2017. szeptember 15., péntek

Zserbó meggylekvárral







Hosszú évekig nem igazán szerettem a zserbót, mígnem egyszer valahol abban a szerencsében volt részem, hogy megkínáltak egy igazán finom házi készítésűvel. Már nem is emlékszem, hol történt mindez, csak arra, hogy alig bírtam abbahagyni a kóstolást, annyira ízlett. :) Tervben is volt, hogy egyszer nekifogok, de a dolog csak halasztódott. Aztán a neten több helyen is szembe jött velem a zserbó meggyes-mákos változata. Mivel mi a mákot még mindig nem túlzottan szeretjük, ezért diót vettem elő, de a meggylekvár használatánál maradtam. Úgyis van most jó pár üveg saját főzésű lekvárom, úgyhogy amibe csak lehet, igyekszem tenni belőle. :)
A hozzávalók arányán csak egy csöppet változtattam, mert nem akartam már elsőre nagyon „belenyúlni”. Gondoltam, ha működik a Vicikó-féle eredeti recept szerint, akkor nem is szabad nagyon eltérni tőle. A mák dióra való lecserélése mellett ezért csak annyit alakítottam rajta, hogy kevesebb cukrot és lekvárt tettem bele, ill. a tetejére olvasztott csokoládé került, és nem kakaóporból, cukorból és vajból főzött csokimáz, én ui. így jobban szeretem.
A süteményeket mindig pontoztatni szoktam, ezért a Kutyafül ezt a zserbó kapcsán sem úszta meg. :D A készítés napján – még a pihentetés előtt – 8-asra ítélte, másnap pedig Anyával együtt 10 pontot adtak rá. Én közben úgy vigyorogtam, mint a vadalma. :D
Úgy érzem, ez a süti inkább ünnepi alkalmakra való, de tesztelni bármikor lehet annak, aki még sosem próbálta – pl. ahogy most én, szeptember kellős közepén. :D






Hozzávalók 28x18 cm-es tepsihez:

Tésztához:
25 dkg finomliszt
12,5 dkg vaj
2 tojássárgája
1 csipet só
1 dkg élesztő
0,5 dl langyos tej
1 mk. cukor

Töltelékhez:
36 dkg házi meggylekvár
20 dkg darált dióbél
10 dkg porcukor
2 dkg Bourbon vaníliás cukor
1 mk. őrölt fahéj
1 citrom reszelt héja

Tetejére:
10 dkg étcsokoládé (45% kakaótartalmú)
1 tk. napraforgóolaj

elkészítés:

  1. A tésztához a cukros tejben csomómentesre keverjük az élesztőt, és letakarva felfuttatjuk.
  2. A sóval vegyített lisztet elmorzsoljuk a puha vajjal, hozzáadjuk a tojássárgákat, a felfuttatott élesztőt, és összegyúrjuk.
  3. A tésztát négyfelé vesszük, mindegyiket meggömbölygetjük, és letakarva, meleg helyen 1 óra alatt megkelesztjük.
  4. A töltelékhez a darált diót elvegyítjük a cukorral, a vaníliás cukorral, a fahéjjal, a citromhéjjal.
  5. A tésztagombócokat lisztezett felületen, egyenként tepsi méretűre nyújtjuk, az első lapot a sütőpapírral bélelt tepsibe fektetjük, megkenjük a lekvár harmadrészével, rászórjuk a cukros dió harmadát, majd befedjük a második tésztalappal. Így járunk el a többi töltelékkel és tésztával is.
  6. A töltött tésztát hurkapálcával több helyen az aljáig átszúrjuk, majd fél órát kelni hagyjuk. Előmelegített sütőben világos színűre sütjük.
  7. Kivesszük a sütőből, pár percig pihentetjük, majd átfordítjuk egy vágódeszkára, és lehúzzuk róla a sütőpapírt. Így hagyjuk teljesen kihűlni. (Nem fordítjuk vissza.)
  8. A tetejére szánt mázhoz a csokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk és bevonjuk vele a süteményt. Ha a csoki megdermedt a tetején, folpackkal letakarjuk és másnapig hűtőbe tesszük.
  9. A hűtőből kivéve, forró vízbe mártogatott, majd szárazra törölt késsel tetszés szerinti méretű szeletekre vágjuk. Tálaljuk.
sütési hőfok: 185°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 35 perc













2 megjegyzés:

  1. Ó, de kis csinos szeletkék! :) Meggylekvárral még nem ettem zserbót, de mivel a hagyományos változata nagy kedvencem, biztos, hogy a te zserbódat is nagyon szeretném. :D Kaphatok?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! ♥ Én se ettem meggylekvárosat, csak most, és meg kell mondjam, nekem így még jobban is ízlett. Igaz, nem könnyű fokozni, mert az eredetit is imádom, ha jól van elkészítve. :) Sokat csomagolok, hátha neked is nagyon fog ízleni. ;)

      Törlés