Gombás csirkeragu

A sikeren felbuzdulva, hogy életemben először készítettem disznópörköltet (igaz, kizárólag szín húsból, combból, ami valljuk be, egy pörkölt esetében nem éppen a legjobb választás), úgy éreztem, most már megpróbálhatom csirkéből is, gombásan, mert hogy valamit az asztalra kellett tennem ebédre, hogy a Kedves ne maradjon éhen. Csakis azért neveztem el ragunak, mert nagyképűség lett volna pörkölt vagy paprikás névvel illetni. Azt majd akkor, ha kitanulom a módját a tökéletes pörkölt/paprikás készítésének. Már a kétféle elnevezés is gondot okoz, mármint hogy mit nevezünk pörköltnek és mit paprikásnak. Végülis kiderült, hogy paprikást főztem, csak épp rövid lével, ahogy a pörköltet szokás, így aztán jól összemostam a kettőt; szóval maradok inkább a ragu elnevezésnél. :D

Hozzávalók 2-3 személyre:

20 dkg konzerv csiperkegomba
½ csirkemell (15-20 dkg)
1 nagy fej vöröshagyma
4-5 ek. napraforgóolaj
1 púpozott ek. őrölt pirospaprika
1 tk. őrölt fűszerkömény
őrölt fekete bors
só
2 dl víz
1 ek. 20%-os tejföl

elkészítés:

1. A hagymát felaprítjuk, a felhevített olajon megdinszteljük, majd hozzáadjuk a lecsepegtetett, apróra vágott gombát, és pár percig sütjük.
2. Rászórjuk a paprikát, a többi fűszert, összeforgatjuk, majd felöntjük a vízzel, és fedő alatt pároljuk.
3. A húst kisebb kockákra vágjuk, sózzuk, kevés olajon fehéredésig sütjük, majd a gombás alaphoz adjuk, és fedő alatt tovább pároljuk.
4. Ha túl sok leve van, fedő nélkül főzzük tovább, és amint besűrűsödött, belekeverjük a tejfölt. Tálaljuk.

Császárzsemle (vízzel készítve)

 

 

Császárzsemlét először Ausztriában ettem, amikor gyerekként ott kirándultunk. Különleges volt ez a könnyű és tetszetős külsejű péksütemény, meg tudtam volna enni a reggelire kapott egész kosárral. :D
Most végre én is megsütöttem, mert megláttam egy jónak tűnő receptet, ami a leginkább hasonlónak tűnt ahhoz a bizonyos osztrák zsemléhez. Bár a kevés élesztőmennyiség láttán kételkedőbe estem, aztán mégis bebizonyosodott, hogy a leírás pont így a jó. Ráadásul az sem utolsó szempont, hogy jobb, ha minél kevesebb élesztőt juttatunk a szervezetünkbe. ;)
Ez a vízzel készült változat nekem azért is tetszik, mert állagra valóban olyan, mint amit Ausztriában ettem – nem kalács jellegű, vagyis eltér azoktól a császárzsemle receptektől, amiket a neten a legtöbb oldalon látni.
A sütési hőfokon viszont változtattam, mert a javasolt 250°C számomra horrorisztikusan soknak tűnt. (Sosem sütök ilyen magas hőmérsékleten, de fejet hajtok az előtt, aki jóval 200°C fölött hibátlan péksüteményt tud produkálni.)
A zsemle egyébként nagyon finom lett; ismét nehéz volt megállni, hogy ne termeljük be még aznap az egészet. :D

Hozzávalók 10-11 darabhoz:

50 dkg fehér kenyérliszt
1 tk. méz
1 tk. só
2 dkg vaj
1-1,5 dkg friss élesztő
kb. 3,5 dl víz
1 kis tojás fele + víz vagy tojásfehérje a kenéshez
fekete szezámmag vagy mák a szóráshoz (elhagyható)

elkészítés:

1. Az élesztőt tálba morzsoljuk, elkeverjük 1,5 dl langyos, mézes vízzel, 15 dkg liszttel, és egy kis liszttel betakarva, fél órát hagyjuk, hogy megdagadjon.
2. A többi lisztet az elő-tésztára szitáljuk, hozzáadjuk a sót, a puha vajat, a többi vizet, és megdagasztjuk. Vékonyan kivajazott tálban, letakarva, langyos helyen megkelesztjük.
3. A megkelt tésztát finoman átgyúrjuk, 10 vagy 11 gombócot gömbölygetünk belőle (én 11 db 80 g-osat csináltam), és letakarva 10 percet pihentetjük. Ezután mindegyiket rövid rudakká sodorjuk, és további 10 percet hagyjuk pihenni.
4. A tésztagombócokat kb. 40 cm hosszúra kisodorjuk, és laza csomót kötünk rájuk. A jobb oldali tésztavéget fölülről a csomó közepébe hajtjuk, és az ellentétes oldalon a lyukon át kibújtatjuk, majd a hajtást megismételjük (a kétszeres hajtás így szépen rácsavarodik a tésztaszálra). A bal oldali tésztavéget alulról hajtjuk a csomó közepébe, és a találkozásnál a tésztavégeket összecsippentjük.
5. A kész zsemléket a sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és letakarva fél órát kelesztjük.
6. A tetejüket lekenjük vízzel felvert tojással vagy lágy habbá vert tojásfehérjével, és megszórjuk tetszés szerinti magvakkal.
7. A sütőt 220°C-ra előmelegítjük, és a tepsit a sütő középső sínjébe toljuk. A hőmérsékletet 10 perc elteltével 190°C-ra mérsékelve, pirosra sütjük a péksüteményeket. Rácsra szedve hagyjuk kihűlni.

sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc

 

Hetvenhetes

Egy hetes meg egy hetes –
Egybekelve rettenetes!
De ezen te ne keseregj,
Fejed felszegve nevess!

Kezed lehet eres,
De heves verseket jegyez,
S lelked vele repes.
Lehet, messze terjed neved. –

Ferencem, kedves!
E perc legyen kellemes,
S Neked kegyes –
Te jeles hetvenhetes!

Gabi
2019.11.22.

Sós túrós-sajtos palacsinta csőben sütve

Szeretem a palacsintát, akár édes, akár sós. Egy időben futószalagon sütöttem, és hol így, hol úgy készítettem el. Fogalmam sincs, mikor csináltam utoljára, de úgy dereng, hogy kb. 1 éve. Valahogy elfelejtődött. A minap ráeszméltem, hogy nincs ez így jól, ezért nekiálltam, és ez a sós változat lett belőle. Ha palacsintát sütök, én többnyire nem édes töltelékkel eszem, hanem tejfölös-sajtosan, de most ki kellett találnom valamit a hűtőben gubbasztó túró felhasználására. Meg kell mondjam, számomra szoba-hőmérsékletűre hűlve a legfinomabb. A Kutyánszki mindössze 3 darabot evett – nem kedvence a palacsinta, így én puszilhattam be a javát. Eltartott 2 napig.
A fotózáshoz pedig felavathattam az új piros étkészletet, amit szülinapomra kaptam.

Hozzávalók 14 palacsintához:

Palacsintához:
1 nagy tojás
30 dkg finomliszt
5 dl tej
1,5 dl víz
1 tk. só
1 mk. cukor
2 ek. napraforgóolaj + a sütéshez

Töltelékhez:
50 dkg túró
30 dkg 20%-os tejföl
20 dkg trappista vagy füstölt sajt
4 ek. szárított metélőhagyma
1 tk. só

Tetejére:
2-3 ek. tejföl + 1 tojássárgája

elkészítés:

1. A sóval ízesített felvert tojást egy kis liszttel és egy kevés tejjel csomómentesre keverjük, majd fokozatosan adagoljuk hozzá a lisztet és a tejet. Végül hozzáadjuk az olajat. Az átlagosnál egy kicsit sűrűbb palacsintatésztát letakarva fél órát pihentetjük.
2. A palacsintasütő serpenyőben 1-1 teáskanálnyi olajat hevítünk, és egymás után kisütjük a palacsintákat.
3. A töltelékhez a túrót villával összetörjük, elkeverjük a tejföllel, sózzuk, majd hozzáadjuk a metélőhagymát és a reszelt sajtot.
4. A kész palacsinták közepére púpozott evőkanálnyi tölteléket halmozunk, kissé elkenjük, majd a palacsinta széleit jobbról és balról a töltelékre hajtjuk. Feltekerjük.
5. A töltött palacsintákat vékonyan kiolajozott hőálló tálba rendezzük, a tetejüket megkenjük a tojássárgájával elkevert tejföllel, és előmelegített sütőben készre sütjük.

sütési hőfok: 180⁰C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 30 perc

Ribizlis-mascarponekrémes piskóta

Egy nagyon kedves barátnőm nemrég ünnepelte a 60. szülinapját, és ez alkalomból sütöttem neki egy linzertortát. Mivel azonban a szokásos vasárnapi Anya-féle ebéd utáni desszertre is gondolnom kellett, így kiötlöttem ezt a sütit. Házi mascarpone eleve volt a hűtőben, egy kis maradék fagyasztott ribizli is, a fantáziámat pedig régóta izgatta a muffinformában sütött piskóta. Minden adott volt tehát hozzá, hogy végre kipróbáljam. A sok linzertészta után most amúgy is valami krémes édességre vágytam. A sütés eredménye pedig igazán fotogén lett. Amikor elkészültem vele, Anya épp bekukkantott hozzám, így rögtön le is tudta tesztelni. Ő azt mondta, „Szerintem finom lett!”, szóval bátran ajánlom mindenkinek.
A krém alá kenhetünk egy kis ribizlilekvárt is. A likőr persze elhagyható, ha gyerekek is esznek a belőle.

Hozzávalók 12 darabhoz:

Piskótához:
20 dkg finomliszt
½ tk. sütőpor
1 citrom reszelt héja
4 tojás
15 dkg cukor
7,5 dkg olvasztott vaj
egy csipet só
narancslikőr
vaj + liszt a sütőformához

Krémhez:
30 dkg házi mascarpone
20 dkg ribizli (fagyasztott is lehet)
6-7 ek. porcukor
1 cs. instant zselatin fix (esetleg 2 cs.)
porcukor a szóráshoz

elkészítés:

1. A tojások sárgáját a cukorral fehéredésig keverjük, majd hozzáöntjük a langyosra hűlt olvasztott vajat.
2. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, és a sütőporral, citromhéjjal vegyített liszttel felváltva, fokozatosan a cukros-vajas tojásmasszához forgatjuk.
3. A muffintepsi mélyedéseit alaposan kivajazzuk, behintjük liszttel, és mindegyiket megtöltjük 1-1 púpozott evőkanálnyi tésztamasszával.
4. Előmelegített sütőben halványbarnára sütjük, majd a piskótákat kés segítségével óvatosan elválasztjuk a forma oldalától, és rácsra szedve hagyjuk kihűlni. A piskótákat kettévágjuk.
5. A krémhez a ribizlit 4 evőkanál cukorral lassú tűzön lekvárrá főzzük (esetleg botmixerrel pépesíthetjük és elforraljuk a levét). Hűlni hagyjuk.
6. A mascarponét 2-3 evőkanál porcukorral kikeverjük, hozzáforgatjuk a langyos ribizlilekvárt, majd elkeverjük benne a zselatin fixet, és 15 percre hűtőbe tesszük.
7. Minden tortácska kalapjának vágott részét meglocsoljuk 1-1 teáskanál narancslikőrrel, a piskóták alsó felére 1-1 evőkanál krémet kanalazunk, rájuk biggyesztjük a kalapjaikat, és porcukorral hintve kínáljuk.

sütési hőfok: 160°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc

Paprikás krumpli nokedlivel

 

Tiszta vicc, hogy konyhai "karrierem" során sokáig egyszer sem főztem meg ezt az alapvető egytálételt, pedig gyerekkorom óta szeretem. Anya sokszor készítette, és többnyire nokedlivel, vagy ahogy Vásárhelyen mondják - galuskával. Nem kértem, hogy írja le a receptjét, hanem utánanéztem máshol, és aztán a magam szájíze szerint alakítottam. Már elsőre is nagyon finomra sikerült, de kicsit megjártam vele, amikor a nokdelitésztát beleszaggattam a már majdnem kész ételbe. Eredetileg ui. ez egy kipróbált és működő dolog. Nálam nem jött össze, ezért azóta is külön főzöm meg hozzá a galuskát (Fahéj barátnőm receptje szerint tejjel), és aztán hozzákeverem a krumplihoz.

Hozzávalók 4-6 személyre:

Paprikás krumplihoz:
50 dkg krumpli
5 dkg húsos császárszalonna
1 tk. mangalicazsír
1 nagy fej vöröshagyma
3 nagy gerezd fokhagyma
1 ek. őrölt pirospaprika
1 mk. őrölt kömény
1 kis paradicsom
1 kis zöldpaprika
1 tk. csípős Piros Arany
só
15 dkg parasztkolbász (füstölt is lehet)

Nokedlihez:
1 kis tojás
1 dl tej
kb. 15 dkg liszt
só

elkészítés:

1. A szalonnát kis kockákra vágjuk, lábasba tesszük, és kis lángon hagyjuk, hogy kiengedje a zsírját.
2. A hagymát nagyon apróra vágjuk vagy lereszeljük, a szalonnához adjuk (ha szükséges, pótoljuk a zsírt), megdinszteljük, majd hozzákeverjük a zúzott fokhagymát, a pirospaprikát, a köményt és a sót.
3. Felengedjük 1,5-2 dl vízzel, beletesszük a kis darabokra vágott paradicsomot, a vékony karikára szelt zöldpaprikát, és kis rést hagyva, lefedve főzzük lassú tűzön, amíg a zöldségek megpuhulnak.
4. A krumplit meghámozzuk, cikkekre vágjuk, a paprikás alaphoz forgatjuk és felengedjük annyi vízzel, hogy ellepje a krumplit. Félidőben hozzáadjuk a karikára vágott kolbászt. (Ha szükséges, utánasózzuk.)
5. A nokedlihez a tojást felverjük, hozzáadjuk a sót, a lisztet, a tejet, és fakanaállal simára keverjük.
6. Egy másik lábasban vizet forralunk. A nokedlitésztát deszkára kanalazzuk, és késsel beleszaggatjuk a forrásban lévő, sós vízbe (nokedliszaggatóval is elkészíthetjük).
7. Amint a galuskák feljöttek a víz tetejére, leszűrjük, majd hozzákeverjük a paprikás krumplihoz. Friss, fehér kenyeret kínálunk hozzá. 

 

Rongyos kifli

 

 

 

Most, hogy itt az ősz, az ember szívesen eszik olyan ételeket, amik tartalmasabbak. Főleg a nyári fogyókúra után. Na nem mintha a zsírpárnák növelése olyan örvendetes dolog lenne, de ilyenkor valahogy ösztönösen készülünk a télre. Pár hét óta én is megint minden vasárnap megsütöm a hétre való kenyeret vagy egyéb péksüteményt. Most erre a kiflire esett a választás, mert ezt a fajta hajtogatásos módszert még sosem próbáltam. Kíváncsian vártam hát az eredményt. :) A kisült kifli nagyon tetszett nekem, hiszen majdnem ugyanúgy foszlik, mint a croissant. Az elkészítése, bár nem bonyolult, kicsit időigényes, de megéri molyolni vele. ;)
A tetejüket lekenhetjük tojással, megszórhatjuk szezámmaggal, ám én ezt az utolsó két műveletet nemes egyszerűséggel elhagytam, és már csak akkor csaptam a homlokomra, amikor majdnem kisültek. Sebaj, ez semmit sem vont le az értékükből, és így a tojás használatát is megspóroltuk! :)

 

Hozzávalók 24 darabhoz:

50 dkg finomliszt
1 ek. cukor
1 ek. só
2 dkg vaj a dagasztáshoz
2,5 dkg friss élesztő
kb. 4 dl tej
10 dkg lágy vaj a hajtogatáshoz
5-6 ek. olvasztott vaj a kenéshez

elkészítés:

1. 1 dl langyos, cukros tejben – 1 evőkanál lisztet is hozzáadva – simára keverjük az élesztőt, és letakarva hagyjuk felfutni.
2. A sóval vegyített többi liszthez öntjük a felfutott élesztőt, a többi langyos tejet, és robotgéppel közepesen lágy tésztát dagasztunk belőle, miközben a puha vajat is beledolgozzuk. A tésztát vékonyan kivajazott tálba tesszük, és letakarva, meleg helyen a kétszeresére kelesztjük.
3. A megkelt tésztát finoman lisztezett munkalapon 38x32 cm oldalhosszúságú téglalapra nyújtjuk, megkenjük kb. 2,5 dkg lágy vajjal, majd minden irányból behajtjuk úgy, hogy a hajtások középen találkozzanak, és kicsit fedjék egymást. A tésztát a hajtással lefelé fordítjuk, 90°-kal elforgatjuk, és letakarva 15 percet pihentetjük. A 3. pontban leírtakat még 3-szor ismételjük (nyújtás, vajazás, behajtogatás, pihentetés).
4. A meghajtogatott tésztát kevés liszttel hintett munkalapon 54x40 cm-es téglalapra nyújtjuk, és megkenjük vajjal.
5. A tésztát vízszintesen félbevágjuk, és az így kapott 2 db 54x20 cm-es tésztasávot 6-6 téglalapra szeljük. Ezek mindegyikét átlósan kettévágjuk, ami így 12-12 tésztaháromszöget ad ki, és amelyeknek az alapja 9 cm széles.
6. Mindegyik háromszöget az alapjánál fogva feltekerjük, sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk, és letakarva 20 percet pihentetjük.
7. A kifliket lekenjük olvasztott vajjal, és előmelegített sütőben megsütjük. Még forrón átkenjük a megmaradt vajjal, és rácsra szedve hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

Megjegyzés:

Aki esetleg emlékszik az ehhez a recepthez tartozó korábbi béna fotókra, annak üzenem, hogy ezt a kiflit – a fenti dátumhoz képest bő 11 évvel később – kicsit átdolgozva újrasütöttem, és a régi fotókat is lecseréltem. A liszt mennyiségén nem változtattam, de több folyadékot, valamint egy kis vajat is adtam hozzá. A hajtogatáshoz pedig nem olvasztott, hanem puha vajat, és abból is kicsit többet használtam, mint első alkalommal. A tészta így lágyabb, és könnyebben nyújtható lett, ami légiesebb belsejű és mennyiségre kétszer annyi kiflit eredményezett, mint sok évvel korábban. :)

Fehérborban párolt mézes-mustáros pulykaragu

Szeretjük a mézes-mustáros husit, de én eddig saját fejem szerint készítettem. Kíváncsi voltam a fehérborral készült változatra is, ezért választottam ezt a Kifőztükben talált receptet. Nem is gondoltam volna, hogy a "jesszus, de finom!" kategóriába tartozik. A bor savanykás aromája kellemesen pikánssá teszi ezt az ételt, és jól harmonizál a méznek köszönhető enyhén édeskés ízzel. Kifejezetten ajánlom kipróbálásra, akár csirkemellből vagy pulyka-/csirkecombból is.
Én hagymás, kukoricás borsóköretet adtam mellé, de rizzsel is fogyaszthatjuk.

 

Hozzávalók 3 személyre:

50 dkg pulykamellfilé
só
őrölt fekete bors
5 dkg vaj
1 ek. méz
1 púpozott ek. mustár
2 dl száraz fehérbor
1 púpozott ek. liszt
2,5 dl tejszín
fél csokor petrezselyemzöld
1 ek. citromlé

elkészítés:

1. A pulykamellet vékony csíkokra vágjuk, sózzuk, borsozzuk és jól összeforgatjuk.
2. Serpenyőben vajat hevítünk, rátesszük a húst, és fehéredésig sütjük.
3. Hozzákeverjük a mézet, a mustárt, felöntjük a borral, és addig pároljuk, amíg a levét teljesen elfövi és kicsit pirulni kezd.
4. Rászórjuk a lisztet, hozzákeverjük a tejszínt, a citromlevet (ha szükséges, még egy kevés vízzel is hígíthatjuk), és hozzáadjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet. Összeforraljuk és tálaljuk.