2014. április 23., szerda

1. A nagy elhatározás - „Végső visszaszámlálás”




Talán 3 éve is van már annak, hogy vettünk egy telket, hogy azon felépítsük álmaink otthonát. A terv ezidáig nem valósult meg, pedig több okból is nagyon szerettünk volna elköltözni.
A telek köszöni szépen, jól van, és tavasszal meg nyaranta szépen növeszti is a tarackot, ami még mindig nem alakult át értékes gyeppé. Sebaj, arra mindenképp jó a tarack is, hogy kikényszerítsen bennünket a lakásból a friss levegőre, a csendes környezetbe füvet, akarom mondani tarackot nyírni. Ott nyugalmat szívunk magunkba, és pár óra alatt regenerálódhatunk, hogy aztán újult erővel illeszkedjünk (csakis fizikailag) vissza ebbe a jól ismert közegbe, ami több oldalról is behatárolja szabadulni vágyó lelkünket.

A lakást korábban meg is hirdettük, de az sajna a nyakunkon maradt. Mi pedig nehéz gazdasági helyzet és pangó ingatlanpiac ide vagy oda, nem akartuk elkótyavetyélni már csak azért se, mert a házépítéshez nem kevés zsére van szükség. Úgy döntöttünk, várunk, amíg nyerünk a lottón, vagy talán nem is kell arra várni, mert valami csoda folytán emelkedik itt a nívó, és így maradhatunk a fenekünkön. Eddig azonban se egyik, se másik eshetőség nem vált valóra, ezért újra az eladáson kezdtünk agyalni. Aztán mégse, aztán mégis, aztán mégse, aztán mégis, aztán megint mégse... stop! - egyelőre akkor mégse, magyarul nem adjuk eeel!!!
A kégli amúgy nem éppen nevezhető mai mércével mérve tetszetős állapotúnak, szóval érthető, hogy nem is kapott rajta a szem annak idején, amikor fűnek-fának mutogattuk. A potenciális vevők helyében én egyébként szívesebben vennék egy lepusztultabb kérót, mert azt olyanra alakíthatom, amilyenre én akarom, és nem kell az elődöm vadiúj, „jaj, de szép” rózsaszín+virágmintás csempéjét bámulnunk, vagy a frissen járólapozott előszobát fölvernünk. Mindegy, nem vagyunk egyformák, van akinek elég csak kifesteni az újonnan vásárolt lakást, és máris belakja azt nagy boldogan. A mi lakásunkat érthetetlen módon azonban senki se akarta nagy boldogan belakni, pedig igazi retro környezetet tudhatott volna magáénak, ami manapság nagy divatnak örved és reneszánszát éli. Itt kérem a szocializmusból itt maradt - bár sajnos (?) matricátlanított - fehér csempe ékesíti a falakat, a járólap pedig eredeti, házgyári műkő, ami direkt előnyös a jó ízlés fogalmát nem ismerőknek és a takarítani kevésbé szeretőknek, mert gusztustalanul ronda és nem látszik rajta a kosz. Ha valaki nagyon könyörgött volna, még 1985-ös Modern Talking posztert is itt hagyok neki, csak hogy tényleg biztos elkeljen a lakás, és teljes legyen a retro fíling. (Bocsi, M.T. klubtagok, az előbbit ti ne olvassátok el!)
A kádunk öntöttvas és a szaniterek is pont olyanok, amire manapság már csak vadászva lelhetne rá egy vérbeli retro dizájn-rajongó.

Három dolgot bánok csak...
1) ...hogy kicseréltettük az összes külső nyílászárót, kirekesztve ezzel a fülünknek oly kedves és a rusztikus karácsonyi hangulatot emelő hideg téli szél ablakkereteken való beáramlását, melynek útját csak a jól ismert szélfogó „ablakkígyókkal” lehetett némileg elzárni. Hogy az milyen klassz dolog volt! Na, ez nálunk már a múlté, itt ui. már nem áramlik be a szél, és az utca hangjait sem élvezhetjük már akkora nyomatékkal.
2) ...hiányzik az előző lakótól megörökölt, teljes falat befedő, erdőt ábrázoló posztertapéta, amit egy 4 évvel ezelőtti érzékeny pillanatomban hosszú ideig tartó munka árán és dühösen lekapartam a falról, hogy helyébe léphessen a tisztasági meszelésnek köszönhető sivár fehérség, némi libafos-zöld sávval feldobva. Pedig az a kedves erdőrészlet biztosan hozzájárult volna az utóbbi pár év néhány depresszív pillanatának enyhítéséhez. Na ja, akkor még nem volt telkünk, ahova ki lehetett volna menekülni valódi erdőrészletet bámulni.
3) ...a gázbojler is már a múlté. Azt hiszem, senkinek nem kell bemutatni ezt a tiszteletet parancsoló monstrumot, ami az amúgy is csöppnyi fürdőszoba egyik falát olyan súlyosan tudta uralni, hogy csak úgy mertünk bemenni a nedves helyiségbe, ha előbb csókolomot köszöntünk neki, nehogy épp akkor találjon felrobbanni, amikor fürdeni akarunk. Szegény „öregurat” mi bizony galád mód lecseréltük egy szemtelenül fiatal és udvariatlanul csöndes zöldfülűre, akinek fogalma sincs róla, miben rejlik a valódi vízmelegítés tudománya. Na de a kedves vevő nem kaphatja meg egyszerre a letűnt éra minden jól ismert elemét, legyen elég csak a régi enteriőr a kopott parkettával!

- Most akkor hogy is van ez? Eladjátok vagy nem? - kérdezheti a kedves Olvasó. - Ja, nem, nem adjuk! Nem azért irkáltam az avítt lakásbelső előnyeiről, hogy mégis megvételre kínáljam az otthonunkat, hanem csak azt fejtegettem, hogy miért nem kellene egy vevőjelöltnek csak azért sarkon fordulnia, vagy nagyon lealkudnia a vételárat egy xy lakás láttán, csak mert az még mindig magán hordozza az építési évének nyomait.

Szóval csak a nyomatékosítás kedvéért: egyelőre nem építünk házat - lakásfelújítunk! Kemény menet lesz. ...de már elkezdtünk visszaszámolni, és bedobozoltam mindent. Hallom is felcsendülni a Europe „The Final Countdown” című örökzöldjét.

Vicces, de a wc-ülőke és a konyhabútor munkalapja hozzánk hasonlóan nagyon várja a munkálatokat, ui. előbbi épp mostanában tört el, utóbbi meg kenyérdagasztás közben elkezdett nyikorogni, mintha csak szabadulni akarna a helyéről. Könnyen eleget tudunk tenni a kérésüknek – repülnek innen.





Ez a történet a képzelet szüleménye. Bármely hasonlóság valódi, még élő vagy elhunyt személyekhez kizárólag a véletlen műve. Bármilyen utalás valóságos eseményekre, vállalatokra, szervezetekre vagy helyszínekre pusztán a valósághű, hiteles ábrázolást szolgálja.






12 megjegyzés:

  1. Hajrá, nem lesz egyszerű de biztos nagyon szépek lesztek !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Éva, nagyon kedves vagy! Elkél a drukkolás most, mert szeretnénk mindent a terveink szerinti időben teljesíteni. :)

      Törlés
  2. Igazán szemléletes ábrázolás! Néhány mondaton hangosan felröhögtem! :D :D :D
    :D Biztos csodás lesz a lakás új ruhája! :) Már nagyon várom a finomságokat, amiket az új gyönyörű konyhában készítesz majd!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Ismersz, nem bírom ki, hogy ne közöljem a részleteket. :D Bíztam benne, hogy szerzek majd 1-2 vidám pillanatot olvasás közben. Örülök, hogy ez sikerült. Ú, nagyon várjuk ám, hogy már a konyhabútort szerelje fel az asztalos! És ezúton is köszi a megerősítést, amit a képek alapján mondtál! ♥

      Törlés
  3. Háromszor lakásfelújítottam.
    Először voltam vagy 20 éves, még a gyönyörű ezüstszürke karthauzi macskám volt meg. Gázvezetés az egész lakásban, 24 m2 nappali aljzatbetonjának felverése és újrabetonozása 10 cm mélyen. Erre a betont én kevertem, apukám talicskázta, Zoli simította. Emeleten 3 szobába kiegyenlítőbeton behúzása. Újraparkettázás, új járólap lerakása. Festés, mázolás
    Másodszor 10 éve falkiverés, ablakcsere a konyhában, régi járólap felverése, ha már a fal eltűnt, új járólap lerakása, vadiúj konyhabútor, emeleten parkettázás, tapétázás, festés-mázolás az egész lakásban. Nyifi cica volt mindennél jelen.
    Harmadszor 5 éve meszelés, konkrétan magyar mésszel Németországban, és plafonlambéria fehérre festésének kísérlete. Inkább rózsaszínes lett az érett, de sötét fenyőszínből, ám nagyon jól néz ki. Konyha komplett bebútorozása. És egy irdatlan nagy terasz építése.
    Jövőre jön a 4. felújítás, igaz csak kisebb mértékű, a már kétszer felújított lakásban. fürdőszoba csere és tusoló kialakítása a földszinten. Ez falátrakással jár. DE! van még járólap a 10 évvel ezelőtti munkálatokból, amit nem raktunk le. :-)) Festés- mázolás, vagy ablakcsere vagy szigetelés. Cirmi lesz a segítség. :-)
    Szóval menjek segíteni? Van tapasztalatom. ;-DD
    Kérünk képeket a retro fílingről!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt a mindenit, Gionetta! Nem semmi meló lehetett! Még jó, hogy nálunk csak egy lakásról van szó! Persze itt is lesz járólapfelverés, ajtókiszedés, és emiatt betonozás meg aljzatkiegyenlítőzés, sőt a fürdőben szerintem a falat is ki kell egyenesíteni, de azért mégsem akkora lélegzetű, mint, amit te leírtál. Le a kalappal előtted, hogy még betonoztál is! Én ezt kihagyom. Rám majd a takarítás és a visszapakolás vár. A Kutyánszkinak viszont kijut a meló hangos részéből. Már most is zúg a feje.
      A macskáink szerencsére nem fogják élvezni a hangzavart, hiszen elsősorban miattuk költöztünk el egy időre, hogy ne legyenek idegbetegek. De régen én is végigcsináltam egy felújítást az első cicámmal. Ő kijáratos volt, így elvileg egyszerűbb lett volna a helyzet, viszont épp akkor volt kölyke, aki miatt mégis bent kellett maradnia a lakásban. Elbarikádoztam a legkisebb szobát, hogy oda ne jusson be a por, és ott gubbasztottak a sarokban.
      Kisebb felújításokat gyerekkoromban is átéltem, de az ehhez képest említésre sem méltó. Ez a mostani lesz az első igazi felújítós élményem. A macskák meg majd segítenek kibontogatni a zsákokat, mert az nekik nagyon megy. :D
      Jöhetsz pakolni, várlak szeretettel! :D :D A retroról nem szándékoztam fotókat mutogatni, mert azt szerintem mindenki ismeri. ;)

      Törlés
  4. Sokaknak az a fontos, hogy gyorsan tudjanak költözni. Az én vevőim pl. nem is festettek ki és a nagymama tapéta van. Majd ha összejön még egy kis pénz és idő. Most nagy rohanásban voltak, költöztek. Ugyanakkor egyetértek, én is olyan lakást kerestem ami olcsóbb de úgy alakítom ahogy akarom. Voltam olyan lakásban ahol az találgattuk a tulajjal, hogy vajon valami robbant a parkettán vagy csak simán tüzet gyújtott az albérlő. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, biztosan van ilyen is, nem is őrájuk gondoltam, hiszen anno én is simán beköltöztem az erdőrészletet ábrázoló posztertapétás szobába, mert nem volt pénzem azonnal kifestetni. :D Én inkább azokra céloztam, akiknek tényleg nem fontos, hogy az elődje milyen színű falak között lakott, mert nekik jó az is.
      Hihetetelen, hogy egyesek mennyire le tudják amortizálni a lakást, de a tűzgyújtásgyanús parketta az minden képzeletemet felülmúl. :D Mint az oroszok anno, akik a laktanyákban pont ilyen dolgokat csináltak.

      Törlés
  5. Sok sikert, türelmet és kitartást kívánok! Mi 2009-ben vettünk egy használt családi házat, azóta folyamatosan felújítunk :-D Kívánom, hogy minden olyan legyen, amilyennek szeretnétek! Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De aranyos vagy Andi, nagyon köszi! :) Bizony egy házat sokkal nehezebb felújítani, több időbe is telik, és ha az embernek nincs elég pénze, akkor csak apránként lehet csinosítgatni. Nálunk ez megoldhatatlan volt, ezért egyszerre kell mindent megcsinálnunk, hiszen éppen az alapok az elavultak, vagyis a csempe, a járólap, az elektromos hálózat, a vízvezetékek. Mi majd a berendezési tárgyakat vesszük meg apránként, de a lényeg most így egyben meglesz, aminek nagyon örülünk. :) Puszi és szép vasárnapot kívánok!

      Törlés
  6. Huuu,majd jovok Hozzad tapasztalatot cserelni! mi 3 het mulva telepulunk vissza Mo-ra es egybol lakasfelujitassal kezdunk! 4 fal ki,2 be,csempek le,jarolapok le,csak a 4 fal marad gyakorlatilag! Mindezt ugy,hogy az uram laba eltort es menet kozben meg egy mutet is var majd ra! Szoval majd jovok ide tanulni :) legyen sok-sok foto!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tyűha, akkor ti még komolyabb munkálatoknak néztek elébe! Azt hiszem, szükségetek lesz sok-sok türelemre, pláne úgy, hogy törött láb és műtét is bejátszik. Nem irigyellek. Kívánom, hogy minden flottul menjen és a Párod is hamar felgyógyuljon!
      Képeket nem nagyon szándékozok feltenni, mert az otthonomat ilyen formában nem szívesen mutogatom, de azért lesz 1-2 érdekes fotó, ezt megígérhetem. :) De szívesen segítek, ha gyakorlati tanácsra van szükségetek. :)

      Törlés