Sonkatekercs tormás tojáskrémmel töltve

 

 

Ezer éve nem ettem sonkatekercset. Régen Anya gyakran készítette, de sosem a hagyományos, tojásos töltelékkel, hanem csak egyszerű majonézes tormával. Tojáskrémes töltelékkel – ki tudja, mikor – mintha valamilyen rendezvényen kóstoltam volna. Most kedvet kaptam hozzá, hogy kipróbáljam, és kikísérleteztem egy saját verziót. Nekünk nagyon ízlett a végeredmény, és szerintem minden héten meg tudnám enni. Fix, hogy ezután fontos szereplője lesz a szilveszteri hidegtálaknak! :)

Minden kedves Olvasómnak sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok!

Hozzávalók:

16 nagyon vékony szelet (20 dkg) sertés szendvicssonka (nálam Pikok, Lidl)
3 főtt tojássárgája (L-es)
8 dkg majonézes torma (nálam Univer)
15 dkg vaj
5 dkg finomliszt
2 dl tej
1 tk. porcukor
1 csapott tk. só
őrölt fehér bors
szárított medve- vagy metélőhagyma, esetleg petrezselyemzöldje vagy oregánó

elkészítés:

1. A sűrű besamelhez 5 dkg vajat kis lábasban felhevítünk, rászórjuk a lisztet, és kis lángon, néha megkeverve pár perc alatt világosra pirítjuk.
2. Felöntjük az előzőleg felhevített tejjel, és közepes lángon, folyamatosan kevergetve sűrű mártást főzünk belőle. (Akkor jó, ha elválik az edény falától/aljától.) Folpackkal légmentesen letakarva hagyjuk teljesen kihűlni.
3. Eközben a tojásokat 10 perc alatt keményre főzzük, és miután kihűltek, meghámozzuk.
4. A porcukorral, sóval ízesített puha vajat robotgéppel átkeverjük, majd hozzáadjuk a kihűlt besamelt, a majonézes tormát, a fűszereket, és ezekkel együtt tovább keverjük.
5. Egy kis szűrőt a tormás krém fölé helyezünk, áttörjük rajta a tojássárgákat, és alaposan beledolgozzuk. A krémet kb. 2 cm átmérőjű sima csővel ellátott habzsákba töltjük.
6. Két sonkaszeletet egymásra fektetünk, a széléhez közel egymás mellé nyomunk 2 krémcsíkot, majd felgöngyöljük a sonkát. Az így kapott 8 sonkatekercset hajtással lefelé tálcára sorakoztatjuk.
7. A maradék krémet csillagcsővel ellátott habzsákba töltjük, és rózsákat nyomunk belőle a tekercsek két végébe és a tetejük közepére. Folpackkal letakarva néhány órára vagy másnapig hűtőbe tesszük. (Hidegtálhoz illő köretet és/vagy réteges sajtos kiflit kínálunk hozzá.

Megjegyzés, tipp:

Ha vastagabb sonkaszeletet használunk, akkor egy tekercshez nem kell 2 darabot felhasználni.
Nekem mindig kimarad egy nagyon kevés krém, ami persze sosem jelent problémát, mert szendvicsre kenve is szeretni való. :) Természetesen a megmaradt krémet ugyanúgy betölthetjük sonkába – ha nagyon jól gazdálkodtunk, ki tudunk hozni belőle még plusz 2 darab tekercset.

 

Majonézes kukoricasaláta édes paprikával

 

 

Egyik kedvenc köretem a majonézes kukorica, mégis évekre feledésbe merült. Most, amikor azon gondolkodtam, mit is együnk az óesztendőben, eszembe jutott a fent említett köret. Úgy gondoltam, jó lesz a sonkatekercshez. Ezúttal egy kis édes paprikát is csempésztem bele, és a mártás sem sima tejfölös-majonézes lett, hanem inkább tartármártáshoz hasonló. Képes lennék másnaponta megenni, annyira szeretem. :)

Hozzávalók:

1 csemegekukorica konzerv
1 szál Palermói, Ramiro vagy Dulce paprika
2 púpozott ek. 20% zsírtartalmú tejföl
2 ek. majonéz (nálam Univer)
1 tk. Dijoni mustár
1 ek. olívaolaj
1 tk. frissen facsart citromlé vagy fehérborecet/almaecet
1 tk. porcukor
őrölt fekete bors
só
1-2 ek. szárított medvehagyma (elhagyható)

elkészítés:

1. A kukoricát szűrőbe öntjük, hideg víz alatt átmossuk, majd hagyjuk, hogy a víz teljesen lecsepegjen róla.
2. Ez idő alatt a megmosott, szárazra törölt, magházától megfosztott paprikát pici kockákra aprítjuk, és a felhevített olívaolajon fedő alatt puhára pároljuk. Teljesen kihűtjük.
3. A tejfölt alaposan kikeverjük a majonézzel, a mustárral, fűszerekkel, és beleforgatjuk a párolt paprikát, a kukoricát. Lefóliázva néhány órára vagy másnapig hűtőbe tesszük.
4. A majonézes kukoricát tálalás előtt ízlés szerint sózzuk, és újra átkeverjük. Sültekhez, sült/grillezett halételekhez vagy hideg tálra szánt ételek mellé kínáljuk.

Vásárhelyi sós túrós lepény Ani néni módra

A korábbi párommal (deutálomeztaszót!) mindig a piacon szereztük be a túrós lepényt, és annyira imádtuk, hogy kisebb ünnepnek számított, ha vettünk. Aztán elváltak útjaink, és a lepény is feledésbe merült. Szerencsére van nekem egy nagyon kedves rokonom, akinek a szívemnek szintén kedves felesége, Ani néni gyakran süt ilyen lepényt, ha vendégségbe megyünk hozzájuk. Sokszor készültem elkérni a receptjét, de valahogy mindig elmaradt. Nemrég megint náluk jártunk, és előételnek – az én legnagyobb örömömre – lepényt kaptunk. A receptleírás azonban ismételten elfelejtődött. Nem hagyott nyugodni a dolog, míg végül emailben kértem el tőle. Ő készséggel és kellő részletességgel megosztotta velem az áhított titkot, én pedig pár nappal később nagy boldogan hozzá is láttam a hőn szeretett túrós lepény elkészítéséhez. Nagy hőstett volt ez, hiszen életemben először én magam süthettem meg, amiről kb. ugyanolyan tévképzeteim voltak, mint apukám kalácsáról, miszerint ilyet csak a beavatottak tudnak sütni. Vagy az történt, hogy közben én is beavatott lettem, vagy valóban nem is egy nagy ördöngösség ez. Talán mindkettőben van igazság. ;)
Ani néni receptjén egy csöppet alakítottam – kevesebb liszttel és tejjel készült, de a töltelék mennyiségén nem változtattam. Így lett tökéletes. Szűk családunk befalta az egész tepsivel. :D
Drága Ani néni, ezúton is köszönöm neked a nagyszerű receptet, most már én is boldogan előrukkolok vele előttetek! ;)
Egy kis bosszúság is ért közben, ui. épp amikor fotóztam volna a tepsit, Leopold, ez az izgága „anyaszerelme” macskapasi, vízmániája által vezérelve belekalamolt a dizájnelemnek odatett kancsóba, és az egészet ráborította a kellékekre. Elázott minden, így aztán újra kellett háttereznem. Egy hosszabb szárítási procedúra után végre megörökíthettem nagyanyáink méltán imádott receptjének megtestesülését.

 

 

Hozzávalók 35×23,5 cm-es tepsihez:

a tésztához:
25 dkg + 1 ek. finomliszt
1 ek. mangalicazsír
egy csipet só
1 mk. cukor
1 kis tojás (!)
2 dkg friss élesztő
kb. 1,5 dl tej

a töltelékhez:
1 kg házi tehéntúró (nem túl folyós állagú)
2-3 ek. búzadara
kb. 1 tk. só
cukor ízlés szerint
3 tojás+1 tojásfehérje
zsemlemorzsa a töltelék alá

a tetejére:
15 dkg házi tejföl
1 tojássárgája

elkészítés:

1. Az élesztőt 1 evőkanál liszttel együtt csomómentesre keverjük a langyos, cukros tejben, és letakarva felfuttatjuk.
2. A sóval vegyített többi lisztet összemorzsoljuk a zsírral, hozzáadjuk a felvert tojást, a felfutott élesztőt, és lágy tésztává dagasztjuk. Lisztezett munkalapra téve befedjük a dagasztótállal, és kb. 30 perc alatt a kétszeresére kelesztjük.
3. Amíg a tészta pihen, a töltelékhez az áttört túrót megsózzuk, belekeverjük az egész tojásokat, a tojásfehérjét, ízlés szerinti mennyiségű cukorral édesítjük, és a massza lágyságától függően hozzáadunk 2 vagy 3 evőkanál búzadarát.
4. A megkelt tésztát tepsi méretűre nyújtjuk, a kizsírozott, liszttel behintett tepsibe igazítjuk, majd megszórjuk zsemlemorzsával, és rásimítjuk a tölteléket.
5. A tejfölt elkeverjük a tojássárgájával, egyenletesen elosztjuk a tölteléken, és a lepényt 250°C-ra előmelegített sütőbe toljuk. A hőfokot 175-180°C-ra mérsékeljük, és készre sütjük a lepényt.
6. Néhány percig hűlni hagyjuk, majd felszeleteljük és tálaljuk.

sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 60 perc (régi típusú gázsütőben 35-40 perc is elegendő lehet)

Megjegyzés, tipp:

Ha a túró túl savanyú, akkor ízlés szerint tehetünk hozzá cukrot, de épp csak annyit, hogy a lepény ne veszítse el sós jellegét.