2016. január 13., szerda

Tiszai aprópecsenye Szenti Feri módra






A minap koszorús, nagy költőnk, azaz az apukám meglepett egy nagy csomag disznótorossal. Hozott hurkát, kolbászt, szalonnát, töpörtyűt és nagy kedvencemet májat, no meg a sertés egyik legfinomabb részét, a dióját egy kis karajjal vegyesen. A gyönyörű, friss alapanyagok nagy részét azonnal a fagyasztóba tettem, de úgy megkívántam a tiszai aprópecsenyét – amiből Ápásosnak hála gyerekkoromban olyan sokszor volt szerencsém belakni –, hogy egyértelmű volt, másnap ez lesz az ebéd. Ápá pedig azon melegében felcsíkozta nekem a hús és a máj java részét. Na nem mintha én ezt nem tudtam volna megtenni, de így kicsit olyan volt, mintha megint együtt főztünk volna – ő előkészítette, hogy másnapra nekem már csak a főzés maradjon. Persze pont azzal lehet elrontani, de mivel lediktáltattam vele a pontos elkészítési módot, így megadtam az esélyt, hogy az én kezem alatt is kb. olyan ízletes legyen, mintha teljes egészében Ápá csinálta volna.
Ugyan a blogon már fent van egy tiszai aprópecsenye recept, de azt saját kút főből hoztam össze pár éve csupán az emlékeimre hagyatkozva. Most kiderült, hogy szinte pontosan olyan volt az enyém, mint az apukámé, de azért be kell valljam, az Ápá -féle azért mégis csak jobb. :D Hiába na, a kis apró trükkökben rejlik a csoda. … na meg a szeretettel nevelt pocának is elég sok köze van hozzá. Az Ápá által hizlalt malacnak ui. olyan ízletes a mája (a húsa is), hogy azt nehéz űberelni hol-mi boltban vásárolt, májnak látszó belsőséggel.

A recept most különösen aktuális, mert e héten pénteken lesz Ápás UTAK című első verseskötetének bemutatója a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban. :)









Hozzávalók 2-4 személyre:

35 dkg sertéscomb (a diója) és karaj vegyesen
25 dkg sertésmáj
1 nagy fej vöröshagyma
5-6 kövér gerezd fokhagyma
1 zöldpaprika (a fele lehet hegyes erős paprika, de akár el is hagyható)
70 dkg krumpli (tisztítva mérve)
őrölt fekete bors
őrölt kömény

mangalicazsír

elkészítés:

  1. A húst és a májat csíkokra vágjuk. A vöröshagymát megtisztítjuk, finomra aprítjuk. A megmosott paprikát szintén apróra vágjuk. A megtisztított fokhagymát áttörjük.
  2. A hagymát és a paprikát serpenyőben 1 evőkanál forró zsíron megfonnyasztjuk, közben sózzuk. (Hozzáadhatjuk a húsról levágott zsírosabb részt is – ez kocsonyásítja majd a szaftot. A kész ételből persze később kivehetjük).
  3. Rátesszük a húst, és néha megkeverve fehéredésig pároljuk, ill. addig, amíg a benne lévő víz elpárolog. (Vigyázzunk, hogy a hagyma közben ne karamellizálódjon!)
  4. A húst ekkor megfűszerezzük, majd felöntjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi. Hozzáadjuk a fele adag zúzott fokhagymát, és fedő alatt addig pároljuk, amíg a víz elfő róla.
  5. Ha a hús még nem puhult meg, adunk még hozzá egy kis vizet, és fedő alatt tovább főzzük, amíg puha nem lesz, és már csak egy kevés szaftja marad.
  6. Miközben a hús párolódik, a meghámozott krumplit felkockázzuk, és bő zsírban kisütjük. Papírtörlőre szedjük, hogy leitassuk róla a felesleges zsiradékot, és megsózzuk.
  7. Amikor a hús elkészült, külön serpenyőben kevés felforrósított zsíron átforgatjuk a májat. Ha kifehéredik, és a közepe már nem véres, enyhén megsózzuk.
  8. Ekkor a húshoz a maradék fokhagymával együtt hozzákeverjük a májat, összesütjük a hússal, majd a krumplit is hozzáforgatjuk. Friss házi kenyérrel együtt tálaljuk.

Megjegyzés:
Ha a pecsenyét kétféle húsból készítjük – mint ahogyan most én is –, előfordul, hogy nem egyszerre puhulnak meg, ezért erre figyelni kell. A karajnak kicsit több időre van szüksége.
Azért írtam, hogy 2-4 személyre, mert ez az eredetileg 2 személyre tervezett mennyiség nekem simán elég volt 4 evésre is, de nagyobb étkűek esetében ez nem biztos, hogy így van. :)























2 megjegyzés:

  1. Hű, a mindenségit! Ez aztán a lakoma! Biztos is, hogy az apró részletekben rejlik a titok. :D Hiába no, mi csak reménykedhetünk, hogy egyszer majd olyan finomra sikeredik nekünk is a családi recept, mint szüleinknek. ;) Ez az étel nagyon kedvemre való, azt hiszem, ha legközelebb ilyesféle finomságokhoz jutok, ki fogom próbálni.
    Apukád kötetének bemutatójához szívből gratulálok! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, de kedves vagy, köszönöm! ♥ Bizony, ez az egyik étel, amit régen nekem akkora csodának számított, hogy csak na, és azóta is nagy becsben van. :)
      Mivel tudtam, hogy te ezt az aprópecsenyét szeretnéd, félretettem neked egy dobozban, és akkor most küldöm. ,)

      Törlés