Az állatok világnapja

Azt hiszem, elmondhatom magamról, hogy minden állatot szeretek. Na jó, nem mindet, de egyiket sem tudnám bántani. (Bocsánat, hangyák és egyéb rovarok, akiket eltaposok, de ez általában nem szándékos ám!)

Állatok nélkül az élet olyan lenne, mint egy hideg üvegbura. Bár vannak köztük robusztus alkatúak és esetlen külsejűek, de ez nem számít, hiszen legtöbbjük finom lelkületét észrevehetjük, ha csak belenézünk a szemükbe.
Szeretem figyelni őket, legyenek azok a jól ismert háziállatok, vagy akár vadon élők - a magasra nőtt zsiráftól kezdve a kismadárig. Érdekes dolog szemlélni őket, tanúja lenni az életük egy kis szeletének.
Az elmúlt évek alatt részem volt néhány soha nem feledhető élményben: igazi tigrist tarthattam a kezemben, és őzet is simogathattam. Remélem, ez a sorozat nem ért még véget! :)
Szerencsére naponta részesülünk az állatok ragaszkodásában - a cicáink egészen kicsi koruk óta megajándékoznak bennünket szeretetükkel, bizalmukkal és egyáltalán egész lényükkel, beleértve minden csacskaságot, amit csak elkövetnek. A közöttünk lévő köteléket nagy kincsnek tartom.
Éppen az irántuk érzett szeretet miatt is fontos, hogy felhívjam a figyelmet erre a jeles napra, illetve az állatok védelmére, jóllehet egyetlen másik napon sem szabadna megfeledkeznünk róluk.
Ha megbetegszenek, ugyanazzal a gyöngédséggel kellene ápolnunk házi kedvenceinket is, mint a rokonainkat, hiszen ugyanúgy a szeretteink, családtagjaink. De a bajba esett kóbor vagy vadon élő állatokra is ez vonatkozik. A hála, amit cserébe kapunk, felemelő élmény.

1931 óta "Az állatok világnapja" egyben Assisi Szent Ferenc emléknapja is, aki az állatok védőszentje. Nem véletlenül illeti őt ez a titulus - a legenda szerint ui. értett a nyelvükön, és beszélgetett is velük. Azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz bennünket, akár élő, akár élettelen.

Földünk velük együtt kerek egész - vigyázzunk rájuk! 

Ide feltétlenül látogasson el mindenki, aki szereti az állatokat:
Magán Zoo - Felsőlajos (Korábban Abony)