Mikulás keksz

A 60. VKF! forduló kapcsán Bonbon Mánia játékot hirdetett a blogján, én pedig úgy gondoltam, benevezek. Ez a második alkalom, hogy részt veszek sütős-főzős megmozdulásban, úgyhogy nagy izgalommal készültem rá, annál is inkább, mert a téma a keksz volt, amit az ünnepekre való tekintettel most amúgy is nagy elánnal gyártok. A kekszkészítésben nincs túl nagy gyakorlatom - mert csak nemrégiben jött a felismerés, hogy ezt az édességfajtát is szeretem -, de ez nem tántorított el attól, hogy játsszak.
Ez a Mikulást idéző süti, amivel beneveztem, eredetileg mézeskalácsból készül és nincs benne töltelék, de annyira megtetszett ez a jópofa díszítési mód, hogy képtelen voltam megállni, hogy kipróbáljam. Mivel nem kedvelem a mézeskalácsot, ki kellett találnom egy másfajta tésztát.
Az egyik kekszemnél nagyon bevált a tojás nélküli, extra ropogós sütitészta, ezért úgy gondoltam, ennél a keksznél is alkalmazom, de egy kis módosítással. Mivel gyerekkoromban nagyon szerettem a mogyorókrémmel töltött roppanós kekszet, így most én is ilyet sütöttem. Mivel két süti van ilyen módon „összeragasztva”, kicsit nehezebb a marcipánnal való díszítése, mint ha csak egy keksszel játszanánk el ugyanezt, vagyis kellett hozzá egy nagy adag türelem. A legnehezebb művelet a kis kesztyűcskék felapplikálása volt, de kb. az 5. után rájöttem, hogy ha megfordítom a kekszet, akkor a hátoldalán sokkal könnyebben össze lehet tapasztani a marcipánt. Így végre megszületett ez a 17 kis bandzsi Miki, akiket aztán boldogan elropogtattunk pár nap alatt. :)

Hozzávalók 17 darabhoz:

Tésztához:
12 dkg finomliszt
5 dkg étkezési kukoricakeményítő
10 dkg dió
1 citrom reszelt héja
egy csipet só
15 dkg puha vaj
13 dkg porcukor
1 tk. vanília esszencia
1 ek. Portorico rum

Töltelékhez:
10 dkg étcsokoládé
2 ek. mogyorókrém
1 tk. Portorico rum (vagy rumaroma, ha gyerekek is esznek belőle)

Díszítéshez:
15 dkg cukrozott marcipánmassza
2 mk. piros ételfesték
kb. 12 dkg porcukor + 1–2 ek. citromlé (vagy bolti fehér és piros cukormáz (pl. Dr. Oetker dekor toll)
cukorgyöngyök
1 tk. étcsokoládé pasztilla

elkészítés:

1. A vajat a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a vanília esszenciát, a rumot, majd a keményítővel, dióval, sóval, reszelt citromhéjjal vegyített liszthez adjuk. Lágy tésztamasszává keverjük, majd folpackba csomagolva, jó fél órára hűtőbe tesszük.
2. A lehűtött tésztát gombóccá formázzuk, majd lisztezett felületen kb. 3 mm vastagra nyújtjuk, és csillag alakú kiszúróformával kiszaggatjuk. A lehulló tésztaszéleket újra begyúrjuk (ha szükséges, lehűtjük) kinyújtjuk, kiszaggatjuk. (Páros számút kell kapnunk.)
3. A csillagokat sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk, és előmelegített sütőben, egymás után aranysárgára sütjük. Kicsit hűlni hagyjuk, majd rácsra téve teljesen kihűtjük.
4. A töltelékhez a csokoládét a mogyorókrémmel együtt gőz fölött megolvasztjuk, hozzákeverjük a rumot (ettől a krém kicsit összeugrik), majd megkenjük vele a sütemények egyik felét, és ráhelyezzük a másik felüket.
5. A díszítéshez a marcipánhoz kisebb adagokban hozzáadjuk az ételfestéket, és homogén masszává gyúrjuk.
6. A piros marcipánt porcukorral hintett sütőpapíron, folpack alatt 1-2 mm vastagságúra kinyújtjuk, és feleannyi, kb. 7 cm átmérőjű kört szaggatunk belőle, mint ahány összeragasztott csillagunk van. A marcipánköröket félbevágjuk - ezek lesznek a manók kapucnijai.
7. A manók kesztyűjéhez annyi (kb. 4 cm átmérőjű) kis kört szaggatunk, ahány összeragasztott csillagunk van, és ezeket a köröcskéket is kettévágjuk.
8. Minden egyes nagy félkörből kapucnit formálunk az összeragasztott csillagok felső csúcsa köré, és hátul összedolgozzuk. A kis félköröcskéket pedig kesztyűkké alakítjuk a jobbra és balra eső csúcsok körül. (Közben vigyázzunk, hogy a süti ne törjön össze, ill. hogy a benne lévő csokival ne kenjük össze a színezett marcipánt!)
9. Ha a cukormázat házilag készítjük, akkor a citromlevet simára keverjük a porcukorral, a mázat kilyukasztott végű kis zacskóba töltjük, csíkot rajzolunk a sapkák és a kesztyűk szélére, megmintázzuk a manók szakállát, szemét, orrát, valamint a sapkájuk bojtját és a kabátjuk gombjait.
10. A manók kabátgombjaira és süvegjére cukorgyöngyöket ültetünk, amíg a cukormáz még lágy, majd száradni hagyjuk. Ezután a szemük közepére olvasztott csokiból vagy sötét színű cukorgyöngyből pici pontot nyomunk.
11. A megmaradt cukormázhoz piros ételfestéket keverünk, és az orrukra nyomunk belőle egy csöppet. Hagyjuk, hogy megszáradjanak, majd fogyasztásig jól záródó dobozba tesszük a kekszeket.

sütési hőfok: 150°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 12 perc

Stílusváltás

Az én szeretett internetes naplóm követőinek biztosan feltűnt, hogy megváltozott a Sünis kanál külalakja. Ennek több oka is van: az egyik az, hogy meguntam a régit (bizony, ez is előferdül néha az ember lányával), a másik pedig az, hogy egy ideje már csak az én receptjeim láthatóak a blogon.
Épp ideje volt hát váltani. Bár a blog kapcsán a kék különböző árnyalataiba voltam beleszerelmesedve (főleg a világoskékbe), de a betűtípusba már egyre kevésbé. Mivel amúgy is régóta szemeztem a szebb, nőiesebb vonalvezetésű betűkkel, ezért most kénytelen voltam megválni imádott kékemtől, mert egyrészt más színeket is kedvelek ám, másrészt ez az új betű jobban tetszett valamilyen melegebb árnyalattal. Sajnos így se lett pont olyan, amilyet akartam, de a Blogger nem tette lehetővé a még tetszetősebb külsőt.
A fazonírozást nem akartam túlzásba vinni, mert az én drága sünis kanalamtól azért mégse válhattam meg. Elvégre hű társam a konyhában, ill. „ő” a blog névadója is egyben. Így aztán továbbra is ott díszeleg őkelme a fejlécen. :)

Bízom benne, kedves Olvasóim, hogy ez az új külső is tetszik nektek! Remélem, a jövőben is szívesen csemegéztek majd a receptjeim közül, és meg tudlak örvendeztetni benneteket még jó pár finomsággal! ;)

Krumplifőzelék sült hússal

A múltkori két krémlevesem állaga eszembe juttatta, hogy még sosem készítettem főzeléket. Bizony, én egy olyan gasztroblogger vagyok, aki sok mindent még soha nem készített. :D Ezt a tényt orvosolandó, most elérkezettnek láttam az időt egy jó kis hagyományos, mindenki által ismert főzelék elkészítésére. Nem másra esett a választásom, mint a krumplifőzelékre.
Nevezhetném Kumpi-főzeléknek is, ui. eme végtelenül egyszerű étek fotózásakor szeretett cicáink egyike, nevezetesen Kumpi – ki nevét, őrült költői magasságokban szárnyaló fantáziánknak köszönhetően, a krumpliról kapta az Úr 2001. esztendejében, - belegyalogolt a díszletbe és megörökíttetett.
Lehet kérem finnyogni, hogy mit keres egy macska emberi eledel közelében! Sajnálom, de nálunk ez mindennapos dolog, és még ha a konyhaasztal vagy a konyhapult tiltott terület is a számukra, azért a földön való fényképezésekkor testközelbe kerülnek az ebédünkkel, és csodás bundájukból az ételbe csempésznek 1-2 szálat nélkülözhetetlen fűszer gyanánt. - Bláááááhhhh...! - gondolhatják sokan. Mi azonban már rendkívül rutinosan, pókerarccal szabadítjuk meg nyelvünket az esetlegesen odatévedt „fűszeradománytól”.
Ez a főzelék azonban megúszta az utóízesítést, és helyette ezúttal érdekes háttérképpel lettem megajándékozva. Hadd mutassam be hát 4 cirkányunk egyikét, a valaha volt agresszor hölgyet, a félperzsa, lángosképű Kumpi nénit! A jövőben talán a többi szőrgombócunk is hasonló kedvességgel lep majd meg engem és a blog követőit.
Ja, el ne felejtsem: a főzelék nagyon jól sikerült, és az imádott karajnak hála dupla élvezetet nyújtott. :)

Hozzávalók 3 személyre:

Főzelékhez:
80 dkg krumpli (tisztítva mérve)
1 fej vöröshagyma
1 mk. pirospaprika
1 ek. mangalicazsír
1 tyúkhúsleves kocka
őrölt fehér bors
2 babérlevél
1 tk. majoránna
só
2 ek. tejföl
1 csapott ek. étkezési kukoricakeményítő

Feltéthez:
2 szelet sertéskaraj (ujjnyi vastag)
grillfűszer
finomliszt
1 ek. mangalicazsír

elkészítés:

1.  A felforrósított zsíron megdinszteljük a megtisztított, finomra vágott hagymát, majd levesszük a tűzről, és hozzákeverjük a pirospaprikát.
2. A megpucolt, megmosott krumplit kb. 0,5 cm vastag karikákra szeljük, rátesszük a hagymára, megfűszerezzük, összeforgatjuk és felöntjük annyi vízzel (kb. 0,5 l), amennyi éppen, hogy csak ellepi.
3. A megfőtt krumpli levéből kiveszünk egy keveset, elkeverjük a tejföllel, csomómentesre dolgozzuk benne a keményítőt, és besűrítjük a főzeléket. (Esetleg egy kis ecettel ízesíthetjük.) Összeforraljuk és melegen tartjuk.
4. A húst 2 ív folpack között kiklopfoljuk, majd az így kapott, kb. 2 tenyérnyi szeleteket 4 darabra vágjuk. Beszórjuk a grillfűszerrel, 10 percig pihentetjük, majd kevés lisztbe forgatjuk, és a zsíron kisütjük. A főzelék mellé adjuk.