2014. január 2.

Vajas-tejfölös pogácsa






Még sosem sütöttem pogácsát. Pontosabban egyszer megpróbálkoztam vele sütőtudományom hajnalán, de az eredmény hatására jobbnak láttam, ha kicsit még pihentetem a témát. :D Jó sokáig tartott, mert időközben eltelt kb. 3 év. Egy ideje azonban kacérkodtam a gondolattal, hogy megint nekifogjak.
Gyerekkori emlékeimben az él, hogy a szeretett pogácsa vagy az egyik nagymamám keze alól került ki, vagy más rokon kínált meg vele a vendégeskedések alkalmával. Én ezt a fajta pogit „bástyapogácsának” neveztem, mert magas volt, és a tetején a ropogósra sült bevágások miatt a bástyára emlékeztetett. Először ezeket a ropogós darabkákat eszegettem le a pogácsáról, majd utána akkurátus módon majszoltam tovább a hajtogatott részeket. Képes voltam nagy mennyiséget bepuszilni belőle, annyira szerettem, és mivel elég ritkán jutottam hozzá, rögtön tripla adaggal kellett betankolni belőle. :D
Biztos vagyok benne, hogy az a régről ismert pogácsa vajas tésztájú volt, ezért most én is ezzel a változattal próbálkoztam. Úgy gondoltam, tökéletes választás szilveszter napjára. Anya és a Kutyafül szerint „nagyon-nagyon finom” lett, gyorsan el is kapkodták a nagyját, csak ezt a kis mennyiséget sikerült megmentenem a fotózáshoz. Én azonban nem vagyok vele elégedett, mert bár valóban igen ízletesre sikeredett, elég haloványak lettek, és mégsem pontosan az a fajta, amit gyerekkoromban annyira nagyra tartottam. Mivel azonban ez az első sütés ilyen jól sikerült, egyértelmű, hogy nem utoljára készült. Az ez után következők előtt viszont alapos kutatómunkát fogok végezni, hogy prezentálni tudjam azt, amiről feljebb írtam. :)




Hozzávalók kb. 100 darab pogácsához:


60 dkg finomliszt
30 dkg tejföl
25 dkg vaj
1 ek. só
1 tk. cukor
1 tojás
5 dkg olvasztott vaj
3 dkg friss élesztő
1 kis tojás a kenéshez

elkészítés:

  1. A fele mennyiségű langyos, cukros tejfölben elkeverjük az élesztőt, és egy kis liszttel betakarva felfuttatjuk.
  2. A sóval vegyített többi lisztet összemorzsoljuk a hideg vajjal, a közepébe ütve felverjük a szobahőmérsékletű tojást, és hozzáöntjük az élesztős tejfölt. Közepesen kemény tésztává dagasztjuk (ha ragad, még egy kis lisztet adhatunk hozzá), majd letakarva, 1 óra alatt megkelesztjük.
  3. A megkelt tésztát enyhén lisztezett munkalapon 1 cm vastag téglalapra nyújtjuk és megkenjük a langyosra hűlt olvasztott vaj harmadrészével.
  4. A tésztát a hosszabbik oldalánál fogva középig behajtjuk, majd ismét megkenjük vajjal, és félbehajtjuk. Megint megvajazzuk és félbehajtjuk. Betakarjuk a kelesztőtállal, és 1-2 órát kelesztjük.
  5. A megkelt tésztát enyhén lisztezett munkalapon ujjnyi vastagságú körlapra kinyújtjuk, a tetejét ferdén bevagdossuk, és 3 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. (A lehulló tésztaszéleket összegyúrjuk, kicsit pihentetjük, majd nyújtjuk, szaggatjuk.)
  6. A pogácsákat sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk, letakarjuk, és miután a kétszeresére megkeltek, lekenjük felvert tojással (vigyázva, hogy az oldalukra ne folyjon le). Előmelegített sütőben aranysárgára sütjük. Langyosra hűlve kínáljuk.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 20-25 perc
 
 



 

2013. december 31.

Sonkatekercs tormás tojáskrémmel töltve

 

 



Ezer éve nem ettem sonkatekercset. Régen Anya gyakran készítette, de sosem a hagyományos, tojásos töltelékkel, hanem csak egyszerű majonézes tormával. Tojáskrémes töltelékkel – ki tudja, mikor – mintha valamilyen rendezvényen kóstoltam volna. Most kedvet kaptam hozzá, hogy kipróbáljam, és kikísérleteztem egy saját verziót. Nekünk nagyon ízlett a végeredmény, és szerintem minden héten meg tudnám enni. Fix, hogy ezután fontos szereplője lesz a szilveszteri hidegtálaknak! :)

Minden kedves Olvasómnak sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok!



Hozzávalók:


16 nagyon vékony szelet (20 dkg) sertés szendvicssonka (nálam Pikok, Lidl)
3 főtt tojássárgája (L-es)
8 dkg majonézes torma (nálam Univer)
15 dkg vaj
5 dkg finomliszt
2 dl tej
1 tk. porcukor
1 csapott tk. só
őrölt fehér bors
szárított medve- vagy metélőhagyma, esetleg petrezselyemzöldje vagy oregánó

elkészítés:
  1. A sűrű besamelhez 5 dkg vajat kis lábasban felhevítünk, rászórjuk a lisztet, és kis lángon, néha megkeverve pár perc alatt világosra pirítjuk.
  2. Felöntjük az előzőleg felhevített tejjel, és közepes lángon, folyamatosan kevergetve sűrű mártást főzünk belőle. (Akkor jó, ha elválik az edény falától/aljától.) Folpackkal légmentesen letakarva hagyjuk teljesen kihűlni.
  3. Eközben a tojásokat 10 perc alatt keményre főzzük, és miután kihűltek, meghámozzuk.
  4. A porcukorral, sóval ízesített puha vajat robotgéppel átkeverjük, majd hozzáadjuk a kihűlt besamelt, a majonézes tormát, a fűszereket, és ezekkel együtt tovább keverjük.
  5. Egy kis szűrőt a tormás krém fölé helyezünk, áttörjük rajta a tojássárgákat, és alaposan beledolgozzuk. A krémet kb. 2 cm átmérőjű sima csővel ellátott habzsákba töltjük.
  6. Két sonkaszeletet egymásra fektetünk, a széléhez közel egymás mellé nyomunk 2 krémcsíkot, majd felgöngyöljük a sonkát. Az így kapott 8 sonkatekercset hajtással lefelé tálcára sorakoztatjuk.
  7. A maradék krémet csillagcsővel ellátott habzsákba töltjük, és rózsákat nyomunk belőle a tekercsek két végébe és a tetejük közepére. Folpackkal letakarva néhány órára vagy másnapig hűtőbe tesszük. (Hidegtálhoz illő köretet és/vagy réteges sajtos kiflit kínálunk hozzá.
Megjegyzés, tipp:
Ha vastagabb sonkaszeletet használunk, akkor egy tekercshez nem kell 2 darabot felhasználni.
Nekem mindig kimarad egy nagyon kevés krém, ami persze sosem jelent problémát, mert szendvicsre kenve is szeretni való. :) Természetesen a megmaradt krémet ugyanúgy betölthetjük sonkába – ha nagyon jól gazdálkodtunk, ki tudunk hozni belőle még plusz 2 darab tekercset.


 


Majonézes kukoricasaláta édes paprikával

 

 


Egyik kedvenc köretem a majonézes kukorica, mégis évekre feledésbe merült. Most, amikor azon gondolkodtam, mit is együnk az óesztendőben, eszembe jutott a fent említett köret. Úgy gondoltam, jó lesz a sonkatekercshez. Ezúttal egy kis édes paprikát is csempésztem bele, és a mártás sem sima tejfölös-majonézes lett, hanem inkább tartármártáshoz hasonló. Képes lennék másnaponta megenni, annyira szeretem. :)




Hozzávalók:


1 csemegekukorica konzerv
1 szál Palermói, Ramiro vagy Dulce paprika
2 púpozott ek. 20% zsírtartalmú tejföl
2 ek. majonéz (nálam Univer)
1 tk. Dijoni mustár
1 ek. olívaolaj
1 tk. frissen facsart citromlé vagy fehérborecet/almaecet
1 tk. porcukor
őrölt fekete bors

1-2 ek. szárított medvehagyma (elhagyható)

elkészítés:
  1. A kukoricát szűrőbe öntjük, hideg víz alatt átmossuk, majd hagyjuk, hogy a víz teljesen lecsepegjen róla.
  2. Ez idő alatt a megmosott, szárazra törölt, magházától megfosztott paprikát pici kockákra aprítjuk, és a felhevített olívaolajon fedő alatt puhára pároljuk. Teljesen kihűtjük.
  3. A tejfölt alaposan kikeverjük a majonézzel, a mustárral, fűszerekkel, és beleforgatjuk a párolt paprikát, a kukoricát. Lefóliázva néhány órára vagy másnapig hűtőbe tesszük.
  4. A majonézes kukoricát tálalás előtt ízlés szerint sózzuk, és újra átkeverjük. Sültekhez, sült/grillezett halételekhez vagy hideg tálra szánt ételek mellé kínáljuk.