2012. december 16.

Gesztenyés piskótarolád





Még sosem készítettem piskótából roládot, mert tartottam egy kicsit a feltekeréstől. Húsok esetén a tekercselés már nagyon jól megy, de a piskóta esetében ez nehezebb feladatnak tűnt – legalábbis számomra. A tészta könnyen elrepedhet annak ellenére, hogy feltekerve hűtöttük ki, ill. a krém is kifolyhat. Ráadásul nem biztos, hogy az első tekerentyű a süti közepére kerül. Én például azt hittem, nem jól tekertem, így a rolád közepén majd csak a krém lesz, és a tésztából már nem jut bele egy nyúlfarknyi sem. Szeleteléskor azonban kiderült, hogy minden oké, és nem csak egy alagutat gyártottam, hanem valódi roládot.
Az eredeti recept szerint egyébként több kell a krémből, de nekem majdnem a fele kimaradt, ezért jobbnak láttam, ha az eredeti krémmennyiségnek csak a 2/3-át osztom meg itt.
Ezt a süteményt bátran elkészíthetjük karácsonyra is, hiszen tetszetős, nagyon finom, és a gesztenye miatt illik is az ünnephez. Én a névnapomra sütöttem meg.




Hozzávalók 33x28cm-es tepsihez:

Piskótához:
6 tojás
10 dkg cukor
5 dkg finomliszt
6 dkg rétesliszt
3 ek. cukrozatlan kakaópor
3 ek. rum
½ mk. szódabikarbóna

Krémhez:
1 tojás
2 dl tejszín
1 ek. vaníliaízű pudingpor
6,5 dkg cukor
10 dkg vaj
17 dkg gesztenyemassza

Díszítéshez és a tálaláshoz:

csokiforgács (ét- vagy tejcsokoládé)
tejszínhab

elkészítés:

  1. A piskótához a tojások sárgáját a cukorral és a rummal habosra keverjük, és felváltva beleforgatjuk a kemény habbá vert tojásfehérjét, valamint a szódabikarbónával, kakaóporral vegyített lisztkeveréket.
  2. A tésztamasszát egyenletesen elosztjuk a sütőpapírral bélelt tepsiben, és előmelegített sütőben megsütjük.
  3. A piskótát konyharuhára borítjuk, lehúzzuk róla a sütőpapírt, és a konyharuhával együtt (!) óvatosan feltekerjük. Így hagyjuk teljesen kihűlni, miközben 2-3-szor kitekerjük.
  4. A krémhez a tojást lábasba ütjük, kézi habverővel felverjük, csomómentesre dolgozzuk benne a pudingport, és felengedjük a tejszínnel. Lassú tűzön, folyamatosan kevergetve besűrítjük.
  5. A tűzről lehúzva, a cukrot a forró pudinghoz adjuk és kihűtjük. Robotgéppel elkeverjük benne a gesztenyemasszát, majd a puha vajat is hozzáadva felhabosítjuk.
  6. A piskótát kitekerjük, elkenjük rajta a krém 2/3-át, és óvatosan feltekerjük úgy, hogy a hajtás alulra kerüljön.
  7. A felületét bevonjuk a maradék krémmel, villával tetszés szerinti mintát rajzolunk rá, és megszórjuk csokiforgáccsal vagy -reszelékkel.
  8. Hűvös helyre tesszük, hogy megdermedjen, majd felszeleteljük, és tejszínhabot kínálunk mellé.
sütési hőfok: 170ºC
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc









2012. december 12.

Diós-gyümölcsös bonbon







Hamarosan itt a karácsony, ilyenkor a legtöbb háziasszony előre megsüti a 2-3 hétig is eltartható kekszeket és egyéb finomságokat. Ezeket eszegethetjük adventkor is, de az ünnepi asztalra is kerülhet belőlük.
A mi családunkban nem megszokott az aprósütemények készítése, mert nem nagyon rajongunk értük. Csak olyan tipikus karácsonyi édességeket szoktunk készíteni, mint a diós és mákos bejgli vagy kalács, ill. valamilyen krémes sütemény. Ennyi nekünk abszolút elég, úgy is épp eleget eszünk a főételből, alig marad már hely a sütiknek.
Most sem agyalom magam túl, hogy milyen édességgel lepjem meg a családot, de ebbe a bonbonba azonnal beleszerettem. Hihetetlen gyorsan megvan, rettentő finom, szaloncukornak is elkészíthető, sőt ajándékba is adható. Az biztos, hogy összedobok még egy adagot Advent 3. vagy 4. vasárnapjára. Ez most vendégeknek készült, akikről hamarosan beszámolok majd itt a blogon.
Szerintem érdemes dupla adagot készíteni belőle. ;)





Hozzávalók kb. 40 darabhoz:

30 dkg dióbél
15 dkg aszalt sárgabarack
8-10 dkg baracklekvár
5 dkg finomítatlan nádcukor, darálva (vagy ízlés szerint, a lekvár édességétől függően)
50 ml narancs- vagy citromlikőr (vagy narancslé, ha gyerekek is esznek belőle)
10 ml frissen facsart citromlé
2 ek. Portorico rum
20 dkg ét- és/vagy tejcsokoládé+1 ek. napraforgóolaj a bevonáshoz
cukorgyöngyök a díszítéshez
2-3 dkg tejcsokoládé a csíkozáshoz (elhagyható)

elkészítés:

  1. A (késes aprítóval) durvára darált diót összekeverjük a nádporcukorral, a lekvárral és a rummal.
  2. A felaprított aszalt sárgabarackot tálba tesszük, felöntjük a citromlével kevert likőrrel, és lefedve hagyjuk fél órát.
  3. Az áztatott gyümölcsöt a likőrrel együtt alaposan összedolgozzuk a diós masszával, és nedves kézzel kb. 3 cm átmérőjű kis golyókat formázunk belőle. (Az enyémek 2 dkg-osak voltak.)
  4. A csokoládét az olajjal gőz fölött felolvasztjuk, villa és kanál segítségével bevonjuk vele a golyókat – a felesleget hagyjuk lecsepegni –, és sütőpapírral fedett deszkára sorakoztatjuk. Néhány bonbont cukorgyöngyökkel díszítünk, és így hagyjuk megdermedni rajtuk a csokoládét.
  5. A csokoládés díszítésre szánt tejcsokoládét gőz fölött megolvasztjuk, nejlonzacskóba kanalazzuk, a zacskó egyik csücskén egy pici lyukat ejtünk, és mintát rajzolunk a többi golyócskára. Száradni hagyjuk, majd a bonbonokat óvatosan leemeljük a sütőpapírról, és tálra/tálcára rendezzük, vagy tetszés szerint csomagoljuk, ha ajándékba szánjuk.











2012. december 5.

Cheddar sajtos scones






Ez az érdekes nevű sós sütemény kiváló lehet reggelire vagy akár vendégvárónak is. Annyira pofonegyszerű és ripsz-ropsz elkészülő pogácsaféle, és ráadásul még finom is, hogy méltó helye lehet mindenki receptkönyvében.
Cheddar sajtot még sosem ettem, bezzeg a barátnőmnek már rengetegszer volt hozzá szerencséje, amikor Londonban élt. Azt hittem, ez valami különleges ízű sajtféle, mert hogy iszonyat drága. Ezért elsőre csak 10 dekányit vettem belőle. Rá kellett jönnöm, hogy majdnem ugyanolyan zsíros sajt, mint a trappista vagy az eidami, és nem éreztem rajta semmiféle diós ízt. Állítólag ugyanis „olyanja” kéne, hogy legyen. Az is elképzelhető persze, hogy az, amit én vettem, egy olcsóbb változat, és talán jól átvágtak vele. Mindenesetre a cheddar színre tök jól mutat ebben a sütőporos pogiban.

A scone/scones Skóciából származik, készülhet búza-, árpa- vagy akár zablisztből is. A sütőpor feltalálása előtt serpenyőben készítették, és inkább a palacsintához hasonlított. Nagy-Britanniában és Írországban melegen fogyasztják, vajjal, lekvárral, mézzel vagy tejföllel tálalják. Skóciában és Írországban a krumplipüré hozzáadásával készült scones is ismert. Az USA-ban diót, különböző bogyós gyümölcsöket is tesznek bele. Édesen is készíthető, esetenként akár máz is kerülhet rá. Tulajdonképpen bármit keverhetünk a tésztájába, úgy variáljuk, ahogy jónak látjuk, és bátran alakíthatjuk nagyobb méretűre is. Hagyományosan tea mellé kínálják.




Hozzávalók 16-18 darabhoz:

25 dkg finomliszt
10 dkg vörös cheddar sajt
5 dkg vaj
1 tk. sütőpor
1 mk. só
1-1,5 dl tej + a kenéshez

elkészítés:

  1. A sóval, sütőporral, reszelt sajttal vegyített lisztet elmorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, és annyi tejet öntünk hozzá, amennyit felvesz. Lágy tésztává gyúrjuk.
  2. Lisztezett felületen ujjnyi vastagra nyújtjuk, és kb. 5 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. (A lehulló tésztát újra összegyúrjuk, kinyújtjuk és szaggatjuk.)
  3. A scnone-okat sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, a tetejüket lekenjük tejjel, és előmelegített sütőben aranybarnára sütjük.
  4. Langyosra hűlve fogyasztjuk. Megkenhetjük vajjal is.
sütési hőfok: 220°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 15-20 perc