Végérvényesen elhatároztam, hogy fogyókúrázom, ui. éppen 10 kilóval vagyok nehezebb, mint 5 évvel ezelőtt. (Nem ecsetelem, mit érez egy magára valamit is adó nő, ha látja a korábbi fényképeit, amiken még a vékony énje pózolt.) Mivel nem vagyok híve a test sanyargatásának, ezért nem akartam durva diétába fogni, csupán kicsit kevesebbet és egészségesebben szeretnék enni, és mellette jóval többet mozgok majd. Na és persze le kell mondanom az esetenként befigyelő zsemlevacsiról.
A Kutyafül már bizonyított a hízásban való partnerség terén, de most úgy tűnik, a fogyásban is a társam lesz. Sajnos mindketten tésztamániások vagyunk, legyen az kelt vagy főtt tészta vagy épp süti. Már pedig mi érthetetlen módon :D elsősorban ezektől hízunk. A kedvenceinket most sajna háttérbe kell szorítani, ill. jóval kevesebbet szabad belőlük enni.
Talán néhány embernek már feltűnt, hogy a receptjeim között csak elvétve találni zöldségekből készült ételeket. Ennek pedig az az oka, hogy hadilábon állok velük. Pontosabban ma már egyre többféle zöldet vagyok képes lenyelni, de még mindig nem ápolok velük felhőtlen kapcsolatot, néhány kivételtől eltekintve. Az sem mindegy, hogy van elkészítve egy zöldségekből lévő étel, mert pl. amíg magában nem eszem meg a paradicsomot, addig paradicsomszósznak vagy totálisan szétfőve, lecsóban nagyon szeretem. Így bizony nehéz egészségesen táplálkozni, hiszen ember legyen a talpán, aki ki tudja találni, hogy készítse el úgy, hogy én azt jóízűen megegyem.
Egy napsütéses novemberi napon elindultunk hát a fogyókúrázás rögös útján, és első lépésként zöldséglevest akartam főzni. A répát csípem egy ideje, na de egy tisztességes zöldségleveshez ez édeskevés. Répa-Rézi elég magányos lenne gyökér meg zeller nélkül, ezért muszáj volt ezt a két fura ízű képződményt is belefőznöm a levesbe, mert leveskockából ugyebár nehéz lenne krémlevest kreálni. Mire a leves megfőtt, és a fűszerek is hozzájárultak, hogy meg merjem kockáztatni a kóstolást, igencsak elcsodálkoztam, milyen jóízű lett. Fura, de pépesítve szinte minden zöldség lecsúszik a torkomon, így ez az édeskés ízű krémleves is. És még jól is esett. Az a 2-3 kis crostini, amit mellé ettem, pedig igazán nem számít bűnnek, pláne a déli órákban.
A Kutyafül már bizonyított a hízásban való partnerség terén, de most úgy tűnik, a fogyásban is a társam lesz. Sajnos mindketten tésztamániások vagyunk, legyen az kelt vagy főtt tészta vagy épp süti. Már pedig mi érthetetlen módon :D elsősorban ezektől hízunk. A kedvenceinket most sajna háttérbe kell szorítani, ill. jóval kevesebbet szabad belőlük enni.
Talán néhány embernek már feltűnt, hogy a receptjeim között csak elvétve találni zöldségekből készült ételeket. Ennek pedig az az oka, hogy hadilábon állok velük. Pontosabban ma már egyre többféle zöldet vagyok képes lenyelni, de még mindig nem ápolok velük felhőtlen kapcsolatot, néhány kivételtől eltekintve. Az sem mindegy, hogy van elkészítve egy zöldségekből lévő étel, mert pl. amíg magában nem eszem meg a paradicsomot, addig paradicsomszósznak vagy totálisan szétfőve, lecsóban nagyon szeretem. Így bizony nehéz egészségesen táplálkozni, hiszen ember legyen a talpán, aki ki tudja találni, hogy készítse el úgy, hogy én azt jóízűen megegyem.
Egy napsütéses novemberi napon elindultunk hát a fogyókúrázás rögös útján, és első lépésként zöldséglevest akartam főzni. A répát csípem egy ideje, na de egy tisztességes zöldségleveshez ez édeskevés. Répa-Rézi elég magányos lenne gyökér meg zeller nélkül, ezért muszáj volt ezt a két fura ízű képződményt is belefőznöm a levesbe, mert leveskockából ugyebár nehéz lenne krémlevest kreálni. Mire a leves megfőtt, és a fűszerek is hozzájárultak, hogy meg merjem kockáztatni a kóstolást, igencsak elcsodálkoztam, milyen jóízű lett. Fura, de pépesítve szinte minden zöldség lecsúszik a torkomon, így ez az édeskés ízű krémleves is. És még jól is esett. Az a 2-3 kis crostini, amit mellé ettem, pedig igazán nem számít bűnnek, pláne a déli órákban.
Hozzávalók 4 személyre:
2 sárgarépa
1 hosszabb szál gyökér
1 kis zellergumó
1 csokor petrezselyemzöldje
1 fej vöröshagyma
1 tk. szárított vagy 3-4 szál friss kakukkfű
2 babérlevél
6 zsályalevél
6 gerezd fokhagyma
2 ek. olívaolaj
2 tojássárgája
1 dl tejszín
só
őrölt fekete bors
7,5 dkg Bergkäse sajt
12 szelet teljes kiőrlésű bagett vagy Graham zsemle
elkészítés:
- A leveszöldségeket megtisztítjuk és a petrezselyemzölddel együtt felaprítjuk.
- A zsályát megmossuk, csíkokra vágjuk, és 1 evőkanál olívaolajon megfonnyasztjuk. Hozzáadjuk a vékony szeletekre vágott fokhagymát, és 1 percig pirítjuk.
- A megtisztított, felaprított vöröshagymát lábasba téve, 1 evőkanál olívaolajon megdinszteljük, rátesszük a zöldségeket, és alaposan összekeverjük. Felöntjük 1,2 liter vízzel, és beletesszük a zsályás fokhagymát.
- A friss kakukkfüvet megmossuk, leveleit letépkedjük, és a babérlevéllel együtt a zöldségekhez adjuk.
- A levest felforraljuk, és kis lángon puhára főzzük a zöldségeket. Kivesszük belőle a babérlevelet, és elzárjuk alatta a lángot.
- A levest leszűrjük, a puhára főtt zöldségeket pürésítjük, majd a zöldségpürét visszatesszük a levesbe. (A levest nem kell leszűrnünk, ha botmixert használunk.)
- A tojássárgákat elkeverjük a tejszínnel, vékony sugárban, folyamatos keverés mellett a forró leveshez csorgatjuk, és sóval, borssal fűszerezzük.
- A crostinikhez a sajtot lereszeljük, a kenyérszeletekre szórjuk és 220°C-ra előmelegített sütőben hőlégkeveréssel pár perc alatt aranybarnára pirítjuk. A sajtos crostiniket a leveshez kínáljuk.
