2019. június 8.

Eperkrémes habroló







Végre szabadföldi epret ehetünk! :) A hátsó telekszomszédunkat illeti ezért a köszönet, aki nemrégiben egy csokor zsenge kaporral is megörvendeztetett bennünket. A nyakába ugrottam örömömben, miután felajzva érdeklődtem, nem bánja-e, ha mindezért puszit adok neki. Nem bánta. :D
Ez az egyszerű, gyorsan elkészíthető és szerintem mutatós sütemény a legújabb kedvencem. Igaz, a tésztája nem házilag készült, de egyrészt az elmúlt időszakban nem sok kedvem volt az időigényesebb sütikhez, másrészt néha megengedhetünk magunknak ennyi „csalást”. Persze az a legjobb, ha előző nap vagy pár nappal korábban házilag készítünk el egy nagyobb adag tésztát, majd lefagyasztjuk, és amikor használni akarunk belőle, csak kiolvasztjuk a szükséges mennyiséget. De hát az ember nem mindig gondolkodik előre. Egyetlen egy dolog miatt viszont nagyon húzom a nyakam, mégpedig azért, mert a kész leveles tészta pálmaolajjal készül (mint sajnos a bolti termékek 99%-a), és az ilyen áruk vásárlását nem támogatom. Úgyhogy legtöbbször kifejezetten rosszul esik pálmaolajjal készült alapanyagot beletenni a kosaramba. A tisztálkodó szereket évekkel ezelőtt már javarészt sikerült kiváltanom pálmaolajmentes termékekre, de az élelmiszerek esetében még bőven lemaradásban vagyok a saját magam szabta elvárások kapcsán. :(
Mindettől függetlenül ez a süti hatalmas kedvenc lett, pillanatok alatt be lehet kapkodni belőle jó pár darabot. :)






Hozzávalók 18 darabhoz.

1 ½ cs. friss leveles tészta (kb. 24x20 cm-es lapok)
20 dkg földieper (szabadföldi, tisztítva mérve)
2,5 dl tej
9 dkg cukor
6 dkg finomliszt
8 dkg vaj
6 dkg mascarpone


elkészítés:

  1. A lisztet 1 dl tejjel csomómentesre keverjük. A megmosott, feldarabolt epret lábasba tesszük, pürésítjük, hozzáadunk 5 dkg cukrot, felöntjük a többi tejjel, majd hozzáadjuk a lisztes tejet. Kis lángon, kevergetve felfőzzük, majd teljesen kihűtjük.
  2. A puha vajat a többi porcukorral kihabosítjuk, és a mascarponéval együtt az eperpudinghoz keverjük. A krémet sima csöves habzsákba töltjük, és hűtőbe tesszük kicsit dermedni.
  3. A leveles tésztát kitekerjük, és a hosszabbik oldala mentén 12 db sávra vágjuk, amiket egymás után feltekerünk a rolóformákra. A másik tésztalapból csak 6 sávot vágunk le.
  4. A habrolókat sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, lekenjük felvert tojással, és előmelegített sütőben megsütjük. Tortarácson hagyjuk langyosra hűlni, majd lehúzzuk őket a formáról.
  5. A krémmel betöltjük a habrolókat, és porcukorral hintve tálaljuk.
sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 15 perc


Megjegyzés:
Egy kicsit elszámoltam magam a krémmel, ezért kimaradt még 6 darabra való adag. Csupán ezért készült 18 habroló. :D Akinek viszont 24 db rolóformája van, az fél adaggal több krémet készítsen.

Tipp:

Ha a roló nehezen jön le a sütőformáról, a forma mindkét végén hegyes késsel fellazítjuk a tésztát, és óvatosan, csavaró mozdulattal lehúzzuk róla.













2019. június 5.

Sonkás-krémsajtos párna






Végre, végre, elérkeztem az utolsó, húsvéti sonkás recepthez! Igaz, végül nem a húsvéti sonkával készült verziót osztom itt meg, mert a 2. újrázásra már nem maradt belőle egy árva dekányi se. :D Ettől függetlenül ez a recept a kis kiflikkel összehasonlítva, töltelék tekintetében a variációk egy témára kategóriába tartozik. :D
Amikor megláttam az alábbi formázási technikát, azonnal tudtam, hogy nekem ezt ki kell próbálnom. Aztán gyorsan le is csöppentem, ui. nem lett szép. Noha a formázás amúgy pofonegyszerű. Hamar kiderült, hogy csak kevés tölteléket szabad beletenni, különben túlzottan elformátlanodik és levizenyősödik a tészta. Nem mintha olyan nagy mennyiség férne bele, de még az a kevés is soknak bizonyult. Így hát pihetettem a témát jó pár hétig, míg nem a maradék húsvéti sonkával készült töltelékből ki nem maradt annyi, amennyit éppen elegendőnek ítéltem ehhez a péksütihez. A második sütés alkalmával a tésztán is változtattam, és a jól bevált hamburgerzsemlémét használtam, egy csöpp kis módosítással – az olaj mellett vaj is került bele. A formázás már rutinosabban ment, de mivel a tésztát igen nehéz sarkosra nyújtani, négyzet alakúra vágni meg ezúttal nem akartam, ezért a művelet befejeztével a betöltött péksütik nem szabályos négyzet alakúak lettek. Sütés közben ebből a kis szabálytalanságból már eléggé szembetűnő elformátlanodás lett. :D Arról nem is beszélve, hogy a forró töltelék, ill. a növekvő tészta széttolta a nyersen még szorosan egymás mellé simuló tésztasávokat. 3. próbálkozásra sem tudtam elérni a kívánt külalakot. Nem tudom, hogy ez a prototípus készítőjének mégis hogyan sikerülhetett. Annyi baj legyen, utólag megállapítottam, hogy ez a véletlenül kialakult szabálytalanság még tetszik is, de azért persze lehetne még dolgozni a tetszetősebb külsőn. :D Szerencsére ez a péksüti kevésbé szemrevaló külsővel is nagyon eteti magát, és mi szabályosan faltuk befelé, miközben hümmögve élveztük az ízeket. :D




Hozzávalók 10 darabhoz:

a tésztához:
25 dkg fehér tönkölybúzaliszt
25 dkg finomliszt
3 dkg cukor
1 ek. só
3 ek. extra szűz olívaolaj
2 dkg puha vaj
2,5 dkg friss élesztő
3 dl tej

a töltelékhez:
13 dkg natúr krémsajt
10 dkg pulykamellsonka vagy főtt, füstölt sonka
7 dkg vörös cheddar sajt

továbbá:

1 kis tojásból nyert fehérje a kenéshez

elkészítés:
  1. A tésztához a kétféle liszt keverékébe morzsoljuk az élesztőt, majd a langyos tej felét hozzáadva, elkeverjük 1 dkg cukorral és egy kevés liszttel. Letakarva felfuttatjuk.
  2. Hozzáadjuk a többi cukrot, a sót, az olajat, és összeállítjuk a tésztát. A felületét 3 részletben megkenjük a puha vajjal, és beledagasztjuk. A tésztát vékonyan kivajazott/kiolajozott tálba tesszük, és letakarva a kétszeresére kelesztjük.
  3. A megkelt tésztából 10 bucit gömbölygetünk, és letakarva negyedórát pihentetjük.
  4. A töltelékhez a sonkát késes aprítóban ledaráljuk, és az őrölt borssal ízesített krémsajthoz keverjük.
  5. A tésztagombócokat lisztezett munkalapon kb. 20×20 cm-es négyzetlapokra kinyújtjuk (igyekezzünk sarkosra nyújtani), majd gondolatban függőlegesen és vízszintesen is elfelezzük, azaz 4 db négyzetre osztjuk. A jobb alsó és a bal felső négyzetet kb. 1 cm széles sávokra vágjuk úgy, hogy a vágások végei a jobb felső, vágatlan négyzet két szélével találkozzanak.
  6. Ezen a négyzetlapocskán elkenünk egy adag tölteléket, megszórjuk reszelt sajttal, majd ráhajtjuk a másik, csúcsával szomszédos, vágatlan lapocskát. Ezután mindkét irányból felváltva ráhajtogatjuk a tésztasávokat. A széleket villával lenyomkodjuk és egyenesre vágjuk.
  7. A péksüteményeket sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk egymástól kicsit távolabb, és letakarva megkelesztjük.
  8. A tetejüket lekenjük lágy habbá vert tojásfehérjével (vagy langyos vízzel), a körülöttük lévő sütőpapírt bespricceljük vízzel, és az előmelegített sütő középső sínjébe tolva megsütjük. Rácsra szedve hagyjuk kihűlni.
sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc


Megjegyzés, tipp:
A lehulló tésztaszéleket újra begyúrjuk, pihentetjük, majd kerekre nyújtjuk és betöltjük az esetlegesen kimaradt sonkás krémsajttal. A töltelék fölött összedolgozzuk a tésztát, és a töltött zsemlét a többi péksüteménnyel együtt megsütjük.

A formázásról itt láthattok képeket.
 
 

 






2019. május 31.

Zapekanka – orosz túrós sütemény (+ Trygi cicám kálváriája)




 


Az elmúlt napokban semmi kedvem nem volt sütni. Mindennek sajnos komoly oka volt. Na, nem mintha a sütisütés mellőzése amúgy tragédia lenne.
A rémálom a legutóbbi epres desszert fotózása idején kezdődött. Feltűnt ui., hogy Trygi cicám szokatlanul bágyadt. Ezt akár a változékony időnek is betudhattam volna, de egy anya azonnal megérzi, ha baj van. Márpedig én az ő anyukája vagyok akkor is, ha nem én adtam neki életet. Minden rezdülését, szemvillanását és arckifejezését ismerem, ezért aggasztó volt ez a furcsa nyugodtság az én imádott kisfiam részéről.
A gubbasztás sajnos már ismerős volt 1 hónappal ezelőttről, amikor is a frászt hozta ránk a kis mocsok, úgyhogy a húsvétban számunkra nem volt semmi ünnepi. A problémát akkor dugulás okozta – a sok benyalt szőr megakadt benne valahol félúton, és napokig esze ágában sem volt kijönni onnan egyik végén sem. A gyógykezelés végül megoldotta a bajt, és fellélegezhettünk. Mostanáig, amikor is az epres süti fölött egyensúlyozva, fél szemmel Trygvét lestem. A fenséges, hosszú szőrét most időzített bombának láttam.
Másnap már komolyan aggódtunk a Kutyafüllel, ezért a házi praktikák bevetése közepette ismét szakemberhez fordultunk. Volt itt minden: paraffin olaj adagolása szájon át, szőroldó paszta erőszakolása szintén szájon át, gyógyszeres olajos beöntés a macsek csúnyábbik végén, antibiotikum- és vitamin injekció, valamint pektin tabletta. Továbbá a telkünkről virágládába ültetve hazahoztunk egy szép nagy adag füvet, amit sajna csak a (rövid szőrű) sziámi cirmákjaink legeltek, de veszettül, Trygi bezzeg rá se bojszintott. Sőt mindennel szemben totálisan érdektelen volt, és leginkább zombi tekintettel nézett maga elé. Rémisztő volt ilyen állapotban látni, annál is inkább, mert az ehhez hasonló lelkiállapotot már néhányszor át kellett élnem. Nem lehet hozzászokni.
Az imádkozást alapból sem kell gyakorolnom, bár szőrrel vegyített végtermékért eddig még sosem fohászkodtam, most viszont hatványozottan kérleltem a Mindenhatót Tryguci gyógyulásáért. Közben naponta jártunk a dokibácsihoz, sőt előferdült, hogy egy nap kétszer is. Már a műtéttel riogattak, amitől majdnem bennem is megrekedt az, ami jobb, ha kijön, a gyomoridegtől meg majdnem kijött az, aminek viszont jobb, ha bent marad. De nem is az én élettani reakcióm a lényeg most itt, és bocsesz, hogy épp egy sütirecept mellett íródik le ez a téma.
Szóval megtettünk mindent a cicafiú gyógyulása érdekében – én ez idő alatt annyit puszilgattam és becézgettem, hogy az már az eleve szokásos nem normális mértéken is túltesz –, és szerencsére nagy nehezen eredményre vezetett az a sok ilyen-olyan kezelés. Trygucínó jól reagált az amúgy utálatos kemikáliákra, és a gyógyulás útjára lépett. A végre napvilágot látott végtermék fölött pedig apa és anya örömtáncot járt. :D Trygucka visszatért! :) A lakásba berepült legyek újra menekülőre fogták, a tornyokban álló csirkés minikonzerv ismét fogyni kezdett, megint beindult a száraztáp focilabda funkciója, a hasamon ismét szaporodni kezdtek a dagasztás nyomán keletkezett kis karmolások, stb., stb. Új kellék lett a Furminátor, ami Trygivel ellentétben csak nekünk lett nagyon jó barátunk, mert ennek hála lett egy 4. kismacskánk, igaz, csak a kisfiunkból kiszedett szőr mennyiségét tekintve. :D
Amikor már azt hittük, minden visszatért a régi kerékvágásba, Trygve ismét ránk hozta a frászt: ezúttal a szapora légzés miatt vágta belénk az ideget.
Ennek megint doki lett a vége, és az amúgy viszonylag megnyugtató eredménnyel zárult szív UH vizsgálatot követően naponta vittük szegényt antibiotikum injekciókra az esetleges fertőzésre gyanakodva, miközben valójában az orvos is a sötétben tapogatózott a baj kiváltó okát illetően. Tryguci mindeközben a jó étvágyáról és a szeretetéről biztosított bennünket, ill. gond nélkül járt az alomba és szépen tisztálkodott, de kedvetlenebb volt, és a pihegése nyugtalanított. A 2. hét vége felé megejtett vérvétel viszont kimutatta, hogy alapvetően egészséges. A hőemelkedést és a pihegést valami más okozza, amit a vére nem mutatott ki. Most itt tartunk, nem tudunk egyebet tenni, csak figyeljük. Jelenleg a vérvételi eredménye is megkönnyebbülést jelent.Az én kis mókucínóm majdnem a régi – viszonylag élénk, de a szeméből eltűnt az a kis bohókás fény, és a helyén tanyát vert valami megmagyarázhatatlan; megtörtebb lett. Nagyon megviselte őt az eltelt majd' 2 hétnyi szenvedés. De bízom benne, hogy hamarosan visszatér belé a jól megszokott bolondság. Mi legalábbis minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy soha többet ne legyen a fent leírtakhoz hasonló problémája.
Ez a süti pedig azért készült, hogy megünnepeljük, hogy túljutott a nehezén. :)






Hozzávalók kb. 30,5x11,5x7 cm-es doboz sütőformához:

60 dkg túró és ricotta fele-fele arányban (vagy t'vorog)
1,2 dl tejföl és habtejszín fele-fele arányban
13 dkg porcukor
egy csipet só
1 tk. vaníliapaszta
2 kis citrom reszelt héja
3 tojás
7 dkg búzadara
vaj a sütőformához

elkészítés:

  1. A túrót krémesre keverjük a ricottával – ha szükséges, botmixerrel átdolgozzuk –, robotgéppel hozzákeverjük a porcukrot, a vaníliapasztát, a citromhéjat, egyenként a tojásokat, majd beleforgatjuk a búzadarát.
  2. A sütőforma belsejét jól kivajazzuk, és egyenletesen elosztjuk benne a tésztamasszát. Előmelegített sütőben megsütjük (hurkapálcával ellenőrizzük, hogy átsült-e), majd 10 perc pihentetés után kiborítjuk a formából, és tortarácson hagyjuk kihűlni.
  3. Felszeleteljük, és édes tejfölöntettel vagy savanykás lekvárral együtt tálaljuk.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 60 perc











2019.05.28. - Trygve a Zapekanka fotózása közben