Málnás csokoládétorta

 

 

 

Nálunk a november a születésnapok hava – először engem, majd Anyát ünnepeljük. Sőt, nemrég elhunyt apukám is ebben a hónapban született.
Anyáékkal most először tartottunk összevont szülinapot, mivel már nem vagyunk egymás szomszédai. A köztünk létrejött jó néhány kilóméteres térbeli távolság miatt ui. az egyesítés költséghatékonyabbnak tűnt. Más kérdés, hogy a találkozások ilyen módon való ritkítása nem éppen hat ránk pozitívan. Szerencsére, azonban decemberben is kijut nekünk az ünneplésből – nevelőapám szülinapján és karácsonykor –, amikor megint csak együtt lehetünk, és újra feltöltődhet a lelkünk. :)
A közös szülinapra most egy nagyon csokis tortát képzeltem el – mert újabban álladóan arra vágyom –, de az étcsokoládé adta markánsságot egy kevés bogyós gyümölccsel kívántam ellensúlyozni. Mivel korábban nagy sikert aratott a naranccsal bolondított étcsokis sütim, ezért valami ahhoz hasonlót készítettem, és nyugodt voltam afelől, hogy ezzel sem lövök majd mellé. A krém kóstolása közben mégis lepöttyentem, mert úgy ítéltem meg, hogy Anya és a Kutyafül ízlésének túl tömény lenne. Ezért gyorsan frissen másik tortát készítettem, ez pedig bánatomra bent maradt a hűtőben. Persze ebből is kaptak Anyáék kóstolót, ám meglepő módon kifejezetten pozitív értékelést kapott a torta. :D A poén az, hogy még a Kutyinyek is elismerően nyilatkozott róla, pedig le mertem volna fogadni, hogy ő aztán pláne nem fogja szeretni. Éppen azért is került fel a blogra, mert bebizonyosodott, hogy ezzel a tortával nem csak az étcsoki-őrülteknek lehet kedvezni. :)
Akár advent 1. vasárnapjára is elkészíthetjük. ;)

 

 

Hozzávalók 16 cm-es tortaformához:

a piskótához:
2 nagy tojás
2,5 dkg étcsokoládé
1,5 dkg vaj
4 dkg kristálycukor
1,5 dkg holland kakaópor
3 dkg finomliszt
3 g sütőpor

a krémhez:
18 dkg étcsokoládé
3,5 dl habtejszín
10-12 dkg kristálycukor
2 dkg holland kakaópor
7,5 dkg vaj
10 dkg mascarpone
12 dkg (mirelit) málna
1 ek. porcukor

a bevonáshoz és a díszítéshez:
8 dkg étcsokoládé
1 tk. napraforgóolaj
néhány szem blansírozott aprított mandula (elhagyható)
kevés étcsokoládé-forgács

elkészítés:

1. A málnát hűtőbe vagy hűvös szobába téve hagyjuk felengedni, majd lecsepegtetjük és összekeverjük a porcukorral. Állni hagyjuk.
2. A tésztához a csokoládét a vajjal vízgőz fölött felolvasztjuk. A tojásokat a kristálycukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk az olvasztott csokoládét, és két részletben beleforgatjuk a kakaóporral, sütőporral vegyített lisztet. Előmelegített sütőben megsütjük, majd tortarácsra téve kihűtjük. Kivesszük a formából, és 2 lapra vágjuk.
3. A krémhez a tejszínt a cukorral forrástól számítva, állandó keverés mellett 3-4 percig főzzük. A csokoládét, a vajjal, kakaóporral együtt fém tálba tesszük és ráöntjük a forró édes tejszínt. Csomómentesre keverjük.
4. A csokoládékrémet lefedjük folpackkal, és miután langyosra hűlt, 4-5 órára hűtőbe tesszük.
5. A selymes krémet robotgéppel pár másodperc alatt átkeverjük. Az alsó tésztalapot visszatesszük az elmosott kapcsos tortaformába, megkenjük 2 púpozott evőkanál (kb. 8 dkg) krémmel, és rátesszük a másik piskótalapot.
6. A többi krémhez keverjük a mascarponét, és 2 púpozott evőkanálnyit kenünk a piskótára.
7. A krémen elosztjuk az újra lecsepegtetett cukrozott málnát, majd – 15 dkg kivételével – rásimítjuk a többi krémet. A félretett krémet csillagcsővel ellátott habzsákba kanalazunk és a tortával együtt legalább 6 órára hűtőbe tesszük.
8. A bevonáshoz a csokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk és hozzákeverjük az aprított mandulát. Az olvasztott csokit a torta közepére öntjük, és eloszlatjuk rajta. Hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen.
9. A habzsákban lévő krémből rózsákat nyomunk a torta tetejére (ültethetünk rá friss málnaszemeket is), és a megmaradt krémet elkenjük körben az oldalán. A krémrózsák belső szélét étcsokoládé forgáccsal dekoráljuk. A tortát fogyasztásig hűtőbe tesszük. Forró vízbe mártott, szárazra törölt késsel szeleteljük.

sütési hőfok: 150°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc

Tipp:

• A tortát nem muszáj bevonni csokoládéval, közvetlenül a krémre is nyomhatjuk a rózsákat.
• A két piskótalap közé csokikrém helyett málnalekvárt is kenhetünk.

 

Ötlet innen

Tojásmentes krumplis fluta gyömbéres szósszal

 

 

Alapvetően csak ritkán eszünk krumplit, bár amióta a mély olajos sütési mód helyett inkább sütőben sütöm, azóta kicsit gyakrabban kerül asztalra. (Főleg, ha semmi ötletem sincs arra vonatkozólag, hogy mit együnk aznap. :D) Most viszont, hogy megdrágult ez az alap élelmiszer, pár napos szünetekkel többször is készítettem krumpliebédet. Mikor, ha nem most, ugye?! :D Felfigyeltem ui. néhány olyan krumplis ételre, amiket még sosem készítettem. Ilyen ez a fluta is, ami a hozzávalók tekintetében tulajdonképpen majdnem megegyezik a laskával, az elkészítés módja miatt viszont mégis egészen más élményben lehet részünk. Igazából kétszer egymásután készült, mert elsőre nem is olyan könnyű belőni a szükséges lisztmennyiséget. Megtévesztő ui., hogy kevesebbel is könnyen formázható a tészta, ellenben úgy jobban megszívja magát olajjal, amitől ugyebár nem lesz szerethető a végeredmény. Sőt, a fluta sütése sem olyan egyszerű feladat, pláne akkor, ha az olyan fos indukciós lapon történik, mint amilyet a házunk előző tulajától megörököltünk. A nehezen szabályozható hőfok miatt a krumplifánk kívül túl hamar megsül, miközben belül nyers marad, vagy épp szottyos lesz az olajtól. Szóval aki szintén kevés fokozatos indukciós lapon akar szórakozni vele, az vegye számításba, hogy folyamatosan szabályozgatni kell a hőfokot 6-os és 7-es között. Meg az sem piskóta, amilyen olajszag marad utána! Akkor is, ha kókuszolajban sül. Bele sem merek gondolni, mit produkálhat napraforgóolajban, vagy hagyományosan, zsírban sütve. :D Persze mindezek ellenére szerencsére finom, pláne gyömbéres szósszal, amiben minden benne van, ami a borongós, hideg őszi időben jól jön, megtámogatandó az immunrendszerünket: gyömbér (naná!), fokhagyma, méz, citrom. :) És bár a fluta hagyományosan tojással készül, de meg lehet csinálni anélkül is, olcsóbb kivitelben, ahogyan azt a mellékelt fotók is jól példázzák. ;)

 

 

Hozzávalók 2-3 személyre:

a flutához:
1 kg krumpli (tisztított mennyiség)
6 dkg finomliszt (vagy amennyit felvesz)
só
növényi olaj a sütéshez

a gyömbéres szószhoz:
25 dkg tejföl és görög joghurt fele-fele arányban
hüvelykujjnyi hosszúságú gyömbérgyökér, reszelve
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 tk. citromlé
1 tk. akácméz vagy egyéb édesítő
őrölt tarka bors
só

elkészítés:

1. A szószhoz a hozzávalókat összekeverjük, és hűtőbe tesszük.
2. A krumplit kockákra vágjuk, sós vízben puhára főzzük és leszűrjük (héjában is megfőzhetjük). Hagyjuk langyosra hűlni, majd áttörjük.
3. Hozzáadjuk a lisztet, alaposan összekeverjük, majd lisztezett munkalapon vastag rudat formázunk belőle.
4. 8 egyforma darabra vágjuk, azokat is rudakká sodorjuk, majd mindegyiket további 4 egyforma részre osztjuk. Az így kapott 32 tésztadarabot meggömbölygetjük.
5. A hüvelykujjunkkal mélyedést nyomunk a gombócok közepébe, és liszttel hintett munkalapra sorakoztatjuk. (Fánkforma helyett 10 cm-es rudacskákra is megsodorhatjuk. Én mindkét formát elkészítettem.)
6. Serpenyőben olajat hevítünk (annyit, hogy az félig ellepje a tésztadarabkákat), és közepes lángon mindkét oldalukon kisütjük a fánkokat. Papírtörlőre szedve leitatjuk róluk a felesleges zsiradékot, és azon melegében, a gyömbéres szósszal együtt tálaljuk.

Megjegyzés:

Frissen kisülve a legjobb, kívül kissé roppanós, de ahogy hűl, egyre inkább összeesik, elnehezedik és nyúlósabbá válik a tészta. Ennek ellenére hidegen is finom. ;) Természetesen sütőben vagy lefedett serpenyőben újramelegíthető.

 

Csokoládés-sajtkrémes keksz

 

 

 

Ismét egy sütés nélküli és sűrített tejes édességet mutatok, mert amikor legutóbb nekifogtam a sűrített tej főzésnek, nem apróztam el, és a kész mennyiségből egyből kétféle desszertet csináltam. Bár alapvetően nem vagyok egy kekszes típus, és pláne nem sűrűn szoktam a felhasználásával készülő édességeket gyártani, de néha nem árt ismeretlenebb vizekre evezni. :) Egyébként jópofának tartom, hogy a bolti keksszel lehet kreatívkodni, pl. be lehet tölteni, bevonhatjuk csokival, vagy egyéb módon mókázhatunk vele. Ezúttal a keksz nem egy sütés nélküli torta talapzata lett, hanem csokival gazdagon bevont, emeletes töltött keksz. Bevallom, én továbbra sem rajongok az ilyen típusú édességekért, de aki szereti, ill. nincs kedve bíbelődni a sütéssel, annak jó választás lehet. ;)

 

Hozzávalók 6 darabhoz:

10 dkg natúr krémsajt (pl. Philadelphia)
5 dkg házi cukrozott sűrített tej
24 db vajas keksz (pl. Spar Butter Biscuits vagy Butterkeks – Aldi)
15 dkg ét- és tejcsokoládé vegyesen
aprított natúr pisztácia
aprított kesudió

elkészítés:

1. A krémsajtot a sűrített tejjel alaposan összekeverjük. 18 darab kekszet az egyik felén megkenünk az édes sajtkrémmel, 3-3-at egymásra helyezünk, és mindegyiket befedjük 1-1 krém nélküli keksszel. Ilyen módon 6 db négyrétegű töltött kekszünk lesz.
2. A kétféle csokoládét vízgőz fölött felolvasztjuk, és szilikon ecset segítségével – az aljuk kivételével – minden oldalukon bevonjuk vele a töltött kekszeket.
3. Sütőpapírra sorakoztatjuk, és a tetejüket megszórjuk aprított pisztáciával és kesudióval. Néhány órára vagy egy éjszakára hűtőbe tesszük, hogy a kekszek megpuhuljanak.

Tipp:
A krémhez keverhetünk vaníliapasztát, de reszelt narancshéjjal is ízesíthetjük.

 

Gluténmentes serpenyős rakott tészta

 

 

 

A Kutyafüllel gyakran eszünk főtt tésztát – hol jófajta olasz spagettit, hol gluténmentes tésztát, hol pedig saját magam által gyúrt házit. A rutinnak köszönhető gyorsaságom ellenére mégis többnyire a boltban kapható tésztákat részesítem előnyben. Talán tavaly vettünk először rizs- és köleslisztből készült tésztát, és annyira megszerettük, hogy azóta nagyon ügyelek arra, hogy be legyen spájzolva belőle néhány zacskónyi. Hiszen bármikor előferdülhet, hogy ilyen-olyan okok miatt nem áll módomban komolyabb előkészületeket igénylő ebédet főzni. Korábban a túrógaluska volt az, ami megmentette az ilyen helyzeteket, de fordult a kocka, és felváltotta azt a nagykocka, akarom mondani, a rizs- és köleslisztből készült, négyzet alakú száraztészta, ill. esetenként a fusilli. Szó szerint mindössze 3 perc alatt megfő. Ha pedig egy komolyabb feltét elkészítésére is lusta vagyok, vagy csak egyszerűen nincs rá időm, akkor a felhevített zsiradékot csak összeforgatom egy kis pirospaprikával, zúzott fokhagymával, kevés tejföllel (vagy néhanapján pirított hagymával, sűrített paradicsommal, pici mézzel is), és a kifőtt tésztát összeforgatom ezzel a sűrű szafttal. Pofonegyszerű, de mégis ízletesebb, mintha csak simán megtejfölözném. :)
Na szóval, ez a gluténmentes tészta egy igazi kincs a konyhában, és azon túl, hogy seperc alatt elkészíthető, nem is hizlal annyira, ill. nincs utána nehéz érzet a gyomrunkban. Sajnos emiatt mi akár este is hajlamosak vagyunk megenni belőle egy nagy tányérral. :D
Ám eme nagyszerű tésztát nem csak a fent felvázoltak szerint készíthetjük el, hanem az alább olvasható, látványosabb módon is. Azt nem állítom, hogy én így jobban szeretem, minden esetre jó kipróbálni egyéb elkészítési módokat is. :)

 

Hozzávalók 2 személyre:

20 dkg rizses-köleses fusilli
15 dkg kockázott húsos szalonna
2 gerezd fokhagyma
6 dkg ementáli sajt
6 dkg vörös cheddar sajt (szeletelt vagy reszelt)
2 tojás
2 ek. habtejszín vagy tej
őrölt tarka bors
őrölt szerecsendió
só
aprított petrezselyemzöldje a tálaláshoz

elkészítés:

1. A tésztát lobogó, sós vízben megfőzzük, leszűrjük és kicsit hűlni hagyjuk.
2. A húsos szalonnát serpenyőben zsírjára sütjük, majd szűrőkanálba öntjük, és a zsírt felfogjuk. Egy evőkanálnyit visszateszünk a serpenyőbe.
3. A tojást a tejszínnel felverjük, belekeverjük a nagy lyukú reszelőn lereszelt ementáli sajtot, – 2 ek. kivételével – a sült szalonnát, majd a fűszerekkel ízesítjük és hozzáforgatjuk a főtt tésztát.
4. A fele adag tésztát a serpenyőbe szedjük és elsimítjuk. Elosztjuk rajta a cheddart, és befedjük a többi tésztával. Lefedve, kis-közepes lángon megsütjük az egyik oldalát.
5. A tésztára egy ív sütőpapírt fektetünk, arra egy nagy lapostányért teszünk, és óvatosan átfordítjuk. A sütőpapír segítségével – a papírral együtt – visszatesszük a serpenyőbe, és fedő alatt készre sütjük.
6. Átcsúsztatjuk egy tálra, megszórjuk a félretett 2 evőkanál sült szalonnával, aprított petrezselyemzölddel, és négy cikkre szeljük. Tálaláshoz adhatunk hozzá tejfölt.

 

Bounty golyó

 

 

Asszem mégsincs megállás Bounty-ügyben! :D Csak most már nem a boltit vesszük, hanem a házi készítésűt esszük. Igaz, 2 éve vegán kivitelben párszor csináltam, aztán viszont leálltam a gyártással. De 2 év után miért ne kezdhetnénk újra a házi Bounty-evészetet?! És nem csak mi, hanem mindenki, aki szereti, pláne ilyen energiaárak mellett, amikor a sütisütés lassan luxussá válik. Érdemes belőle egyszerre sokat készíteni. Ehhez csupán cukrozott sűrített tejből kell jóval többet főznünk, amit a hűtőben tárolhatunk, hogy aztán bármikor könnyen és gyorsan letudjuk az édesség előállítását. Bár a bevonásához használatos csoki sem olcsó móka, de anélkül mit sem ér az egész! ;)

 

Hozzávalók 12 darabhoz:

12 dkg házi cukrozott sűrített tej
7 dkg kókuszreszelék
8 dkg tejcsokoládé
1 púpozott ek. aprított pörkölt mandula (elhagyható)
1 tk. napraforgóolaj

elkészítés:

1. A sűrített tejet serpenyőbe téve kissé felmelegítjük, majd a kókuszreszelékhez adjuk és alaposan összekeverjük. Hűlni hagyjuk.
2. A mandulát felaprítjuk, és zsiradékmentes serpenyőben kis lángon megpirítjuk. Kihűtjük.
   
3. A kókuszmasszából 12 golyót formázunk. A csokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk és belekeverjük az aprított mandulát (de anélkül is készíthetjük).
4. A golyócskákat fogvájóra szúrjuk, megmártjuk a (mandulás) csokoládéban (kanállal rásegítünk, hogy mindenhol bevonja a csoki), majd villával óvatosan lehúzzuk a fogvájóról, és sütőpapírral fedett vágódeszkára sorakoztatjuk. Dermedésig hűtőbe tesszük.

 

Palóc laska (krumplilaska)

 

 

 

Egymás után két weboldalról is szembe jött velem a krumplilaska, és mivel már első látásra megtetszett, a 2. jel(zés)re már egyértelmű volt, hogy ezt nekem is ki kell próbálnom. A kamrában lévő krumpli egyébként is felhasználásért kiáltott. Annyi laska lett belőle, hogy egy 4-5 tagú család is jóllakott volna, legalábbis szerintem betöltve 1 személyre bőven elég belőle 3 darab.
Már akkor vigyorogtam, amikor összeállt a tészta, és látszódott, hogy jól nyújtható állagú. Azonnal eszembe jutott imádott tortilla lapom, amin én képes lennék évekig elélni. :D Amikor a laska a serpenyőben elkezdett hólyagosodni, majd másik kedvencemhez, az india naanhoz hasonlóan felfúvodott, szó szerint ujjongtam. Nem tudom, mi ez nálam, de én tényleg úgy tudok örömködni az ilyen csudaságoknak, mint egy ovis. :D Szóval egyértelműnek látszott, hogy a laskával való találkozásom is karmikus, akárcsak a fent említett másik két lapos, kerek tésztával. :)
Ízre a laska szerintem palacsintaszerű, és puha, mint az indiai lepénykenyér, lehet hajtogatni, tekergetni, nem törik, mint a tortilla (ha nem vagyunk elég gondosak). :)
Mivel tejföl és sajt mindig van itthon, én azzal töltöttem meg, és egy kis lila hagymával, tarka borssal bolondítva ettük, boldogan hümmögve, vigyorogva és fittyet hányva a ködös, párás időre. :)
Közben az jutott eszembe, milyen szerencse, hogy olcsón is lehet ilyen finomakat készíteni, de gyorsan visszaszívtam, még mielőtt kimondtam volna, mert a krumpli az ára alapján manapság nem éppen tartozik ebbe a kategóriába. De legalább a liszten kívül nincs benne egyéb hozzávaló, így azért ez az egyszerű étel mégsem számít olyan drágának. ;)

 

Hozzávalók 14 darabhoz:

50 dkg krumpli (hámozott mennyiség; én Balatoni rózsakrumplit használtam)
20 dkg finomliszt (vagy amennyit felvesz)
1 mk. só

elkészítés:

1. A meghámozott, kockákra vágott krumplit sós vízben megfőzzük, leszűrjük, és azon melegében áttörjük. Teljesen kihűtjük.
2. Megsózzuk, és (2-3 adagban) hozzágyúrjuk a lisztet. Akkor jó, ha nem ragad, de nem is túl lisztes, és jól nyújtható.
3. A krumplitésztát kétfelé vesszük, rudakká sodorjuk, majd 7-7 darabra vágjuk, és mindegyiket meggömbölygetjük.
4. A (kb. 50 g-os) golyócskákat enyhén lisztezett munkalapon kb. 2 mm vastag, 15-17 cm átmérőjű körlapokra nyújtjuk, és felhevített, zsiradékmentes serpenyőben kis-közepes lángon mindkét oldalukon hólyagosra sütjük. (Vigyázat, a laska gyorsan sül! Néhány sütés után érdemes kitörölni a serpenyőbe hullt lisztet.)
5. A kisütött tésztalapokat tányérra szedjük, és fogyasztásig konyharuhával letakarjuk. Hagyományosan egymásra tornyozzuk, miközben mindegyiket megkenjük kevés olvasztott disznó- vagy kacsazsírral.

Megjegyzés:

A palóc laskát eredetileg házi füstölt szalonna kisütött zsírjával kenik meg, és háromszög alakúra hajtják.
Úgy is készíthetjük, hogy a serpenyőt pici zsírral beecseteljük, és azon sütjük ki a laskát. Én így még nem próbáltam, de biztos vagyok benne, hogy nem rontja el.

Tipp:

Megkenhetjük túróval, tejföllel, halmozhatunk rá pirított hagymát, pirított káposztát, de édesen is ehetjük – pl. lekvárral, cukrozott dióval, mákkal stb.
Én fokhagymás tejföllel kentem meg, és lila hagymát, reszelt sajtot halmoztam rá.

 

Csokoládés Oreo sütemény

 

 

 

A kora reggeli hírolvasásaim alkalmával mindig felugrik valami Youtube-os ajánló. Így találtam rá egy sütés nélküli desszerteket egybefogó, videós receptgyűjteményre. Ez a pofonegyszerű Oreós süti szerintem kilógott a sorból, mert attól még, hogy nem sütőben készült, hanem serpenyőben, fedő alatt, még ugyanúgy sütést igényel. Tény, hogy ilyen kis mennyiségű tészta miatt haszontalan dolog bekapcsolni a rendes sütőt már csak azért is, mert a lefedett serpenyő keretezte jóval kisebb helyen ugyanolyan végeredményt érhetünk el. Sajnos azonban mini sütőkeret vagy pici tepsi híján mégis kivitelezhetetlen volt a serpenyős sütési mód. Ezért én kénytelen kelletlen sütőben készítettem el, feleslegesen felfűtve miatta a nagyobb légteret. A süteményt megízlelve aztán egyértelművé vált, hogy dupla, sőt tripla adagot kellett volna sütnöm. És nem csak azért, mert akkor valóban érthető döntés lett volna a sütő bekapcsolása, hanem azért is, mert ez az Oreós finomság bizony tényleg annyira ízletes, hogy megérte volna többet készíteni belőle. Viszont az a tény, hogy nálunk sosincs itthon 2-3 csomag Oreo keksz (sőt 1 csomag is csak szökő évente; meg az, hogy elsőre legtöbbször óvatos duhaj vagyok), keresztbe húzta a nagyobb mennyiségű édesség előállítását. Minden esetre azt javaslom, hogy aki nekifog, az tényleg kétszeres adaggal kezdje, mert megéri. ;)

 

Hozzávalók 6 darabhoz:

1 cs. (14 db) klasszikus Oreo keksz
1 tk. sütőpor
kb. 1 dl tej
12 dkg tejcsokoládé
2 dkg aprított mandula

elkészítés:

1. A kekszet tálba tesszük, kisebb darabokra tördeljük, hozzáadjuk a sütőport, felöntjük a tejjel, és addig keverjük, hogy egynemű legyen. A folyékony masszát 5 percig állni hagyjuk.
2. Újra átkeverjük, és sütőpapírral bélelt, 18x8 cm-es (vagy 15x10 cm-es) sütőformába öntjük. Egyenletesen elsimítjuk.
3. Előmelegített sütőben megsütjük, majd tortarácsra téve hagyjuk kihűlni.
4. A csokoládét vízgőz fölött felolvasztjuk, hozzákeverjük az aprított mandulát, és – az aljukat kivéve – minden oldalukon megmártjuk benne a tésztadarabokat.
5. A mandulás csokimázas sütiket sütőpapírra sorakoztatjuk és hűtőbe tesszük annyi időre, hogy megdermedjen rajtuk a bevonat.

sütési hőfok: 160°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc

Megjegyzés:

Felteszem, ilyen kicsi sütőformája nem sokaknak van – nekem sincs. Ezért én sütőkeretet és a hozzá tartozó szűkítőt használtam.
Érdemes egyébként dupla (ehhez 18x16 cm-esre állítottam a sütőkeretet) vagy tripla adagot sütni (főleg sütőkeret híján), egyrészt azért, mert nagyon finom, másrészt akkor a jól bevált 25x20 cm-es tepsinket használhatjuk. ;)