Fahéjkrém őszibarackkal

A 28. SAD! hatására előtérbe került nálam a fahéj, és elkezdtem olyan recepteken agyalni, amibe ez a szuper fűszer belecsempészhető. Inspirálódásul itt-ott nézelődtem is. Naná, hogy találtam egy rakat nekem tetsző finomságot, és nem győztem választani.
Advent első vasárnapjára olyan desszertet hoztam, ami hamar elkészül, és egy kiadós ebéd után könnyű édességként szolgálhat.
A krémet ezúttal nem úgy készítettem, ahogy szoktam, mert kíváncsi voltam, milyen lesz az alább leírt módszerrel. Kétségkívül így egyszerűbb, de állagra picit eltér attól, mint ha külön-külön foglalkoztunk volna a tojássárgájával és -fehérjével, vagy ha csak a sárgáját használtuk volna.
A krém önmagában is finom, simán tálalható tejszínhabbal való összeforgatás nélkül is, csak akkor inkább puding jellegű. Na de nem ragozom, lényeg, hogy kellemes ízű desszert kerekedett belőle. :)

Én ezzel kívánok minden kedves Olvasómnak kellemes 1. advent vasárnapot! :)

Hozzávalók 4 személyre:

Krémhez:
5 dl tej
1 tk. étkezési keményítő
2 tojás
8 dkg cukor
1 tk. őrölt fahéj
1 vaníliarúd
8 db felezett őszibarackbefőtt
2 dl magas zsírtartalmú tejszín

Dió krokanthoz és a díszítéshez:
5 dkg dióbél
3 ek. cukor
1 dkg vaj
1,5 dl magas zsírtartalmú tejszín
1 ek. porcukor

elkészítés:

1. Az étkezési keményítőt 0,5 dl tejben csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a többi tejet, a villával előzőleg felvert tojásokat, a cukrot és a fahéjat.
2. A vaníliarudat hosszában felhasítjuk, magjait kikaparjuk, és a vaníliarúddal együtt a tojásos-cukros tejhez adjuk.
3. Közepes lángon, folytonos keverés mellett felforrósítjuk, majd mielőtt felforrna, lehúzzuk a tűzről, és további 2-3 percig kevergetjük. Kivesszük belőle a vaníliarudat, néha megkeverve kihűtjük, majd 1 órára hűtőbe tesszük dermedni.
4. Elkészítjük a dió krokantot (az elkészítés menetét lásd: itt). (Természetesen sok kimarad majd belőle, de nem érdemes ennél kevesebbet készíteni, mert később felhasználhatjuk más desszertekhez is.)
5. A felezett barackokat alaposan lecsepegtetjük, és egyforma szeletekre vágjuk. Személyenként két fél barackot számítunk és kibéleljük velük a desszertes poharak oldalát. (Az esetlegesen megmaradt barackot felkockázzuk, és a poharak aljába szórjuk.)
6. A tejszínt kemény habbá verjük, a lehűtött krémhez forgatjuk, majd négyfelé osztva, a poharakba kanalazzuk.
7. A díszítésre szánt tejszínt a porcukorral kemény habbá verjük, habzsákba töltjük, és megdíszítjük vele a fahéjkrémet. A desszertek tetejét megszórjuk dió krokanttal, és tálaljuk.

Forrás: lecker.de

Mascarponés tejpite fahéjas-mascarponés almaraguval

Az utóbbi napokban mellőztük az édességevést, csak a szülinapom utáni hétvégén sütöttem, de az csak egy kicsi torta volt, és ugye négyfelé osztódott. Magyarul nem sok jutott belőle, de édesség utáni vágyból annál inkább maradt egy szép nagy adaggal.
Nem volt mit tenni, gyorsan orvosolni kellett a problémát, ezért összedobtam ezt a tejpitét. Az elmúlt hetekben úgyis egymás után gyártottam ezt a süteményfélét, mindig túróval kombinálva, így hát a fejemben volt a recept. Most viszont nem túró került bele, hanem mascarpone, mert volt egy dobozzal a hűtőben. A szavatossága lejárt vagy 2 hete, de semmi baja nem volt még, viszont tovább mégsem akartam tartogatni.
A túrós tejpite nagy kedvencünk lett, de ha lehet, mascarponéval még finomabb. Sajnos a jó kis apukám-féle baracklekvár már elkopott, pedig azzal az igazi, ezért kitaláltam, hogy készítek hozzá valami egészen mást, ami nem lekvár. Ezt az almaragut gondoltam ki, de úgy elgondolkodtam közben, hogy az összes főzőlevet kiöntöttem, pedig direkt fel akartam használni egy részét, hogy igazán raguállagú legyen a körítés. A fotókon emiatt nem pont úgy néz ki, mint amilyennek megálmodtam, de a receptben úgy olvasható, ahogy igazából el akartam készíteni. Természetesen úgy folyós állagú lesz.
De hogy a bosszúság teljes legyen, cukor helyett sót tettem a darálóba és azzal szórtam meg a pitét. Úgyhogy kérem szépen az ott a képek egy részén só! :D Nem győztem utána kis ecsettel lesöpörni, majd nedves konyharuhával áttörölni a süti tetejét. :D Ilyen se történt még velem, de az tuti, hogy ezentúl minimum 20 cm távolságra teszem a cukros dobozt a sóétól, nehogy legközelebb só... akarom mondani szó érje a ház elejét.

Hozzávalók 19x25 cm-es tepsihez:

Pitéhez:
3 tojás
7 dkg cukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
15 dkg mascarpone
6 dkg vaj
13 dkg liszt
2,5 dl tej
3 dkg mazsola
vaj a sütőforma kikenéséhez
porcukor a tálaláshoz

Almaraguhoz:
2 nagyméretű, savanykás alma
1 citrom leve
1,5 dl almalé
1 púpozott ek. cukor
1 fahéjrúd
10 dkg mascarpone
2 dkg porcukor
1 tk. őrölt fahéj

elkészítés:

1. A tojásokat a kétféle cukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk a mascarponét, simára dolgozzuk, majd belekeverjük a langyosra hűlt, olvasztott vajat. Két részletben csomómentesre keverjük benne a lisztet, és hozzáöntjük a tejet.
2. A tésztamasszát a kivajazott tepsibe öntjük és elosztjuk rajta a mazsolát. Előmelegített sütőben aranybarnára sütjük, majd rácson hagyjuk langyosra hűlni.
3. A raguhoz a meghámozott almákat kis kockákra daraboljuk, lábasba tesszük, meglocsoljuk frissen facsart citromlével, rászórjuk a cukrot, beletesszük a fahéjrudat, és felöntjük az almalével. Puhulásig főzzük, majd kivesszük belőle a fahéjrudat, az almát leszűrjük (a léből felfogunk 3 evőkanálnyit) és teljesen kihűtjük. 
4. A mascarponét simára keverjük a porcukorral, a fahéjjal, a kihűlt almalével, és tetszés szerinti méretű szeletekre vágott, porcukorral hintett tejpitéhez kínáljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)
sütési idő: kb. 45 perc

Sonkával göngyölt rántott mozzarella hagymamártással

Ez az étel egy elbaltázott másikból született. Történt ui. hogy töltött burgonyarösztit akartam készíteni ebédre, de a krumpli megmakacsolta magát, és egyszerűen nem akart átsülni, sőt, igazából marha nehezen kapott pírt már a legkülső réteg is. A belsejében szépen megolvadt a mozzarella, de a „kabátja” ehetetlen lett. Már az elején is gyanús volt a krumpli, mert túl sok levelet eresztett, valószínűleg nem lisztesre fövő fajta volt, de ki gondolta volna, hogy alapos kinyomkodás után sem fog megsülni. Még jó, hogy csak egy próbaadagot sütöttem ki kíváncsiságból, így a többi töltelék nem veszett kárba, csak a rösztinek való, azaz a burok. Sopánkodva, vagyis inkább dühtől tajtékzó lelkiállapotban kivágtam az egészet a kukába, mert sima rösztinek sem vált be, pedig esküszöm, hogy mindent megpróbáltam, hogy ne kelljen a szemétben landolnia. Órákkal később már bántam, mert eszembe jutott, hogy alaposan átmosva, így reszelt állapotában is megfőzhettem volna, hogy jó kis krémleves legyen belőle. De ez már veszett fejsze... No de vissza a töltelékhez! Mivel azt megmentettem, egy 3. zacskó mozzarellát, ill. egy 2. tálca sonkát is felbontottam, szaporítandó a mennyiséget, és sima rántott mozzarella lett belőle. Nem mondom, hogy olcsó ebéd így hétköznapra, sőt inkább drága, de meleg előételként vendéknek jó választás lehet, vagy akár könnyű vacsorának is el tudom képzelni.
Én egyébként sosem rajongtam a mozzarelláért, mert nekem túlságosan is natúr ízű, tulajdonképpen seízű. Ezért is került rá a füstölt sonka és mellé a hagymamártás. Végül egész jó hármast alkottak, abszolút jól laktunk, igaz, volt hozzá némi maradék köret is.

Hozzávalók 12 darabhoz:

a rántott mozzarellához:
30 dkg mozzarella
24 szelet füstölt fekete-erdei sonka
finomliszt
1 nagy tojás
durvára vágott mandulapehely
zsemlemorzsa
2 púpozott ek. mangalicazsír a sütéshez

a hagymamártáshoz:
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 dl zöldségalaplé
1 ek. étkezési kukoricakeményítő
15 dkg tejföl
1 ek. vaj
só
őrölt szerecsendió

elkészítés:

1. A mozzarellákat lecsepegtetjük, 4-4 szeletre vágjuk, és mindegyiket 2-2 sonkaszeletbe bugyoláljuk.
2. Lisztbe, felvert tojásba, majd mandulás zsemlemorzsába forgatjuk és a felhevített zsírban mindkét oldalukon pirosra sütjük. Papírtörlőre szedjük.
3. A mártáshoz a hagymát lereszeljük, a vajon megdinszteljük, majd a tűzről lehúzva hozzáadjuk a megtisztított, áttört fokhagymát.
4. Az alapléből elveszünk 3 evőkanálnyit, és simára keverjük a keményítővel. A dinsztelt hagymát felöntjük a többi alaplével, és visszatesszük a tűzre. Hozzákeverjük a tejfölt, és amint felforrt, besűrítjük a keményítős alaplével. Sózzuk még, ha szükséges, és szerecsendióval fűszerezzük.
5. A mártást a rántott mozzarellához kínáljuk.

Túrókrémes-zabos szelet

Egy barátnőm révén már második alkalommal jutottam krémes állagú, házi túróhoz. Az első adagot rendelésre hozta, és körözött készült belőle. A második adagot már úgy kaptam, hogy nem tudtam előre, mikor hozza. Picit váratlanul ért a túrócsomag, ezért jó egy napot a hűtőben várt a sorára. Hamar ki kellett találnom, mit kezdjek vele, ui. a házi túró hamar megromlik, nem lehet hetekig tárolni.
Most nem volt kedvem a körözötthöz, és egyéb sósságot sem akartam kitalálni, hanem mivel annyira krémes, eszembe jutott, milyen jó lenne sütihez használni. Hirtelen azt sem tudtam, hogy fogjak hozzá, de aztán csak kialakult. Tésztának jó ötletnek tűnt az omlós linzer vagy a piskótaszerű tészta, mint amilyen a könnyű, málnás süteményemé. Végül ez utóbbi mellett döntöttem, de módosítottam rajta. Mivel a túrókrémhez csak tojássárgája kellett, ezért kézenfekvő volt, hogy a kimaradt fehérjét fogom felhasználni, mintha fehér piskóta lenne. A tejszínt azonban nem akartam kihagyni, hiszen a krémhez is kellett, így a maradék belekerült a tésztába.
A zabliszt nálam még újdonságnak számít, eddig még csak egyszer használtam, de most tettem vele egy újabb próbát. A teljes kiőrlésű változata számomra (de lehet, hogy egyébként is) kissé kesernyés, ezért a tésztába tennem kellett még egy kis cukrot, nehogy ne tetsszen a végeredmény. Szerencsére tetszett, sőt! Ez a piskótaszerű tészta nagyon puha, és a teljes kiőrlésű zabliszt jól harmonizált a finom túrókrémmel. Irtó hamar elfogyott. :)

Hozzávalók 31x19cm-es tepsihez:

Tésztához:
1,5 dl tejszín
10 dkg porcukor
5 tojásfehérje
1 tojássárgája
7,5 dkg finomliszt
7,5 dkg teljes kiőrlésű zabliszt
½ cs. sütőpor

Túrókrémhez:
50 dkg túró (házi, krémes állagú)
4 tojássárgája
10 dkg porcukor
1 ek. vanília esszencia vagy 1 cs. Bourbon vaníliás cukor
5 dkg mazsola
1,5 dl + 4 ek. tejszín
5 zselatinlap

elkészítés:

1. A tejszínt lágy habbá verjük, elkeverjük a porcukorral, a tojássárgájával, majd kisebb adagokban, felváltva hozzáforgatjuk a sütőporral vegyített lisztkeveréket és a habbá vert tojásfehérjét. A tésztamasszát a kivajazott, kilisztezett tepsibe simítjuk, és előmelegített sütőben készre sütjük.
2. A tepsiből kivéve, rácson hagyjuk kihűlni, majd körben levágjuk a széleit. A tepsit kibéleljük sütőpapírral úgy, hogy túlnyúljon a tepsi hosszabbik oldalain, és visszatesszük bele a tésztát. (Akinek van szögletes, állítható süteménykerete, az használja azt. Én ennek híján vágódeszkával támogattam ki a sütit.)
3. A túrókrémhez a tojássárgákat 4 evőkanál cukorral és a tejszínnel lábasba tesszük, és együtt gőz fölött, folyamatosan kevergetve híg puding állagú, selymes krémmé főzzük. Teljesen kihűtjük.
4. Simára keverjük benne a túrót, a maradék porcukrot, a vanília esszenciával (vagy a vaníliás cukrot), majd hozzáadjuk az előzőleg beáztatott, és alaposan lecsepegtetett mazsolát.
5. A lapzselatint pár percre hideg vízbe áztatjuk, majd kinyomkodjuk és elkeverjük 2 evőkanál forró tejszínnel. Miután langyosra hűlt, a mazsolás túrókrémhez keverjük.
6. A krémet a tésztára simítjuk, tetejére villával vagy díszítő lapáttal hullámmintát rajzolunk, majd pár órára vagy egy egész éjszakára hűtőbe tesszük. Tetszés szerinti méretű szeletekre vágjuk és tálaljuk.

sütési hőfok: 175°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc

Sertésmájjal töltött burgonya

Volt még a fagyasztóban apukám által hozott sertésmáj, de most nem akartam kirántani, illetve resztelt májat sem akartam készíteni belőle, hanem egy kicsit szokatlanabb formában szerettem volna viszontlátni. Persze ez inkább csak nekem szokatlan, biztosan van olyan, akinek ez nem számít annak. :)
A zöldségesnél most kivételesen kaptam pont megfelelő méretű krumplikat, és gondoltam, összeházasítom őket. Ha darált hússal működik a töltés, akkor biztos májjal is. Az eredmény nekem nagyon ízlett, és amikor Anyával is megkóstoltattam, közölte, hogy egyszer ő is csinált hasonlót. De jó, akkor már biztos nem csak mi ketten vagyunk, akik ezt az ételt feltalálták! :D

Hozzávalók 2-6 személyre (elő- vagy főételnek):

6 közepes méretű, sárga húsú burgonya (kb. 80 dkg)
15 dkg sertésmáj
1 fej vöröshagyma
1 tk. őrölt pirospaprika
1 ek. mangalicazsír + egy kevés a locsoláshoz
só
őrölt fekete bors
½ csokor petrezselyemzöld
5 dkg puha vaj
6 dkg tejföl
3 dkg trappista vagy eidami sajt reszelve
kevés zsemlemorzsa

elkészítés:

1. A hagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk, 1 evőkanál zsíron megdinszteljük, majd a tűzről lehúzva hozzákeverjük a pirospaprikát.
2. Rátesszük a kis kockákra darabolt májat, és pár perc alatt megpároljuk. Hűlni hagyjuk, majd ledaráljuk.
3. A krumplit sós vízben, héjában megfőzzük, majd leszűrjük és hagyjuk, hogy a héja megszáradjon. Ezt még melegen lehúzzuk.
4. Miután a krumpli langyosra hűlt, mindnek kikaparjuk a közepét, és a krumplibelsőt villával összetörjük. Összekeverjük a vajjal, sóval, borssal, a felaprított petrezselyemzölddel fűszerezzük, és hozzáadjuk a darált májat.
5. A kivájt krumplikat megtöltjük a májas keverékkel, és a töltött krumplikat zsírral vékonyan kikent tűzálló edénybe rendezzük.
6. A tetejüket meglocsoljuk 1-1 mokkáskanál olvasztott zsírral, mindegyikre 1-1 teáskanál tejfölt halmozunk, és előmelegített sütőbe toljuk.
7. 20 perc után kivesszük a sütőből, mindet megszórjuk reszelt sajttal, zsemlemorzsával, és addig sütjük, amíg a sajt megolvad, vagy enyhén megpirul. Tálaljuk.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc

Tipp:

Az esetlegesen megmaradt tölteléket kenyérre, péksüteményre is kenhetjük, és hideg vagy melegszendvicsként is kínálhatjuk.

 

A recept a Kifőztük gasztromagazin novemberi számában is megjelent.