2019. április 21.
2019. április 20.
Méteres kalács
Egész eddigi életemben csak egyszer ettem méteres kalácsot (más néven ferdén vágós süteményt). Ez az egyetlen alkalom viszont olyan emlékezetes, hogy pontosan tudom, hol és milyen körülmények között történt. 8-9 éves lehettem akkor, és az unokatesóm másik nagymamája sütötte, akiről – azon kívül, hogy isteni kelt tésztákat tudott sütni – annyi maradt meg, hogy ferde szemmel nézett rám, amiért utáltam a zöldségeket. Az ebédre készített rántott patisszonja tőlem csak egy fintort kapott, miközben kevésbé elegáns mozdulattal eltoltam magamtól. :D Ezzel meg is alapoztam a hozzám való viszonyulását. Bezzeg a méteres kalácsának jobb sorsot szántam, és csak úgy toltam… befelé. :D Ám ez a fajta dicséret nem enyhítette meg a szívét irányomban.
De itt most nem ő, hanem a süti a lényeg, ami a konyhafiókban gubbasztó őzgerincformára való rácsodálkozás miatt sütődött meg. Azt ui. tavaly óta nem használtam, és akkor is csak egyszer – muszáj volt hát újra elővennem. Gyorsan el is dőlt, mi lesz a húsvéti süti.
Egy vagon receptet elolvastam hozzá a neten, amik szinte teljesen megegyeztek egymással, mintha legalábbis a prototípus copy paste-vel terjedt volna szét a világhálón, és még a német nyelvű oldalakon is ugyanazt a leírást találtam. Arról nem is beszélve, hogy a sütőforma méretét szinte mindenki titkolja, pedig az őzgerincformák nem egyformák, nem mindegy, hogy hány tojással számolok. Úgyhogy a nagy lelkesedést, hogy azonnal megsüssem, gyorsan felváltotta a „stop, várjál még ezzel egy kicsikét”-érzése. Pár napig pihentettem a témát, miközben vacilláltam, hogy olajos, vajas, vizes, vagy egyéb fajta legyen a piskóta. Végül az olajos mellett maradtam, csak mert olyat még sosem sütöttem. De csavarintottam rajta egyet, és víz helyett tejjel készítettem. Aztán átkonvertáltam az egészet az én sütőformámra. Így lett az én méteres süti receptem azon kevesek egyike, ami kicsit eltér a többitől. Ja, és nálam a sütőforma mérete sem X-akta. :D
Az eredmény gyönyörű, szaftos tészta lett, úgyhogy biztos, hogy nem utoljára sütöttem így a piskótát. A sikerért pedig hálát adtam a Fennvalónak, mert nem normális módon izgultam miatta. :D
A méteres kalács méltó az ünnephez – igazi húsvéti sütemény. :)
De itt most nem ő, hanem a süti a lényeg, ami a konyhafiókban gubbasztó őzgerincformára való rácsodálkozás miatt sütődött meg. Azt ui. tavaly óta nem használtam, és akkor is csak egyszer – muszáj volt hát újra elővennem. Gyorsan el is dőlt, mi lesz a húsvéti süti.
Egy vagon receptet elolvastam hozzá a neten, amik szinte teljesen megegyeztek egymással, mintha legalábbis a prototípus copy paste-vel terjedt volna szét a világhálón, és még a német nyelvű oldalakon is ugyanazt a leírást találtam. Arról nem is beszélve, hogy a sütőforma méretét szinte mindenki titkolja, pedig az őzgerincformák nem egyformák, nem mindegy, hogy hány tojással számolok. Úgyhogy a nagy lelkesedést, hogy azonnal megsüssem, gyorsan felváltotta a „stop, várjál még ezzel egy kicsikét”-érzése. Pár napig pihentettem a témát, miközben vacilláltam, hogy olajos, vajas, vizes, vagy egyéb fajta legyen a piskóta. Végül az olajos mellett maradtam, csak mert olyat még sosem sütöttem. De csavarintottam rajta egyet, és víz helyett tejjel készítettem. Aztán átkonvertáltam az egészet az én sütőformámra. Így lett az én méteres süti receptem azon kevesek egyike, ami kicsit eltér a többitől. Ja, és nálam a sütőforma mérete sem X-akta. :D
Az eredmény gyönyörű, szaftos tészta lett, úgyhogy biztos, hogy nem utoljára sütöttem így a piskótát. A sikerért pedig hálát adtam a Fennvalónak, mert nem normális módon izgultam miatta. :D
A méteres kalács méltó az ünnephez – igazi húsvéti sütemény. :)
Hozzávalók 30x11x5 cm-es őzgerincformához, 2 rúdhoz:
Sárga piskótához:
3 tojás
15 dkg porcukor
75 ml napraforgóolaj
75 ml tej
20 dkg finomliszt
9 g sütőpor
vaj és liszt a sütőformához
Kakaós piskótához:
3 tojás
15 dkg porcukor
75 ml napraforgóolaj
75 ml tej
17,5 dkg finomliszt
2,5 dkg holland kakaópor
9 g sütőpor
vaj és a liszt a sütőformához
Puncskrémhez:
2 cs. (80 g) puncs ízű pudingpor
7 dl tej
20 dkg vaj
25 dkg porcukor
2-3 ek. Portorico rum (elmaradhat)
Csokoládémázhoz:
20 dkg 43%-os étcsokoládé
10 dkg 85%-os étcsokoládé
4 ek. napraforgóolaj
Csokoládéforgácshoz:
10 dkg 85%-os étcsokoládé
1 ek. napraforgóolaj
elkészítés:
- A sárga piskótához a tojássárgákat habosra kavarjuk a porcukorral, beledolgozzuk a tejet, az olajat, majd felváltva hozzáforgatjuk a sütőporral vegyített lisztet és a kemény habbá vert tojásfehérjét. Kivajazott, liszttel behintett őzgerincformába simítjuk, és előmelegített sütőben megsütjük.
- A piskótát óvatosan kiborítjuk a formából, és tortarácsra téve hagyjuk kihűlni. A sütőformát elmossuk és újból kivajazzuk, belisztezzük. A kakaós piskótát is ugyanígy készítjük el, de a liszthez hozzávegyítjük a kakaóport is. (Ha a tészta sütés közben felpúposodna, és a kétféle piskóta magassága emiatt eltérne egymástól, akkor levágunk belőle annyit, hogy a váltakozva összeillesztett szeletek majd egyforma magasak legyenek.)
- A krémhez 1 dl tejet simára keverünk a pudingporral, valamint 10 dkg porcukorral, a forrásban lévő többi tejhez öntjük, és kis lángon, kevergetve felfőzzük. Folpackkal betakarva, teljesen kihűtjük.
- A puha vajat a többi porcukorral kihabosítjuk, hozzáadjuk az alaposan átkevert pudingot, a rumot, és robotgéppel magas fokozaton habosra kavarjuk. A krémet kétfelé vesszük.
- Egy-egy ív alufóliára egy-egy ív sütőpapírt fektetünk – ezen állítjuk majd össze a 2 rúdnyi süteményt.
- A piskótákról levágjuk a végeiket (ezt nem használjuk fel, mert szárazabbak), és a sütőforma mintázata mentén ujjnyi vastagra felszeleteljük. A sárga és a kakaós piskótaszeleteket mindkét oldalukon megkenjük a krémmel, és váltakozva összeragasztjuk. (2 rúd lesz.) A kimaradt krémmel körbekenjük a süteményeket.
- A sütőpapírt mindkét oldalról ráhajtjuk a rudakra, becsomagoljuk az alufóliával, és 2-3 órára hűtőbe tesszük.
- A csokoládéforgácshoz a csokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk, egy gáztepsi hátuljára öntjük, és téglalap alakban egyenletesen, vékonyan elkenjük. Dermedni hagyjuk, majd spatulával forgácsokat készítünk belőle. Felrázzuk, hogy kicsit széttöredezzenek.
- A mázhoz a kétféle étcsokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk és bevonjuk vele a süteményeket. Épp csak annyi időre hagyjuk megdermedni, hogy a bevonat még képlékeny maradjon.
- A sütemények tetejére szórjuk a csokiforgácsot, és egy éjszakára hűtőbe tesszük. Tálaláskor a rudakat ferdén felszeleteljük.
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 2 x kb. 40 perc
Tipp:
Úgy is készíthetjük, hogy a piskótaszeleteknek csak az egyik felét kenjük meg a krémmel. Ilyen módon egy vastag krémréteg lesz a kétszínű piskóták között.
2019. április 18.
Kék áfonyás-málnás torta
Nevelőapán nemrégiben ünnepelte a névnapját – ez a torta neki készült. :) Gyula bácsinak nagyon jó dolog sütni, mert mindent szeret, amit én készítek. Ráadásul minimum háromszor megköszöni, amitől csak még jobb érzés számomra az ajándékozásnak ez a módja. :) Arról nem is beszélve, hogy minden egyes alkalommal megjegyzi, hogy szerinte cukrászdát kellene nyitnom, mert akkor végre lehetne tényleg finom süteményt kapni, és mások is megtudnák, mit jelent igazából az, hogy „finom”. :D Persze eszem ágában sincs szaporítani a helyi cukik számát, mert egyrészt idegbajt kapnék a futószalagon történő sütéstől, másrészt messze nem vagyok felkészült a témában, harmadrészt pedig én csak azt vagyok hajlandó etetni, akit szeretek. Úgyhogy a mi drága városunk Macskanyelv -féle sütik nélkül marad. :D No, de nem is ez most a lényeg, hanem a torta, ami szerencsére most is elnyerte az ünnepelt tetszését, és boldogan falatozta a szintén általam készített ebéd után. :)
Húsvétra is ajánlom. ;)
Húsvétra is ajánlom. ;)
Hozzávalók 24 cm-es tortaformához:
Fehér piskótához:
8 tojásfehérje
16 dkg porcukor
16 dkg finomliszt
1 tk. sütőpor
Málna- és az áfonyakrémhez:
30 dkg málna
30 dkg áfonya
4 dl kókuszkrém
6 dkg étkezési kukoricakeményítő
20 dkg porcukor
20 dkg vaj
Bevonáshoz:
15 dkg áfonyakrém
10 dkg málnakrém
15 dkg mascarpone
1,5 dl tejszín
3 dkg porcukor
Díszítéshez:
a megmaradt mascaponés áfonya- és málnakrém
5 dkg mascarpone
áfonya- és málnaszemek
mentalevélkék
elkészítés:
- A tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd a porcukrot kisebb adagokban hozzáadva, fényesre verjük. Óvatosan beleforgatjuk a sütőporral vegyített lisztet.
- A tésztamasszát a vajjal kikent, sütőpapírral bélelt tortaformába simítjuk, és előmelegített sütőben megsütjük. Pár perc elteltével kivesszük a formából, lehúzzuk róla a sütőpapírt, és tortarácson hagyjuk kihűlni. 3 lapra vágjuk.
- Ha mirelit gyümölcsöket használunk, előbb kiolvasztjuk.
A málnakrémhez a málnát pürésítjük, szűrőn átpasszírozzuk, majd 2 dl kókuszkrémmel és 2 dkg porcukorral együtt lábasba tesszük. - Kiveszünk belőle egy keveset, csomómentesre dolgozzuk 3 dkg keményítővel, és ezt a keveréket visszaöntjük a többihez. Kis lángon, kevergetve puding sűrűségűre főzzük. Teljesen kihűtjük. Ugyanígy készítjük el az áfonyapudingot is, de nem passzírozzuk át, és 5 dkg porcukrot adunk hozzá. (Valamennyivel több lesz, mint a málnapuding.)
- A puha vajat kihabosítjuk a többi porcukorral, és kétfelé vesszük. Az egyik adagot alaposan összekeverjük a málna-, a másikat az áfonyapudinggal.
- Az áfonyakrémből kiveszünk 15 dkg-ot, a málnakrémből 10 dkg-ot. Az előbbit kikeverjük 15 dkg mascarponéval, 1,5 dl híg tejszínnel, valamint 2 dkg porcukorral, az utóbbit pedig 5 dkg mascarponéval és 1 dkg porcukorral. Mindkét mascraponés krémet hűtőbe tesszük.
- Egy tortalapot tálra teszünk, rányomjuk az áfonyakrémet, befedjük egy másik piskótalappal, és elosztjuk rajta a málnakrémet. Ráfektetjük a 3. tésztalapot, és a mascarponés áfonyakrém nagy részével körbekenjük a tortát.
- A megmaradt mascarponés áfonyakrémet összekeverjük a mascarponés málnakrém felével, és sima csöves habzsákba kanalazzuk.
- A többi mascarponés málnakrémet kikeverjük 5 dkg mascarponéval, és sima csöves habzsákba töltjük.
- A torta tetejére gömböcskéket nyomunk a halvány rózsaszín és a sötétebb árnyalatú mascarponés krémből, áfonya- és málnaszemekkel, valamint mentalevelekkel díszítjük. Tálalásig hűtőbe tesszük.
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc
Megjegyzés:
Sajnos díszítés közben sikerült kibabrálnom magammal, és a torta tetejére nyomkodott gömböcskéket utólag le kellett szednem. Ennek következtében a krémek kissé összekeveredtek, és együtt szép márványosak lettek. Kitaláltam, hogy ezzel a jópofa márványos krémmel díszítek tovább, de a gömböcskék továbbra sem engedelmeskedtek. Újfent le kellett szednem őket a tortáról. A krémek még tovább vegyültek egymással, mígnem elvesztették az eredetileg gyönyörű lilás-ciklámenes, ill. rózsaszín árnyalatukat. Ráadásul a tortán nyomokban rajta maradt világosabb krém megfestette a sötétlilát, amit muszáj volt elkennem. Ettől jóval világosabb lett maga a torta is.
Muszáj volt kitalálnom valamit, hogy megmentsem a helyzetet. Így került a képbe a mascarpone. De mivel menet közben nem volt idegzetem leírni, hogy pontosan hogy kevergettem a krémeket, ezért a későbbi leírás nem biztos, hogy fedi a valóságot a gömböcskék színének elérése kapcsán. :D
A 7. pontig még tuti képben voltam, de onnantól az emlékeim is összekeveredtek, nem csak a krémek. De azért kb. stimmel a 8 és a 9. pont. :D Remélem, ez a kis malőr senkit sem tántorít el attól, hogy elkészítse ezt a tortát, hiszen a díszítés amúgy is egyéni dolog. ;)
A tortaszeletről kivételesen azért nem készült most fotó, mert mégse vághattam fel azelőtt, hogy az ünnepelt megkapta volna. Egyébként a kétféle színű krém nagyon jól mutatott benne. :)
Sajnos díszítés közben sikerült kibabrálnom magammal, és a torta tetejére nyomkodott gömböcskéket utólag le kellett szednem. Ennek következtében a krémek kissé összekeveredtek, és együtt szép márványosak lettek. Kitaláltam, hogy ezzel a jópofa márványos krémmel díszítek tovább, de a gömböcskék továbbra sem engedelmeskedtek. Újfent le kellett szednem őket a tortáról. A krémek még tovább vegyültek egymással, mígnem elvesztették az eredetileg gyönyörű lilás-ciklámenes, ill. rózsaszín árnyalatukat. Ráadásul a tortán nyomokban rajta maradt világosabb krém megfestette a sötétlilát, amit muszáj volt elkennem. Ettől jóval világosabb lett maga a torta is.
Muszáj volt kitalálnom valamit, hogy megmentsem a helyzetet. Így került a képbe a mascarpone. De mivel menet közben nem volt idegzetem leírni, hogy pontosan hogy kevergettem a krémeket, ezért a későbbi leírás nem biztos, hogy fedi a valóságot a gömböcskék színének elérése kapcsán. :D
A 7. pontig még tuti képben voltam, de onnantól az emlékeim is összekeveredtek, nem csak a krémek. De azért kb. stimmel a 8 és a 9. pont. :D Remélem, ez a kis malőr senkit sem tántorít el attól, hogy elkészítse ezt a tortát, hiszen a díszítés amúgy is egyéni dolog. ;)
A tortaszeletről kivételesen azért nem készült most fotó, mert mégse vághattam fel azelőtt, hogy az ünnepelt megkapta volna. Egyébként a kétféle színű krém nagyon jól mutatott benne. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)