Kaporfőzelék (vegán)

 

 

 

 

Öndicséret büdös vagy se, ez a kaporfőzelék akkor is irgalmatlan finomra sikeredett! :D Ráadásul még vegán is!
A kaporról egyébként apai nagyanyám jut eszembe, akinél gyerekként még sűrűn megfordultam. Valamiért az maradt meg bennem, hogy nála mindig erőteljes kaporszag uralkodott. Hogy utáltam én azt akkor, sőt még azután is, jó sokáig! Mígnem a Kutyafülnek hála megszerettem, mi több, mostanra mondhatni imádattá „fajult” az iránta táplált pozitív érzelmem. :D
A minap egy vagon kapor boldog tulajdonosa lettem, és az egyik jókora csokrétából – a Sünisen is megtalálható – kaporszósz lett, a másikból meg ez a vegánosított főzelék, ami tekinthető szósznak is, de mivel pöttyet azért sűrűbb, ill. több bors, valamint fokhagyma is került bele, jobbnak láttam a főzelék kategóriába sorolni. Bárcsak tovább tartana a kaporszezon!

 

Hozzávalók 2 személyre:

1 jó nagy csokor kapor (aprítva 3 dkg)
1 nagy fej vöröshagyma
3-4 nagy gerezd fokhagyma
4 dkg kókuszzsír vagy vegán vaj
6 dkg fehér rizsliszt
2 dl zöldségalaplé
2 dl víz
2 ek. kókusztejszín
3 tk. agavé szirup
őrölt fekete bors
só

elkészítés:

1. A vöröshagymát lereszeljük, finoman megsózzuk, és a felhevített kókuszzsíron üvegesre pároljuk.
2. Hozzákeverjük az áttört fokhagymát, az aprított kapor felét, és néhány másodperc elteltével a rizslisztet is. Felöntjük egy kevés, vízzel hígított alaplével, csomómentesre keverjük, majd a többi folyadékot is hozzáadjuk. Néhány percig főzzük.
3. Hozzáadjuk a többi kaprot, még egy kis sóval, borssal fűszerezzük, agavé sziruppal édesítjük, és kókusztejszínnel krémesítjük.

Tipp:

Ha már ez a recept vegán, én inkább zöldségfasírtot ajánlok hozzá feltétnek, de falafelt is készíhetünk hozzá. Aki úgy látja jónak, ehet hozzá tükörtojást, rántott vagy sült húst.

 

Diószószos penne balzsamecetes, sült paradicsommal (vegán)

 

 

 

Nem is tudom, szabad-e nekem reggelente híreket olvasnom, mert mindig ezen alkalmakkor jön velem szembe egy kipróbálásért kiáltó recept. :D Sajnos pont egy nemszeretem oldalra lettem irányítva, amiről a rossz tapasztalatok miatt inkább nem mondanék véleményt, reklámozni meg pláne nem óhajtom, ezért megszegve a saját szabályomat, őket inkább nem linkelem. Viszont legalább jelzem, hogy a recept ötlete nem tőlem származik. ;)
Ez a tésztaétel mindentől függetlenül nekünk nagyon ízlett, és eszembe jutott egykori receptem, ami szintén szószos, és bár gomba és ricotta is van benne, nem kevés diót is tartalmaz. Szóval jól éreztem én, hogy ezt is szeretni fogjuk. :)

 

Hozzávalók 2 személyre:

a diószószhoz:
1 póréhagyma (aprítva kb. 10 dkg)
1 kis fej fokhagyma
8 dkg kesu- és pekándió vegyesen (vagy normál dió)
őrölt fekete bors
tört cayenne bors
só
1 ½ ek. fehér tönkölyliszt
1,5 dl zöldségalaplé
2-2,5 dl víz
1,5 dl növényi tejszín (nálam kókusztejszín)
3-4 ek. extra szűz olívaolaj

a balzsamecetes, sült paradicsomhoz:
35 dkg koktélparadicsom
3 ek. balzsamecet
3 ek. extra szűz olívaolaj
3 dkg finomítatlan nádcukor
tört cayenne bors
só

továbbá:
25-30 dkg tollszártészta (vöröslencséből)
petrezselyemzöldje
aprított kesu- és pekándió

elkészítés:

1. A paradicsomokat mérettől függően felezzük vagy negyedeljük, és megforgatjuk a balzsamecet, az olívaolaj, a cukor és a cayenne bors keverékében.
2. Sütőpapírral bélelt tepsibe rendezzük egymástól kicsit távolabb, és 200°C-os sütőben kb. 25 perc alatt megsütjük.
3. Amíg a paradicsom sül, a mártáshoz a felaprított pórét és a fokhagymát a felhevített olívaolajon 1-2 percig pároljuk, majd hozzáadjuk a durvára aprított diókeveréket, és 2-3 percig pirítjuk.
4. Rászórjuk a lisztet, elkeverjük, majd felöntjük a vízzel, az alaplével, és sűrűsödésig főzzük. Hozzáadjuk a növényi tejszínt, és épp csak összeforraljuk.
5. Miközben a mártás fő, bő, sós vízben kifőzzük a tésztát, majd szűrőkanállal a forró mártásra szedjük. Hozzáadjuk a paradicsomot, és alaposan összeforgatjuk, miközben utánasózzuk az ételt.
6. Megszórjuk aprított petrezselyemmel, aprított diókeverékkel, és tálaljuk.

 

Sárgarépa-pizza

  

 

A címben olvasható, ill. a képeken látható étel elődje kukoricás volt, és annyira ízlett mindkettőnknek, hogy pár napra rá a sárgarépát is pizzásítottam, sőt aztán jöttek az egyéb zöldségek is szépen sorban. :) Nekem a répás ízlett a legjobban, pedig a kukorica bevallottan hatalmas kedvenc nálam. Ez a mostani nem csak annyiban különbözik az első verziótól, hogy nincs benne kukorica, hanem az ízesítése is más, továbbá kukoricakeményítő helyett burgonyakeményítő van benne, sőt a tetején lévő sajt is lecserélődött. Ez aztán a nagy változtatás! :D (Ez utóbbi tettnek egyébként az lett a következménye, hogy a gyorsan hűlő mozzarella nem nyújt olyan szép látványt, mint forró állapotában – ahogyan a fotók is jól példázzák eme szomorú tényt.) Minden esetre, a kukoricás és a répás készítési módjának hasonlósága ellenére mégis egészen más élményben lehet részünk, miközben esszük. ;) Tuti, hogy még sokszor ez lesz az ebéd vagy a vacsi vagy épp a villásreggeli! :)

Hozzávalók kb. 18 cm-es serpenyőhöz:

20 dkg reszelt sárgarépa
4 gerezd fokhagyma
2 ek. frissen aprított petrezselyemzöldje
1 csapott tk. őrölt kurkuma
1 tk. morzsolt kakukkfű
őrölt fekete bors
só
4-5 dkg burgonya- vagy kukoricakeményítő (utóbbitól ropogósabb lesz a lepény alja)
1 nagy tojás
10 dkg mozzarella
2 ek. növényi olaj

elkészítés:

1. A nagy lyukú reszelőn lereszelt répát enyhén megsózzuk, és negyedóra elteltével a levétől kinyomkodjuk.
2. Előbb a zúzott fokhagymával és a fűszerekkel, majd a keményítővel, és végül a tojással alaposan összekeverjük.
3. A serpenyőben elkezdjük melegíteni az olajat, kanállal eloszlatjuk benne a répamasszát, és egyszer megrázogatva a serpenyőt, 2 percig sütjük.
4. Közben a mozzarellát vékony szeletekre vágjuk, kör alakban kirakjuk vele a „pizzát”, és fedő alatt kis-közepes lángon 5-7 perc alatt készre sütjük.
5. Vágódeszkára csúsztatjuk, cikkekre szeljük, és fűszersóval, aprított zöldfűszerekkel, retekkel vagy koktélparadicsommal tálaljuk. Friss salátát kínálunk mellé.

Tipp:
A répát reszelés helyett V gyaluval hajszálvékony karikákra is szelhetjük.