Karamellizált zöldségleves csirkehússal

...a szenvedély íze, végre!

Néhány évvel ezelőtt futószalagon főztem a tartalmas zöldségleveseket, szinte mást sem ettünk, csak azt. Majd, ahogyan az nálunk lenni szokott, telítődtünk, és jó ideje már csak ritkán főzök ilyesmit. Amikor viszont igen, akkor mindig a nagy leves-ehetnék vágya hajt, és iszonyú jól tud esni. :)
Nemrégiben A szenvedély íze c. Juliette Binoche-mozi sok szempontból olyan szinten magával ragadott (mindkettőnket), hogy mindenképp elő akartam rukkolni valami jó kis rusztikus levessel. Persze, nem kívántam túlbonyolítani, és csupán a klasszikus leveszöldségek után nyúltam. Mint sokan mások, mi sem rajongunk a főtt zellerért, sőt a gyökér sem tartozik a kedvenceink közé, arról nem is beszélve, hogy az ezúttal szándékosan nagy darabokra vágott főtt hagyma sem tűnt túl étvágygerjesztőnek a lében úszkálva. Gondoltam, teszek egy próbát, és minden, levesbe belefőtt zöldséget külön-külön megkaramellizálok, majd így teszem vissza a kondérba. Azon túl, hogy a csodálatos illat körbelengte az egész konyhát, udvart, a leves kóstoláskor is fantasztikus élményt nyújtott – hasonlót, mint maga a film. :) Rögtön tudtam, hogy ezt újra meg kell csinálnom, de inkább piaci, nem pedig bolti zöldségekből, és akkor majd jól lefotózom.
Pár nappal később be is szereztük a hozzávalókat, és még a piaci árusnak is elregéltem a karamellizálás adta örömöket, ill. új távlatokat. Ő pedig közölte, hogy ezt neki is ki kell próbálnia, mert amúgy ő is utálja a főtt zellert és gyökeret. :D
Nagy boldogan hazahoztuk a „zsákmányt”, és akkor bumm, estére lebetegedtem/-tünk! Az akkori kornyadt állapotunkban pláne jól jött volna ez a kis leveske!
A zöldségek napokig várták sorsukat a hűtőben, mire (majd' egy héttel később) végre teljesíthették küldetésüket. Ám – részben az utálatosan kevés fokozatú indukciós főzőlap (amin vagy nagyon lobog, vagy meg se moccan a lé) és talán a betegség utáni elcsigázottság miatt is – ezúttal kissé túlfőztem a zöldségeket (a hagymát sem úgy daraboltam, ahogy először), amelyek ettől kevésbé mutatós módon, a karamellizáltságukat szinte teljesen elrejtve (a husi nem különben) néztek vissza rám a fotózásra kirakott tányérból. Van ilyen: sokszor elsőre, eltervezettség nélkül szebb az étel, mint komolyan rákészülve és megkomponálva. De bízom benne, hogy azért így is hihető az ítélet, miszerint ez a tartalmas, vasárnapi levesként is tálalható fogás tényleg naaagyon finooom! ;)
Anyaaa, innen üzenem, hogy ha legközelebb betegek leszünk, ezt a levest főzd meg nekünk! ;)

 

Hozzávalók:

2 egész csirkecombfilé (kb. 30 dkg)
1 kisebb csirkemellfilé (kb. 30 dkg)
3 kis öklömnyi, friss zellergumó (pucolva kb. 30 dkg)
1 nagy, friss petrezselyemgyökér (pucolva kb. 15 dkg)
2 nagy, édesebb fajta sárgarépa (pucolva kb. 20 dkg)
2 batáta (pucolva kb. 30 dkg)
4 nagyobb fej vöröshagyma (pucolva kb. 50 dkg)
1 nagy fej fokhagyma (pucolva kb. 5 dkg)
2 kis csokor zellerzöldje
2 kis csokor petrezselyemzöldje
1 ek. Provence-i fűszerkeverék
1 ek. ételízesítő (színezőanyag- és ízfokozómentes)
1 tk. majoránna
1 tk. oregánó
1 tk. tárkony
1 mk. őrölt babérlevél
½ mk. őrölt szerecsendió
késhegynyi csilipehely (habanero chili)
őrölt fekete bors
só
suhintásnyi finomliszt
3 ek. szilárd mangalicazsír
3 dkg étkezési kukoricakeményítő
2,2 l víz (egy része lehet zöldség- vagy húsalaplé)
4 csapott tk. finomítatlan nádcukor
kevés olívaolaj

elkészítés:

1. A zeller és a gyökér zöldjét folyó víz alatt lemossuk, lerázzuk. A zellerzöldet az egyik csokor petrezselyemzölddel együtt zsineggel összekötjük. A másik csokor petrezselymet felaprítjuk.
2. A többi zöldséget megtisztítjuk/meghámozzuk, mindegyiket rusztikusra daraboljuk. A vöröshagymákat negyedeljük. A fokhagymagerezdek egyik végét keresztben bemetsszük.
3. A kicsontozott csirkecombot a mellfilével együtt nagyobb darabokra vágjuk. Kevés őrölt borssal, sóval fűszerezzük, megszórjuk egy kis liszttel, és alaposan összeforgatjuk. Serpenyőben, 2 evőkanál felhevített zsíron hirtelen átsütjük. Félretesszük.
4. A többi zsírt nagy lábasban felhevítjük, rátesszük előbb a zeller- és a gyökérdarabokat, és lefedve pároljuk. 2-3 perc elteltével a répát, a batátát, a vörös- és fokhagymát is hozzáadjuk, enyhén megsózzuk, és kétszer megkeverve 3-4 percig pirítjuk.
5. A tűzről lehúzva megfűszerezzük, rátesszük az elősütött húsdarabokat, a fele mennyiségű aprított petrezselyemzöldet, az összekötözött zeller- és petrezselyemzöldet, és felöntjük 2 l hideg vízzel. Közepes lángon felforraljuk, majd a főzés intenzitását mérsékeljük, és a levest majdnem teljesen lefedve, gyöngyözve addig főzzük, hogy a zöldségek roppanósra puhuljanak benne. (Leghamarabb az édesburgonya fő meg, azt kivehetjük a levesből, amíg a többi zöldség is elkészül.)
6. A levest félrehúzzuk a tűzről. Kiszedjük belőle a zeller és a petrezselyem zöldjét, kinyomkodjuk, a felfogott levet pedig visszaöntjük a levesbe. Külön tálkákba kiszedjük továbbá a szétmállott hagymát, a fokhagymát és a többi zöldséget is. (A zeller, a gyökér, sárgarépa, batáta mehet ugyanazon tálkába.)
7. A keményítőt csomómentesre keverjük 2 dl vízzel, kevés forró levessel, és kissé besűrítjük vele a tűzre visszatett, forrásban lévő levest. Elzárjuk alatta a lángot.
8. Serpenyőben pici olívaolajat hevítünk, és 1 csapott teáskanál nádcukorral megpörgetve, megkaramellizáljuk rajta a vöröshagymát és a fokhagymát. A levesbe szedjük.
9. A többi olívaolajon 2-3 részletben – a fennmaradó cukor hozzáadásával – megkaramellizáljuk a többi zöldséget is, majd ezeket is visszatesszük a levesbe. Kitálaljuk.
   

Megjegyzés, tipp:

Ha csak tehetjük, otthon nevelt csirkéből, és saját termesztésű zöldségekből készítsük. ;)
Tény, hogy a főtt zöldségek levesből való kihalászása kicsit molyolósabb feladat, de megéri bíbelődni vele, mert az eredmény önmagáért beszél. ;)
Aki fokozni akarja az élvezetet, az – a leves igen laktató és kalóriadús volta ellenére – elropogtathat mellé egy szelet olívaolajjal vagy vajjal megkent, sóval megpörgetett, pirított kalácsot vagy kenyeret. Mi kipróbáltuk, és naná, hogy így aztán pláne pazar élményt nyújt! :D