Tiszai aprópecsenye „Szentiferi” módra

A minap koszorús, nagy költőnk, azaz az apukám meglepett egy nagy csomag disznótorossal. Hozott hurkát, kolbászt, szalonnát, töpörtyűt és nagy kedvencemet májat, no meg a sertés egyik legfinomabb részét, a dióját egy kis karajjal vegyesen. A gyönyörű, friss alapanyagok nagy részét azonnal a fagyasztóba tettem, de úgy megkívántam a tiszai aprópecsenyét – amiből Ápásosnak hála gyerekkoromban olyan sokszor volt szerencsém belakni –, hogy egyértelmű volt, másnap ez lesz az ebéd. Ápá pedig azon melegében felcsíkozta nekem a hús és a máj java részét. Na nem mintha én ezt nem tudtam volna megtenni, de így kicsit olyan volt, mintha megint együtt főztünk volna – ő előkészítette, hogy másnapra nekem már csak a főzés maradjon. Persze pont azzal lehet elrontani, de mivel lediktáltattam vele a pontos elkészítési módot, így megadtam az esélyt, hogy az én kezem alatt is kb. olyan ízletes legyen, mintha teljes egészében Ápá csinálta volna.
Ugyan a blogon már fent van egy tiszai aprópecsenye recept, de azt saját kút főből hoztam össze pár éve csupán az emlékeimre hagyatkozva. Most kiderült, hogy szinte pontosan olyan volt az enyém, mint az apukámé, de azért be kell valljam, az Ápá -féle azért mégis csak jobb. :D Hiába na, a kis apró trükkökben rejlik a csoda. … na meg a szeretettel nevelt pocának is elég sok köze van hozzá. Az Ápá által hizlalt malacnak ui. olyan ízletes a mája (a húsa is), hogy azt nehéz űberelni hol-mi boltban vásárolt, májnak látszó belsőséggel.

A recept most különösen aktuális, mert e héten pénteken lesz Ápás UTAK című első verseskötetének bemutatója a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban. :)

Hozzávalók 2-4 személyre:

35 dkg sertéscomb (a diója) és karaj vegyesen
25 dkg sertésmáj
1 nagy fej vöröshagyma
5-6 nagy gerezd fokhagyma
1 zöldpaprika (a fele lehet hegyes erős paprika)
70 dkg krumpli (tisztítva mérve)
őrölt fekete bors
őrölt kömény
só
mangalicazsír

elkészítés:

1. A húst és a májat csíkokra vágjuk.
2. A finomra aprított hagymát és a kis kockákra vágott paprikát 1 evőkanál forró zsíron megfonnyasztjuk, közben sózzuk. Hozzáadhatjuk a húsról levágott zsírosabb részt is, hogy kocsonyásítja majd a szaftot. (A kész ételből később kivehetjük).
3. Rátesszük a felcsíkozott húst, és néha megkeverve, fehéredésig pároljuk, ill. addig, amíg a benne lévő víz elpárolog. (Vigyázzunk, hogy a hagyma közben ne karamellizálódjon!)
4. A húst megfűszerezzük, majd felöntjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, és hozzáadjuk a zúzott fokhagyma felét. Fedő alatt addig pároljuk, amíg a víz elfő róla.
5. Ha a hús még nem puhult meg, adunk még hozzá egy kis vizet, és fedő alatt tovább főzzük, amíg puha nem lesz, és már csak egy kevés szaftja marad.
6. Miközben a hús párolódik, a meghámozott krumplit felkockázzuk, és bő zsírban kisütjük. Papírtörlőre szedjük és megsózzuk.
7. Amikor a hús elkészült, külön serpenyőben kevés, felforrósított zsíron átforgatjuk a csíkokra vágott májat. Amint kifehéredik, és a közepe már nem véres, enyhén megsózzuk.
8. A májat a többi fokhagymával a húshoz keverjük, összesütjük, majd a krumplit is hozzáforgatjuk. Friss házi kenyeret kínálunk hozzá.

Megjegyzés:

Ha a pecsenyét kétféle húsból készítjük – mint ahogyan most én is –, előfordul, hogy nem egyszerre puhulnak meg, ezért erre figyelni kell. A karajnak kicsit több időre van szüksége.

Azért írtam, hogy 2-4 személyre, mert ez az eredetileg 2 személyre tervezett mennyiség nekem simán elég volt 4 evésre is, de nagyobb étkűek esetében ez nem biztos, hogy így van. :)

Póréhagymás sajtleves darált hússal

Nem is tudom, mikor készítettem utoljára levest. Hiába na, általában megvagyunk nélküle. Az utóbbi napokban azonban többször is eszembe jutott, hogy főzni kellene, mert mostanában túl sok tésztafélét ettünk, és nem árt valami könnyebben emészthető fogás. Ehhez képest sikerült olyan levest főznöm, ami igen tartalmas lett, ráadásul a kilóknak sem igazán kedvez. Mivel azonban egyre hidegebb az idő, jól tudnak esni a laktató, melengető levesek. Ráadásul ez után a leves után garantált, hogy nincs szükség a második fogásra. Nekünk legalábbis.
Póréhagymám volt itthon, ezért nagyon megörültem az egyik kedvenc oldalamon, a lecker.de-n talált receptnek. El is szaladtam a boltba megvásárolni a többi hozzávalót, és némi átalakítással délben már ott illatozott az asztalon ez a finomság.
Cheddar sajtból még sosem készítettem sajtlevest, de kellemes, diós aromája miatt mindkettőnknek nagyon ízlett. A szendvicssajt miatt ugyan csöppet húzom a nyakam, de nagyon néha talán belefér az ilyen eltévelyedés. :D Szerintem jól harmonizáltak egymással. Biztos, hogy nem utoljára tálaltam fel ezt a levest.

Hozzávalók 4 személyre:

15 dkg póréhagyma (tisztítva mérve)
15 dkg sárgarépa (tisztítva mérve)
50 ml száraz fehérbor
1,2 l zöldségalaplé
18 dkg cheddar sajt
25 dkg natúr szendvics (lapka) sajt
40 dkg vegyes darált hús
3 ek. olívaolaj
őrölt fekete bors
szerecsendió
só

elkészítés:

1. A póréhagymát és a sárgarépát megtisztítjuk, előbbit vékony karikákra szeljük, utóbbit apró kockákra vágjuk.
2. Lábasban felhevítünk egy evőkanál olajat, és 3-4 perc alatt megpárolunk rajta 2-2 evőkanál póréhagymát és répát. (Egy kevés pórét félreteszünk a tálaláshoz.)
3. Felöntjük a borral, kis lángon forraljuk 1-2 percig, majd az alaplét is hozzáadva, forrástól számítva 10 percig főzzük tovább.
4. A sajtot lereszeljük (4 teáskanálnyit félreteszünk a tálaláshoz), és a főzési idő felénél a lapka sajttal együtt a leveshez keverjük. Sóval, borssal ízesítjük.
5. Serpenyőben 2 evőkanál olívaolajat hevítünk, rátesszük a darált húst és a többi zöldséget, majd néhányszor átkeverve készre sütjük. Sóval, borssal ízesítjük.
6. A darált húst a leveshez adjuk, frissen reszelt szerecsendióval ízesítjük, majd tálaláskor megszórjuk a félretett póréval és a cheddar sajttal.

Ihletadó recept: lecker.de

Expressz túrótorta aszalt fekete cseresznyével

Ezt a tortát a névnapomra sütöttem még az óévben. Még mielőtt beizzítottam volna a netet olyan recept után való kutakodás címén, ami nem igényel nagy munkát, belelapoztam a Stahl magazin tavaszi számába, és ott találtam rá a keresési feltételeknek megfelelő sütire. Nagyon megörültem neki, mert ez a torta valóban nélkülöz minden macerát, sőt még akár egy olyan férfiember is elkészítheti, aki amúgy messze elkerüli a konyhát. :D Arról nem is beszélve, hogy két kedvencem, a túró és a krémsajt a lényege. Egyébként a „nincs kedvem kimenni a konyhába, de meghalok egy kis édességért” című problémára is megoldást nyújthat tejpite vagy puding helyett. :D
Egy picit változtattam az arányokon, de csak mert 5 dekával kevesebb mascarponét nyomnak a dobozba, mint ami ehhez a tortához kellett volna. Azt a kis hiányt túróval pótoltam. Nem tettem bele olyan sok citromhéjat, viszont megbolondítottam egy kis aszalt cseresznyével. Bár a magazinban sajttorta néven fut, szerintem ez inkább túrótorta. :)

Hozzávalók 24 cm-es tortaformához:

35 dkg krémes, házi tehéntúró
25 dkg mascarpone vagy natúr krémsajt
25 dkg cukor (vaníliarúd híján 1 cs. vaníliás cukor)
1 citrom reszelt héja
0,5 dl frissen facsart citromlé
1 vaníliarúd
4 tojás
2 dkg finomliszt
3 dl tejszín
5 dkg aszalt fekete cseresznye
porcukor a tálaláshoz

elkészítés:

1. A túrót villával áttörjük, hozzákeverjük a mascarponét, a lisztet, a cukrot, a tojásokat, a citromhéjat- és levet, a vanília magjait, majd felöntjük a tejszínnel, és botmixerrel vagy robotgéppel simára keverjük.
2. A híg tésztamasszát a kivajazott tortaformába öntjük, és egyenletesen elosztva belepotyogtatjuk a cseresznyeszemeket.
3. A tésztát előmelegített sütőben készre sütjük, majd a formában hagyva rácsra tesszük, és így hagyjuk kihűlni. nejlonzacskóba húzva, egy éjszakára hűtőbe tesszük.
4. Másnap kivesszük a formából, meghintjük porcukorral, felszeleteljük és tálaljuk.

sütési hőfok: 220°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc

Megjegyzés:

A bolti túrót érdemes lecsepegtetni, hogy a kész sütemény ne legyen vizes.
A még forró torta szép magas, és úgy rezeg, mint a kocsonya, de ettől nem kell megijedni. :D Nem szabad kitenni az ablakba a hidegre, mert belapul a közepe. Másnap így is jelentősen alacsonyabb lesz.