód töltött el félelemmel. :D Most, hogy végre megsütöttem, nem értem, miért kellett miatta aggódnom, és évekig halogatnom, hogy megörvendeztessem vele magunkat, amikor pofon egyszerű az elkészítése. Csak oda kell figyelni a sütőben csücsülő tésztára, így az nem fog túlsülni, kiszáradni, végül rommá törni.
Készítés közben minden egyes lépésre nagyon odafigyeltem, és kimondottan élveztem a látványt, ahogyan a tepsi hátára fektetett 3 tésztalap egymás után tökéletesre sül.
Az örömömet csak még inkább fokozta, hogy egyik lap sem tört szét, sőt a krémmel betöltve másnapra elérte a tökéletes állagot. :) Már pedig ez a puhulási folyamat is izgalommal töltött el, és nagyon drukkoltam, nehogy kemény maradjon a tészta.
Egyébként egy régi barátnőmnél ettem egyszer ilyen süteményt, és bár ő sem csokoládé bevonattal díszítette a tetejét, ahogyan eredetileg a simi szeletet szokás, én ennek ellenére is oda meg vissza voltam érte. Azután mindig ott motoszkált bennem, hogy nekem is meg kéne sütnöm. Aztán rátaláltam egy, a simi szelethez nagyon hasonló süteményre, és azt a receptet vettem alapul. Egy szép nyári napon végre sor kerülhetett erre az igazából nem annyira nyárias sütikére.
Akár nyáron, akár télen, nálunk örök visszatérő lesz, annyira eteti magát. :)






Hozzávalók 30x20 cm-es tepsihez:

Tésztához:
30 dkg finomliszt
10 dkg porcukor
6 g sütőpor
5 dkg vaj
1 tojás
6-7 dkg tejföl

Krémhez:
4 dl tej
8 dkg finomliszt
15 dkg vaj
14 dkg porcukor
2 cs. vaníliás porcukor
1 dkg holland kakaópor

Tetejére:
1 ek. vaníliás porcukor
1 mk. holland kakaópor

elkészítés:

  1. A porcukorral, sütőporral vegyített lisztet elmorzsoljuk a vajjal, beleütjük a tojást, majd a tejfölt is hozzáadva, se nem túl lágy, se nem túl kemény, a linzertésztáéhoz hasonló állagú tésztává gyúrjuk.
  2. A sima felületű tésztát 3 egyenlő részre vágjuk, mindegyiket téglatestté formázzuk, majd liszttel enyhén megszórt felületen, egyenként 30x20 cm-es lapokra nyújtjuk.
  3. A tésztalapokat vajazott, lisztezett tepsi hátulján egymás után világosra sütjük. (Akkor jó, ha az ujjunkkal kissé rányomva érezzük, hogy már nem nyers, azaz nem lapul be. Nem fontos, hogy a tészta szélei színt kapjanak, lényeg, hogy nem szabad kiszárítani.)
  4. A krémhez a lisztet lábasba tesszük, kevés hideg tejjel csomómentesre keverjük, majd hozzáöntjük a többi tejet, és folyamatos keverés mellett, közepes lángon krémmé főzzük. Ha a puding kihűlt, hozzádolgozzuk a kétféle cukorral kihabosított vajat.
  5. A krémet kettévesszük, az egyik adaghoz szitáljuk a kakaóport, és alaposan elkeverjük.
  6. Egy tésztalapot tálcára fektetünk, elsimítjuk rajta a kakaós krémet, majd ráhelyezzük a 2. tésztalapot, és megkenjük a vaníliás krémmel. Befedjük a 3. tésztalappal.
  7. A süteményt tálcástól nejlonzacskóba húzzuk, 1 napot vagy 1 éjszakát hűtőben pihentetjük, hogy megpuhuljon, majd a nejlonzacskóból kivéve 30 percet szobahőmérsékleten állni hagyjuk.
  8. A tészta széleit körben egyenesre szabjuk (ezt még a betöltés előtt is megtehetjük), és tetszés szerinti formájú szeletekre vágjuk. A sütemények tetejét meghintjük a kakaóporral kevert vaníliás porcukorral, és tálra rendezzük.
sütési hőfok: 160°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 8 perc/tésztalap