2014. március 19., szerda

Mustáros sertésszűz sült hagymakarikával, serpenyős burgonyával







Egyik nap vidékre utaztunk, és hazafelé jövet a Kutya kitalálta, hogy leveszi a vállamról a főzés terhét azzal, hogy meghív kedvenc csárdánkba. Talán éppen azért gondolta úgy, hogy jót tesz velem, mert reggel óta mondogattam, hogy úgy kívánom a csirkemell szalagokat mandulabundában, füstölt sajtmártással. Ezt az ételt a fent említett kedvenc éttermünkben kóstoltuk először, és utána én is elkészítettem itthon. Azóta még párszor asztalra került, de aztán elmaradt.
Igaz, még csak 11 óra körül járt az idő, de mi már farkaséhesen ültünk az asztalnál, és annak ellenére lázasan vizslattam az étlapot, hogy elvileg tudtam, mit akarok enni – azt a mandulabundásat. Aztán megláttam egy szűzpecsenyés fogást, és azonnal megfeledkeztem a fent említett és jól bevált finomságról. Amikor kedvenc pincérünk kihozta az ebédünket, azonnal tudtam, hogy most is jól választottam, mert nem csak szemre volt káprázatos az étel, de az ízlelőbimbóim is boldogságban úsztak. Egyértelmű volt hát, hogy erre az ételre is sort kerítek hamarosan.
A szűzpecsenye egyébként nagy kedvencem, gyerekkoromban sűrűn készítette az apukám, de én még sosem vettem a hentesnél ebből a húsrészből. Az éttermi "túránk" utáni napokban csak nem hagyott nyugodni a gondoltat, és miután kedves ismerősöm, Edina blogján, a Home Bisztrón is láttam egy fincsi szűzérmés recit, nem halogathattam tovább – megvettem az áhított húsdarabot, amiből elkészíthettem ezt azt ételt.
A Kutyának persze csirkemellből főztem meg ugyanezt. A szűzpecsenye sajnos elég drága, ezért azt helyettesítendő asztalra tehetjük karajból is, szerintem azzal is remekül működhet.






Hozzávalók 2 személyre:

50 dkg sertés szűzpecsenye
2 dl fűszerolaj a pácoláshoz
3 ek fűszerolaj a sütéshez
1,5 dl víz
2 ek mustár
1 csapott ek liszt (elmaradhat)
1,5 dl tejszín
őrölt fekete bors


Körethez:
50 dkg kis méretű, főzni való burgonya (tisztítva mérve)
fűszerolaj
színes bors

3 fej vöröshagyma
napraforgóolaj

elkészítés:

  1. A húst előző este megmossuk, leszárítjuk, rostjaira merőlegesen vékony csíkokra vágjuk, üvegtálba tesszük, meglocsoljuk a fűszerolajjal, alaposan átforgatjuk, és lefedve hűtőbe tesszük egy éjszakára. (Sózni nem szabad, mert megkeményedik!)
  2. Másnap szűrőtálba szedjük, alaposan lecsepegtetjük róla az olajat, és őrölt borssal fűszerezzük.
  3. A lecsepegett olajból 3 evőkanálnyit egy nagyobb serpenyőben felhevítünk, rátesszük a húst, fehéredésig sütjük, majd felöntjük a vízzel, és addig pároljuk, amíg a levét teljesen elfövi, és kicsit lepirítjuk.
  4. Ekkor hozzákeverjük a mustárt (meghintjük liszttel), felöntjük a tejszínnel, sózzuk és összeforraljuk.
  5. A körethez a burgonyát meghámozzuk, nagyobb darabokra vágjuk, és sós vízben puhára főzzük.
  6. Leszűrjük, rátesszük a serpenyőben felhevített fűszerolajra, sózzuk még, ha kell, és többször átforgatva pirosra sütjük. Félidőben meghintjük színes borssal.
  7. A hagymát megtisztítjuk, nagyon vékonyra felszeleteljük, karikáira szedjük, és forró, mély olajban kisebb adagokban ropogósra sütjük. Papírtörlőre szedjük, hogy lecsepegjen a felesleges zsiradék.
  8. A szaftos húst a tányér közepére szedjük, ráhalmozzuk a hagymát, köré rendezzük a sült burgonyát és tálaljuk.










2 megjegyzés:

  1. "aztamindenit" de guszta! :D Nem csodálom, hogy ez az új kedvenc! :) Nagyon ügyes vagy!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Olyan jó, hogy te meg én rajongunk az ilyen hagyományos ételekért, bár nagy valószínűséggel, nem vagyunk ezzel egyedül. Mindenesetre nagyon örülök, hogy tetszik neked. :) Megsúgom, hogy az a hagymamennyiség, amit a receptben írtam, igen kevés annak, aki hozzám hasonlóan két pofára tömi magába a sült hagymát. :D

      Törlés