Pekándiókrémes torta

...Isten éltessen, Kutyafül!

 

 

A Kutyinyeknek ma van a szülinapja. :) Erre a jeles alkalomra ő mindig diótortát kér – az a kedvence. Az anyukájától átvett recept szerint szoktam készíteni, bár az arányokat az évek alatt picit módosítottam. Most viszont egészen másfajta diótortával akartam őt meglepni, mert egyrészt nem árt néha újítani, másrészt az a fajta piskóta és krém, amit mostanában használok, nagyon bevált. Nem véletlen, hogy újabban minden tortám így készül. :D Reméltem, hogy Őkutyasága nem tartja majd szentségtörésnek, hogy eltértem a kedvenc receptjétől. Bevallom, 2 éve is galád voltam, akkor is másfajtát kapott: lisztmentes rumos diótortát. :D
Az újítás további magyarázata az, hogy az anyósomtól megörökölt klasszik diótorta nálam bizonyos emésztőrendszeri problémákat okoz. De ezt itt most nem részletezném. :D Egyébként imádom azt a tortát, nincs vele semmi baj! ;)
Lényeg a lényeg, ennek az újragondolt változatnak teljesen más a krémje – igazán könnyed és habos, a piskóta pedig nem csak könnyű, de gyönyörűen szeletelhető is. Az ünnepelt odavolt érte, márpedig ezen törekvés mentén készült neki a meglepi, és ezek szerint telitalálatnak bizonyult. Úgyhogy madarat lehetett volna fogatni velem, amikor a torta fölött megszületett az ítélet. Talán kissé szerénytelennek tűnik, de nekem ez egy hangyányival jobban ízlik, mint a jól megszokott verzió. Ezt a habos-babos díszítést pedig a krém állaga ihlette.
Ám egy kis malőr azért befigyelt: a tésztához használt, anyósom tyúkjai által tojt tojások egyikének felütésekor katicabogár feromonjának szaga csapta meg az orromat. Hát ilyet még nem pipáltam a házi tojás kapcsán! Gondolom, mindenkinek megvan, milyen szagról beszélek. A konyhában azonban sehol sem láttam katicát, szóval egyértelműen a tojásnak volt ilyen bukéja, ami bizony a kisült piskótából sem tűnt el. Kénytelen voltam másikat sütni, de azt már bolti, szagmentes tojásból. Viszont a piskóta így sajnos nem lett olyan szép, élénksárga színű, ami ugyebár a háztáji tojásokra jellemző. Sebaj, fontosabb volt, hogy bukémentes legyen! Az tuti, hogy ez a torta duplán emlékezetes lesz! :D

 

Hozzávalók 20 cm-es tortaformához:

a piskótához:
4 tojás
17 dkg porcukor
80 ml tej
80 ml napraforgóolaj
20 dkg finomliszt
7 dkg darált pekándió
1 cs. sütőpor
1 kezeletlen citrom reszelt héja
vaj és liszt a sütőformához

a diókrémhez:
80 g étkezési kukoricakeményítő
6 dl tej
20 dkg vaj
16 dkg porcukor
2 cs. Bourbon vaníliás cukor, darálva
10 dkg pirított, darált pekándió
1 kezeletlen citrom reszelt héja

a díszítéshez:
pekándióbél

elkészítés:

1. A piskótához előbb a tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd a sárgáját a porcukorral fehéredésig habosítjuk.
2. A cukros tojássárgához keverjük a tejet, az olajat és a darált dióval, sütőporral, citromhéjjal vegyített lisztet. Fellazítjuk egy kevés fehérjehabbal, végül óvatosan hozzáforgatjuk a többi habot.
3. A tésztamasszát a kivajazott, liszttel behintett tortaformába simítjuk, és előmelegített sütőben megsütjük. A piskótát még forrón kivesszük a formából, és tortarácsra téve hagyjuk kihűlni.
4. A krémhez a pekándiót zsiradékmentes serpenyőben megpirítjuk, és miután kihűlt, ledaráljuk.
5. A keményítőt a porcukor felével lábasba szórjuk, csomómentesre keverjük egy kevés tejjel, majd a többi tejet is hozzáöntjük. Közepes lángon pudingot főzünk belőle. Folpackkal letakarva hagyjuk kihűlni, majd alaposan átkeverjük.
6. A puha vajat a többi porcukorral és a vaníliás porcukorral habosra kavarjuk, beledolgozzuk a pirított darált diót, a reszelt citromhéjat, a tejpudingot, és magas fokozaton 1 percig keverjük. Hűtőbe tesszük dermedni.
7. A piskóta tetejét egyenesre vágjuk, majd 3 lapra szeljük. A diókrémet úgy osztjuk el négyfelé, hogy a 4. adag legyen a legtöbb (tehát a 3 egyforma adag kb. 25-25-25, a 4. pedig kb. 37 dkg legyen).
8. A lapokat betöltjük 2 adag krémmel, a 3.-at pedig elosztjuk a torta tetején és az oldalán. A 4. (nagy) adag krémet díszítőcsővel ellátott habzsákba töltjük és kidekoráljuk vele a torta tetejét. Felezett és/vagy pirított, durvára vágott pekándióval díszítjük.

sütési hőfok: 175°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 50 perc

Megjegyzés:

A receptben megadott krémmennyiség elég sok, ami nálunk azért fontos, mert a Kutyafül miatt mindig kell, hogy maradjon ki belőle egy kis elnyalogatni való mennyiség. :D
Aki viszont nem akarja ilyen gazdagon kidíszíteni a tetejét, ill. nem szeretné, hogy még ezen felül is kimaradjon egy kevés krém (nálam a rózsás díszítés után maradt még bő 10 dkg-nyi), az készítse kevesebb (60 g) keményítőből, arányosan csökkentve hozzá a krém többi hozzávalóinak mennyiségét. Mondjuk én semmiképp sem csökkentenék semmit. :D