2012. szeptember 29.

Fokhagymás karajszeletek kolbászos sajtmártásban







Anya úgy megszerette a korábban általa sem kedvelt lecsót a lecsós-sajtos husimnak köszönhetően, hogy megkért, tegyek el egy nagy adaggal télire, mert most még ízletes a paprika és a paradicsom. Még sosem főztem be lecsót, de a neten talált befőzési módok valamiért nem nyerték el a tetszésemet. Megcsináltam hát az eddig bevált recept szerint, vagyis a la Macskanyelv, és kitaláltuk, hogy zacskókba kanalazva lefagyasztjuk, és nem vacakolunk a befőzéssel.
Miközben a lecsó főtt, elkészítettem az ebédet, aminek amúgy semmi köze a lecsóhoz. :)
Szeretjük a szaftos húsokat, és most ezt ötlöttem ki az itthon talált hozzávalókból. Laktató étel lett belőle, persze karajból kizárólag nekem, mert életem párja ugyanezt csakis csirkemellből volt hajlandó megenni. Anya pedig megkapta a nagy fazékra való lecsóját. :D
Ezúttal hagymás-kukoricás kölest adtam mellé, de bármilyen más, jól megszokott köret is illik hozzá.






Hozzávalók 5 személyre:

10 szelet csontozott karaj
6 gerezd fokhagyma
őrölt fekete bors

teljes kiőrlésű rozsliszt
2 ek. mangalica- vagy kolbászzsír

Mártáshoz:
15 dkg füstölt szárazkolbász
½ paradicsom- vagy bocskorpaprika
6 dkg trappista sajt
2,5 dl tejszín
½ mk. őrölt csili

4 ek. tejföl
1 jó ek. étkezési kukoricakeményítő

elkészítés:

  1. A kolbászt hosszában félbevágjuk, majd az így kapott kolbászcsíkokat is megfelezzük, és felkockázzuk. Serpenyőben, kis lángon zsírjára sütjük, majd a kolbászt kivesszük a zsírból, és félretesszük.
  2. A hússzeletek felületét néhány helyen rézsútosan bevágjuk, és a kis zsebecskékbe tűzdeljük a megtisztított, tüskékre vágott fokhagymát.
  3. A tűzdelt húsokat háztartási fólia alatt - fokhagymástól - enyhén kiklopfoljuk (ha a szeletek túl nagyok, félbevágjuk), és a szélüket körben kissé bevagdossuk, hogy sütés közben ne ugorjanak össze olyan nagyon.
  4. Mindkét oldalukon sózzuk, borsozzuk, majd lisztbe mártjuk, és a kolbászzsíron hirtelen kisütjük. Félretesszük.
  5. A paprikát felaprítjuk, pici zsíron megfuttatjuk. A tejszínt sóval, csilivel ízesítjük, beletesszük a kolbászt, a paprikát, és felforraljuk.
  6. A tejfölt előbb egy kevés vízzel, majd a keményítővel simára keverjük, besűrítjük vele a tejszín, végül belereszeljük a sajtot.
  7. Hőálló edényben lerakunk egy sor húst, ráöntjük a mártás felét, majd újabb sor hús következik, amit befedünk a maradék szósszal. Előmelegített sütőben készre sütjük.
sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc


Tipp:
Az ételt úgy is készíthetjük, hogy a fokhagymát nem a hússzeletekbe vágott kis zsebecskékbe dugjuk, hanem kis kockákra aprítva a megdinsztelt paprikához keverjük.
A kolbászt nem fontos beletenni a mártásba, hanem egyenletesen eloszthatjuk a hússzeleteken, majd ráöntjük a mártást.
Karaj helyett csirke- vagy pulykahúsból is készíthetjük.














2012. szeptember 28.

Tejberizses linzertortácska kandírozott sárgadinnyével





Nálam egy ideje linzertészta-imádat van. Ezt a sütit képtelenség megunni, ráadásul a végtelenségig variálható. Bármilyen töltelékkel finom. Az sem utolsó szempont, hogy állati gyorsan elkészíthető, a tészta gyakorlatilag 1 perc alatt összeállítható. Ha az arányokat betartjuk, az alaptésztán már nincs mit variálni, maximum ízesíthetjük még reszelt citrom- vagy narancshéjjal, vagy darált, olajos magvakkal. Nem érdemes nagyon eltérni a jól bevált arányoktól.
A zacskós tejberizs egyébként nálunk ritka vendég, 2 évente egyszer veszek csak ilyesmit, de akkor napokig ezt esszük, mintha legalábbis valamiféle hiánybetegségben szenvednénk. Már tegnap is akkora volt a vágy egy hipp-hopp-megvan-édesség iránt, hogy a Kutyafül meglepte magát és engem is 2 zacskó bolti tejberizzsel. Az egyik adagot fel is faltuk némi aszalt barackkal felturbózva. A második zacskót már nem volt kedvem sima tejberizsnek felhasználni, így jött az ötlet, hogy krém lesz belőle, mégpedig az imádott linzertésztával, ezúttal viszont kandírozott sárgadinnyével blondítva, mert abból volt itthon egy hónapok óta sorsára váró, szomorkásan gubbasztó zacsival. Hogy én mennyire imádom ezt a gyümölcsöt, és kandírozva is Isteni! És most már biztos vagyok benne, hogy a linzertészta valóban bármivel működhet.
Ez a süti természetesen saját készítésű tejberizzsel is elkészítő, ami nekem sajnos nem az erősségem, viszont sokkal egészségesebb.




Hozzávalók 6 db 10 cm átmérőjű tartlet formához:

Tésztához:
15 dkg finomliszt
10 dkg vaj
5 dkg cukor
1 kis tojás
zsemlemorzsa a szóráshoz

Töltelékhez:
1 cs. vaníliás tejberizs (pl. dr. Oetker)
4,5 dl tej
2 ek. cukor
6 dkg kandírozott sárgadinnye, aprítva
2,5 dkg vaj

Díszítéshez:
őrölt fahéj
kandírozott sárgadinnye, aprítva

elkészítés:

  1. A lisztet elmorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, hozzáadjuk a cukrot, hozzáadjuk a felvert tojást, és gyors mozdulatokkal homogén tésztává gyúrjuk.
  2. A tésztát 6 egyenlő részre osztjuk, gombócokká gömbölygetjük, ellapogatjuk, és mindegyik tésztadarabot a sütőformába nyomkodjuk úgy, hogy a forma pereméig felérjen a tészta. Letakarva hűtőbe tesszük, amíg a krémet elkészítjük.
  3. A tejhez adjuk a cukrot, felforraljuk, majd elzárjuk alatta a lángot, és csomómentesre keverjük benne a rizst.
  4. Hozzáadjuk az aprított sárgadinnye 2/3-át, és fedő alatt 15 percig állni hagyjuk, hogy megpuhuljon. Az így elkészített tejberizshez keverjük a vajat, és kicsit hűlni hagyjuk.
  5. A tortácskákat kivesszük a hűtőből, az aljukat több helyen villával megszurkáljuk, megszórjuk zsemlemorzsával, és minden kis tésztakosárkába 2 evőkanál krémet kanalazunk.
  6. Előmelegített sütőben megsütjük, majd 2-3 perc elteltével a formából kivéve, rácson hagyjuk teljesen kihűlni.
  7. A tetejüket megszórjuk őrölt fahéjjal, és a félretett kandírozott sárgadinnyével díszítjük.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc









2012. szeptember 27.

Tépkedős sajtos kenyér

 

 


 
Most, hogy Fahéj barátnőm abszolút jóváhagyta az általam is kipróbált receptjei népszerűsítését, „elődúrtam” a laptopim memóriájában gubbasztó régi ételfotóim közül minden olyat, aminek az eredetije tőle származik. Jellemző, hogy ez az a kenyér, amire a legjobban emlékszem, hiszen ez a kenyerek csimborasszója, és érthetetlen, miért csak egyszer sütöttem meg eddig.
A napokban a blogra feltettem egy anyukám által nemes egyszerűséggel csak „tarajos gőtének” titulált kenyeret, azt a bizonyos fokhagymás-sokmagvasat, és ott említettem, hogy ez a tépkedős sajtos adta hozzá az ihletet. Most azonban végre feltehetem az eredeti koppincsát, a prototípus utángyártott verzióját, amit én csakis akkor sütök majd meg újra, ha valami jeles alkalom lesz rá, de az is lehet, hogy nem kell hozzá jeles alkalom, csak a kínzó sóvárgás. :D Hiszen annyira eteti magát, hogy képes lennék bepuszilni az egészet 1 nap alatt. Méltó arra, hogy pl. vendégek előtt dicsekedjen vele az ember. Jóval kevesebb macera van vele, mint egy jó pogácsával, ízre-állagra mégis nagyon hasonló hozzá.
Fahéj javaslata szerint tojást is tehetünk bele, de saját tapasztalatból mondom, hogy cseppet sem hiányzik belőle, nagyszerűen megállja a helyét anélkül is. ;)


Hozzávalók 24x11x7 cm-es vagy 22x12x10 cm-es formához:

42 dkg finomliszt
20 dkg reszelt trappista vagy eidami sajt
1 ek. cukor
1 tk. só
2,7 dl tej
2 dkg friss élesztő
10 dkg olvasztott vaj

elkészítés:
  1. Az élesztőt csomómentesre keverjük a langyos tejben, hozzáadjuk a vajat, és felfuttatás nélkül a cukorral, sóval, fele mennyiségű reszelt sajttal vegyített liszthez öntjük. Megdagasztjuk (közben szükség esetén adhatunk hozzá egy kevés lisztet), majd vékonyan kiolajozott tálban, letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
  2. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon 40×50 vagy 40×40 cm-esre kinyújtjuk, majd függőlegesen és vízszintesen is 4 sávra vágjuk. Amennyiben a tésztát nagyobbra nyújtottuk, akkor az így kapott tésztalapokat kettévágjuk, ha viszont eredetileg négyzet alakúra nyújtottuk, akkor a kis négyzetlapokat nem kell kettévágni.
  3. A lapocskákat egyenként megkenjük az olvasztott vaj felével, rászórjuk a sajtot, és kicsit lenyomkodjuk.
  4. A lapokat egymás után lazán belesorakoztatjuk a kivajazott, liszttel behintett sütőformába, ügyelve arra, hogy a forma két vége ne a tészta sajtos felével érintkezzen. (Egyszerűbb, ha néhány lapot egymásra fektetünk, és így állítjuk a sütőformába. A többi tésztával is így járunk el.) Letakarva fél óra alatt megkelesztjük.
  5. Előmelegített sütőben szép pirosra sütjük, majd a formából óvatosa kivéve, rácson hagyjuk kihűlni. Langyosan a legfinomabb.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc

Megjegyzés, tipp:

A tésztalapok nem teljesen töltik ki a formát, így van helyük kelni.