Ez a 2. alkalom, hogy önmagamhoz képest nagy tételben lekvárt főztem. :D Sőt meggyből eddig csak dzsemet csináltam, de mivel a lekvár és a dzsem között szinte csak a darabosságban van eltérés, ezért igazából nem számít, hogy első vagy második alkalomról van-e szó. Lényeg, hogy nem sűrűn fordul elő velem. Az ok elsősorban az, hogy csak pár éve van saját meggyfánk, amiről az első 2 évben jól megfeledkeztünk, így a madaraké, a rovaroké és az enyészeté lett a 2 kis fa termése. A 3. évben eszméltem, hogy nem kéne veszni hagyni a meggyet, és ez az eszmélés olyan jól sikerült, hogy közben rájöttem: így, úgy, amúgy elkészítve mégis csak szeretem én a meggyet. :D
Aztán tavaly jött a nagy lecsöppenés – betegek lettek a fáink, így nem volt mit befőzni. Reménykedtünk, hogy idén nem járnak ilyen rútul a fák, ill. velük együtt mi sem, és legalább 2-3 üveg meggydzsemünk lesz. A két fácska ezt a vágyunkat megérezhette, mert most csak úgy roskadoztak az ágaik a sok nagy szemű meggytől. Azt hiszem, még sosem láttam ilyen tömegben lógni a fáról a gyümölcsöt, pedig annak idején jó párszor kellett segédkeznem Anyáéknak a régi kertünkben.
A mostani meggyszedés közben meglepett bennünket a vihar, ezért két részletben oldottuk meg a szüretet. Június legvégére összesen majd' 25 kg magozott meggy boldog tulajdonosai lettünk, ami ezektől a kis fácskáktól nem kis teljesítmény, pláne úgy, hogy soha nem voltak (és nem is lesznek) permetezve. :) És utóbb kiderült, hogy van egy 3. meggyfánk is, amit eddig a szomszédénak hittünk. :D Az viszont szép nagy fa, úgyhogy jövőre még több meggyben reménykedhetünk. :)
A gyümölcs kisebbik részéből tehát most lekvárt főztem, a másik részéből dzsemet, de a legnagyobb adag a fagyasztóba ment, hogy később majd a kedvünkre készüljön belőle ez vagy az. :)
Aztán tavaly jött a nagy lecsöppenés – betegek lettek a fáink, így nem volt mit befőzni. Reménykedtünk, hogy idén nem járnak ilyen rútul a fák, ill. velük együtt mi sem, és legalább 2-3 üveg meggydzsemünk lesz. A két fácska ezt a vágyunkat megérezhette, mert most csak úgy roskadoztak az ágaik a sok nagy szemű meggytől. Azt hiszem, még sosem láttam ilyen tömegben lógni a fáról a gyümölcsöt, pedig annak idején jó párszor kellett segédkeznem Anyáéknak a régi kertünkben.
A mostani meggyszedés közben meglepett bennünket a vihar, ezért két részletben oldottuk meg a szüretet. Június legvégére összesen majd' 25 kg magozott meggy boldog tulajdonosai lettünk, ami ezektől a kis fácskáktól nem kis teljesítmény, pláne úgy, hogy soha nem voltak (és nem is lesznek) permetezve. :) És utóbb kiderült, hogy van egy 3. meggyfánk is, amit eddig a szomszédénak hittünk. :D Az viszont szép nagy fa, úgyhogy jövőre még több meggyben reménykedhetünk. :)
A gyümölcs kisebbik részéből tehát most lekvárt főztem, a másik részéből dzsemet, de a legnagyobb adag a fagyasztóba ment, hogy később majd a kedvünkre készüljön belőle ez vagy az. :)
Hozzávalók kb. 2 l lekvárhoz:
4 kg megy (Pándy üvegmeggy, magozva mérve)
60 dkg kristálycukor (vagy a gyümölcs édességétől függően)
elkészítés:
- A meggyet kilónként 10 dkg cukorral külön lábasokba tesszük, és kis lángon addig főzzük, amíg a levét majdnem teljesen elfövi.
- Ekkor botmixerrel pürésítjük, mindegyik adaghoz hozzáadunk még 5-5 dkg cukort, és néhányszor megkeverve sűrű lekvárrá főzzük.
- Miközben a lekvár fő, egy forró vízzel félig felengedett tepsiben elrendezzük az alaposan elmosott, elöblített befőttes üvegeket, és sütőbe tesszük. A hőfokot 120°C-ra állítjuk, és bemelegedéstől számítva kb. 20 perc alatt csírátlanítjuk az üvegeket.
- A kész lekvárt még forrón a forró üvegekbe töltjük (nekem 3 db 720 ml-es üveg lekvárom lett), a szájukat lefedjük befőző fóliával, rácsavarjuk a kupakjukat, és az üvegeket fejre állítjuk. Plédbe bugyolálva hagyjuk, hogy teljesen kihűljenek. Fogyasztásig kamrába tesszük.
Tipp:
Nem szükséges pürésíteni – így meggydzsemként tehetjük el.
Megjegyzés:
Az én lekvárom nincs túlédesítve, kellemesen érezhető a meggy eredeti, savanykás íze.
Lekvárfőzés közben boldogan konstatáltam, hogy ez a meggyfajta egyáltalán nem színezi be az ember bőrét, és a kicsapódó meggylé sem festi meg lemoshatatlanul a tűzhely körüli falat. :)
Pándy üvegmeggy:
Eredeti magyar meggyfajta.
Szerte az országban számtalan változata elterjedt.
Érési ideje június vége, július eleje.
Gyümölcse nagy, sötétpiros, bő levű, édes-savanykás ízű (110-200 szem/kg).
Cukortartalma 9-16%, összes emészthető, szárazanyag-tartalma eléri a 24%-ot is.
Fája edzett, erős növésű, idős vesszői csüngők. Sarjadzik.
Talajban nem válogat.
Önmagában rosszul termékenyül, mert virágai önmeddők.
Jó virágport adó cseresznyékkel, Cigány-, Korai Veres meggyel kell keverten ültetni.
Harmonikus sav- és cukoraránya, feszes, jól szállítható húsa a legnemesebb és legpiacosabb gyümölcsünkké tette.
I. osztályú asztali, piaci és ipari gyümölcs.
Külföldön is a legnagyobb keresletnek örvend, világhírnévre tett szert.
Fő termőhelyei: Nagykőrös, Cegléd, Kecskemét és környéke, Apostag, Újfehértó, Debrecen.
Külföldi elnevezései: Griotte de Pándy, Pándy's Glas-weichsel, Köröser Weichsel.
Hasonló nevei: Pándy meggy, Kőrösi meggy, Kecskeméti-, Szentesi meggy, Spanyol meggy, Oltott meggy stb.
