2015. március 18., szerda

Vasi pecsenye zsírban sült dödöllével






Egyik hétvégén ismét a kedvenc éttermünkben ebédeltünk, és az ottani étlap kínálata szerinti egyik legkedvesebb ételemet rendeltem, ezúttal azonban az ajánlott körettel: házi dödöllével. Dödöllét még csak egyszer ettem életemben – Anya készítette évekkel ezelőtt, tehát tudtam, hogy szeretni fogom. Az étteremben kértem hozzá tejfölt is, mert a dödölléhez az illik, ill. mivel nekem abból sosem elég, ezért felkészültem rá, hátha alapból nem adnának hozzá eleget. Amikor a pincér a jól ismert kis piros láboskában kihozta az ételt, meglepetésemre nem az a fajta dödölle nézett vissza rám, mint amit megismertem, és amit a neten is rendszerint látok, hanem valami krokettféleség. Meglepetésemben nem is szóltam a pincérnek, és úgy voltam vele, előbb megkóstolom, aztán majd jelzek neki, ha gond van. Hát ez bizony nem krokett volt, mert az ebben az étteremben is az a zacskós, mélyfagyasztott szokott lenni, és lágyabb állagú. Ez viszont valamivel sűrűbb volt, és jól érezhetően dödölle tésztából készült. Oké, akkor ez dödölle, csak itt valószínűleg olajban sütik ki, és mint utóbb kiderült, nem jár hozzá tejföl. A pincér arcán érdekes módon azonban nem láttam semmiféle meglepettséget, amikor ezt a szívemnek kedves tejterméket kértem hozzá, de utóbb önhatalmúlag mégis úgy döntött, juszt sem hoz mellé tejfölt. Nem is hiányzott. :D
Miután jól belakmároztam belőle, és fizetésre került a sor, a pincérrel nagyjából elmeséltettem, hogyan készül az étel. Leginkább a hús érdekelt, hiszen a dödölléhez nem kell túl nagy fantázia. Az étlap szerint a hús előre be van pácolva, de mint megtudtam, ez valójában nem így van. Hmm, pácolva vagy pácolás nélkül, de elhatároztam, hogy ez lesz a 3. étel, amit az étterem kínálatából itthon is elkészítek.
A pecsenyéhez próbaképpen az „anyósomtól” ajándékba kapott disznóvágásos karajt használtam fel, és nagyon megörültem az eredménynek, mert a hús annak ellenére, hogy karaj, mégis kellemesen puha és omlós volt. A szaft ugyan nem pont olyan, mint az étteremben, de szerintem így is igen ízletesre sikeredett. A Kutyafül pedig ugyanezt kapta ebédre, de ő csirkemellből.









Hozzávalók 2-3 személyre:

Pecsenyéhez:
40 dkg karaj vagy szűzpecsenye
3 gerezd fokhagyma
1 dl tejszín
őrölt fekete bors

1 púpozott ek finomliszt
1 tk őrölt pirospaprika
1 ek szárított petrezselyem
1 ek mangalicazsír

Körethez:
40 dkg krumpli (tisztítva mérve)
kb. 7 dkg finomliszt
1 csapott tk só
1 l kókuszolaj vagy zsír a sütéshez

elkészítés:

  1. A körethez a krumplit meghámozzuk, felkockázzuk és annyi sós vízben, amennyi éppen, hogy csak ellepi, puhára főzzük. Elzárjuk alatta a lángot.
  2. Kiveszünk belőle 10 evőkanál főzővizet, a krumplit a maradék vízzel együtt áttörjük, és hozzákeverünk annyi lisztet, amennyitől krumplipüré állagú lesz. Félretesszük.
  3. A húst megmossuk, szárazra töröljük, ujjnyi vastag szeletekre vágjuk (nekem 9 szelet lett), és mindkét oldalukon, meghintjük sóval és borssal.
  4. A lisztet elkeverjük a fűszerpaprikával, kétszer megforgatjuk benne a hússzeleteket, és serpenyőben felhevített zsíron, közepes lángon hirtelen kisütjük mindkét oldalukon. (A sütőt előmelegítjük 120°C-ra.)
  5. Felöntjük a tejszínnel, hozzáadjuk a megtisztított, áttört fokhagymát, majd a tejszín jó részét elforralva készre pároljuk, végül hozzáadjuk a petrezselymet is. A kész pecsenyét előmelegített sütőben tartjuk melegen, amíg a köretet elkészítjük.
  6. Egy serpenyőben felhevítjük az olajat/zsírt, két evőkanál segítségével megformázzuk a dödölléket, és közepes lángon minden oldalukon pirosra sütjük. (Nekem 17 db lett.)
  7. A dödölléket papírtörlőre szedjük, hogy leitassuk róluk a fölösleges zsiradékot, majd a hússal együtt tálaljuk.

Megjegyzés:
A vasi pecsenyét máshogy is el lehet készíteni, én azonban azt a receptet osztottam meg, ahogyan a „mi” éttermünkben készítik.
Más alternatíva lehet, ha előzőleg fokhagymás (sózatlan) tejszínben pácoljuk a húst pár órán át, majd ezután sózzuk-borsozzuk, és paprikás lisztbe forgatjuk.

















A recept a Kifőztük magazin márciusi számában megtalálható.



4 megjegyzés:

  1. Én ezt nagyon szeretném az biztos! :) Annyira guszta a finom, szaftos hús azokkal a dödöllékkel. :D Nagyon jópofák, ahogy ott csücsülnek egymás mellett. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De örülök, hogy neked is tetszik! :) Azok a dödöllék a hússal együtt nem sokáig csücsülnek ám itt nálam, mert máris mennek hozzátok ebédre. ;)

      Törlés
  2. Nagyon guszta lett! Nálunk zalában nem teljesen ilyen a dödölle, de ez a verzió is finom lehet! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, ha tetszik! :) A dödölle egyébként szerintem mifelénk sem ilyen, csak az étteremben láttam és kóstoltam így, és megtetszett. :)

      Törlés