2015. április 29., szerda

Csavart, magos tönkölykenyérkék









Fogyókúrázunk. Nagy sóhaj... :D Igen, sóhajtozom, mert szinte a nullára kellett redukálnom a kenyérfogyasztást, ui. én is, mint olyan sokan mások, a kelt tésztától hízom. A macska rúgja meg – hát nem pont azok a kedvenceim!?! De nincs mit tenni, le kell mondanom róla egy időre, ha vissza akarom nyerni a versenysúlyomat. (Persze a diétás időszakot futással és nagy sétákkal is kiegészítem, hogy szó ne érje a ház elejét. :D)
A Kutyafültől viszont nem vonhatom meg a finom falatokat, mert neki legalább reggelire muszáj kenyeret ennie, hogy hatékonyan tudja használni a szürkeállományát a nap folyamán. Persze diéta idején én sem fehérlisztből sütök, sőt szándékomban áll kipróbálni olyan liszteket is, amit eddig még soha. No de vissza ehhez a recepthez! Eredetileg utazáshoz sütöttem ezeket a tönkölykenyérkéket, de az útból nem lett semmi, így egy bizonyos – ebédre készített – saláta kísérőivé váltak.
Mivel most futószalagon pirítom a szezámmagot, és naponta ájuldozok, hogy jaj, de finom, ezért gondoltam, ebbe a tésztába is belecsempészem egy kis szintén pirított tökmag kíséretében. De jól tettem! Nem tudom, másnak hogy működik az ízlelőbimbaja, de az enyém szerint határozottan tepertős pogácsa ízű péksütik születtek (mert naná, hogy megkóstoltam 2 falat erejéig). Nyilván a pirított magvaknak köszönhetően. Kedvenc-listás lett. :)
Ez a formázási technika pedig nyilván nem újdonság, általában kalácsok esetében láthatunk ilyet, de szerintem kenyértésztával is szép eredményt lehet elérni.








Hozzávalók 8 darabhoz:

40 dkg tönkölybúza fehérliszt
10 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
1 ek. finomliszt + a szóráshoz (elhagyható)
2 dkg szezámmag
2 dkg tökmag (lehet több is, elbírja :D)
1 csapott ek só
4 ek. napraforgóolaj
3 dl tej
2,5 dkg friss élesztő
1 csapott ek. cukor

elkészítés:

  1. Az élesztőt a cukorral és a finomliszttel együtt kis tálkába tesszük, és egy kevés langyos tejjel simára keverjük. Letakarva felfuttatjuk.
  2. A tökmagot durvára vágjuk, és száraz serpenyőben, kis lángon megpirítjuk. Félretesszük. A szezámmagot külön pirítjuk meg, majd a tökmaghoz öntjük, és hűlni hagyjuk.
  3. A kétféle lisztet a sóval és a kihűlt pirított magvakkal együtt egy tálban elkeverjük, hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt, a 2 evőkanál olajat, és a maradék tejjel együtt lágy tésztává dagasztjuk.
  4. A kelesztőtálat kikenjük 1 evőkanál olajjal, beletesszük a tésztát, és letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
  5. A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítjuk, 8 egyenlő részre osztjuk, és mindegyiket 45 cm hosszúra megsodorjuk.
  6. A tésztakígyókat patkó alakban meghajlítjuk, összecsavarjuk, és sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük.
  7. Letakarjuk 1 evőkanál olajjal megkent folpackkal és konyharuhával, majd további félórás kelesztés után a tetejüket megkenjük langyos vízzel és megszórjuk finomliszttel.
  8. Előmelegített sütőben pirosra sütjük, majd rácson hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 210°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 20 perc
































4 megjegyzés:

  1. A mellékelt sok-sok kép is bizonyítja, hogy nemcsak kalácsnál működik a csavarás...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Igen, minél több kép, annál biztosabb. :D

      Törlés
  2. Nagyon mutatós kenyérkéket sütöttél! :) Szívesen "becsavarnék" belőlük egyet, kettőt... :D A pirított magvakkal biztos nagyon finomak lettek! :D A képek szuperek! Imádom ezeket a színeket! ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Azt a csavarintos vicceskedést! :D Nagyon drága vagy, köszönöm, örülök, hogy tetszenek a péksütik és a fotók is! :) ♥ Máris küldök belőlük, nehogy becsavarodj az éhségtől. :D

      Törlés